Hogyan is hat az iráni háború a piacokra, a világgazdaságra? A háborúval érintett országok gazdaságára negatívan. A légiközlekedés veszélyessé válik, a szénhidrogének kitermelése és elszállítása nehézkessé válik, vagy teljesen ellehetetlenül. S az utóbbin keresztül, a kereslet árrugalmatlansága miatt jelenik meg a probléma infláció és gazdasági növekedés képében. Tehát míg az előbbi hatások lokálisak, az utóbbiak globálisak. A lokális hatásokat maguk az érintett Öböl-menti országok amerikai segítséggel próbálják meg kivédeni, nagy valószínűséggel inkább több sikerrel.
A második, globális hatás élét pedig a tegnapi elnöki rendelet tudja jelentősen tompítani. Trump utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaságát (U.S. International Development Finance Corporation), hogy nyújtson „politikai kockázati biztosítást és garanciákat az ÖSSZES tengeri kereskedelem pénzügyi biztonsága érdekében, különösen az Öblön keresztül szállított energiára vonatkozóan”. Egyúttal ígéretet tett a Hormuzi-szoroson áthaladó tankerek katonai védelmére, ezzel jelentősen csökkentve a kockázatokat. Igaz, az energiaellátás ezzel drágább, de nem a hatalmas kieséssel és a még inkább elszálló árakkal kell szembenéznie a világnak.
Ez pedig azt jelenti, hogy találgathatjuk, mikor és hogyan lesz vége a háborúnak. A legvalószínűbb az, hogy ha hosszabban elhúzódik, akkor sem ársokkra, hanem - nagy valószínűséggel - „csak” megemelkedett árakra kell számítanunk. Vagyis a tegnapi hatalmas eladási hullám az európai részvénypiacokon (pl. bankok) nagy valószínűséggel indokolatlan volt.
S itt jön be, hogy az USA a tavalyi év során a korábbi 110 Mrd köbméterről 164 Mrd-ra növelte az éves LNG export kapacitását, amely idén tovább növekszik 198 Mrd-ra, s 2030-ra eléri majd a cirka 330 Mrd köbmétert. Mindeközben Katar pl. tavaly 104 Mrd köbméternyi gázt exportált. Mindeközben az európai árak hatszoros mértékben meghaladják az amerikai, kisebb mértékben pedig az ázsiai árakat. Ez pedig valószínűleg számos földgáz szállító tankert az európai kikötők felé irányít, amelyek tavaly „csak” 79 Mrd köbméter amerikai gázt fogadtak, amely negyede volt az összeurópai gázimportnak. Az EC adatai szerint pedig Katar tavaly csak 12 Mrd köbméter gázt, azaz a teljes export 3,8 százalékát szállította az EU-ba.
Min dezt egybe vetve úgy tűnik, hogy tegnap kissé túlreagálták az európai piacok a legújabb öbölháború hatásait. Nem véletlen, hogy ma valamiféle korrekciót látunk. Ugyanakkor technikailag, a tegnap hatalmas forgalommal történő beleadás a piacokba azért mégis csak óvatosságra int. Óvatos vételeket sugall csak.
Erste
A második, globális hatás élét pedig a tegnapi elnöki rendelet tudja jelentősen tompítani. Trump utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaságát (U.S. International Development Finance Corporation), hogy nyújtson „politikai kockázati biztosítást és garanciákat az ÖSSZES tengeri kereskedelem pénzügyi biztonsága érdekében, különösen az Öblön keresztül szállított energiára vonatkozóan”. Egyúttal ígéretet tett a Hormuzi-szoroson áthaladó tankerek katonai védelmére, ezzel jelentősen csökkentve a kockázatokat. Igaz, az energiaellátás ezzel drágább, de nem a hatalmas kieséssel és a még inkább elszálló árakkal kell szembenéznie a világnak.
Ez pedig azt jelenti, hogy találgathatjuk, mikor és hogyan lesz vége a háborúnak. A legvalószínűbb az, hogy ha hosszabban elhúzódik, akkor sem ársokkra, hanem - nagy valószínűséggel - „csak” megemelkedett árakra kell számítanunk. Vagyis a tegnapi hatalmas eladási hullám az európai részvénypiacokon (pl. bankok) nagy valószínűséggel indokolatlan volt.
S itt jön be, hogy az USA a tavalyi év során a korábbi 110 Mrd köbméterről 164 Mrd-ra növelte az éves LNG export kapacitását, amely idén tovább növekszik 198 Mrd-ra, s 2030-ra eléri majd a cirka 330 Mrd köbmétert. Mindeközben Katar pl. tavaly 104 Mrd köbméternyi gázt exportált. Mindeközben az európai árak hatszoros mértékben meghaladják az amerikai, kisebb mértékben pedig az ázsiai árakat. Ez pedig valószínűleg számos földgáz szállító tankert az európai kikötők felé irányít, amelyek tavaly „csak” 79 Mrd köbméter amerikai gázt fogadtak, amely negyede volt az összeurópai gázimportnak. Az EC adatai szerint pedig Katar tavaly csak 12 Mrd köbméter gázt, azaz a teljes export 3,8 százalékát szállította az EU-ba.
Min dezt egybe vetve úgy tűnik, hogy tegnap kissé túlreagálták az európai piacok a legújabb öbölháború hatásait. Nem véletlen, hogy ma valamiféle korrekciót látunk. Ugyanakkor technikailag, a tegnap hatalmas forgalommal történő beleadás a piacokba azért mégis csak óvatosságra int. Óvatos vételeket sugall csak.
Erste
https://youtu.be/P9IFUzsGTVc?t=4005
Pécs :-))
Viszlát NER, viszlát pókhasú :-))