Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?  

Watson:

1.
"penznyelo ez nemcsak akarat kérdése, törvényi kötelezettsége van az államnak, az erkölcsiről meg nem is beszélve"

- Erkölcs és az állam. Na ne nevettesd ki magad. Ennél sokkal durvább és egyértelműbb mutyik mennek, mint egy "kényünk kedvünk szerint értelmezzük a kárpótlási törvényt" ügy. Ráadásul néhány 100-1000 érintettje van a dolognak, akiknek 99.9%-a kisebb, nagyobb speki. SENKI MÁST nem érdekel a sztori.
- Törvényi kötelezettség. Tudom én, ezt írtam én is. Na de, ha valamit 12 éve nem tartanak be, akkor szerintd miért fogja ugyanaz a garnitúra hirtelem betartani, akik egyszer már szintén nem tartották be?

2.
"3-5 évente mindig felbukkan valaki akinek elfogy a türelme és peres úton készteti az államot a saját törvényeinek betartására. (most lehet hogy én fogom kezdeményezni egy pertársaságban ha nem történik semmi)"

Aha. És elmondod KONKRÉTAN mit és hogyan perelsz? Vettél kpjegyet mondjuk most 500-on. Jelen pillanatban nem vagy bukóban vele. Az állam nem tartja be azt az törvényi kötelezettségét, ami egyébként is homályo megfogalmazású, miszerint lehetőséget kell teremtenie a felhasználásra. Itt nincs pontos időkorlát. X évente van felhasználás. De te mit is perelsz, ha évekig nincs? Kártérítés? Milyen kár ért, hm? Hogy nem nyertél sokat? Azt ki és milyen alapon fogja neked megítélni és egyébként miért is?

A törvény egyetlen konkrétuma, hogy privatizáció alkalmával 10%-nyi jegyfelhasználás kötelező. Na de, ha semmit nem privatizálnak...

3.
"Tudom hogy tisztában vagy vele, de micsoda aljas, képmutató egy politikus az amelyik a saját állama törvényeit sem tartja be?"

Igen: aljas, képmutató. Szinten mindegyik. Én csak úgy hívom politikus. De watson, ez neked mióta újdonság? Te, aki egyformán szídod a szocikat meg a Fideszt, neked ez új? Szerintem nem. Akkor most miért gondolod, hogy ez zavarná őket? Szerinted Marikanénit mérdekli, hogy valami egyébként is munka nélkül pénzt kereső gaz spekik nem keresnek a tőzsdén a szemét állam miatt? Ugyan már. Ennél politikailag sokkal gázosabb dolgokat is megkockáztatnak. Itt nincs politikai kockázat. Nagyon kevés embert érint és a speki jelleg miatt könnyen kezelhető.

Szerinted miért nem történik semmi úgy 12 éve?

4.
"Szerintem OV-nek fontosabb a törvénytelenség látszatát is elkerülnie, minthogy belemenjen egy kárpótolt réteg lespekizézébe."

Ezt válasszuk ketté:
- A törvénytelenség látszatát is elkerüli - ezzel a dumával még egyet is értenék. De ezzel is csak részben. Mert nem mindegy milyen ügyről van szó.
- A tőzsdén forgó jegy vásárlói szimpla spekik. Pont. Miért is ne lehetne őket annak hívni? Alanyi jogosoknak egy rakás helyi földvásárlási lehetőségük is volt a nagy priviken kívül, így az "igazi" kárpótoltak közül már rég nem, vagy alig-alig értinthet ez bárkit.

5.
"Szóval közeledik a felhasználás ideje, nyugodj meg!"

Oké. Írd le, hogy szerinted mi?
- Orbán privatizálni fog? Oltári politikai bukta. Ehhez képest pontosan eltörpül egy apró törvény kevés embert érintő nem pontos betartása.
- Ha nem privi, akkor mi? Kivezetik x milliárdért? Miközben semmire nincs pénz? Ugyan már. Ezt te is csak a pozid miatt hiszed el.

penznyelo ez nemcsak akarat kérdése, törvényi kötelezettsége van az államnak, az erkölcsiről meg nem is beszélve. Elvettek magántulajdonokat meg életeket, és ezért kártérítés helyett részleges kárpótlást adott az állam. Na te most ezt a kárpótlást próbálod spekinek feltüntetni... Egyébként Viktor 1998-ban is kifejezte szándékát a kárpótlás lezárására amikor kicsit elhúzódott a lopások által kikerült jegymennyiség meghatározása, és 2001-ben is utasította a minisztereit a bevonás kidolgozására, csakhát akkor nem számított a burcsázásra.
Naszóval az állam illetve Viktor a részleges kárpótlást kurtítaná meg ismét azzal ha nem biztosíaná a törvényi kötelezettségét a korrekt, illetve félkorrekt, nominálisan 1994-es áron (1742) történő felhasználással vagy kifizetéssel.

2006 előtt volt jegyem és a MOL jegyzés lehetőségével kerülte el az állam a pereket. de ne izgulj 3-5 évente mindig felbukkan valaki akinek elfogy a türelme és peres úton készteti az államot a saját törvényeinek betartására. (most lehet hogy én fogom kezdeményezni egy pertársaságban ha nem történik semmi)

Tudom hogy tisztában vagy vele, de micsoda aljas, képmutató egy politikus az amelyik a saját állama törvényeit sem tartja be? Szerintem OV-nek fontosabb a törvénytelenség látszatát is elkerülnie, minthogy belemenjen egy kárpótolt réteg lespekizézébe.
Spekinek ugyanis bárkit kinevezhetünk, hiszen ha az olcsóbb kenyeret veszed le a polcról már spekizel, vagy ha kamatra teszed a pénzed a bankba szintén spekizel, de a választás is puszta spekuláció, hogy kiképviseli jobban a társadalmi érdekeinket...

Szóval közeledik a felhasználás ideje, nyugodj meg!

Ez nem tiszta speki ahopgy te gondolod.

Ha visszalapozol a topicban, akkor láthatod, hogy az is lúzer volt, aki 1000-en, meg 900-on, 800-on dobálta 2008 végén. Tényleg mekkora lúzer volt.

Én azt nem értem, hogy aki most kp jegyet vesz, az mégis mire számít. Hogy majd Orbán "mi nem privatizálunk" Viktor mégis eladja a Szerencsejátékot? Ugyan már. Hogy akkor, amikor 100 milliók is számítanak, akkor majd péánzszórásba kezdenek és kivezetik a jegyet? Ugyan miért vezetnék ki kurva sok pénzért, senkit nem zavar, hogy ott van, játszanak csak a homokozóban azok, akik akarnak, de miért fizessenek x milliárdot a homokozó felszámolásáért? Semmi érdekük. Hogy Orbán "munkával kell pénzt keresni" Viktor majd a spekiket akar nyerő helyzetbe hozni? Ugyan már.

Az itt időnként megjelenő "nemzetközi perek"-ről meg: évek óta írják ide ezt. Már rég zajlana a per, ha bárki lépett volna bármit az ügyben. A kamatostól duma meg színtiszta megtévesztés/ostobaság. Röviden ennyi a véleményem:)

Azért egyelőre nem úgy tűnik, hogy az a lúzer aki eladja.

jöttem egy 300-as orderrel, meg is kaptam 526-on valami lúzertől ;)
1000-et leöntött anélkül hogy kínálgatta volna egy kicsit amíg elmentem kajálni.

lehet olcsón venni ma is, vicces, hogy valaki 300 dbbal le tudja kötni. Kiváncsi leszek mikor jön egy nagyobb order a vételin. Ideje lenne.

Tanulság: támadás!

remélem a választ is olvastad, aminek a lényege, hogy " 'ésszerű' időközönként a kárpótlási jegyek felhasználására volt és van is lehetőség" ;)

1999 óta két lehetőség volt 2003 július Forrás Rt, 2006 december MOL Rt. részvény jegyzés.

kinek az eszével ésszerű idököz ez? :)

Én is találtam egy régi, de ma is aktuális levelet:

Állami Privatizációs és Vagyonkezelo Rt.
1133. Budapest, Pozsonyi út 56.
Gansperger Gyula igazgatóság elnöke
Tisztelt Elnök Úr!

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnökségének megbízásából, egyik tagtársunk megkeresése alapján, a kárpótlási folyamat lezárása és a kárpótlási jegy, mint a BÉT-en jegyzett értékpapírral kapcsolatos kérdések megoldása céljából szeretném az elnökségünkben kialakult álláspontunkról az alábbiakban tájékoztatni:

Megítélésünk szerint az állam megszegte az 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban Kptv.) 7.§ (1) bekezdése a) pontja szerinti kötelezettségét, miszerint az állami vagyon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására a kárpótlási jegyek tulajdonosai névértéken felhasználhassák kárpótlási jegyüket, és ezzel a Ptk. 298.§ szerinti kötelezetti késedelembe esett. Emiatt az a követelés, melyet a kárpótlási jegy az állammal szemben névértékében testesít meg (Kptv. 5.§ (1) bek.), megítélésünk szerint lejárt, és az egy összegben, készpénzben esedékessé vált.

Ezek alapján kérjük az ÁPV Rt.-t, hogy a levél kézhezvételétől számított nyolc napon belül a TEBÉSZT tájékoztassa, hogy egyik tagtársunk részére, a tulajdonában lévő 100.000 Ft címletértékű kárpótlási jegy ellenértékét, azaz 174.200 Ft-ot melyik pénztárban fizetik ki. Amennyiben jelen megkeresésünkre elutasító, vagy semmilyen válasz sem érkezik, úgy tagtársunk érdekének képviseletében kénytelenek leszünk polgári peres eljárást indítani az ÁPV Rt. ellen, melynek során tagunk jelenlegi tőkekövetelésén felül elmaradt hasznát és kamatkövetelését is érvényesíteni kívánjuk.

Indokaink a következők:

Az 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban Kptv.) 5.§ (1) bekezdése szerint „a kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, (…) az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír". (A „névértékében megtestesítő" alatt a Kptv. 5.§ (3) és (5) bekezdése szerint a címletérték 174,2 %-át kell értenünk.) A Kptv. 5.§ (1) bekezdése alapján tehát a kárpótlási jegyet a kibocsátó, azaz a Magyar Állam a jegy mindenkori tulajdonosának (hiszen a kárpótlási jegy átruházható) névértékben (hiszen a kárpótlási jegy az állammal szembeni követelést névértékében testesíti meg) köteles teljesíteni méghozzá a törvény 7.§ (1) bekezdésében meghatározott módon. Vagyis az állam köteles biztosítani, hogy a kárpótlási jegyet annak mindenkori tulajdonosa (szöveg szerint „birtokosa") felhasználhassa az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására során.

A kérdés az, van-e olyan eset, amikor az államnak a kárpótlási jegyben megtestesülő kötelezettségét készpénzben kell megfizetnie? Álláspontunk szerint két ilyen eset is van.

Az egyik eset az, amikor az állam a törvényben meghatározott más módon a kárpótlási jegyekért helytállni nem tud, mert az állami tulajdon privatizációja befejeződött, és nincs olyan értékesítésre kerülő vagyontárgy (részvény, üzletrész, termőföld) amelyre a jegyeket fel lehetne használni.

A másik eset az, ha az állam mint adós megszegi a törvényben meghatározott „törlesztési" kötelezettségét, azaz azt a kötelezettségét, hogy biztosítsa a piacon lévő kárpótlási jegyek Kptv. 7.§ (1) bekezdése szerinti vásárlási célú felhasználását.

Az első eset biztosan nem áll fenn, hiszen a mai napig van olyan állami tulajdonban lévo vagyontárgy, részvény, üzletrész, amely csere során felkínálható lenne.
A második eset viszont véleményünk szerint fennáll, hiszen az 1997. decemberében lezajlott ún. ÉMÁSZ Rt.-kárpótlási jegy csere volt az utolsó jelentékeny mennyiségű és a piacon lévő - az Ön tájékoztatása szerint 15 milliárd Ft címletérték nagyságrendű (Világgazdaság, 1999. február 16.)- kárpótlási jegymennyiség jelentékeny hányadának felszívására alkalmas vásárlási lehetőség.

A Kptv. 8.§ (1) bekezdése alapján „az Állami Vagyonügynökség javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. § (1) bekezdés a) pont] 1996. év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható". E szakasz szerint a kárpótlási jegy ellenében teremtett kínálatot fel lehetett függeszteni, de csak 1996. december 31. előtt, évente összesen maximum hat hónapra, és kizárólag kormányhatározattal. Mindebből következik, hogy ezen dátumot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását felfüggeszteni még kormányhatározattal sem lehet, nemhogy az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése alapján. Így véleményünk szerint 1996. december 31-ét követően az államnak ésszerű időközönként folyamatos és arányos kínálatot (vásárlási célú felhasználást) kellett volna biztosítani a kárpótlási jeggyel szemben. (Nem jelent valós kínálatot az olyan vagyonértékesítés, melynek során az egyetlen vevő a vételár egy részét fizetheti csak kárpótlási jegyben) Ésszerű időközön pedig azt az időt értjük, amely alatt egy újabb jegycsere, vagy nyilvános részvény-kárpótlási jegy csere esetén - egy nyilvános kibocsátás - az ÁPV Rt. eljárási rendjét és az ÁPTF közigazgatási eljárását is figyelembe véve - előkészíthető és lebonyolítható. Ez az idő azonban semmiképpen sem lehet hat hónapnál hosszabb.

Mellékelten megjegyezzük, hogy az ÁPV Rt. vezetése korábban ez év elejére, majd pár hónappal ezelőtt ez év közepére, Ön pedig a közelmúlt egy nyilatkozatában (Világgazdaság, 1999. február 16.) pedig már ez év végére vagy következő év elejére tette az ún. jegycserék megkezdésének lehetőségét. A törvénysértő késlekedés indokai az ÁPV Rt. szerint a következők:

kétmilliárdnyi megsemmisítésre váró kárpótlási jegynek veszett nyoma, ami máig nem került elő,
a kárpótlási jegy biztonsági kellékei nem felelnek meg az értékpapírokra vonatkozó előírásoknak,
ellenőrizni kell valamennyi kárpótlási jegy szabályszerűségét.
Ezek az érvek természetesen nem megalapozottak. A kárpótlási jegy megsemmisítéséről az állam köteles gondoskodni (104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/C. §), ezért ha megsemmisítésre váró kárpótlási jegynek nyoma veszett, úgy azért az állam maga a felelős. A kárpótlási jegyet az állam bocsátotta ki, maga felelős azért is, ha nem felel meg az értékpapírokra vonatkozó biztonsági előírásoknak (az Épt. hatálya ráadásul nem is terjed ki a kárpótlási jegyre). A Ptk. 4.§ (4) bekezdése értelmében „saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat" (itt előnynek az tekinthető, hogy az állam ily módon később állna helyt az 1994. december 31. napjától, tehát már több, mint négy éve (!) nem is kamatozó kárpótlási jegyért). A harmadik érv is teljesen érthetetlen számunkra, hiszen ha találnak is olyan kárpótlási jegyet, melynek már megsemmisítésre kellett volna kerülnie, az a jóhiszemű vevő ellenérték fejében szerzett jogát nem érintheti a Ptk. 118.§-a alapján.

Álláspontunk szerint az állam folyamatos mulasztást és törvényszegést követett el a Kptv. 8.§ (3) bekezdésében előírt kötelezettsége kapcsán, e szerint ugyanis a közvetlenül értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább 10%-áig kell ellenértékként kárpótlási jegyet elfogadni. Ez alól csupán az az eset képez kivételt, ha az ÁPV Rt. IT külön határozatban az értékesítendő vagyontárgy egyetlen tulajdonos részére történő értékesítéséről dönt. Semmi esetre sem képezhet azonban kivételt az állami tulajdonban lévő és nyilvános kibocsátás során értékesített értékpapírok (MATÁV, TVK, stb.), amelyek kárpótlási jegy ellenében történő jegyzésére nem volt lehetőség. Ezzel az állam valamennyi kárpótlási jegytulajdonos számára jelentős elmaradt hasznot okozott, hiszen ezeknek a részvényeknek a tőzsdei árfolyama időközben a kibocsátási áruk többszörösére nőtt.

Budapest, 1999. március 2.

Szíves együttműködését remélve, kiváló tisztelettel:

Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke

Szóval, értsem úgy, hogy te is írsz és én is írjak, meg írjon a TEBÉSZ is?

Szerintem tájékoztatást bárki kérhet nyugodt szívvel. Sokan most még újak, és egy-egy érdeklődő levélből ha szembesülnek a problémákkal, akkor elgondolkodnak rajta és ha jóindulatúak akkor próbálnak rá megoldást találni.
Szerintem ha többen több irányból is érdeklődnek az csak erősítheti a megoldásra fordítandó figyelmet.

A többiről mi a véleményed? (Ki írjon levelet?)

Utóbbi él még.

Lehet, jobb lenne valami szervezet nevében írni.
Ha még él ez a kárpótoltak egyesülete, vagy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Egyesülete. Utóbbit ki tudom nyomozni, hogy él-e még.)
Mit szólsz?

Jó hogy mondod, de bnekem úgy tűnik hogy Matolcsy Nemzetgazdasági Minisztériumához tartozik.

hehe... valaki nagyon nyomkodja ránk a minuszokat. Biztos eladta a jegyét :DD Lehet egy lelkivilága a fazonnak :DD

Az a baj, hogy megszűnt a PM
Szerintem Fellegi Tamás minisztériumába kellene küldeni a kérdést
Harminc napon belül kötelesek válaszolni

Mi a helyzet a per-készülődéssel? Hányan jelentkeztek?

Akkor az egyesület igényeit kielégítette a 2003-as Forrás Rt részvénykibocsátátsos jegy cseréje.

Szerintetek egy ilyen bekérdezésre milyen gyorsan és mit tud válaszolni a PM? ;)

"Kérem Önöket hogy tájékoztassanak arról, hogy mikor és milyen módon kívánnak eleget tenni az 'állammal szemben fennálló követelés'-emnek melyet X darab 'bemutatóra szóló' dematerializált kárpótlási jegy testesít meg?"

Vajon megvan még ez az egyesület?
Mert akkor újra fel lehetne adni ezt a levelet, csak a dátumot kell frissíteni, a többi áll ma is.

MTI 2002 február

"Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Egyesületünket /megj: Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete/ a kárpótlási jegytulajdonosokat érintő hosszabb ideje fennálló jogbizonytalanság tudata hozta létre.

Megalakulásunkat követően az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mivel úgy véljük, az állam az erő pozíciójából visszaélhet - sajnos vissza is él - a kárpótlási törvény hiányosságaival. Bejelentettük továbbá, hogy keresetet nyújtunk be a magyar állam ellen, mert álláspontunk szerint nem teljesíti törvényben meghatározott kötelezettségeit sem.

A Pénzügyminisztérium, mintegy elismerve felvetéseink jogosságát, úgy reagált, hogy szeretné elkerülni a pert, megegyezésre törekszik. A megbeszélésen azonban semmi olyat nem terjesztett elő, ami a per elkerülését célozta volna. Bennünk csak tovább erősödött az a meggyőződés, hogy a kérdés lezárásához politikai döntés szükséges az államigazgatás legfelsőbb szintjén.

Miniszterelnök úr úgy jellemezte magát, hogy az egyenes beszéd embere. Mit mondana akkor, ha kárpótlási jegyét négy éven át nem tudná felhasználni, s az illetékes helyről csak azt hallaná, hogy "figyelje a sajtót" - azt a sajtót, melyben nem jelenik meg semmi? Mit mondana, ha azt tanácsolnák, hogy jegyét "adja el a tőzsdén" - azaz találjon más bolondot, aki figyeli a sajtót? És mit szólna, ha a figyelés alatt álló sajtó egyszer csak azt tanácsolná, hogy az érintettek mindenesetre "ne dobják ki" a magyar államadósságot megtestesítő papírokat?

Az állam nem biztosítja kárpótlási jegytulajdonos polgárai számára azt, hogy törvényben biztosított joguk alapján részt vehessenek a privatizációban, ugyanakkor a jegyek végső kivonását is halogatja.

A jegyek forgalmi értékét évek óta nem a magánosításban való részvétel esélyei és kockázatai határozzák meg - ahogy ez rendjén való lenne -, hanem a jogbizonytalanság.

A kárpótlási jegy az állam tétlensége miatt mára hasonlóvá vált a békekölcsönhöz.
Felhasználhatatlansága miatt rövid távú spekulációk eszköze lett, méltatlanná vált a tőzsdei forgalmazásra. Történik mindez akkor, amikor maga a kormány is régen esedékesnek ítéli a kérdés jogi és pénzügyi lezárását. 1999 nyarán kormányhatározatban bízták meg az Igazságügyi és a Pénzügyminisztériumot a kárpótlási jegyek kivonásának kidolgozására.

Különös ellentmondás lenne, ha a kormány - minden tisztánlátása ellenére - arra kényszerítené polgárait, hogy peres úton eszközöljék ki a kormányhatározat azonnali végrehajtását, bírósági úton akadályozzák meg a határidők folytonos hosszabbítását. Egyesületünk nem tudja elfogadni a nehézségekre való hivatkozást, az egy helyben topogást.

Mert mindaddig, amíg egyetlen kárpótlási jegy is forgalomban van, addig az állam, illetve a törvény végrehajtásáról gondoskodó kormány nem rendezte a tulajdonviszonyokat, nem tett meg mindent a forgalmi viszonyok és a piacgazdaság jegyében szükséges vállalkozások biztonságának megteremtése érdekében és nem orvosolta az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károkat. Addig a Jövő sem kezdődhet el.

E kérdésben nem pusztán a jegytulajdonosok és családtagjaik több mint százezres köréről, hanem a kormányzat erkölcsi "szerepléséről" is szó van.

Faragó Csaba ÁPV Rt. elnök-vezérigazgató 2001 tavaszán azzal a nyilatkozattal lépett hivatalba, hogy "a könnyen és gyorsan értékesíthető állami vagyon elfogyott", az ÁPV Rt. feladata a jövőben a privatizációból eredő perek - Faragó Csaba szavával élve "a privatizáció hordaléka" - és az államnál maradó vagyon hatékony kezelése lesz.

A kárpótlási jegytulajdonosok nem szeretnének "hatékonyan kezelendő hordalékká" válni, s bíznak benne, hogy ezt a kormány sem szeretné.

A Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete ezúton kéri a kormányfőt, hogy még az áprilisi választások előtt ismertesse a teljes kivonásra kidolgozott koncepciót, amelyet 1999. július 23-a óta készít a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Pénzügyminisztériuma. Kérjük a kormányt, tűzze napirendjére és oldja meg a kérdést. Méltányos mérlegelésében bízva maradunk tisztelettel:
Zsoldos János Molnár Tamás elnök egyesületi szóvivő" link

ja és abból hogy 2 db-okkal még mindig felhúzza valaki, és itt nem vállalja senki, arra kell gondoljak, hogy talán az eladó akar még adni.