A részvény nagy részét olyanok tartják, akik nem adják el (pl. DT, alapkezelők, Hold, Concorde, Aegon, OTP Alapkezelő)). Ezért alig van forgalomban eladó darab. Ha jön egy nagyobb vevő – legyen az indexalap, külföldi befektető vagy valami spekuláció – akkor nem fog tudni normál áron vásárolni. Kevés az eladó, tehát ha venni akar, egyre magasabb árakon tud csak. Ez gyors áremelkedéshez vezethet, akár pár nap alatt is.
Gyula álláspontja közel van az autizmusomhoz. :) A téma felvetéséért mégis hálás vagyok a cikk írójának és azon fórumozóknak, akik aláhízták ezt a lehetőséget. Lehet ilyen is.
Ennek a 900-millió db-nak 60%-a közel a DT-tulajdona-360 millió db-van közkézen.- Deutsche Telecom Europe B.V.*
Egyéb
Államháztartás
Belföldi magánszemélyek
Saját részvény
Részvényesi meghatalmazott
Belföldi intézmények
Egyéb külföldi intézmények
59,21%
3,63%
0,01%
5,97%
0,04%
1,47%
5,51%
24,16%
Igen, a 4.1-es modell már elérhető – és úgy tűnik, néha már túl is nő a közönségén. A cashflow és az EPS keverése szándékos eszköz volt a narratív játék kedvéért, nem egy IFRS vizsga. Ha viszont a lényeg elveszik egy technikai szóhasználaton, akkor lehet, hogy nem a játékmezőt nézed, hanem a bíró sípcsontvédőjét.
Éves visszavásárlási összeg: 38,35 millió Ft (ezt a ma reggeli forgalomból számoltuk, de az írás inkább kb. 23 millió darab visszavásárlásról beszél, ami jelen árfolyamon:**
23 000 000 db * 1 674 Ft ≈ 38,5 milliárd Ft / év
Ez azt jelenti, hogy a vállalat a cash flow ~20%-át (38,5 / 200) részvényvásárlásra fordítja évente.
Mtelekom