Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950
Én azt írtam, hogy ha túl sok a bedőlt hitel, az a bank buktája. Kiegészítem ezt azzal, hogy az is, ha már nem tudja a piaci verseny miatt az árazásában (akár betétesek, akár hiteleseknél) érvényesíteni a bukott hitelek miatti veszteségét.
"Hol a bank kockázata az "előre nem látható" dolog miatt? "
szerinted mennyi különadót fizettek az "előre nem látható" dolgok miatt ?
Én azt nem értem hogy mindenki mentőcsomagokban gondolkodik.
Az utóbbi 3 évben a forint elég sokat romlott, a CDS felár majdnem duplájára nőtt.
Nem lehetne az okokat megszüntetni ?
Másik mantra, hogy "előre nem látható dolog, a válság okozta a törlesztő növekedést"
Kérdezem én.. ezt is mind az adós fizesse meg? Hol a bank kockázata az "előre nem látható" dolog miatt?
Kb sehol
de.. 1 a lényeg..
"A BANK NEM VERT ÁT"
Ez igaz, de mindet a hitelesek viseljék?
" a nemfizető hitelek aránya"
Pénznyelő eddig azt mondta, hogy a bank kockázata pontosan ez, mmint a nemfizető adósok! Te most azt mondod, hogy ezek miatt IS emelte a bank a kamatokat (természetesen tudjuk h így van)
Akkor megkérdezem még1x. A banknak hol a kockázata?
De addig is Gratula a 1923-as MNB-s kommentedhez.
Részemről ebben a témában nagyon nem érek fel a te professzionalizmusodhoz. Inkább megoldó ember vagyok.
Magam becsléssel még az MNB cikk megjelenése előtt kb . 150 Mrd Ft-ra tettem azt az összeget, amit 2008, 2009 óta a bankok indokolatlanul kérnek el évente az ügyfelektől (a doksimban márciusban még lehet más összeget írtam, ha irtam)
Kissé bővebben:
Mivel az árfolyam gyengülés azért remélhetőleg nagy mértékben az MNB-n is múlik (használ-e eszközöket a Ft védelmében: kamatemelés, intervenció, irány "megéneklés", stb.), ezért a EUR/FT gyengülés elvileg nagy mértékben kontrollálható, illetve elkerülhető.
Másrészt ez a deviza adósság (egy későbbi gyengébb CHF-es átváltásig) hasonlóan visszafogná Kósáékat a FT gyengítéstől mint az állami deviza adósság.
Gondolj bele, hogy mekkora %-os GDP növekedés kellene, hogy az árfolyam 20%-os (360 EUR/FT) romlását államadósság terén kompenzálja?
Ha 40% deviza arány az államadósságban (az egyszerűbb számolás miatt 80% az államadósság), akkor a 20% árfolyamromlást kb 7%-os GDP javulásnak kellene kompenzálnia! (ez pedig persze nem lehetetlen, de a jelenlegi gazd pol-al sajnos nem éppen aktuális)
Összegezve: működik, de a romlás esetén az árfolyam a javaslat szerinti 50%-os törlesztőrészleteket arányosan megnövelné (mind a CHF kamat mind a tőke az árfolyamromlás következtében arányosan nőne). PL. 330 Ft-os Eurónál s a koncepció hatályba léptetése esetén már nem a jelenlegi törlesztő 50%-át:) kellene fizetni, hanem az 55%-át:(:)
Tehát látszik ebből is, hogy persze fontos az árfolyam, de az aktuális törlesztő szempontjából a fizetett kamat % a mérvadó.
Válaszolok a kormányos felvetésedre is:
Sztem a kormány meg akarja menteni a devizásokat, de az egyik legfontosabb szempont nekik a köv évi választás, illetve nem lepődnék meg, hogy az elmúlt napok visszakozó devizás kormány üzenetei (lsd puha megoldások taglalása a médiában) kapcsolódnának a 2006-os magyarul tudó mérnöki EU-s pénzek visszatartásához.
Tehát szeretne, de igazából jelen politikai szituban nem igazán mer egy ilyen lépést megtenni, hogy 50%-al csökkenjenek a törlesztők. (sajna a jövőbeli banki profit elvárás letöréséhez nem kellően szorítja a cipő a Fideszt. (magam részéről a helyükben meglépném, mert a köv évi választásokon nem a bankok szavaznak, hanem a dev hitelesek is (rokonokkal kb 1 M fő szavazó).
A bankokkal meg megértetném, hogy nekik is jó, ha egy ilyen legatyásított ügyfélkör, céltartalék képzési potenciális halmazát levenném a vállukról..
Lgyszi jelezd, ha valamit nem egyértelműen írtam le, kiegészítem.
Kedves Olvasó!
Kérlek fordítsd meg az időrendet egy pillanatra a Rogán-os téma bejegyzéseinél, s olvasd el az első 10 bejegyzést. Találsz ott egy olyan devizahitel megoldási javaslatot, amely ezidáig nem volt publikus. Minden építő és segítő észrevételedet szívesen látom, hátha sikerül igazságos és jó megoldást találnunk erre a problémára:)
Túlzás lenne azt állítani, hogy értem amit írsz, de el tudom hinni, hogy működne. Azt viszont nem látom benne, hogy -és ez érdekes módon nem nagyon bukkant fel az itteni vitában- a kormány nem akar itten megmenteni senkit, hanem csak szeretne a forintgyengítés számára elég kicsi politikai kockázatot jelentő környezetet teremteni. Szóval a javaslatod akkor is működik, ha a rendezést jelentős forint gyengülés követi?
Egyébként elég nagy gáz egy ország lakosságának, hogy a hosszú távú lakáshitelezése spekulációs termék lett.
Ez csak anyit bizonyít, hogy úgy tojják le a lakosságot ahogy csak tudják. Aztán amikor beüt a krach, akkor még nekik is esnek és lehülyézik. Gratulálok!
Ezért is vezették be 1998 és 2002 között a kamattámogatásos lakáshitelt. Majd a következő kormány eltörölte és maradt a magas kamatú forint hitel.A takarékos szülők pedig továbbra sem tudtak hitelt felvenni.
De a hosszú chf megoldotta a problémát. Most már senki sem fog felvenni semmit. Nem lesznek mostmár gondok. :)
A szemét fuvarozók például miért emelnek most drasztikusan díjakat, miközben az üzemanyag ára nem változik? Hát nem attól függ? Korábban midig arra hivatkoztak.
"Csökken minden, ami miatt emelhette a kamatot.. mégsem csökkenti.... szted miért?"
Nőtt például az adóterhelése, a nemfizető hitelek aránya. Ezek mind költségek. A költségeket pedig beépítik az árakba a vállalatok úgy általában. Hogy miért? Hogy ne legyenek veszteségesek.
nagyjából igen..
kompetenseknek kb fél éve ezt írtam erre:
"""
forrás: Alternatív devizaprobléma megoldási javaslat..
"Forrás teremtés javasolt módja:
A legjobb megoldás, ha svájci jegybank és az MNB között hosszú távú devizacserére szerződünk. E szerint a magyar jegybank forintot ad svájci frankért. A szerződött deviza volumen 14 Mrd CHF; illetve 250 Ft-os árfolyammal számítva 3500 Mrd Ft. Ez lehet egy maximális keret összeg, amelynek a
kondíciói szerződéskötéskor meghatározásra kerülnek, de a csere lebonyolítása részletekre bontva történne meg.....
illetve egyéb lehtőség..
....Alternatív forrás teremtési javaslatok, arra az esetre, ha az előbb említett devizaforrás teremtés nem valósulna meg:
1. Az euró devizatartalékunk (német államkötvényeink) egy részének biztosítékként történő felajánlásával, a svájci jegybank hazánknak rendelkezésre bocsájt CHF forrást hosszú távra. Svájci jegybanknak stabilitási oldalról ez érdeke lehet, mert a bankok piaci refinanszírozásának csökkenésével (hitelcseréseknél nem szükséges a banknak újabb CHF
Alternatív devizaprobléma megoldási javaslat
10
forrást szereznie) pont párhuzamosan jelentkezne a Magyar állam részére átadandó azonos mennyiségű CHF forrás szükséglet. Tehát Svájcból nézve a magyarországi hitelek CHF igénye ugyanakkora maradna, csak a csatorna alakulna át.
2. Az MNB a deviza tartalékából akkora összeget váltana át euróról CHF-re, amekkora a hitelcsere kapcsán CHF forrás igényként jelentkezne. Az így létrehozott CHF tartalékot adná át a bankoknak refinanszírozási forrásként. Ez a módszer a devizatartalékainkat a 2007-es szint körülire vinné le.
3. Végső megoldásként egy olyan lehetőség merül fel, hogy a refinanszírozási oldalon nem teremtenénk CHF hátteret, csupán CHF-szerűen tartanánk nyilván az állami „devizahiteleket”. Az elnevezés ekkor lehetne „Állami hitel” is. Ebben az esetben a konstrukció mögött forint finanszírozás van, amelynek hitelfeltétel szabályozását kellene úgy meghatározni, hogy a forint hitel mozgása és törlesztő részletei lekövetik a CHF-forint paritásokat. Ekkor az MNB-től a bankok felé nem CHF menne, illetve törlesztéskor sem CHF jön vissza, hanem csak forint. Egyértelmű, hogy ez a megoldás nem túl „piac konform”. Ebben az esetben (például hasonlóan az amerikai jegybankhoz) a hazai jegybank forint forrást ad refinanszírozás háttérnek, egyszerű pénzteremtés módszerével. További refinanszírozás államkötvényen keresztül, vagy bármely más jegybanki forrás bevonással mindenképpen kizárandó, mert az így keletkező kamatkiadási terhek az egész vázolt modell működését tennék költség oldalról lehetetlenné. Ezt a megoldást az alábbi ok miatt is kényszermegoldásnak tarom: Ha 30-50%-ban sikeresen megtörténne a hitelcsere, akkor egyidejűleg hatalmas nyomás alatt lehetne a forint, mert a bankrendszernek nagy mennyiségben egyszeri tételként kellene CHF-et szereznie forintért. Ez csak akkor lenne elkerülhető, ha a CHF a meglévő euro terhére kerülne beszerzésre, vagy a jegybank (a korábbi évekhez hasonlóan) a bankrendszernek eurót biztosítana a visszafizetett hitelek forintjaiért cserébe...
"""""
Phylaxa, lgyszi vedd figyelembe, hogy ezt még a NHP kijövetel előtt ötleteltem ki... márhogy nem kopi az eredeti komplex javaslat..
Korrekt. Hogy a fenébe ne lett volna nagyberuházás. Paks pl még ma is a stabilitást jelenti. A metróvonalak nélkül pedig a fővárosunk már járhatatlan lenne.
Fejlődés párti vagyok, tehát örülök a fejlesztéseknek.
A finanszírozásról beszéltem.
Egyébként az orosz tartozás ellenében megépítendő 4-es metróvonallal mi lett? :)
A multik támogatása valóban magával hozza a beszállítói kör növekedését, ami a foglalkoztatást javítja. Szerintem ezzel mindenki tisztában van. Főleg azok, akik munkát kapnak ezeknél a cégeknél. :)
Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950