Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
ezek
nem a féket nyomják csak azt mondják rákapcsolták a nitrót a 2 lábbal
nyomott gázpedálra és bekapcsolják a mellék sugárhajtóművet is, miközben
kidobják a fékezőernyőt, amit a sugárhajtómű egy pillanat alatt eléget.
A tanácstalanság , gyengeség jól látható, csak ímmel-ámmal akarnak emelni. Szerintem itt végleg el lehetne engedni a nulla közeli alapkamatot, ami sose volt reális. - Kifizetődőbb lenne ha ráfeküdnének az euró bevezetésére, ehhez komoly pénzt is kapna az ország az Eu-tól.
én attól tartok, h a mostani "erősödés" is ennek szól 363,260 utána meg fellövik az égbe. hirtelen a semmire csak mi erősödünk csehek románok horvátok nem, pedig mindig mink vagyunk erősen alulteljesítők
Ma sem fogunk unatkozni, hiszen a jegybank egyhetes betéti tendere miatt most jön csak az igazi kamatdöntés, ami ismét megmozgathatja az árfolyamot. . Várhatóan a mai egyhetes betéti tenderen a 2,1%-os alapkamat felett fogad majd be ajánlatokat az MNB, ezzel az effektív kamat tovább emelkedik. . Ha 2,1% LESZ AZ EGYHETES KAMAT IS, AKKOR AZ SZINTE BIZTOSAN CSALÓDÁST JELENTENE A PIAC SZÁMÁRA ÉS AKÁR ISMÉT GYENGÜLÉS FELÉ MOZDULHATNA A FORINT. . Mindez délben derül majd ki, amikor közzéteszi a tender meghirdetését az MNB. . https://www.portfolio.hu/deviza/20211118/enyhult-a-nyomas-a-forinton-de-ma-jon-csak-az-igazi-kamatdontes-511414#
"A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy
inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik,
mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel
szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.
Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika
alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris
politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is
teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb
összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt." https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211118/suranyi-gyorgy-latszat-es-valosag-511168
A vártnak megfelelően 30 bázisponttal 2,1%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. . A kamatdöntés bejelentése után a forint szinte azonnal gyengülésnek indult az euróval szemben, hirtelen 366 fölé ugrott a jegyzés. . Délután háromkor érkezik a Monetáris Tanács szokásos közleménye, illetve háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás alelnök a döntés hátteréről.
Azt írja a cikkében a jegybank elnöke, már most is a legszarabbul teljesítő országok között vagyunk dobogós helyen, de ha a kormány nem áll le azonnal a felesleges presztízsberuházásokkal, nagyon rá fogunk faragni. Hát ezt igazán örömmel hallom, de talán ideje lenne eldönteni, hogy akkor baromira jól teljesítünk, és ezért lehet nyugdíjprémiumot osztani, adót visszatéríteni, vagy egyszerűen marhára kell a kormánynak jövőre a győzelem, amiért minden áldozatra képes? Mert ha a második esetről van szó, akkor akár új kormány lesz, akár ez marad, mindenképpen ráfázunk. Egyébként valahogy nem tudok hinni abban, hogy Matolcsy György Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül irkálhat cikkeket a Magyar Nemzetbe. Úgy vélem, szokás szerint ki vannak osztva a szerepek, a jegybank elnöke egyáltalán nem megy szembe a kormánnyal, csupán előadja azt, ami rá van kiosztva. Egyrészt el kell kezdeni a társadalom felkészítését arra, hogy nem lesz tartható a gazdaságpolitika, a választás után módosítani kell. Másrészt azt sem árt demonstrálni, hogy annyira de nagyon független a kormánytól a Magyar Nemzeti Bank, és annak az elnöke, hogy még ezt is megteheti, beszólhat a kormánynak. Gyönyörű előadás, de tényleg! Lehet megtapsolni.
Tavaly 40 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt ingatlant, a magyar vevők helytálltak . Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “A saját adataink szerint németországi érdeklődők száma 2021-ben 5 százalékkal nőtt, a többi országot nézve Hollandiából 15 százalékkal, Lengyelországból 33, Kínából pedig 26 százalékkal több érdeklődés érkezett az ingatlan.com-on meghirdetett ingatlanokra. Az Egyesült Királyságból jövő kereslet viszont drasztikusan, 24 százalékkal csökkent, részben a járvány miatti óvatosság, valamint a brexit hatása miatt, hiszen az ottani vásárlók már EU-n kívülinek számítanak. Szintén csökkent az orosz és izraeli érdeklődők száma, ami a járványhatással magyarázható. A szakember hozzáfűzte: Összességében a külföldiek által támasztott kereslet az idén sem tért vissza a pandémiát megelőző, 2019-es szintre, amikor a külföldi vevők az összes adásvétel 5 százalékában vettek részt. . https://profitline.hu/tavaly-40-szazalekkal-kevesebb-kulfoldi-vasarolt-ingatlant-a-magyar-vevok-helytalltak-429198
Matolcsy, súlyos kamatemelés jöhet- - Ilyen szigorításra a 2008-as pénzügyi válság és államcsőd közeli helyzet óta nem volt példa. Az elemzők szerint csúnyán benézte az inflációs folyamatokat a Magyra Nemzeti Bank (MNB), ezért, hogy mentse a menthetőt – és a forint árfolyamát – rég nem látott, akár egy százalékponttal is emelheti a kamatot kedden a Monetáris Tanács – írja a Népszava. . Török Zoltán, a Raiffeisen bank elemzője 0,9 százalék körüli kamatemelésre számít. . https://168.hu/itthon/csunyan-benezte-az-inflaciot-matolcsy-sulyos-kamatemeles-johet-218974
Újabb brutális drágulás jön az építőanyagiparban . "A hirtelen megnőtt energiaárak korrekciója a jelenlegi energiaárszinttel számolva költségvezérelt, 10-30 százalék közötti áremelést indokol az építőanyag-gyártásban". Tibor Dávid szerint ez szinte minden építőanyagot érint, az energiaintenzív területet kevésbé, a többit nagyobb mértékben. . Egy átlagosan 20 százalékos építőanyag-drágulás hatására nagyságrendileg 10 százalékkal kerül többe az építkezés és a felújítás – jelezte. . https://privatbankar.hu/cikkek/makro/ujabb-brutalis-dragulas-jon-az-epitoanyagiparban.html?utm_source=rss&utm_medium=referral
I)"Tíz éve mutatta be Matolcsy György a Széll Kálmán-tervet. A kormány
akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a
közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt:
az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország." HÁT EZ NEM JÖTT BE!!!!NEMHOGY ÉLLOVASOK NEM LETTÜNK, 2015RE, SŐT 2020RA SEM , HANEM HÁTRÉBB CSÚSZTUNK A LISTÁN!! **** https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-magyarorszag-2030-ban AZUTÁN JÖTT, HOGY 2030RA LESZÜNK AZ 5 LEGJOBBAN!!! BIZTOS SOK AZ ESÉLYE!! *** https://hvg.hu/gazdasag/20210301_szell_kalman_terv_matolcsy_10ev "Matolcsy György: jöjjön a harmadik Széll Kálmán terv
Egy újabb nagy reformcsomagra van szükség ahhoz,
hogy Magyarország megnyerje a 2020-as éveket a jegybank elnöke szerint.
Megerősítette, a jegybank szerint nem szabad engedni a kormányzati
tervek magasságába engedni a hiányt, és azt is, hogy kamatot emel a
jegybank. " https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/matolcsy-gyorgy-jojjon-a-harmadik-szell-kalman-terv.730728.html EZ TUTI JÓ LESZ, HA AZ ELŐZŐEK NEM JÖTTEK BE
Magyarország megérdemelné, hogy egyszer a szerencse is mellé szegődjön,
de tartok tőle, hogy sokkal kevesebb érték van a hír mögött mint mint
ami első hallásra kirajzolódik ebből.
Döbbenetes felfedezés: 50 ezer milliárd forintot érő aranyat találtak Budapest közelében . Hét műhold bevonásával készített svájci georadar-kutatás szerint az eddig becsült 13 000 milliárd forintnyi arany és ezüst helyett 50 000 milliárd forint értékű nemesfémet rejt a hegy gyomra – írja a Ripost. . A történet előzménye, hogy egy magyar vállalkozó geológiai kutatásokra hivatkozva azt állította, 13 000 milliárd forintnyi aranyat és ezüstöt rejt a Börzsöny. A hírre három svájci bányászati egyetem 7 műhold segítségével georadar-kutatást készített, amely során kiderült, hogy az eddig hitt mennyiség több mint háromszorosát fedezték fel. . „Ez egész egyszerűen hihetetlen. Azt mindig tudtam, hogy van ott arany, de hogy ennyi és ilyen sűrűségben, az engem is megdöbbentett” – mondta most Varga István, a HunBányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa. . Hozzátette, „az 500 méteres mélységig végzett előzetes elemzés alapján 3000 tonna aranyat és 3000 tonna ezüstöt rejt a Börzsöny. Ez az arany és az ezüst tőzsdei árfolyamán 153 milliárd euró, ami 50 ezer milliárd forint! Csak halkan jegyzem meg, hogy a teljes magyar államadósság 40 ezer milliárd”. . Varga István a Ripostnak elárulta, hogy a teljes terme¬lés a mélyben történne, és csak a kész aranyrudak kerülnének a felszínre egy elektromosan hajtott kisvasúthálózat segítségével. Mindehhez azonban először az államnak kell kiírnia a koncessziót. . http://www.atv.hu/belfold/20211113-dobbenetes-felfedezes-50-ezer-milliard-forintot-ero-aranyat-talaltak-budapest-kozeleben/hirkereso
Brutál infláció + full gyenge forint, gyilkos kombináció. Mindenki a saját bőrén tapasztalja dicső kormányunk fantasztikus tevékenyégeit. Gondolom azért a propaganda a régi marad, dübörg a gazdaság, európa a hátunkat nézi, kanyarban előzünk bla bla bla .......
és estére is csak 1 valaki rontott és ragadt a csúcson MIKÖZBEN A KORONA ÉS KUNA TARTOTTA MAGÁT A FOSrintnak sikerül tovább gyengülnie 367,075 csúccsal
FOSrint 366.965 +2.075
+0.57% kuna 7.5108
-0.0004
-0.01% LEI 4.9481
+0.0056
+0.11%
cskorona 25.2430
+0.0260
+0.10%
zlotyi 4.6336
+0.0016
+0.03%
a lengyelek nagyot erősödtek vissza szinte 0 ban zárják a napot
Soron kívüli nyugdíjemelést hozhat év elejére a magas infláció . A kormány jövőre 3 százalékos inflációt tervezett, és ennyivel fognak emelkedni januárban a nyugdíjak is. Petschnig Mária Zita arra számít, hogy mint idén júniusban, úgy jövő év elején is lesz kiegészítő nyugdíjemelés, a választások előtt. . Petschnig Mária Zita szerint idén 5 százalék körüli lehet az infláció, jövőre év vége felé már közelítheti a 3 százalékot, de éves szinten összességében 4 százalék feletti lehet. . Ennek oka szerinte az, hogy jelenleg az infláció ellen csak a jegybank próbál tenni, de nagyon gyenge eszközökkel. A költségvetés pedig fittyet hány az egészre – egyértelműen alárendelték a választási politikának. . Olyan osztogatások jönnek (például a rendvédelmiek fegyverpénze, az adó-visszatérítés, esetleg teljes 13. havi nyugdíj februárban), amikről a költségvetésben szó sem volt. . Egyedül pedig a jegybank nem képes kezelni az elszabaduló inflációt, nem véletlen, hogy Matolcsy György ismételgeti, vissza kellene fognia Varga Mihálynak a költségvetési költekezést. Rengeteg pénz van a gazdaságban, élénk a kereslet, mindenki megveszi a drágább termékeket, simán áthárítják a költségeket a vevőkre. A nagy keresletösztönzés pedig megjelenik az inflációban és a külső egyensúly romlásában is. . https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/11/inflacio-kormany-mnb-kulpiac/
Király Júlia: Nyugodtan nevezzük Fekete Csillagnak ezt a megapolipot, ami rátelepszik az országra . Az MNB volt alelnöke A kérdés című műsorunkban Bárdos Andrásnak úgy fogalmazott: "ebben az országban csak úgy érdemes létezni, ha minden erőmmel azon vagyok, hogy ez a rendszer megváltozzon". . A szakember A kérdés című műsorunkban a többi között arról beszélt, milyen súlyos terhet jelentenek az országnak a kormányközeli vállalkozások, mert nem versenyképesek, viszont élősködnek a forrásokon. Úgy számol, az ország által megtermelt jövedelem harmadát a Mészáros-birodalom kebelezheti be. . https://hvg.hu/gazdasag/20211111_Kiraly_Julia_A_kerdes_Bardos_Andrassal_elozetes?s=hk
zsák híg végbéltermék teljesítménye/emberek lerablása napi adóztatással: mádzsárzsákfosrint 366.340
+1.450
+0.40% a horvátokhoz képest NEGYVENSZERESET gyengült aF$T
lengyel zlotyi 4.6427
+0.0107
+0.23%
horvát kuna 7.5121
+0.0009
+0.01%
cseh korona 25.2410
+0.0240
+0.10%
román lei 4.9472
+0.0047
+0.10% bakker a románok negyed annyira gyengülnek csak
dél afrikai rand 17.4527
-0.0770
-0.44% még a világ legkorruptabb dél afrikai köztársaság is jobban teljesít SZÉP MUNKA, BÜSZKÉK VAGYTOK MAGATOKRA?
ezek kérészéletű belevásárlások szoktak lenni sajnos, széllel szemben brunyálni lehet, de rosszul is járhat aki megteszi. Japánok sem kis mennyiségű lóvét égettek el annak idején. Odanyomhatjuk a forgó köszörűkerékhez az ujjunkat, de hamar el fog fogyni, meg fájni is fog, meg az az ujjunk sem lesz többé... köszörűkeréknek nem lesz sok baja.
Legalább húsz éve nem volt ekkora bajban a forint, hatalmasat kellene emelnie az MNB-nek, hogy ez változzon. . A vártnál magasabb októberi inflációs adat hatására mínusz 4,7 százalékra esett vissza az alapkamat és az infláció különbsége, ilyen alacsony értékre legalább húsz éve nem volt példa. A Monetáris Tanácsnak hatalmas kamatemelésre lenne szüksége, hogy megfékezze a negatív folyamatot.
Ha felengednék 400 -ra vagy feljebb az eurót, azzal kezelhetetlen problémát vennének a nyakukba.. . Sajnos egyre több a 20000 forintos bankjegy, évente milliószámra növelni az MNB a mennyiséget.. . Egy ponton már kevés illetve költséges lesz a mostani legmagasabb címlet, hatalmas hiba lenne egy magasabb címletű bankjegy bevezetése.
Világosan látszik/látszott a forint környezetben hosszabb távon tarthatatlan lesz a nulla közeli alapkamat. Itt nem kevés hiteles van, előbb utóbb meg fogják érezni. Már így is nagyon gyenge a forint, globálisan majdnem értéktelen pénzünk van. Ezt sikerült 11 év alatt összehozni.
az szép lesz, mikor a 0,9 -es környezetben felvett hitelekre rájön a háromszorosa (ingatlan fed hitel) még kamatnak...az éves periódusnál.Nyilván inább lesz előbb 400-as forint, mint ez.
Londoni elemzők: a vártnál nagyobb kamatemelések várhatók . Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó szerdai előrejelzései szerint a folyamatos inflációs meglepetések miatt az eddig vártnál jóval agresszívabb jegybanki kamatemelések várhatók a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon. . A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja a térség pénzügypolitikai kilátásairól összeállított szerdai helyzetértékelésében közölte: felülvizsgált prognózisa szerint Lengyelországban 3,50, Magyarországon 3,90, Csehországban 4 százalékig emelkedik a jegybanki alapkamat 2022-ben. . https://www.portfolio.hu/befektetes/20211110/londoni-elemzok-a-vartnal-nagyobb-kamatemelesek-varhatok-510066?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator#
Meg kellett volna erősíteni a forintot és egyúttal bevezetni az eurót, úgy járt volna jól az ország.... . Az OV. folyton azzal jön, hogy mennyire jól járt a lakosság az elmúlt 11 év alatt. A lakosság vagyona több mint duplájára nőtt 2011 óta, forintban... Csak azt felejtette el, hogy azóta elszálltak az ingatlanárak + pénzosztogatás ami torzítja a képet...
igaza van! ott van a reális értéke a csehek az elmúlt 15 évben 15%ot erősödtek, míg mi 46%ot gyengültünk ha velük tartottunk volna, most 204FOSrint lenne 1 euro, ha a horvátokkal akkor 253 ha a lengyelekkel akkor 274. ehelyett? én is szívesen szembeállnék vele, már gyűjtöm a köpetet évek óta, utána úgy nézne ki: https://www.youtube.com/watch?v=Fx0M-ycqF-0
Orbán szerint a forint reális értéke az euróhoz a 250 - 265 ft. közötti sávban van.. . Vicces ember, azóta párszor szembeköpte magát de az se számít...
miközben a zlotyi estére megpihen, visszakorrigált a FOSrint csak zuhan, mint a felpolírozott bezsírozott vasgolyó hátszélben
Jacques FOSrint 363.605
+3.445
+0.96% pln 4.6079
+0.0225
+0.49% siralom
és kínszenvedés a rántotthús formájú banánállam polgárainak! aszongya 2008ban orvbán, h bizalmi, vezetési válság miatt zuhan a forint! és most mi miatt? azt is mondta, hogy a kis és középvállalkozói réteg van a legnagyobb veszélyben, ha ez akkor így volt, így van most is, csak nem érdekli már Orbán Viktor a TV2 Mokka c. műsorában. Téma: a forint árfolyama, Gyurcsány Ferenc felelőssége. (2008. október 22.) https://www.youtube.com/watch?v=7pb4D6bBtdc
ha ez begyűrűzik ide nézhetünk, lesz itt 2 számjegyű infláció hamarosan
mádzsááár jacques FOSrint 363.495
+3.335
+0.93%
ukrán hrivnya 30.0772 -0.1171
-0.39%
román lei 4.9488 +0.0040
+0.08% indiai rúpia 85.6595
-0.3105
-0.36% török líra 11.3101 +0.0376
+0.33% lengyel zlotyi 4.6171
+0.0318
+0.69% cseh korona 25.2200 -0.0030
-0.01% horvát kuna 7.5154 +0.0014
+0.02% egy csak egy balf@sz vezetőkkel bíró ország nincs talpon a vidéken! fekszik, hempereg a tr@gyaban. Csak a magyarok hagyják, hogy ilyen szinten lopják el munkájuk értékét!! és csak egy olyan velejéig romlott szemét csapat van aki ezt meg meri tenni!!
Több mint harmincéves csúcson az amerikai infláció. . Októberben 6,2 százalékos infláció alakult ki az Egyesült Államokban. A magas infláció egyrészt a gazdasági növekedést, a válságból való kilábalást lassíthatja, másrészt befolyásolhatja a Fed monetáris döntéseit, a szigorítás megkezdésének az ütemtervét. https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2021/11/tobb-mint-harminceves-csucson-az-amerikai-inflacio . Az arany szép ugrást csinált, XAUUSD 1858.50
Ezzel speciel egyetértek. Nem egészséges a folyamatos belső migráció Budapest irányába. Én egy egyszerű lépéssel segítenék a helyzeten: engedném, hogy Budapesten 3% legyen az iparűzési adó + maximumra emelném a válallkozásoknak az ingatlan adót. Aztán dönthetnek a cégek, hogy ide jönnek, vagy inkább vaklami vidéki városba.
Még szerencse,hogy csak 54 milliárdból újul meg az MNB székháza. "melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez" (Megnézném ha euró lenne akkor mit tudnának pénzügyileg produkálni.) . Okos döntés felújítani amikor elszálltak az építőanyagárak. Nem mellesleg elég komoly pénzügyi gödörben az ország de azért is most kell felújítani a székházat.
Azért az se semmi, hogy Magyar hitelből épül kiberbiztonsági központ a Seychelle-szigeteken. Egy biztos,hogy ez se lesz visszaadva, közben meg el vagyunk adósodva. . Elmondta, hogy a Seychelle Köztársaság biztonságosnak számít, miután lakossága 80 százalékát már beoltották a koronavírus ellen, így megállapodást kötöttek az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről is. . "Ennek megfelelően a magyar állampolgárok szabadon utazhatnak majd a turistaparadicsomnak számító országba, függetlenül attól, hogy milyen vakcinát kaptak" . Hirtelen miért lett annyira fontos ez a turistaparadicsom??? Talán ez lesz az új nyaralóhelyük?? . https://mfor.hu/cikkek/makro/magyar-hitelbol-epul-kiberbiztonsagi-kozpont-a-seychelle-szigeteken.html
Ha csehek meg lengyelek egyszerre nagyobbat emelnek az se jó a forintnak. A lengyeleknél az októberi infláció 6,8 százalékra nőtt,Jövőre a fogyasztói áremelkedés még nagyobb, 5,8 százalék lesz a júliusban jósolt 3,3 százalék helyett. A 2023-ra vonatkozó inflációs előrejelzést 3,4 százalékról 3,6 százalékra változtatta a lengyel jegybank hétfőn. . https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211108/meg-jovore-is-emelkedo-inflacioval-szamol-a-lengyel-jegybank-509414 . A csehek ennél is nagyobbat léptek a múlt héten: az addig másfél százalékos alapkamatot 125 bázisponttal 2,75 százalékra emelték. . Ameddig nem közelíti meg a magyar alapkamat a cseh alapkamatot addig befellegzett a forintnak.A lengyel alapkamat se fog megállni ezen a szinten. . https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/11/kamatot-emelnek-a-visegradi-orszagokban-is
a csehek nagyobb emelés hatására sem táltosodtak meg, tegnap épp nem erősödtek a negatív reálkamat nálunk a legmagasabb sajnos ez nem erősíti a fo$rintot az alapkamat emelés tovább terhelné a költségvetést, nagyon óvatosan próbálnak lavírozni, de a hosszú évek laza politikája hatására, most letérdelnek maguk elé remélem eddig minket sz.pattak, remélem mostantól ők fognak...
Októberben 630 milliárd forintos mínusszal zárt az államháztartás központi alrendszere. Ez a valaha volt legmagasabb tizedik havi deficit. . Meg ingyen elajándékozzuk a drága vakcinákat...
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.