Húzóágazat lesz az egészségügy - ígéri a Fidesz  

"csak az általános legyen kötelező.
minden más képzésért FIZESSENEK a tanulók. Legyen ÁLLAMI ösztöndíj és aki aláír az idehaza dolgozza le a képzése költségét.

Én eltörölném a nyelvvizsgát és az állami idegennyelv oktatást is.

aki akar nyelvtudást szerezni az tanuljon magán úton."

A közmunkás számát pedig növelni kell,. a bérüket pedig csökkenteni:((

ameddig KÖTELEZŐ 16 éves korig iskolába járni addig nem lehet elszámoltatni a fiatal szakmunkást mert külföldön dolgozik.

remélem megérted a különbséget egy diplomás külföldi munkavállalása és a szakmunkás kérdéskörnél....

ezért írtam:

csak az általános legyen kötelező.
minden más képzésért FIZESSENEK a tanulók. Legyen ÁLLAMI ösztöndíj és aki aláír az idehaza dolgozza le a képzése költségét.

Én eltörölném a nyelvvizsgát és az állami idegennyelv oktatást is.

aki akar nyelvtudást szerezni az tanuljon magán úton.

Amíg neked nem probléma, hogy az adófizetők pénzén képzett vízvezeték szerelő, kőműves, pincér, szakács, fodrász, más országban hasznosítja tudását, és más ország nyugdíjrendszerét támogatja az általa fizetett nyugdíjjárulékkal, addig nem logikus, hogy pont az orvosok elvándorlását emeled ki, és őket hibáztatod, hogy nem hajlandó itthon nyomorogni az alacsony fizetéséből.

"a másik kérdésem padig az lenne, ha pl. nem lenne kötelező nyelvvizsgát tenni a diplomához ezekből az orvosokból ugyanennyien mentek volna külföldre dolgozni? "
Szerencsére kötelező a nyelvvizsga a diplomához.

Sőt a fityesz azt tervezi, hogy csak nyelvvizsgával lehessen bejutni a felsőoktatásba.

Arra ne számíts, hogy betiltják az orvosok nyelvi képzését, azért, hogy maradjon neked itthon altató orvos. :))

"Borsodban, Békésben már most is sok helyen „utazó altatóorvosok” töltik be az űrt, amely több száz külföldre távozott kollégájuk után keletkezett."

szerinted az igazságos,hogy az "adófizetők" taníttatták ki és ő külföldön váltja a "közpénzt" "magánpénzre" ?

a másik kérdésem padig az lenne, ha pl. nem lenne kötelező nyelvvizsgát tenni a diplomához ezekből az orvosokból ugyanennyien mentek volna külföldre dolgozni?

szerinted?

link
Qrbán altat, de a kialvatlan orvosok már alig bírják
Doros Judit

„A vidéki kórházak jelentős többségében XXI. századi körülmények fogadják a betegeket” – állította idei évértékelőjében Orbán Viktor. A kormányfő elégedetten beszélt arról, hogy „500 mil­liárd forintot fordítottunk kórházaink fejlesztésére”. Az uniós források jóvoltából néhány kórházban valóban új műtőbe tolnák be a beteget - ha az intézmény aznapra éppen tud aneszteziológust biztosítani.

Borsodban, Békésben már most is sok helyen „utazó altatóorvosok” töltik be az űrt, amely több száz külföldre távozott kollégájuk után keletkezett. Kérdés, meddig bírják azok, akik még maradtak. Akikkel mi beszéltünk, nagyon fáradtak. Márpedig nélkülük nincs műtét.

„Szuperes” – így hívják a kazincbarcikai kórházban azt a külsős aneszteziológust, aki egyfajta ügyeletet ellátva ugrasztható, ha munkaidő után kell beteget altatni. Az intézménynek van ugyan egy állandó szakorvosa, de ha őt helyettesíteni kell, gond van. Ilyenkor a kórházigazgató egy egyre szűkülő „piacról” kénytelen szerződéssel pótolni emberét. Amelyik intézményben van erre forrás, ott a működés biztosítására magasabb árat is megfizetnek. Így viszont könnyen előfordul, hogy a saját alkalmazottja bérének két-háromszorosa megy el honoráriumra, s ez bérfeszültséget okoz.

Egy budapesti aneszteziológus saját példáján mutatta be, mennyire leterheltek. Ő maga közalkalmazottként dolgozik egy fővárosi kórházban, de ügyeletet itt nem vállal, mert azt neki nem fizetik meg. Ehelyett egy magánklinikán és egy kínai fogorvos mellett altat, havonta egyszer pedig egy hétre egy kollégájával elutazik egy dél-alföldi városba, ahol felváltva dolgoznak 24 vagy 32 órán keresztül. – Az utolsó napra teljesen kifacsaródunk – mondta.
A mezőtúri meglehetősen kis kórháznak számít, egy műtőjük van, s egynapos sebészeti ellátást nyújtanak – mondta Csellár Zsuzsanna főigazgató. Egy állandó aneszteziológus orvosuk van, vele, ha szűkösen is, de megpróbálják beosztani a tervezett műtéteket, ha ő mondjuk szabadságra megy, vállalkozóval helyettesítik. Általában 50-150 kilométeres távolságból ingáznak hozzájuk az utazó anesztesek.
– Altatóorvosok százai hagyták el az elmúlt években az országot, mert külföldön nincs különbség az egyes szakterületek átlagkeresetei között: ott a szakmában eltöltött idő és a szaktudás számít. Nálunk azonban az egészségügyet részben még mindig a paraszolvencia működteti, az anesztes pedig nem tartozik a hálapénzes szakmák közé. Ráadásul az altatóorvosok többsége nem is fogad el hálapénzt – állította Csomós Ákos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke, aki maga is húsz éve gyakorló aneszteziológus.
Bár az altatóorvosok harminc-ötven százalékkal magasabb bért kapnak, mint a hálapénzes szakterületeken dolgozó társaik – így kompenzálná a rendszer a különbségeket – így sem keresnek jól. Csomós Ákos megemlítette: egy félállásban dolgozó, lassan szakorvossá váló kétgyermekes kolléganője négy év gyakorlat után bruttó 114 ezer forintot kap.
Miután az előírások szerint minden műtőbe kell egy altatóorvos, és a kórházak zömében legalább 4-6 műtő van, intézményenként minimum hat aneszteziológusra lenne szükség. A legtöbb helyen azonban ennél jóval kevesebben vannak, Csomós Ákos szerint van, ahol az „osztály" mindössze egyetlen osztályvezetőből áll, a többieket vállalkozói szerződéssel alkalmazzák. Adott napon annyi műtő indul csak be, ahány altatóorvos jelen van. A betegek gyakran nem tudják, hogy emiatt kell várniuk a műtétekre, beletörődnek a várólistákba.

Mindebből az is következik, hogy az aneszteziológusok „csúcsra vannak járatva". Az előírt 174 óra helyett 260-280 órát dolgoznak egy hónapban. Bruttó óradíjuk tíz éve 4-5 ezer forint volt, ma 5-6 ezer. A kórházak saját erőből nem tudnak aneszte­ziológus béremelést adni, hisz már jelenleg is csak a tehetősebb intézmények képesek külsős aneszte­ziológust „bérelni", a többieknél maradnak az eddigieknél is hosszabbra nyúló várólisták – véli a szakmát képviselő társaság elnöke.

"A 65 éves, 22 éve rokkantnyugdíjas Szegedi Ottó két évvel ezelőtt, az országban tizedikként kapott műszívet. A szerkezet és az akkumulátor súlya mintegy nyolc kiló, ha elhagyja az otthonát, ezt magával kell cipelnie, rokkantkártyára azonban ennek ellenére sem jogosult"

link

Nincs pénz a klinikán vérvizsgálatra

LAPSZEMLE EGÉSZSÉGÜGY KLINIKA

Nem kérhetnek teljes vérvizsgálatot a Semmelweis Egyetem 1-es számú belgyógyászati klinikájának szakorvosai, mert nincs rá elég pénz - erről beszéltek klinikai dolgozók a kereskedelmi tévé híradójának. A csatorna munkatársai rejtett kamerával forgattak, mert nem kaptak forgatási engedélyt.

Május elsejétől nem kérhetnek átfogó vérvizsgálatot a laboratóriumtól a Semmelweis Egyetem orvosai. Erről a Belgyógyászati Klinika dolgozói tájékoztatták az RTL-Klub híradóját.

"Törvénybe hozta nálunk az igazgató, hogy nincsen keret. Levettek negyven százalékot a klinika költségvetéséből, nem tudják finanszírozni, nem tudják kifizetni magyarul a labornak" – magyarázta az egyik alkalmazott a csatorna munkatársának.

Egy másik dolgozó arról beszélt, sokan panaszkodnak az új rendelkezés miatt. Mint fogalmazott, tegnap például volt két cukros betegük, akik kiskoruk óta odajárnak, de most nem vetethették le a vért.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ha van is szabályozás, nem egyedi az eset. "Ennek kizárólag orvosszakmai indoka lehet. Etikátlannak tartjuk a beteg érdekében szükséges vizsgálatának bármilyen gazdasági okokból történő szabályozását."

Az egyetem az RTL Klubhoz eljuttatott közleményében viszont azt írta, semmilyen korlátozás nincs a teljes vérkép elrendelésében, amennyiben ennek elkészítését a szakorvosok indokoltnak tartják. Ám sok esetben olyan vizsgálatokat is itt végeztetnének el, amelynek elrendelésére a háziorvos jogosult, és bármely szakrendelő el tudja végezni. Az ilyen leletek bekérése pedig nem sérti a betegek jogát.

Érdekes cikk!
Annak fényében,hogy majd 60 milliárdot hiteleznek folyamatosan az "egészségipar" -bár ez a kifejezés csak valami agyrém!- területén a beszállítók...

Nem kívánok vitatkozni, de ennek a témának az eredeti címében nem egészségügy, kapaszodjatok hanem " egészségipar " szerepel.
Itt a link:link

"míg a bérek nem lesznek itt rendezve,addig nincs húzóágazat."

El-húzó ágazat. Aki tud elhúz abból az ágazatból:((

Értem!
Ez is válasz. :-)

Mond meg mit adnál és dönt majd a családom valamelyik nőtagja, hogy azért amit ajánlasz vállalná-e?
Egyébként van az a pénz, amit (pl ápoló) mentálisan valaki vállalna!
A kérdésedre egyébként nem én vagyok illetékes válaszolni! Bármit mondok úgyis felhasználnák a hozzá nem értésemmel párosítva! Egyesek!
Számokkal számtalanszor leírtam nem bűvészkedem!

OK!
Rákérdezek?:
Szerinted,mennyi lenne az a reális bér (+béren kívüli juttatás,Szép kártya,meg amit akarsz),amiért a családod valamelyik nő tagja (azért ő,mert az ápolásban a nők vannak többségben!),három műszak + hétvége + ügyelet stb. dolgozna,mint ápoló?

OK!Persze a csillagos ég ma a határ a bérkövetelésekben is!

Nem vagyok, de sok ismerősöm anyagi gondokkal küzd ápolók. Legyen Kórházi vagy mentőápoló.
300-ezer ft volna az a határ, hogy nem menne külföldre.
valaki családja miatt nem is tud menni, de menne.

Ápoló vagy?

Amíg a bérek nem lesznek itt rendezve,addig nincs húzóágazat. A kezdő ápolónak kellene adni 300-ezer forintot havonta.
Ez a kiindulópont.

„A kórházak azokat a betegségeket jelentik le, amelyekre nagyobb a támogatás” – egy orvos a kórházi fertőzésekről


Miután több horrorisztikus kórházi fertőzéses esetről is beszámoltunk, egy ma már Svédországban dolgozó magyar orvos neve elhallgatását kérve megosztotta velünk itthoni és kinti tapasztalatait is. Tudtommal nincs ilyen rubrika a zárójelentésekben, hogy „kórházi fertőzésben szenvedett”, de a dokumentumokban általában szerepel, ha pozitív tenyésztési lelete volt a betegnek – írta a kórházakat az esetek eltussolásával vádoló cikkünkre reagálva. Interjúalanyunk több mint húsz éve végzett, jelenleg Svédországban egy központi patológián dolgozik, munkája 90 százalékát kórszövettan teszi ki, de boncesetekkel is találkozik.
link

Péntek délután ötkor több száz ember jelent meg a Kossuth téren az Álljunk ki Sándor Máriáért civil kezdeményezés demonstrációján.

A tüntetők fekete pólóban, molinókkal vonultak be a térre. „Ne hagyjátok abba, csináljátok végig!" – skandálták többen, Sándor Mária nemrég bejelentett visszavonulására utalva. (A fekete ruhás tiltakozó mozgalom vezéralakja ma úgy döntött, hogy mégis folytatja.)

A helyszínen látott jelenetekből ítélve egyébként túlzás nélkül állíthatjuk Sándor Máriáért rajonganak az emberek. Amíg átsétált a Kossuth téren a tüntetésre, rengetegen adtak neki virágot, és simogatták is. Öt perc múlva Sándor Mária-simogatót is! – kiáltott fel az egyik munkatársa.

A tüntetők között feltűnt Pukli István is, a pedagógusok januárban kezdődött tiltakozó akciójának vezetője is, de ő nem mond beszédet mondani. Csak biztatni jöttem – mondta Pukli. Feltűnt a tömegben Iványi Gábor és Havas Gábor is.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság
A felszólalók közül Sallai R. Benedek, az LMP politikusa gyermekével a karján köszönte meg Sándor Máriának a kiállást. Szeronte a legnagyobb probléma, hogy a társadalom elfelejtett kiállni saját magáért. Ezért kell lenniük olyan embereknek, akik kiállnak, és felhívják a figyelmet, ha baj van. Utána Széll Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, ki kellene tágítani a parlament falait, hogy az Országgyűlésben Sándor Máriának is jusson hely Szerinte most mindenkinek ott kell kiállnia Magyarországért, ahol éppen van. Ha kórházban, akkor ott – tette hozzá a politikus.

Köszönetnyilvánításában Sándor Mária emlékeztetett, hogy a kórházakban ma sokhelyütt nem hagyták, hogy a tiltakozók fekete pólót vegyenek fel, megtiltották az osztályokon a fényképezést, vagy azt, hogy a nővérek kilépjenek az utcára a demonstrálók közé. Leszedették a fekete szalagokat is.

A félórás tüntetés végén Sallai felszólította a tömegben állókat, hogy szóljanak a rokonaiknak, a szomszédaiknak, mert az ellenzéki pártok most nem képesek megváltoztatni a dolgokat, a kormány politikáját. Ez a feladat – zárta a kis beismerő vallomást – most a civilekre hárul.

Felmelegedett inkubátorok, újrasterilizált injekcióstűk, használt köpenyek – így gyilkol az egészségügy


Egy szegény egészségügyi intézményben is be kell tartani a higiénés előírásokat Ábrahám László ügyvéd szerint, aki az egyik meghalt csecsemő édesanyját képviselte abban a büntetőeljárásban, amely az Átlátszó által kiperelt ANTSZ-jelentésben szereplő miskolci kórházban, 2013-ban történt kórházi fertőzés járvány miatt meghalt kilenc koraszülött ügyében indult. Eközben húsevő baktérium miatti fertőzésre derült fény a pécsi kórházban, az Index pedig arról írt, hogy a SOTE bőrklinikáján pénzhiány miatt csak nejlonkesztyűt használhatnak a dolgozók, ami nem akadályozza meg a fertőzések terjedését. Interjú Ábrahám László ügyvéddel.
link