PORTFOLIO FORUM

Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.

Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.

Számolgatva:

Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.

Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.

Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.

Magyarország tragédiája, hogy:

- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,

- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,

- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.

Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.

Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.

Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
393
394
395
396
397
398
399
+10
utolsó

berlini 2012. 08. 11. 11:32

Előzmény: #39 Törölt felhasználó

#40

A céltartalékok több mint fele nem forintban van. Az OTP romló ft árfolyamnál Ft-ban javuló üzemi eredményt mutatna ki.
2009-2010-ben egy ideig azért nőtt az OTP üzemi eredménye, mert a 2005-2006-hoz képest 60%-ot romló ft a frankhitelesek tartozását ugyanilyen mértékben növelte. Ugyancsak ugyanilyen mértékben nőtt a negyedéves hiteltörlesztések összesége ezáltal az üzemi eredmény. Igy volt miből céltartalékolni.

Törölt felhasználó 2012. 08. 11. 10:12

Előzmény: #36 berlini

#39

Tegyük fel, hogy így van. Ez mennyiben indokolja, hogy a maradékra nem kell további tartalékot képezni romló forintnál?

Törölt felhasználó 2012. 08. 11. 10:06

Előzmény: #37 berlini

#38

Meg tedd hozzá, hazájához végtelenül hűséges, önfeláldozó népről van szó, akiknek a fejében meg sem fordul, hogy 0%-os reálkamatos állampapíron kívül másban tartsa a pénzét.

berlini 2012. 08. 11. 10:01

Előzmény: #35 Törölt felhasználó

#37

A földrengés után az általad emlitett okon kivül volt még egy:
az ujraépités nemzeti vagyont semmisitett meg, de az ujraépités emeli a következő évek GDP-jét és a résztvevő (főleg japán) cégek forgalmát nyereségét.
A 220%-os eladósodottság jenben van, annak éves adóságszolgálata gyakorlatilag nulla, mert a megújitást minimális kamattal tudják megtenni.

berlini 2012. 08. 11. 09:55

Előzmény: #34 Törölt felhasználó

#36

Ez nem filozófiai vita. Tiszta matematika.
Több internetoldalon tudsz számitási példákat látni.
Lazán lehet egy 100 ezer ft-os havi törlesztés helyett akár 75 ezer ft-ot csinálni, úgy hogy a maradék kamatmentesen gyűlik. Hozzútávú nagytartozások esetében többszázezer ft a teljes törlesztési különbség a teljes futaidő alatt.
Amúgy meg ne becsüljük le a 100 és 75 ezer ft közötti különbséget, (ami lehet akár több is ha a frank újra 270ft-ot ér.) Sok családnál ez éppen a kifizethetősg határát jelenti.
De mégegyszer:
ki lehet számitani, hogy a rögzités mindenkinek megéri.

Törölt felhasználó 2012. 08. 11. 09:52

Előzmény: #33 berlini

#35

A legelső gondolatom nekem is az volt, hogy inflálni akarnak a forintra történő átválthatósággal, de pár perces gondolkodás után ezt elvetettem. Ezzel a fegyverrel ténylegesen az USA és Japán élhet. Tavalyi földrengés után számomra sci-fi kategóriába tartozó volt, hogy japánnak, a 220%-on eladósodott ország devizája még emelkedett. Megfejtés az lehetett, hogy a külföldön levő befektetések jenre történő átváltásával számolhattak az újjáépítéshez.

Törölt felhasználó 2012. 08. 11. 09:43

Előzmény: #31 berlini

#34

Attól tartok, hogy ez filozófiai vitába fog kifutni. Aki árfolyamrögzítést kér az szerintem de facto fizetésképtelen(*) a pillanatnyi körülmények/kilátások között, de azt választja, hogy ennek ellenére amit tud azt most törleszti (Bank meg örül), aztán lesz valami a maradékkal. Vagy kifizeti azt is vagy sem. Miért gondolod, hogy egy fizetésképtelen ügyfél elkülönített számlán növekvő tartozására semmilyen tartalékot nem kell/célszerű képezni. Másfelől van adatod arra, hogy ha most egy hirtelen válsághullámban megütné a forint a 350-et (ami adott szituációban még igen visszafogott), akkor mekkora lenne a fizetésképtelen állomány? Megérzés alapján egy duplázódásban kiegyezhetünk?
És végül ami a legbiztosabb: a bankrendszer tőkevesztése a kormányzatnak nem fáj (közvetlenül, a továbbgyűrűző hatásokat meg úgysem fogják fel, vagy hatja meg őket), szemben pl. az önkormányzatok devizahitel állományával. Különösen, ha azt jelenti a bank, hogy hűmennyi pénz szabadult fel a külföldi leányok tartalékából..

(*)-Nyilván nem 100%-os szabály, mert lehet, hogy valaki ki tudja használni a konstrukciót és megteszi, de szerintem ez elhanyagolható. Adatom nincs róla, úgyhogy ebben könnyen megcáfolhatsz.

berlini 2012. 08. 11. 09:42

Előzmény: #32 Törölt felhasználó

#33

Igen, már csak ezért is értelmetlen az elinfláló ötlet. Ennek elleére - ha hinni lehet a már két éve hallható hireknek - ez a tervük.

Törölt felhasználó 2012. 08. 11. 07:30

Előzmény: #31 berlini

#32

40% az államadósságnak devizában áll fönn, arra lehet árfolyam rögzítést kérni?, mert ha nem akkor a kardba dőlés esete az igen.

berlini 2012. 08. 11. 00:51

Előzmény: #30 Törölt felhasználó

#31

Miután most már nemcsak az ingatlanfedezetes devizahitelesek kérhetik az árfolyamrögzitést én abból indulok ki, hogy az év végéig mindegyik kérni fogja.
Igy egy gyöngülő ft erre már nem lesz hatással.
Én is úgy gondolom, hogy a kormányzati szándék az, hogy a ft elinflálásával értéktelenitse az állami, önkormányzati, vállalati és magándevizaadóságokat.
Ezt viszont eddig csak a magánszemélyeknél tudták odáig vinni, hogy most már akár "elszabadulhatna az árfolyampokol". De mi lesz a többi szereplő jelentős devizaadóságával? Általános iskolás egyszerű matek, hogy mindenki "kimentéséhez" kevés a kormányzati ciklus hátralévő másfél éve, és a bankrendszer teljes tőkevesztésével lehetne azt elérni.

Törölt felhasználó 2012. 08. 10. 21:56

Előzmény: #29 berlini

#30

Szerintem amíg a forint jól belátható távon ki nem fenekel az EUR-ral szemben, addig indokolatlan lenne a hazai tartalékolás (jelentős) csökkentése, mivel könnyen romolhat jelentősen tovább a fedezendő állomány, elolvasztva ezzel a látszólag magas fedezeti szintet. A forint árfolyamra vonatkozó kormányzati szándék elég világos, és a kamatvágási ciklus még el sem kezdődött. A leányoknál talán lehetne mérlegelni, de mit is nyerne ezzel az OTP (vezetése)?

berlini 2012. 08. 10. 20:58

Előzmény: #27 berlini

#29

A mai a 27. hozzászólásomban és a 10.számú hozzűszólásomban egy hete azért van különböző 2012. évi 2.negyedévi nyereségbecslés, mert egy hete még adtam esélyt (a konkurencia gyorsjelentései alapján,) egy erősen csökkenő céltartalékolásra, 30%-os mértékben.
A mai 48 milliárd ft-os becslésnél már csak 6% céltartalékcsökkentést számitottam, ami szerintem reális, Az elemzőt becslésnek szerintem csak akkor van esélye, ha az OTP olyan gyorsjelentéssel áll elő ahol a 90 napon túli nemfizető adósok céltartalékkal történő fedezettsége átlagosan 80% fölé nő.
Tekitettel arra, hogy a konkurencia a fedezettséget 60-70% körülin tartja, ez a "túlfedezettség" az OTP-nél több mint 200 milliárdos többletfedezetet jelentene.

NIS 2012. 08. 10. 19:27

Előzmény: #27 berlini

#28

Tetszenek az elemzéseid, köszi érte. Bizonyára ez az eladás bennfentes volt,tehát ő már tudhat valamit!

berlini 2012. 08. 10. 18:56

Előzmény: #26 zotyó

#27

link

Valahogy nem tudom elhinni, hogy ez az elemzői konszenzus találni fog.
33 milliárdos negyedéves adózott eredményt jósolnak.
Az biztos, hogy az eddigi információk alapján optimistán arra számitok, hogy az OTP , miközben működés eredménye Orosz és Ukrán reláció kivételével csökkenni fog, de a nem teljesitő hitelek aránya már nem nő, (erre utalt az Unicredit, Erste, Raiffeisen jelentéseinek kelet-európai részei). ezáltal legalább 6%-kal lehet csökkenteni a céltartalékolást. (De akár 30%-o csökkentés sem elképzelhetettlen.)
Emiatt
OTP Magyarorság (alapul véve a 2012 1. negyedévet):
csökkenő üzemi eredmény (-2 milliárd), de csökkenő céltartalékolás (+2 milliárd), igy maradna a 26 milliárd
Orosz-OTP:
növekvő üzemi eredmény: (+3 milliárd)
céltartalékolás: szinten marad
Igy az adózott eredmény megnő: 14 milliárdra.
OTP: Bulgáriában:
csökkenő üzemi eredmény és növekvő céltartalékolás miatt: -3 milliárd, igy
az adózott eredmény: 6 milliárd
OTP: Ukrajna:
növekvő üzemi eredmény miatt: + 3 milliárd, céltartalékolás szinten marad igy a fedezettség növekszik,)
Ezzel az adózott eredmény: +2 milliárd
Szerintem a Szlovák+ horvát+szerb relációk kb 1 milliárdos eredménye fedezi román leány valószinűleg kb 1 milliárdos veszteségét.
Mindezzel az OTP csoport 2012 2.negyedéves adózott eredménye legalább 48 milliárd lenne.
Ez 30%-os eredmény javulás lenne a 2011 2.negyedévhez képest. (ahogy olvastuk az elemzők 33 milliárdot és igy - 2011 1. negyedévhez képest -10%-ot jósolnak.)

Sajnos nem értem, hogy mi alapján számoltak az elemzők egy ilyen siralmas eredményt.
Én üzemi eredmény növekedést csak az Ukrán és orosz relációban számoltam, ahol ez évben a GDP növekedés több mint 4%-os lesz.
A másik alapadat amivel számoltam az a már csak csekély mértékben növekedő nem fizető adósok aránya (kivéve Románia.) ezt az alapvetést a konkurens bankok jelentései alapján mertem megtenni.
Kiváncsi vagyok, hogy hol tévedtem, mert az orosz és ukrán relációk kivételével (ahol az eddigi tendenciák folytatására számitok,) a többi relációban én sem számitok az üzemi eredmény növekedésére.
Hogy miért gondolom azt hogy tévedtem?
Egyszerű. Két nappal ezelőtt eladott egy OTP igazgatósági tag 16 ezer db OTP részvényt.
Ha nekem lenne igazam, akkor augusztus végén 4 ezer ft felett lenne az OTP árfolam, igy a pacák bukna 8-10 millió ft-ot. Miután ő már ismeri a nem publikált 2. negyedéves adatokat, ezért feltételezem, hogy kivárt volna és 54 millió ft helyett inkább 64 milliót kaszírozott volna.
Szerintetek?

zotyó 2012. 08. 07. 22:48

Előzmény: #25 berlini

#26

Örülök ennek a topiknak, ráadásul jó időpontban indult. Indokolt az optimista hangvétel.
Üdv:

berlini 2012. 08. 07. 22:25

Előzmény: #24 Törölt felhasználó

#25

De logikus.
Mindemellett:
adómentes magyar nyereséget visznek ki Oroszországban és 18%-os kamatmarzsal befektetik.
De abban a pillanatban, ha megáll a nemfizetőhitelesek összhitelállománya akkor muszály lesz csökkenteni a céltartalékolást. Igy is átlátszó a konkurenciához képest 30-40%-kal magasabb fedezettség.

Törölt felhasználó 2012. 08. 07. 21:03

Előzmény: #22 berlini

#24

Azon még nem gondolkodtál, hogy nem véletlenül parkoltatják a pénzt jobb időkre várva? Még valaki vérszemet kap valami jópofa extraprofit adóra..

berlini 2012. 08. 07. 19:11

Előzmény: #19 Törölt felhasználó

#23

Nem mondom, hogy bizonyos párhuzam nem valós, de egy autóipari céget 3 egymásutáni rossz év tönkre tehet, mig egy ingatlan esetében (amennyiben nincsen erősen hitellel terhelve, amit az elmaradó bevételekből kellene fizetni,)csak egy hosszabb válság küldhetne padlóra. (Kivéve a hosszútávon is rossznak minősülő tömeges ingatlanfejlesztések, mint pld. a válság előtt Spanyolországi tengerpartokon.)

berlini 2012. 08. 07. 19:00

Előzmény: #20 Törölt felhasználó

#22

Tehát a mozgástér hatalmas.
1. A felhalmozott céltartalékok összege már az OTP tőzsgei értékét meghaladja.
2. Ha nem, vagy csak minimális mértékben nőtt a 2. negyedévben a nemfizetők aránya, akkor a szokásos negyedéves 56-58 milliárd ft-os tartalékolás nagy részét nem kell megtenni. Pótolni csupán a felhasznált céltartalékot kell. (Szerintem ez negyedévente max. 15 milliárd)
El tudod képzelni mekkorát ugrana az árfolyam, ha ez a 35-40 milliárd ft (leadózva 30-35 milliárd) megjelenne mint adózott eredmény növekedés?
Érvelésem egyetlen gyenge pontja az az OTP-menedzsment májusi pesszimista kijelentése volt a nemfizető hitelesek évközbeni alakulását illetően.
Ez vagy igaz (és akkor a OTP rosszabbul áll etekintetben mint a konkurencia nálunk és a szomszédságban,)vagy ez csak kábitás volt. Valaki még olcsón akar az év folyamán részvényt venni, és nem keveset.

berlini 2012. 08. 07. 18:36

Előzmény: #20 Törölt felhasználó

#21

A 2011 4. negyedéves 77%-os fedezettséggel szemben 79%-os az OTP -nél a nemfizető hitelesk fedezettségi szintje a 2012 1.negyedévi jelentésében.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy:
- ha tartotta volna az előző év végi szintet, akkor növelhette volna az adózás utáni eredményét kb. 22 milliárd ft-tal. (Azaz háromszorozhatta volna a negyedéves eredményt!!!)
- jelenleg az OTP a konkurenciához képest jelentősen többet céltartalékol. (Pld. OTP-oroszbanknál: 94%-os céltartalékolás!!!!)