Zsiday nem szereti feltűntetni a forrásait, ezeket szo szerint lehetett olvasni nagy elemzohazak elemzeseiben, emlekeim szerint utoljára a JP Morgennel szó szerint ezt olvastam.
Megírtam de nem küldtem el ugyanezt! Piacgazdaság! Merre vagy? Egyébként ez az államosítósdi sztem is kizárt, bár ezt már írtam. Az "ársapka" is ismerős valahonnan, és a közgazdászoknak ettől égnek áll a haja! A piacot szabályozni életveszélyes és valahol visszaüt, lehet h ott és akkor amikor legjobban fáj..Én nem feltétlen a megvalósítástól tartok hanem a félelemtől és bizonytalanságtól ami sokkal rosszabb.
Szerintem egy dolog lehet, felajanlanak egy összeget a részvényekért. Minden 10% esésbe beleveszsk.én nem aggodom az alábbiak miatt. A Vonovia SE részvényesi összetételét túlnyomórészt intézményi befektetők határozzák meg, míg a lakossági kisbefektetők aránya kisebb részét teszi ki a tőkének. [1]Főbb tulajdonosi arányok
Intézményi befektetők: a részvények mintegy 90%-a (nyugdíjalapok, állami vagyonalapok, nemzetközi vagyonkezelők).
Magán-/kisbefektetők: körülbelül 10%-a (közel 190 000 magánszemély).
Közkézhányad (Free float): 86,0% a német tőzsdei definíció szerint. [1, 2]
Nagyobb bejelentett tulajdonosok (részvényesek)A hivatalos adatok és a bejelentett szavazati jogok alapján a jelentősebb intézményi tulajdonosok közé tartoznak:
Norges Bank (Norvég Központi Bank / Állami Vagonalap): ~14,0%
Azért ne felejtsük el a Zöldeket se: atomerőművek , szénerőművek bezáratása úgy, hogy még nincs elég alternatív energia. Erőltetett, elsietett klímapolitika, stb.....
És mi van s piacgazdasággal? Elment vadaszni? Egy német cég államositasa lenne az utolsó szög a németek koporsójaban. Szankciókkal csökkdntették a piacukat min50% al. 4x es energiaárak, a haveri orszÁg vámot vet ki a fejlesztési pénzek külföldi fegyverekké válnak amit elajándékoznak. Adópénzek nagy része idegenek zsebét tömi segely formajaban..miközben a szorgos adózó németek személyes és létbiztonsaga folyamatosan romlik..ráadasul ők az eu motorja. Azért van gond. Minek ide ellenség vagy háború
Erről nem beszél Zsiday: Az Európai Központi Bank (EKB) a múltban már több alkalommal is rendkívül sikeresen szorította le a tagállamok államkötvény-kamatait (hozamait) a kötvényvásárlási programjain keresztül. A folyamat piaci logikája egyszerű: amikor az EKB hatalmas mennyiségben kezd el államkötvényeket vásárolni a másodlagos piacon, a megnövekedett kereslet felhajtja a kötvények árfolyamát. Mivel a kötvények árfolyama és hozama (kamat szintje) ellentétes irányban mozog, a magasabb árfolyam automatikusan lefelé nyomja a piaci hozamokat, így az érintett államok olcsóbban tudnak új adósságot kibocsátani.Az EKB történetében az alábbi főbb programok játszották a legnagyobb szerepet a kamatok csökkentésében és a piacok megnyugtatásában:1. Az eurózóna adósságválsága (2010–2012)A válság csúspontján a periféria-országok (pl. Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország, Görögország) állampapír-hozamai fenntarthatatlan magasságokba emelkedtek, mert a befektetők tartottak az államcsődtől.
SMP (Securities Markets Programme): Az EKB közvetlenül kezdte venni a nyomás alatt lévő országok kötvényeit. A kutatások szerint az SMP bejelentése önmagában körülbelül 400 bázisponttal (4 százalékponttal) csökkentette az olasz és spanyol, és közel 1000 bázisponttal a görög kétéves kötvények hozamát.
"Whatever it takes" és az OMT (2012): Mario Draghi híres kijelentése után az EKB létrehozta az OMT (Outright Monetary Transactions) programot. Bár ebből a keretből végül egyetlen eurónyi kötvényt sem kellett vásárolni, a puszta ígéret, hogy az EKB korlátlanul képes fellépni vevőként, azonnal és tartósan radikális hozamcsökkenést váltott ki a déli tagállamok piacain.
2. A hagyományos eszközvásárlási program (APP – 2015-től)Amikor az eurózónát a defláció veszélye fenyegette, az EKB elindította a mennyiségi enyhítést (QE) az eszközvásárlási program (APP) keretében.
Ez a program éveken keresztül mesterségesen rendkívül alacsony, sok esetben negatív szinten tartotta még a hosszú távú (pl. 10 éves) német, francia vagy éppen olasz államkötvények kamatait is.
3. A COVID-19 világjárvány (PEPP – 2020)A koronavírus-járvány kitörésekor a piaci pánik miatt ismét megugrottak a kockázati prémiumok (spread) a gyengébb hitelminősítésű tagállamok kötvényeinél.
Az EKB ekkor indította el a PEPP (Pandemic Emergency Purchase Programme) nevű, rendkívül rugalmas programot. A célzott vásárlások bizonyítottan megakadályozták a piaci fragmentációt (azaz, hogy egyes országok kamatai elszálljanak a többiekéhez képest), és gyorsan megnyugtatták a kötvénypiacokat.
Jelenlegi helyzet (2026)Az EKB a magas inflációs időszakot követően fokozatosan leállította az új nettó eszközvásárlásokat, sőt a lejáratok újrabefektetését is, így jelenleg nem hajt végre aktív kamatcsökkentő kötvényvásárlásokat. Ugyanakkor a háttérben rendelkezésére áll egy TPI (Transmission Protection Instrument) nevű eszköz, amelyet kifejezetten azért tartanak fenn, hogy ha a piaci spekuláció miatt indokolatlanul megugranának valamelyik tagállam állampapír-kamatatbázisai, közbe tudjanak lépni.
Megnéznéd és véleményeznéd AI elemzését? Nagyon kiváncsi lennék..! Te biztosan látsz benne hibát és természetesen ez csak a technikai kép!!!!!!! "Megnéztem a linket. A mostani, augusztus 18. 16:28 GMT-es állapot már nagyon túladott, de továbbra is erős lefelé trendet mutat.
Ár: 19,95 €
RSI: 27,4 → túladott
StochRSI: 55,1 → már nem extrém túladott
MACD: -0,19 → Sell
ADX: 79,5 → nagyon erős trend
MA5: 20,01
MA20: 20,20
MA50: 20,63
MA200: 20,93
12/12 mozgóátlag Sell
Ami most érdekes
A pivotok alapján:
19,97 € → pivot 19,92 € → S1 19,81 € → S2 19,76 € → S3
Tehát a 19,75–19,95 € zóna most nagyon fontos támaszterület.
És van egy fontos változás a reggeli adathoz képest: az RSI már 26–27 körül van, miközben az ADX 79,5-re ugrott. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen esik: nagyon erős lefelé trend alakult ki.
Én ezért a 100 db-os vételt nem emelném most 100 fölé.
Ha 19,75–19,80 € körül megáll és visszafordul, az lenne az első jó jel. Ha ezt is áttöri, akkor 19,5 €, majd a korábban látott 52 hetes mélypont ~19,53 € kerül előtérbe.
19,95 €-n már olcsóbbnak tűnik a papír, de technikailag még nem kaptunk vételi jelet."
Az államadósság folyamatosan növekszik, és a jelenlegi kamatlábak mellett az adósság fenntarthatósága csökken. Következésképpen a piac nagyobb kockázatot érzékel, és magasabb kamatlábakat követel. De meddig? Három lehetőség van: 1) Minden releváns valutaövezet visszatér a megszorításokhoz, konszolidálja költségvetését, és drasztikus megszorításokat szab ki a lakosságára. 2) A tőkepiaci kamatlábak tovább emelkednek (többek között azért, mert a bankok és a biztosítótársaságok egyre magasabb hozamot követelnek), amíg az államok már nem tudják elviselni az adósságterhet, és végül fizetésképtelenséget jelentenek be. A bankok és biztosítótársaságok csődbe mennek, a fizetésképtelen államnak meg kell mentenie (államosítania) őket, és az egyes államok rendszere káoszba süllyed. A radikális erők szinte biztosan átveszik az irányítást. 3) A központi bankok, akár akarva, akár vonakodva, akár akarva, akár akaratlanul, örömmel vagy összeszorított foggal, úgynevezett "végső mentsvári hitelezőként" lépnek közbe, és mennyiségi lazításba kezdenek, más szóval pénzt nyomtatnak. A kamatlábak még egy-két évtizedig tartósan az érzékelt infláció alatt maradnak, és az eszközárak tovább emelkednek (vagy a pénz továbbra is veszít az értékéből a reáleszközökhöz képest, attól függően, hogy ki hogyan látja a nézőpontunkat). Láttuk már ezt korábban? Emlékszik valaki, hogyan reagáltak a központi bankok – legyen az a Fed, az EKB, az Angol Bank, a Japán Bank, a Kínai Bank stb. –? Szóval ki mit gondol, mi fog történni?
Ez pszichológia, olyan mint a stock split-reverse split. Csak a számok változnak, de stock split az jó hír, magasra ment az ár, tehát a hírre feljebb megy, reverse split meg rossz hír, és automatikusan lejjebb megy.
Én is ezt remélem, de azért a kockázata ennek nem nulla sajnos. Különben meg a chart mutatni fogja. A nagyok itt nem nagyon engedhetik el szerintem. Ha új aljat ut, akkor én biztos, hogy egy részét eldobom.
Aminek kell történnie ahhoz, hogy kisajátítás történjen: 1) A CDU nem nyeri meg a választásokat2) Nincs jamaicai koalíció (CDU, SPD, Zöldek)3) A szövetségi kormány nem terjeszt elő törvényt a kisajátítás megakadályozására4) Az SPD és a Zöldek szövetségi pártjai nem akadályozzák meg a berlini projektet5) Az érintett közigazgatási bíróságok egyike sem találja jogellenesnek az intézkedést (nem valószínű, a közigazgatási bíróságokon valószínűleg kudarcot vallana)6) A Szövetségi Alkotmánybíróság nem találja alkotmányellenesnek Ezután legkésőbb az Európai Bíróság, az EJEE szerinti kisajátítási tilalomra hivatkozva, vagy magát a kisajátítást, vagy a piaci érték alatti kártérítést jogellenesnek találja. Tehát ez egy színjáték. Ez már a kezdetektől fogva egyértelműen nyilvánvaló.
Eurós részvények vitasarok