Húzóágazat lesz az egészségügy - ígéri a Fidesz  

Több száz beteg szedett össze gennykeltő baktériumot a pécsi kórházban pár hónap alatt

A szekszárdi kórház orvosai szerint gennyes, tályogos sebekkel kell átvenniük a betegeket a pécsi kórházból az ott uralkodó rossz higiéniai feltételek miatt.

A Borsnak link beszéltek arról, hogy
szinte minden Pécsről átvett beteget végbélkenetvétellel kell fogadniuk, mert többségüknek gennykeltő fertőzése van.

A lapnak azt mondták, hogy a pécsi ápolószemélyzet nem tartja be az alap higiéniai szabályokat, vagyis nem mosnak kezet két beteggel való foglalkozás között, így a baktérium szabadon terjedhetnek.
Dr. Almási István, a szekszárdi Balassa János Kórház higiénikus főorvosa szerint január óta jelentősen megszaporodott a különböző, antibiotikumokra rezisztens gennykeltőbaktérium-fertőzések száma azoknál a betegeknél, akiket Pécsre küldtek különböző beavatkozásokra.
„Az elmúlt negyedévben úgy kétszáz beteg érkezett vissza a baranyai megyeszékhelyről, náluk szűrővizsgálatokat végeztünk, és a szokásosnál több esetben találtuk a fertőző, fokozottan antibiotikum-ellenálló baktériumok valamelyikét”

- mondta Almási.

Négy órán át passzolgatták a budapesti kórházak az elrepedt főütőerű beteget

Vizsgálatot rendelt el Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkár annak kiderítésére, hogy ki a felelős egy 37 éves budapesti nő haláláért, írja a Népszabadság.

A nő két hete a Böszörményi út egyik irodaháza előtt esett össze délután fél 3 körül. A gyorsan kiérkező mentők agyvérzésre gyanakodtak.
A mentők először a legközelebbi kórház, a Szent Imre sürgősségi ügyeletét értesítették, de ott az ügyeletes elutasította őket. A Szent János kórházat javasolta, mert ott van stroke-ot kezelő szakcentrum, ahol jobb esélye lehet a páciensnek a gyógyulásra.
Csakhogy a Szent János aznapra lemondta a mentőknél a betegek fogadását, mert nem volt már szabad ágyuk. Így a mentő a Szent Margit kórházba vitte, ahol viszont nem akarták átvenni a beteget, mert nem volt neurológus szakorvosuk. Ott azt javasolták, hogy a Szent Imre kórházba vigyék a beteget, ahova eredetileg is akarták. Negyven perccel, délután 4 óra 9-kor később a Szent Imre jelezte, hogy ha ez a helyzet, akkor fogadják a beteget,
aki viszont eddigre nem volt szállítható, a keringése összeomlott.
Negyven percig élesztették újra, közben kiderítették, hogy valószínűleg mégse agyvérzése van. A Szent Imre kórház hivatalosan 6 óra 5 perckor vette át a beteget, akit fél 7-kor kezdtek műteni, hogy bestoppolják a hasában elrepedt fő ütőeret. A beavatkozás sikerült, de a beteg később meghalt.

Koszos fürdők, omló vakolat - Így élnek a magyar nővérek

Hamarosan megkezdődhet a nővérszállók felújítása – jelentette be nemrég az egészségügyi államtitkár egy képviselői kérdésre válaszolva. A pályázatokra uniós keretből 11,5 milliárd forintot szán a kormány. Szinte valamennyi kórház várja a felújításra vagy bővítésre szolgáló pénzt.

Az alacsony bérek mellett sok helyen ma az is akadályozza az ápolók, fiatal orvosok megtartását, hogy a kórházak a más településről érkező nővéreknek, rezidenseknek nem tudnak megfelelő szálláslehetőséget kínálni. Pontosan egy évvel az első kormányzati ígéretek elhangzása után, idén júniusban jelenhetnek meg az állami kórházak nővérszállóinak felújítására a pályázati kiírások – tudta meg a Népszava az Állami Egészségügyi Ellátó Központból (ÁEEK). A fejlesztésekről szóló kormányhatározatok már megszülettek,

- a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretéből majdnem 1,5 milliárd,

- az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretéből 10 milliárd forintra lehet majd pályázni az intézményeknek.

Mindkét fejlesztési csomagot kiemelten kívánja kezelni a kormány, ami a főként kórházi szakdolgozóknak otthont adó szállások nem egyszer katasztrofális állapotának ismeretében érthető is.

A szállók felújítását a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezte 2015 tavaszán az egészségügyben dolgozók legégetőbb gondjait felsoroló „Mit kíván a magyar egészségügyi dolgozó” című kiáltványban. Ennek hatására tavaly júniusig felmérték a meglévő épületek állapotát és azt is, hogy hol lenne szükség új intézmény létesítésére. Az összeírás alapján akkor azt nyilatkozta az ÁEEK, hogy 10 milliárd forintból képesek lesznek kielégíteni az igényeket, ám most ennél valamivel több pénzt találtak. Vélhetően azért toldották meg a központi régió keretét, mert Budapesten a legrosszabb a helyzet, a fővárosi nővérszállók egy része életveszélyes állapotban van.

Most nem kaptunk friss adatokat arról, pontosan mire költik a fejlesztési pénzeket, de bő fél évvel ezelőtt az összeg 86 százalékát szánták volna 2140 férőhely felújítására, kisebb részét pedig 360 új szálláshely létesítésére. Az ÁEEK most csak annyit közölt, még „tart az épületek felújítási lehetőségének vizsgálata” a költséghatékony megoldások megtalálása érdekében. Az biztosnak látszik, hogy a fejlesztések négy régióban valósulnak meg:

- a Dél-Dunántúlon,

- a Dél-Alföldön,

- Közép-Magyarországon

- a Nyugat-Dunántúlon.

Több intézmény, amely biztosan pályázni szeretne, most azt találgatja, vajon a kiírás alapján milyen forrást, esetleg alapítványi háttértámogatást fogadnak majd el saját forrásként, hiszen a kórházaknak erre nincsenek tartalékaik.

Több intézményt is megkerestünk, vajon tervezik-e, hogy pályáznak nővérszállóik állapotának javítására. Szinte minden kórház szeretne előbbre lépni, de biztosnak látszik, hogy Budapesten a legrosszabb a helyzet, mert a meglévő kevés szállás is felújításra szorul.

A Szent János Kórház dolgozói egy 1960 táján épült, teljesen lepusztult épületben húzzák meg magukat, ahol asztalnyi foltokban esik le a vakolat, a közös mosdók és fürdők nagy részében már csempe sincs a falon, van, ahol már az ajtó is elrohadt. A több mint 200 férőhely felét már nem is tudják kiadni, mert a szobák egy része teljesen használhatatlan. Ők az épület teljes felújítására pályáznának.

Ilyen nagy nővérszállója van még a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháznak is egy pesterzsébeti 30 éves épületben. A 138 szoba mellett 2 apartman is fogad lakókat, de nekik is csak kisebb javításokra futotta az utóbbi évtizedben, így megérett a vezetékek és nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése. Már készítik elő a projekteket, mert ez is segítené a dolgozók megtartását.

A Szent Imre Kórháznak viszont mindössze 10 férőhelyes a nővérszállója, amit mindenképpen bővíteni szeretnének.

A Péterfy Sándor utcai Kórház főigazgatója, Sásdi Antal is azt mondta, most csak egy 10 és egy 4 férőhelyes szállásuk van. Ezekre is ráférne a nagyjavítás, de ennél is fontosabb lenne, hogy legalább meg tudják duplázni a férőhelyeket.

Hasonló tervekkel várja a pályázati kiírást az Egyesített Szent István és Szent László Kórház is. Az olyan központoknak, mint az Amerikai úti Idegtudományi Intézet egyáltalán nincs nővérszállója.

Pest megyében sem jobb a helyzet. A váci Jávorszky Ödön Kórház nővéreinek régen is csak egy felvonulási épület jutott, de amikor az 1970-ben épült központi tömböt pár évvel ezelőtt felújították, átmenetileg irodákat alakítottak ki benne, ma pedig raktárnak használják. Sámoly György főigazgató ezért minden pályázatot figyel, mert legalább 24 dolgozó lakhatását szeretnék megoldani komfortos körülmények között és megfizethető áron. Jobb a helyzet Kistarcsán, ahol a Flór Ferenc Kórház 100 férőhelyes szállót működtet, amit kívülről nemrég sikerült felújítaniuk. Trombitás Zoltán főigazgató ezért azt mondja, reméli, hogy a belső felújításra kaphatnak a pályázati keretből.

Hatvanban már a konkrét tervezésnél tartanak. Az Albert Schweitzer Kórház a mostani 24 fős szállást újabb 20 ággyal szeretné bővíteni és az épület energetikai felújítását is meg akarja oldani. Érdeklődésünkre azt válaszolták, ez utóbbi munkára már engedélyezett tervvel rendelkeznek, a bővítés előkészítése pedig a fenntartóval közösen megkezdődött.

Az eddigi példákhoz képest meseszerű helyzetben vannak a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház ápolói, akik 140 lakás közül választhatnak. Többségük kétszemélyes garzon, de van 40 másfél szobás lakásuk is, ahol akár 4 nővér szállását is meg tudják oldani. A dolog szépséghibája, hogy az összesen 360 fős nővérszálló egy tízemeletes panelházban található, ami gépészeti felújításra és külső szigetelésre szorul, tehát ők is a pályázók között lesznek.

A nővérszállók nemcsak a kisebb településekről a városi egészségügyi központokba költöző szakdolgozóknak nyújtanának megfizethető áron szobákat, hanem a rezidenseknek, vagy a klinikákon, centrumokban rendezett konferenciákra, továbbképzésekre érkező orvosoknak is, akik ma a nem egyszer emberhez méltatlan körülmények miatt nem ezeket a szállásokat választják, hanem inkább sokszoros árat fizetnek szállodákban, jobb esetben modernebb, felújított kollégiumokban.

Sötét folyosón...
Ötvenes, mindig mosolygó. Egy dunántúli faluban hagyta a családját, nyolc éve él a János Kórház nővérszállóján, közben munka mellett leérettségizett, ápolónak tanult. Az apró szobában két ágy, az ablak alatt leesett a vakolat, az ajtó fölötti szárítóról a mi kedvünkért kapkodta le a tegnap kimosott ruhát. Több mint 220 órát dolgozik havonta, így tudja támogatni felnőtt gyerekeit, akik ketten keresnek annyit vidéken, mint ő a fővárosban. Igaz - mondja -, két ember helyett dolgozik, két osztályon. A sötét folyosón futottunk össze, ahol vakolatfoltok, repedések, tátongó lyukak, félig szétrohadt ajtófélfák jelzik: sürgősen fel kellene újítani a hatvanas években épült szállót. Az itt élők úgy sejtik, a folyosó végi közös mosdókba, zuhanyzókba jobb érzésű hajléktalan aligha menne be. Igazuk van: a plafonon egybefüggő penész, a csempék fele lehullott, ott sem lehet becsukni az ajtót, ahol még megvan. Innen mennek a 12 órás műszakokba az ápolók emberéleteket menteni.

Gulyás Erika
link

Ennyit a magyar egészségügyről: Bukarest is beelőzte Budapestet

Az Európai Bizottság legutóbb 2015 őszén készítette el az Életminőség az európai városokban című felmérését, melyben az európai lakosok elégedettségére volt kíváncsi többek között az egészségügyi szolgáltatásokkal, a sportolási lehetőségekkel, a levegőminőséggel, a városok zajszintjével, a tisztasággal, illetve a zöldfelületekkel kapcsolatban. Talán nem lep meg senkit, hogy az egészségügy területén elég elkeserítő helyet foglal el Budapest az európai fővárosok listáján, ugyanakkor a sportolási lehetőségekkel és a zöldterületek nagyságával a lakosok többsége elégedett nálunk. Persze nem csak a fővárosok között, de regionális szinten is vannak különbségek.
link

Megszüntetnék a gyerekkórházakban a kiságy melletti sámlis görnyedést
2016.03.17. 14:29

3600 olyan kórházi ágy van Magyarországon, amit gyerekek kórházi tartózkodására tartanak fenn. Habár az egészségügyi törvény szerint a szülőnek joga, hogy együtt legyen a gyerekével, de a legtöbb helyen ágyat nem tudnak biztosítani, így a szülők sámlin vagy széken töltik az éjszakát. Egy háromfős civil csoport most nekiállt matracokat vinni a kórházakba. Két hete álltak neki a gyűjtésnek a Facebookon, négy gyerekkórházba 54 matracnyi összeget kalapoztak össze eddig. A Bethesdába csütörtökön be is vittek húsz fekhelyet.

A rácsos ágyban oxigénre kötve szuszog a kislányom, én a rácsos ágy alá hajtogatott polifoamon kucorgok magzatpózban a hideg padlón, ez egy friss, februári élményem. A mellettünk fekvő kislány apukája nem hozott matracot, ezért az ágyhoz járó rozoga fa sámlin görnyed tizenórákat, és alvás közben hangosan horkol. A kórtermet szemre eredetileg egyágyasra tervezhették, de most négy rácsos ágy van benne, a négy szülő az ágyak alatt, között és mellett éjszakázik beteg gyereke mellett. Az egyik anyuka még szoptat, a másik apuka olyankor szemérmesen másfelé néz. A harmadik anyuka babkonzervet ebédelt, éjjel élénk szellentésszólóba kezd.
link

Órákig hurcolászták a budapesti mentők a nőt, mire találtak kórházat, és ott meghalt

Hiába adták jó ideje a mentőszolgálat kezébe a fővárosi ügyeleti rendszer irányítását. Budapesten az intézmények burjánzása még mindig veszélyezteti a betegek életét. A múlt héten Budapesten több órán át nem találtak megfelelő kórházat a mentők egy 37 éves asszonynak.

Peterdi Imre 35 éves dunaújvárosi jégkorongozó a minap közösségi oldalán köszönte meg: egy héttel korábbi agyvérzése után olyan gyors és jó ellátást kapott a helyi kórházban, hogy már otthon lehet a családjával. Talán maga sem tudja, milyen szerencsés, hogy egy kisvárosban jelentkeztek a tünetei, ahol egyetlen kórház van, és nem Budapesten érte a baj.
link

Rókus kórház
link

Kórházi fertőzésben halt meg az újszülött baba

Megrázó kórházi történetről számol be a Bors. Egy soproni édesanya azt állította a lapnak, hogy a kisbabája egy olyan fertőzésbe halt bele, amit a kórházban szedett össze.

Annamária azt mondta a Borsnak, hogy a Vas megyei kórházba (nem nevezte meg a lap) Huszonhét hetes veszélyeztetett terhesként került még 2012 augusztusában.
A nem steril orvosi eszközök miatt hüvelygyulladásom lett, és mivel a magzatburok megrepedt, a kislányom is megfertőződött
link

A Zorbán szerint európai szinvonalúak a kórházak! ORBÁN TAKARODJ!

Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az egri Markhot Ferenc-kórház fenntartója

Az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet számára okozott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Az AEEK közleményében felidézte: az egri kórházzal szemben öt szakdolgozó indított pert 2014-ben az elmaradt cafeteria-juttatás miatt. A Kúria január 13-án hozott ítéletével a kórházat az öt felperes részére közel 1,9 millió forint megfizetésére kötelezte.
A kórház és az ÁEEK a további, érintett dolgozók vonatkozásában kész peren kívüli egyezséget kötni, az erről szóló tárgyalásokat megkezdik – írták.
Kovácsné Pálos Rita, az Egri Ápolási Szakszervezet vezetője korábban arról beszélt az MTI-nek, hogy Tóth Ildikó, a kórház megbízott főigazgatója biztosította, keresik a módját, miként tudják előteremteni a béren kívüli juttatás fedezetét. A kb. 1350 dolgozót érintő, csaknem 350 millió forintnyi cafeteria kifizetéséhez szükséges forrás ugyanis jelenleg nem áll az intézmény rendelkezésre.
Szerinte azzal is számolni kell, hogy a juttatást nem egy összegben, hanem ütemezve kapják meg a dolgozók.

Undorító fertőzést kaphatunk a kórházakban: amputáció lehet a vége

A közkórházak szolgáltatási színvonala rohamosan esik, ezért egyre többen fordulnak magán intézményekhez. Ez viszont nem olcsó mulatság, egészségbiztosítás nélkül nehezen fizeti ezt ki egy átlagos magyar család. Ennek ellenére nem árt felébredni: az államnak gyakorlatilag nincs pénze arra, hogy kifizesse a kórházi számlákat.

A közegészségügy folyamatosan, de biztosan romló színvonala miatt egyre nagyobb a kereslet a magán orvosi szolgáltatásokra. Itt az egészségügyi dolgozókat és a betegeket is európai környezet fogadja, szemben a közegészségügyi intézményekkel. Nem csoda, hogy egyre többen keresik ezeket a szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy a magán intézményeket felkeresők 93 százaléka fizeti az egészségügyi járulékot.

Lantos Gabriella, a Róbert Kórház operatív igazgatója szerint három dolgot kapnak a betegek, ha egy magán intézményt keresnek fel:
Időt, nem kell egész nap a rendelőben várni és nincsenek várakozási idők (legalábbis jelentősen rövidebbek), mint a közintézményekben,
Személyes törődést, ügyfélélményt, a betegek tudják, hogy mi fog történni velük
Nem kell hálapénzt fizetni, sőt számlát kapnak, így például egészségpénztárból is fizethetnek.
Ezek hiánya nem a közintézmények dolgozóinak hibája
- emelte ki Schiszler István, a Duna Medical Center igazgatója a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján.

Lényeges továbbá, hogy a nozokómiás (kórházban tartózkodáskor kialakuló) fertőzések kialakulása a magánkórházakban ritkák, míg a közintézményekben egyre többen halnak meg emiatt. Ilyen tipikus betegség például a húsevő baktérium, amely csak amputációval kezelhető.

Hogyan kaphatunk mi is magán ellátást vagyonok megfizetése nélkül?
A magán intézmények nem olcsók, ennek fedezetére már egyre többen kötnek egészségbiztosítást, több biztosító is kínál ilyen terméket. A magyarok mindössze 1 százaléka rendelkezik jelenleg egészségbiztosítással, ennek két oka van:

Az emberek nem ismerik a lehetőségeket,
Az értékesítéshez orvosi ismeretekre van szükség,
A teljeskörű egészségbiztosítások az átlagos magyarnak aránylag drágák.
A várható élettartam rohamosan nő, így egészségbiztosítás nélkül hosszú távon a kormány nem tudja majd kifizeti az orvosi ellátást
- mondta Zahal Levy, a MediHelp International elnöke. Ezen biztosítások elterjedését adójóváírással lehetne segíteni elsősorban.

Jobb, ha felébredünk, az államnak nincs már arra pénze, hogy kifizesse az orvosi kezelésünket
- tette hozzá Zahal Levy.
link

Fertőtlenítsük imával a kórházakat!

Mától minden világos: Balog Zoltán lelkész-miniszter egy díjátadó ünnepségen végre mindannyiunk számára érthetővé tette, mi zajlik az egészségügyben.

Eddig ugyanis azt gondoltuk, hogy a kormányzat legfőbb ambíciója az állagmegőrzés, ami, tekintettel az egészségügy infrastruktúrájának katasztrofális állapotára, gyakorlatilag a semmivel egyenlő. Sőt annál is rosszabb: a forráselvonás, a hangzatos ígéretek ellenére is lényegében változatlan finanszírozás és bérpolitika miatt a terület helyzete, ha lehet, tovább romlott – a már-már kezelhetetlen orvos- és ápolói kivándorlás, a kórházak ellátottsága (ellátatlansága), a szaporodó egészségügyi lázongások pontosan jelzik, mi a gond.

Illetve, egy fenét jelzik pontosan. Mert nem a pénz a lényeg. Balog miniszter interpretációjában amióta (vagyis 2010 óta) „belülről is látják”, hogy mennyi a probléma, azon igyekeznek, hogy változtassanak az egészségügy tarthatatlan helyzetén. Ennek pedig nem a bérrendezés, az egészségügyi ellátás strukturális átalakítása, a hatékonytalan (és így a forráshiány ellenére is pazarló) alrendszer reformja a megoldás, hanem az, hogy „ne jöjjenek létre lelketlen rendszerek”. Erre biztat most mindenkit Balog Zoltán, és az ő szájával az egész kormány.

Az elégedetlenkedő orvosok, ápolók ezek szerint jobban tennék, ha nem a bérek miatt sírnának örökké, ha nem tüntetni járnának meg feszt nyílt leveleket írogatnának a harmadik világot idéző viszonyokról, hanem lélekkel telítenék meg munkás mindennapjaikat. Szóval, a lelket kellene beletenni a rendszerbe, hogy jobb legyen az egészségügy.

Ez ilyen spirituális izé, és semmibe se kerül. Az államnak legalábbis biztosan nem.

Emberek életébe kerülhet, amit a kórházakban művelnek

Újabb egészségügyben dolgozó állt a nyilvánosság elé Sándor Mária csapatából. A férfi kendőzetlenül beszél arról, hogy mennyi szabálytalanság történik az orvosi eszközök fertőtlenítésekor, és mindez milyen károkat, szövődményeket okoz a betegnek – írja a nol.hu.

Szauter Gábor, aki 15 évig egy fővárosi kórházban sterilizálógép-kezelőként dolgozott döbbenetes dolgokat állít, egyebek mellett arról beszél, hogy nagyon is veszélyben vannak a betegek a kórházakban.
Általános gyakorlat, hogy az egyszer használatos műtéti eszközöket többször is felhasználják, holott azokat nem lehet teljes körűen fertőtleníteni. Úgy véli, az újraoperációk többségének az is oka lehet, hogy a beavatkozásokat nem steril eszközökkel végzik a kórházakban, pedig ez azon túl, hogy súlyosan veszélyezteti a betegeket, még jogellenes is.

Példaként említette, hogy a teljes sterilizálás lehetetlen a recés eszközöknél, hiába az ilyenkor szokásos eljárás, a 65 fokos formaldehidpára és a csírátlanítás. „Az egyszer használatos eszközöket általában formaldehidben sterilizáljuk, ami önmagában sem szabályos, és ráadásul mérgező is. Ugyanis a formaldehid, ha beleivódik a műanyag- fém ötvözetű eszközökbe, akkor az emberi szervezetbe kerülve akár mérgező is lehet."
Ami nálam végleg kiverte a biztosítékot, hogy a laparoszkópos műtéteknél – amikor a hasüregben egy „kapun" keresztül orvosi eszközökkel betegségeket derítenek fel, illetve kisebb-nagyobb beavatkozásokat végeznek – az egyszer használatos eszközöket újra kellett sterilizálni akár tizenöt-hússzor is – felsőbb szóbeli és/vagy írásbeli utasítására. Holott nem csak az eszközök neve mutatja, hogy ez tilos: a törvény is így rendelkezik
- mondta.
Az újraoperációk egy jelentős része valószínűleg ennek is köszönhető, tehát nem kifejezetten orvosi műhiba vagy szakmai hozzá nem értés az ok. A legtöbb betegnek persze fogalma sincs erről. Nekik csak annyit mondanak: szétesett az öltés vagy a szervezet nem fogadta be az orvosi varrófonalat, ezért újra kell műteni.
Pedig országszerte általános jelenség, hogy többször használják az egyszer használatos eszközökkel. És hiába mond bármit az ÁNTSZ: a betegek nincsenek biztonságban.
link

El tudná képzelni Orbánt, Lázárt és Rogánt, amint betolnak valakit a műtőbe?

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felhívta a Kormány tagjait, végezzenek önkéntes munkát az egészségügyi intézményekben annak érdekében, hogy jobban megismerjék az ott dolgozók
áldozatos, nagy felelősséggel járó munkáját
a túlterhelést
a létszámhiányt
és a kórházak alulfinanszírozottságát
- írta közelményében a szervezet, ami szerint ezek a feltételek megnehezítik a gyógyítást. Az Emmi komolytalannak nevezte a FESZ felvetését.
A FESZ szerint az Emmi az egészségügy problémáit firtató felvetésekre túlságosan optimista, pozitív válaszokat ad, pedig a helyzet az ágazat dolgozói szerint egyáltalán nem rózsás. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy a döntést hozók testközelből tapasztalják meg, hogy a feltételek javítása, és az egészségügyben dolgozók bérének emelése "elodázhatatlan".

Az ígértnél kevesebb pluszpénzt kapnak a háziorvosok és jóval később


Nem kapták meg a nekik járó praxistámogatást a háziorvosok. Januártól összesen 10 milliárd forint pluszpénzt kaptak volna, orvosonként bruttó 130 ezret, amit leginkább az asszisztensek bérének emelésére fordíthattak volna, de nem kaptak semmit. Az államtitkár azt mondta néhány hete, a pénz megvan, de kérnek cserébe valamit. Végül kiderült: január helyett júniustól kapnak pénzt, 10 milliárd helyett csak hatot, és mindezért több munkát kell végezniük – hangzott el a pénteki RTL Híradóban.

A költségvetési törvény szerint a támogatás januártól járt volna az orvosoknak: praxisonként bruttó 100-130 ezer forint volna járt volna nekik havonta egy éven át.

Az egészségügyi államtitkár néhány hete egy konferencián azt mondta: a pénz megvan, de még nem adják oda az orvosoknak. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: a pénz rendelkezésre áll a költségvetésben, a bűnös ő, mert azt kérte, hogy tegyenek valamilyen pluszkérést a támogatás mellé. Akkor még nem beszélt az államtitkár arról, mi lenne ez a pluszkérés.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke most elmondta: több változás is van a támogatással kapcsolatban. A pénz nem januárban, hanem júniustól érkezik, és a 10 milliárdból csak 6 milliárd jut a háziorvosoknak, a fennmaradó pénzt a fogorvosok és a védőnők kapják. A kötelező rendelési időt 15-ről 20 órára emelik, ráadásul a háziorvosoknak 3 év alatt egy kérdőíves felmérést kell elvégezniük az összes betegüknél.

A szövetség elnöke, Selmeczi Kamill szerint az orvosok csalódottak, mert kevesebb pénzt kapnak több munkáért. A háziorvosok meglepődve tapasztalták a változtatásokat, mivel mindenki számolt már a pluszpénzzel januártól. A támogatásra azért is van szükség, mert a mostani keretből annyi fizetést sem tudnak kigazdálkodni maguknak, amennyit a kórházi szakorvosok kapnak.

Valószínű,hogy a temetkezési ágazatot fogja,igen jövedelmezővé tenni:DDDDDDDDD

alakul...

Többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben

link

Fideszesek fakadtak ki: halálgyárakká válhatnak a kórházaink

Az oktatásról kérdezett kormánypárti képviselőket a 24.hu riportere az Országgyűlésben, azonban két fideszes honatya név nélkül az egészségügyről fogalmazott meg durva kritikát. A portálnak név nélkül két fideszes politikus is nyilatkozott a...
link

Balog Zoltán Hódmezővásárhelyen ünnepelte az orbáni egészségpolitikát

Balog Zoltán humánminiszter Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fellegvárában, Hódmezővásárhelyen járt, ahol a hely és makói kórházfejlesztések lezárását tisztelte meg. 3,24 milliárd forintot költött ezekre a felújításokra a kormány.

A miniszter megragadta az alkalmat, és arról beszélt, hogy öt év alatt az egészségügyi intézmények 70 százaléka !!!!!
újult meg "teljesen vagy részlegesen". Akkora siker az orbáni egészségpolitika, hogy "nemritkán a gyógyítás élvonalába tartozó osztályok jöttek létre". Nagy értékű műszerekre állítása szerint több mint 104 milliárdot költött a kormány.

Nem hagyta ki az eseményt a házigazda, Lázár János sem, aki szerint a magas színvonalú orvoskézpés Magyarország legnagyobb kincse, nem volna szabad veszni hagyni.

Ügyes ügyes, csak az a fotó lemaradt! Működnek a reformok!
Háromszor veri ezt kenden LudasMatyi vissza!
Meglátja! Nem látja!?

Üdvözöljük a 21. századi Magyarország egészségügyi rendszerében! Igen, ez a fotó mostani, nem 1950-es
link