Recesszió = elbocsájtások = növekvő munkanélküliség = mélyülő recesszió = további elbocsájtások .... TESLA mindenben az élen jár, elsők között kezdik a leépítést. 10% csökkentést jelentett be a főni.
Termelő vállalatok részvényeinek kereskedéséről beszélünk, egy befektető nem feledkezik meg arról, hogy a vállalat termel, gazdálkodik, eredményt ér el! Egy részvény megvételével a részvényes, annak a vállalatnak válik a tulajdonosává és lesz jogosult a vállalat nyereségéből való részesedésre, tulajdonrészének arányba, osztalék formájában. Az osztalékként ki nem fizetett nyereség, a cég értékét növeli (ez az árfolyamában jelenik meg). Ez lenne az alap. A magyar tőzsdén is rengeteg részvény van, ami nem lehet shortolni (egyedi, értékpapír kölcsönzési szerződésektől eltekintve), mégis emelkedik a részvény ára, eladásánál pedig hasznot lehet realizálni. A nyereséges ügylettel szemben nincs shortoló befektető (maximum olyan, aki a tulajdonrészét korábban eladta). Az alapító nyeresége sem shortoló befektetőtől származik, hanem a vállalat teljesítményéből.
nem finomkodott? sürgősen és nagyot kellene emelni! nyilván jönne a recesszió, de még mindig jobb, mint hagyni pusztítani az inflációt. a költekezést vissza kell fogni, mert különben jön a természetes reakció, hogy pl nem veszed meg az 5000 Ft/kg áron mért paradicsomot, az pedig rárohad a termelőre, aki minimum elbocsájt, de lehet csődbe is megy. ugyanez igaz lesz kb minden nem létfontosságú termékre. akkor aztán lehet vakargatni a fejeket. a piac visszaszabályozza majd magát, csak épp sokkal fájdalmasabb lesz, mint a pár%-os kamatemelés(ek).
Long kontra short! Az elmúlt napokban többször láttam hozzászólást a tőzsdei műveletekről. Voltak, akik ezt szakmailag helyesen megvilágították, de ennek ellenére úgy tapasztalom, hogy még mindig van némi bizonytalanság a két művelet szoros összefüggéséről. Vannak akik azt írják, hogy jobb lenne, ha nem lenne short, mert akkor mindig emelkedne a részvény ára. Na ez az ami inspirált az újabb hozzászólásra! Ha valaki megvásárol, mondjuk, 10.000Ft-ért oti részvényt (long pozíciót vesz fel), és annak értéke 1 év múlva 15.000Ft lesz, akkor a nyereség 5.000Ft. Ez az ötezer forint nem a semmiből keletkezett! Ezt nem az OTP -től, de még inkább nem az államtól "nyerte". Ez abból az akcióból származik, ahol ezt az összeget valaki elveszítette. Ez nem lehet más, mint az a befektető, aki 10.000Ft-ról "virtuális" eladással shortot indított, és fájdalmasan veszi tudomásul, hogy a mellényúlt, és a pénze 5.000Ft-al kevesebbet ér akkor, amikor 15.000Ft lett a részvény ára. Tehát a longos nyeresége a shortos veszteségéből keletkezett. Ugyan ez igaz fordítva is, ha a longos a 10.000Ft-ért vett részvénye később 5.000Ft-ra esik, akkor a shortos nyeresége a longos vesztesége. A pénz sehol sem "égett el", hanem átvándorolt az egyik befektetőtől a másikhoz! "Anyag nem vész el, hanem átalakul". Hetekkel ezelőtt levezetésre került a járvány időszakban kialakult oti részvény "abszolút alja", mint támasz értéke, így most már örömmel látom nincs riogatás a 2008-as részvény árakkal. Ezek után izgalmas kérdés az - bár ez még messze van - egy adott időszakra vonatkozóan a lehetséges legmagasabb ellenállás meghatározása. Erről egy következő alkalommal meditálok. Addig is békés stílusban, konstruktív hozzászólást és sikeres kereskedést kívánok!
OTP részvényesek ide!