Szerintem a kilatasok eleg egyszeruek.
.
Van 3 nagy lithium termelo, FMC, ALB es SQM. Ezek adjak a vilagtermeles 80%-at. Ugyanott vannak mind, az Andok szaraz oldalan, es ugyanazt is csinaljak.
A technologia csuda egyszeru: a fold alol mely kutakbol kiszivjak a vizet, amiben van oldott lithium.
Az 1000 eve leesett esonek volt ideje es kioldotta a szaraz talajbol az ott levo lithiumot. Azt kiszivjak a fold alol, es nagy lapos derito medencekbe gyujtik. Onnan lassan elparologtatjak a vizet a nap erejevel, es a medence aljan ottmarad a lithium, amit osszesopornek zsakokba.
.
Most van 3 uj ceg, akik ugyanezt akarjak csinalni. LAC, Orocobre es Veolia.
.
Ezek kozul LAC az uj fiu, es dolgozik egy nagy lithium banya projekten. Az eredetileg 2019-re igert uj termelo kapacitasuk 25.000 tonna, es persze kesnek vele fel evet. Ha valoban 14.000USD/t aron lehet eladni, mikozben a kitermelesi koltsege 2500 USD/t, akkor lesz egy 300M USD/ev EBITDA penzugyi eredmenyu lithium ceg.
.
A beruhazas halad, az osszege 425M, 10 eves megterulessel evi 50M megy a banknak vissza az EBITDA-bol. Es az egyeb koltsegek se lesznek nagyon magasak, viszont mukodik 40 evig.
Igy nezve, egy 8-9x Ebitda szozoval lesz egy 2.0-2.5 Mrd-ot ero LAC nevu ceg. Most egy reszveny 5 USD, es van 88 m db belole. Es most olcso, epp annyiert lehet megvenni, mint amennyit a 3 nagy insider partner fizetett, hogy benne legyen a cegben: SQM, Ganfeng, Bangchak.
Szoval most a kapitalizacio 5*88=440M USD, de a ceg erteke ennek kb. 4-5x szerese lehet 2020-tol kezdve.
.
Es van az Orocobre mint hasonlo uj fiu. Ugyanezt csinalja egy masik volgyben, egy masik foldalatti sos-tobol von ki lithiumot es mutragyat. Ez egy izmosabb Ausztral banyasz, van is penze, megis osszeallt a japan Toyota-val. Mert igy van vevo a lithiumra rogton, es megis nala van 73% reszveny.
Be is indultak a termelessel, 2016-ben mar 7000 t volt a termeles, iden azt remelik hogy 12-14.000 t lesz. Es novelni akarjak a termelesi kapacitast 35.000 t szintre, persze egy uj projekttel.
.
Osszehasonlitas: az SQM adja a vilagtermeles 1/3 reszet, iden 63.000 t, plus 13.000 t lithiumhidroxid, osszesen 75.000 tonna. Ez eppen 3x-szerese, mint amit LAC fog termelni. Es mennyit er az SQM most? A kapitalizacioja 12.5 Mrd USD, ennek harmada is 4.0 Mrd. Ami ugye nagyjabol duplaja annak amit LAC-ra varok 2020-ra. Szoval, a 2.0Mrd LAC ertek lehet esetleg 4.0 Mrd is.
Masik osszehasonlitast? ORO kb. 1 Mrd-os ceg, es kb. felet termeli mint LAC fogja. Szoval, igy is kijon LAC-ra a 2.0 Mrd kapitalizacios ertek.
.
Szoval? Talan nem tulzas, hogy LAC arat 20-40 USD savba varom.
Ha valoban annyira fogja ertekelni a piac mint az SQM-et most … most(!), amikor meg alig van e-auto kereslet..., akkor LAC 4.0Mrd/440M=9, szoval egy 9x potencialis aremelkedes is van a reszvenyekben. A szolidabb varakozas 4-5x.
Na ezert foglalkozom vele viszonylag sokat.
Lithium Americas