Először nyert pert jogerősen devizahiteles ügyfelét képviselve Léhmann György, a hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász - írta hétfőn a Somogyi Hírlap. Az OTP közölte: az ügy nem értékelhető precedensként, és várhatóan...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=190174
"Lényegében a pécsi bíróság szabályozta.. azt mondta h "nem emelhetnek egyoldalúan"."
1. A Pécsi íróság pont, hogy nem szabályozott, mert nem rendezett semmit, csak elmondta, hogy mi gáz.
2. NEM, NEM és NEM. Te magyarul nem tudsz, vayg szándékosan írsz hülyeséget folyton. A bíróság NEM azt mondta ki, hogy "nem emelhetnek egyoldalúan". Hiszen a Ft-os hitelek is változó kamatúak a rendszerváltás óta... Hanem azt mondta ki a bíróság, hogy az a passzus, hogy az egyoldalú változtatás korlátlan és feltételek NÉLKÜLI, ez a kikötés nem jogszerű.
Hányszor kell még leírjam? Nyugtass mag, hogy érted már.
Nem csak ez a kérdés... hanem az is, hogy aki "nem fog belemenni ezekbe az egyességekbe", mert ugye ezzel az ítélettel a terhek "elég nagy részét" a bíróság elmeszelte! Ha kötelesek lesznek tényleg a bankok visszaállítani az eredeti állapotot (%-osan kifejezve), akkor mi lesz a helyzet, milyen szerződéseket fognak ajánlani. Nem egyszerű ez...
Lényegében a pécsi bíróság szabályozta.. azt mondta h "nem emelhetnek egyoldalúan". A törvényt nyilván nem a bíróság hozza... ez állambácsik feladata. Dehogy sajnálom a bankokat!
"Hiába szajkózod. ezt a szabályozást... igazad van, csak ez nem jelent megoldás... vagyis jelent, de annak a bankok isszák meg a levét.. ez egyértelmű.."
És most te sajnálod a bankokat, vagy mi van?
Pedig pontosan a szabályozás a MEGOLDÁS. Semmi más bnem az.
A külön adók, a külön adók külön adója, a piacitól eltérő árafolyam kényszerű alkalmazása (végtörlesztés), az árfolyambukta valamilyen mértékben kényserből velük lenyeletése ez mind mind banki szopatás. Csakhogy ezek kizárólag erőből pénzelvételt jelentenek, ráadásul sokak teljesne piacidegen és a jogállamiságot is megkérdőjelező módon. Miközben ezek a problémát a legkevésbé sem kezelik, nem rendezik a kérdést hosszútávon. És mind lépésében, mind üzenetében, mind mellékhatásaiban még káros is.
A szogorú, de szakmai szabályozás AZ EGYETLEN TÉNYLEGES MEGOLDÁS.
Hiába szajkózod. ezt a szabályozást... igazad van, csak ez nem jelent megoldás... vagyis jelent, de annak a bankok isszák meg a levét.. ez egyértelmű.. mivel visszamenőleges mivoltja leszen!
De mondjuk arra adhatna magyarázatot, hogy egy 10 millás hitelnél a "teher", évi 650k-ból (6,5 thm), hogyan lett évi 1440k (9%-os thm)... 60%-os árfolyam növekedéssel!
Bizony. Ezért mondom: SZIGORÚ SZABÁLYOZÁS. A kezelési ktg-t alacsonyabb szinten maximálnám, a kamatárazást szigorú feltételrendszerben, szerződésben előre rögzítetten követelném (vagy pl. Liborhozm Buborhoz kötve, vagy egyéb, de előre lefektetett szabályok szerint alakulhatna). A piaci versenyt pedig adminisztratív eszközökkel is fokoznám, pl. hitelkiváltás, elő-, végtörlesztés után nem, vagy csak minimális költséget lehetne felszámítani. A verseny kulcsfontosságú, jelenleg a devizahitelek esetében effektíve évek óta nincs verseny, az adott bank azt csinál, amit akar. Az ügyfél fedezeti problémák miatt és a jelentős költségei miatt kiváltani nem tudja, a mozgástere gyakorltilag leszűkült arra, hogy fizeti, vagy megtagadja a hiteltörlesztést.
Egy 1%-os, vagy 2%-os kezelési ktg szerinted azért annyi, amennyi, mert utolsó fillérig számszerűsítve van benne pontosan MINDEN? Egy bolti 20%-os árrés miért nem 19.15%? Az ügyvédi jutalék miért, 10, vagy 15, vagy 20%, miért nem 12.35%? Azért mert vannak olyan apró részletek, amivel drágább pöcsölni, mint alkalmazni valamilyen egyszerűsítő, kerekített számot. Ráadásul egyetlen hitelre lebontva mégcsak pöcsölve se lehet számszerűsíteni, hogy hány guriga irodai WC papírt kell beleárazni a főnökök és a banfiók dolgozóinak kakálása után... És nem is várom el a bankomtól, hogy aránytalan költséggel számítsa ki és igazolja már nekem, hogy az én hitelembe havi hány adag főnöki szarás van árazva és az jogos-e.
és itt jön be megint az adós-bank-állam kérdéskör: ha túl sok lakást árvereznek, akkor igencsak leesnek az árak. mindenki lakásának ára csökken.
és utcán lesz 1csomó ember.
Értem. De egyrészt ez a rész nemcsak, hogy nem számszerűsíthető, hanem ráadásul feltételezésen alapul. Másrészt pedig mind az árfolyamemelkedés, mint a kamatemelés mellett kis tétel.
igazad van, nem kizárt, hogy utcán lennének, de már nem lennének adósok.
11-12éve vettem fel a FT-hitelemet. A banki értékbecslő által megállapított érték asszem 80%-át vették figyelembe (ez volt a menekülési érték). ezzel még nem is lenne baj. de a szerződésben KÖTELEZTEK arra, hogy ilyen-olyan változások esetén további fedezetet nyújtsak a futamidő alatt.
annyira túlbiztosította magát akkoriban a bank, hogy ihaj.
pár évvel később a dev.hiteleknél mindezeknek nyoma sem volt.
Ezért mondtam azt, hogy "hiába" emelkedett az árfolyam, ha ennek arányában csökkennek a "terhek" akkor nem szabadott volna az árf emelkedéstől nagyobb törlesztőemelkedésnek lennie.. mivel annuitásban a kamat van nagyobb részben a törlesztőben!
De ebben sose volt vita közöttünk, hiszen évek óta azt mondom, hogy a banki kamatárazást szigorúbban kéne szabályozni. Sokszor leírtam egy intézkedési csomagot is.
"- A kezelési költség a hitellel kapcsoltos költségeket, döntően tranzakciós költségeket hivatott tartalmazni. Ha az mind devizában jelentkezik, akkor ezen sem keres semmit a bank, hogy devizában denominált és ezért Ft-ban nő az árfolyamnövekedéssel (hiszen a költség is nő). Más kérdés, hogy szerintem túl magasak az alkalmazott banki kezelési költségek és ilyenformán a devizában denomináltságot sem tartom elfogadhatónak. De ezt sokszor leírtam már. Itt lép be a szabályozás ismért.
- A kamatmarzs a banki általános költségeket, meg a profitot tartalmazza. Ezek döntő részben nem devizásak. Ha tehát az árfolyamemelkedésekkel együtt a bank ugyanakkora %pontú kamatmarzsot alkalmaz, akkor bizony Ft-ban egyre többet keres. Ez nem elfogadható, hiszen a költségei Ft-osak. Itt lép megint képbe a szabályozás a szigorúbb kamatárazással kapcsolatban. Meg a verseny, ami kikényszerítette volna a bankoktól a marzsok %-os csökkenésétaz érfolyamok emelkedésével."
Részben reagáltam a 158-as hsz-ben! Sokkal többet nem nagyon tudok reagálni rá.A csökkenés helyett emelés elég sokakat "taccsra tett"
Jogerősen nyert pert egy devizahiteles az OTP-vel szemben - Reagált a bank
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=190174