A kárpótlási jegyek ügyében az utóbbi időben igen aktívnak mutatkozó ügyvéd, dr. Varga Tamás keresetet adott be a Fővárosi Bíróságra, amelyben kérte a bíróságot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 21. § (1) és (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze a Központi Kárrendezési Irodát (KKI), valamint Pénzügyminisztert, a kárpótlási jegyek kibocsátójának képviselőjét, mint adatkezelő szerveket a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos kérdéseik pontos(!) megválaszolására.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509
Köszönöm, hogy ezt mondod, bár szerintem a jogszabályok és BÉT szabályzatok be nem tartása több mint "nem korrekt". Itt már régen dolga lett volna a PSZÁF-nak is.
a hvg-n kívül írt valamelyik csoda média a mai perről? mert nem nagyon látom. véleményem szerint pár milkával rövid idő alatt legalább a címletértékig fel lehet húzni. Az államnak pont az az érdeke, hogy alacsony áron tartsa. Az utóbbi egy évben azért voltak érdekes vételek amelyek döntő többsége nem speki volt hanem gyűjtés. szép napot!
másfelől hogyan fogalmazható meg az hogy az állam dologi nem teljesítésével a dolog hasznát az állam élvezi a jegy tulajdonos helyett, ez a jegytulajdonos kára szerintem amit a nem teljesítő fél téríteni köteles.
Ez az érvelés tisztességtelen, mert éppen azért alacsony a kárpótlási jegy ára mert az állam nem teljesít, az ok-okozat ebben egyértelmű, hiszen a jegy mögött kizárólag az állam teljesítése áll, nem pedig cégvagyon, vagy pénzkövetelés.
Dologi teljesítés megtagadása esetén azon bán a szerződő fél már nem köteles dologi teljesítést elfogadni, hanem pénzbeli követelést támaszthat, másfelől a dologi teljesítésű értékpapírokat azonos módon kell kezelni több tekintetben a pénzbeli teljesítésű értékpapírokkal...
Rossz a példa, mert az állampapír pénzkövetelés, a jegy nem az. A jegytulajdonos nem adott hitelt az államnak, a jegytulajdonosnak nem pénzkövetelés van a birtokában, hanem csak bizonyos jogai vannak, az állam pedig ezt nem tartotta be. De mégegyszer, ahhoz, hogy egy kártérítési perben nyerj, nemcsak a jogellenes magatartást, hanem az ok-okozati összefüggést és az effektív károdat is igazolnod KELL. A mezei tőzsdei jegyspekiket, akik 600 alatt vették, nem ért kár. De aki korábban 600 felett vette a tőzsdén, az sem lehet biztos egy kártérítési per sikerében, mert bizony az eltelt x év alatt - figyelembevéve az állam deklarált céljait, nyilatkozatait - bármikor eladhatta volna, márpedig ezt neki kárenyhítési kötelezettségként meg kellett volna tegye.
Ezek szerint ha te veszel egy diszkont kincstárjegyet mondjuk 90%-on és az állam nem fizet ki akkor nem is ér kár és neked csak 90%-ot kell kártérítésként megállapítani?
A 3. pont nem a te adás-vételi szerződésed reparálásáról szól... hanem a kibocsátási szerződés reparálásáról ...
ez egy bemutatóra szóló értékpapír ahol az eladó jogait is öröklöd... az eladó joga pedig egy korábbi kár megtérítésén alapul ami nem kisebb a jegy címletértékénél amineka kibocsátástól számított kamatával együtt kell számolni (ez persze 1994-ig megegyezik a névértékben jóváírt kamattal, így csak onnan kell tovább számolni) ...
Dehogynem az. Ez egy kártérítési per. Egy kártérítési perben a 3 kulcs dolog:
1.) Az alperes jogellenes magatartása.
2.) A felperes igazolható kára.
3.) A kettő közötti ok-okozati összefüggés igazolása.
Az 1.)-es pont ebben az esetben minden bizonnyal könnyen igazolható. Hiszen az állam valóban nem biztosít minden jegytulajdonos számára felhasználási lehetőséget.
A 2.)-es ponthoz viszont nagyon nem mindegy, hogy a felperes mikor szerezte a jegyet. Ha ugyanis kb. 2010 után 500 Ft alatt, akkor a mai 648 Ft-os záróáron nem érte kár. Paradox módon egy kártérítési pernek a per előtt elindult árfolyamemelkedés nem tesz jót, a tőzsdei ármozgás természetes volatilitását igazolja és a felperes kimutatható kárát csökkenti.
A 3.)-as pont pedig nyilván nagyon közhelyszerűen hangzott fent olvasva, de a kártérítési perek kulcsa egyébként. (tudom, volt már pár kártérítési perem). Az alperes (itt az állam) ilyenkor a felperesi közrehatást veheti elő. Egy tőzsdei instrumentum esetében, amit - még a jegy illikviditása mellett is - gyakorlatilag naponta adni/venni lehet, aligha állja meg a helyét az, hogy valaki hónapokig, vagy évekig ül tétlenül a pozíciója felett és emiatt bukott... Ebben a tekintetben ráadásul az állam nyilatkozatai ("a privatizáció lezárult", "nincs több eladó állami vagyon", stb.) csak megerősítik azt, hogy a felperes nem volt tévhitben és saját kárelhárító kötelezettsége miatt a jegyek eladása mellett kellett volna döntenie és ezt bizony bármelyik nap meg is tehette volna a tőzsdén.
Az nem kár, hogy te 500-ért veszel valamit, ami elvileg érHET akár 1742 Ft-ot is, és miután megvetted, nem lett 1742, hanem maradt 500...
Az indoklás lényeges eleme, hogy 2006 december volt az utolsó felhasználási lehetőség, és 2007-el lezártnak tekintik a privatizációt a Vtv. preambulumára hivatkozva az MNV-t felügyelő NFM-nél, azonban miután 2007-2011 között bocsáthattak ki jegyeket a 2006 XLVII. tv. értelmében, ez az érvelés megbukott és jó erkölcsbe ütközik.
Precedens értékű, bemutatóra szóló (nem alanyi) kárpótlási jegyes kártérítés megítélése a per tárgya. Remélem jól foglalom össze:
- elsődlegesen hogy lejárt a folyamatos határidő (mint egy folyamatos vízszolgáltatásnál is lejár a teljesítési határidő amikortól nem folyik a víz) /Ptk 298 kötelezetti késedelemebe esett/
- másodlagosan lejárt a határidő mert felszólításra sem tett eleget az Állam a teljesítési kötelezettségének /Ptk 313 lehetetlenülés, 298/
- harmadlagosan jó erkölcsbe ütköző magatartására tekintettel /Ptk 200, 4/ mondja ki a kárpótlási jegy kibocsátási (nem a tulajdonosok között adásvételi) szerződések semmisségét és a névérték + kamatok kifizetésével a kibocsátástól állítsa helyre az eredeti állapotot. (adott esetben az eredeti kárpótolt eredeti tulajdonképpen a határozattal elismert kárát is ki lehetne így fizettetni de a bemutatóra szólóság miatt az esetek többségében ez lehetetlen.
Watson, megtudhatjuk, hogy ennek a pernek konkrétan mi a tartalma, azaz mi is a per tárgya? Egyrészt érdekelne, mert figyelemmel követem a jegy sztoriját. Másrészt a jelenlegi és potenciális jegy spekik nyilván örülnek már önmagában a per hallatán (ezt láthattuk is ma az árfolyamban), de azért nem árt tisztában lenni, hogy itt konkrétan milyen jegyes és mit is perel, hiszen a per tárgya nagyon nem mindegy a sikeres kimenetel esetén várható reális árfolyamreakció szempontjából (nyilván egy egyedi, sok éve jegytulajdonos sima kártérítési pere sikeres kimenetel esetén sem okoz reálisan 1742 Ft-os árfolyamot, ahogy egy devizahiteles nyertes per esetében sem lesz mindenki devizahitel szerződése semmis).
Koszi a valaszod, tetszett.
Tenyleg felhaborito ez a felresopro magatartas amit tanusit az allampolgarokkal szemben.
Remelhetoleg valtozik a hozzaallas igy a valasztasokhoz kozeledve es talan egy populista forgatokonyv valosul meg.
semmiről nem döntenek még, első tárgyalás lesz ...
ahol előadhatja az Állam (NFM) hogy miként vélekedik a keresetről, miszerint lejárt a folyamatos határideje a teljesítésre, mert nem teljesített, vagy azért járt le mert felszólításra sem teljesített, vagy azért kell kártérítést fizetnie mert a kárpótlási jegy kibocsátási 'szerződés' semmis a jóerkölcsbe ütköző magatartása miatt azaz hogy lezártnak tekinti a privatizációt miközben privatizáció során kell teljesítsen.
Kívánom, hogy legyen szerencséje a mai vevőnek és vele együtt mindannyiunknak!
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509