Ja, már értem a problémát. :)
Nagyjából oda várom az ötödik hullámot, de nem azért mert a rosszul felrajzolt fibón (véletlenül) oda esik a 138 %, hanem azért mert ha a 4. hullám odáig korrigál, ahova írtam, akkor abból az 1=5 alapján kb. odáig jön le az impulzus vége.
Legközelebb megosztásnál figyelni fogok az irányra. Tanulságos, hogy milyen félreértést okoz. :)
Naiv műkedvelőként egy kérdés: Yellent tízszer kérdezték a monetáris politikáról jegybankárok fórumán, Fed ülés utáni sajtótájékoztatón, Jackson Holban, stb, de ő hallgatott, majd egyszer csak magától elkezd beszélni a kamatemelésekről, pont aznap, amikor Draghi a veszélyekről, a magas európai munkanélküliségről(fiatalok körében és a déli államokban) beszél féléves hiperoptimizmus után?
Köszönöm! Mert ez ugye egy olyan eset amikor fordítva kellene felhúzni a fibót, a szokásoshoz képest! A képeket előre is köszönöm. És akkor ebből kifolyólag feltenném a következő kérdést: Van-e akkor olyan eset amikor fordítva kell (nem lehet, KELL! - a lehetet azt tudjuk, hogy ugye pl. korrekció keresgélésnél nyugodtan megfordíthatjuk, valóban nem sok jelentősége van) felhúzni? Tehát az aktuálisan vizsgált hullám kiinduló pontjához kerül a 0, a végéhez pedig a 100%, a szokásos 100%-0!% elrendezés helyett.
Már bocsánat, de az én képemen a 3. hullám korrekciós szintjének meghatározásához van fent a fibó. Igaz, fordítva van feltéve, de ismétlem: nem a következő impulzus célárának meghatározásához, hanem a korrekciós szinthez.
A következő impulzushoz majd akkor lehet célárat nézni, ha a 4. hullám (feltételezhetően) elkészült.
Szarvasvadász, neked köszönöm szépen! Kérhetnék mid a két variációhoz egy-egy egyszerű illusztrációt?
A másik két válaszolónál sajnos komoly értelmezési problémák vannak. Offshort végképp nem vette le, hogy mi a kérdés lényege, Nella pedig arra a képre írta, hogy béna, amelyben foglaltaknak megfelelően húzta fel a fibót a tegnapelőtti ábráján link Nem az volt a kérdés, hogy hozzátartozik-e az Elliott-hoz a fibóhúzás, vagy hogy korrektív szintek meghatározásához, hogy kell használni. Ezekkel tisztában vagyok, sőt még többel is a témával kapcsolatban.
A kérdés erre vonatkozott:
- a kép kicsit átszerkesztve (arányokat ne nézzétek!): link
A kérdés pedig ennyi: Húzunk-e így fibót? Következő impulzus célárának meghatározásához.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy el kell döntenie mindenkinek, milyen irányban indul el és következetesen haladni. A Fibonacci (arány)számok a hullámelmélettől függetlenül létező, a világunkat leíró matematikai törvényszerűségek egyike, amely mikroszkopikus mérettől a galaxisok méretéig visszaköszön mindenben, ami természetesen jön létre.
A természet a számok nyelvén 4 percben:
link
Budapest körút a Várig:
link
De ha a hullámelméletet választja valaki, akkor el kell fogadni, hogy a fibo-használat az EWT eszköztár része és a használat módjáról is rendelkezik, nem össze-vissza húzogatjuk. A jó hír az, hogy nem kell kitalálni, el kell csak olvasni és percekben mérhető az elsajátítása.
Pontosan erről van szó.
Az első ábra teljesen béna, mert a 2. hullám akár 100 %-ot is korrigálhat, a 4-ről meg a többiről megfeledkezik, pedig ott is meg vannak határozva a fibo-szintek.
Továbbá azt sem írja, hogy a 3. hullám várható szintje az 1. hullám 161 %-ára várható, de a 2. hullám mélypontjából kell számolni.
Szóval igen, alkalmazott módszer a fibonacci szintek meghatározása az Elliott-elmélet szerinti elemzésben.
Mind a két kép féligazságokat tartalmaz, ideje lesz lassan írnom nekem is egy könyvet ;-)
Az EWT alapú fibo-használat lényege röviden:
- alapegység: a hullámhossz
- fejlődő hullám célár meghatározásához expansiont használunk. Pl. 1. hullám hosszára húzott fibót a kész 2. hullám végétől (emelkedő trendben tehát a 2. vége alul van az 1. kiindulási pontja felé ) projektáljuk, a 3-ik hullám célárának a meghatározásához. Ilyenkor trendirányban növekvő fibo szinteket látsz. Ugyanezt tesszük "ABC" ZigZag "C" -hullámának a célár-meghatározásához is, csak az countertrend irányban áll: az "A"-t felmérjük a "B" végétől projektálva a potenciális "C"-t.
- korrekciós szint meghatározásához fordított fibót használunk. Az előbbi trendirányú 12345 hullám korrekciós szintjeinek a meghatározásához pl. amikor kész az impulzív 12345 hullámod emelkedő trendben, akkor a teljes 12345 hullámra a tetejétől az aljáig húzod a fibót (fenről lefelé), amely a lehetséges retrace szinteket fogja mutatni. De ugyanígy határozhatod meg a 2. hullám potenciális retrace szintjét is, amikor az 1- már kész: felméred fentről lefelé az 1. hullám tetejétől a kiindulási pontjáig a retrace fibot és kapod a 2. hullámra jellemző retrace szinteket fentről lefelé növekvően (23.6, 38.2, 50.0, stb.)
Ennyi a lényeg:
- célármeghatározás = expansion fibo a fejlődő hullám irányában
- retrace szint meghatározás = retrace fibó a teljes hullámhosszra trenddel ellentétes irányban.
a legtöbb leirásban ugy szerepel ahogy Te írod , első korrekcios szint a 38,2 aztán 50 és utána a 61,8 , ez csak abból a szempontból érdekes , amikor vlki csak annyit ír "ah 61,8-nál pozicioba léptem" , ilyenkor a másik forumozo nem lehet biztos benne h hol is volt ez a szint !
a hagyományos TA használatban csak annyi a fibo lényege h az 1/3 és a 2/3-ad korrekciokat mérni lehessen könnyedén , ill sokkal gyorsabb , és vizualisabb mint számolgatni !a 76,4-t meg a 23,6-t nem tartják jelentős szinteknek a legtöbb leirásban !
Nagyon vicces, köszönjük! Én viszont veled ellentétben, rossz szokásomhoz híven, szeretnék tanulni a témából. Azt tudom, hogy a hullámelmélettel is szoros kapcsolatban vannak a Fibonacci szintek és mivel mind a kettőt elég régen tanultam, valamint az egyiket egyáltalán nem, a másikat pedig igen ritkán használom, ezért vettem a fáradtságot és utána nézetem a dolgoknak. Találtam két képet a tananyagokban és a cikkekben, amelyek számomra gondolatébresztőek voltak és felvetettek egy kérdést.
Az első ez és itt valóban "fordítva" kéne felhúzni a fibót, ahhoz hogy a várt eredményt megkapjuk: link
A másik pedig ez, itt a korrektív szakaszra húzott fibóval képezi az extension szintet és ezzel a következő impulzus célárát: link
Az első variációval csak egy helyen találkoztam, a második sok helyen benne van az anyagokban.
Alkalmazott módszer-e az első ábrán meghatározott számítási mód és az ahhoz szükséges Fibonacci szint felrajzolás?
A kérdésem elsősorban Szarvasvadászhoz szól, mert tudom, hogy Ő ebben a leginkább kompetens, de mások véleményét is várom!
EUR/USD