Eurós részvények vitasarok  

A Vonovia stratégiai átcsoportosítást hajt végre a fotovoltaikus rendszerek jelentős bővítésével, ezáltal új bevételi forrásokat nyitva meg a hagyományos bérleti bevételeken túl. Ugyanakkor a vállalat az ipari felújítási módszerekre összpontosít a költségek csökkentése és az energiahatékony modernizáció felgyorsítása érdekében. A stabil főbb teljesítménymutatók ellenére a magas kamatlábak miatti növekvő refinanszírozási nyomás továbbra is jelentős kihívást jelent az elkövetkező években.
Stratégiai váltás: Napenergia, mint második bevételi forrás
A Vonovia egyre inkább a hagyományos bérleti üzletágán túlra tekint, és kifejezetten új bevételi forrásokba fektet be. Ennek középpontjában egy ambiciózus fotovoltaikus program áll: 2026 végére 300 megawatt csúcsteljesítményű rendszereket telepítenek – négy évvel a tervezettnél korábban. Összesen mintegy 400 millió eurót fektetnek be a bővítésbe.
A hangsúly a városi területeken van. Berlinben 15 futballpályának megfelelő területet lefedő naperőműveket építenek, amelyek több mint 8000 háztartás energiaellátására képesek. Az alapul szolgáló üzleti modell a bérlők számára olcsóbb áramot ötvözi a csoport stabil bevételeivel az áramértékesítésből és a bérlői áramkoncepciókból. A hagyományos bérbeadással ellentétben ez a szegmens kevesebb szabályozási beavatkozásnak van kitéve, különösen az árképzés tekintetében – ami előnyt jelent a szigorúan szabályozott politikai környezetben.
Iparosodó felújítás: Gyárilag készült homlokzatok
Ugyanakkor a Vonovia hatékonyságnövelést hajt végre meglévő ingatlanüzletágában. A svájci Nokera vállalattal együttműködve a csoport előre gyártott homlokzati elemekre támaszkodik, amelyeket iparilag gyártanak és a helyszínen szerelnek össze. Ez a folyamat csökkenti az építési időt, minimalizálja a bérlők zavarait, és a méretgazdaságosság révén alacsonyabb egységköltségeket ígér.
A kezdeti projektek, amelyek körülbelül 1000 lakást foglalnak magukban, már folyamatban vannak, többek között Heidenheimben és Langenfeldben. Bár a modell még korai szakaszban van, erős jelek vannak arra, hogy ez az ipari megközelítés jelentősen felgyorsíthatja az energiahatékony felújításokat – ami kulcsfontosságú tényező az épülethatékonyság iránti növekvő igények miatt.
Szilárd kulcsfontosságú adatok, magas refinanszírozási nyomás
Működési szempontból a Vonovia stabilitást mutat. A korrigált EBITDA 2025-ben elérte a 2,801 milliárd eurót, magas, 97,9 százalékos kihasználtsági rátával. A vezetőség további, 2,95 és 3,05 milliárd euró közötti növekedést vár 2026-ban.
Ugyanakkor a kamatkörnyezet továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent. 2026-ban és 2027-ben több mint 5 milliárd euró értékű kötvény jár le. A refinanszírozás jelentősen drágulni fog az akár négy százalékos építési hitelkamatok miatt. A Vonovia erre már reagált eurókötvények és egy jenben denominált kötvény kibocsátásával. Ezenkívül a hitelfedezeti arányt a jelenlegi 45,4 százalékról 2028-ra körülbelül 40 százalékra kívánják csökkenteni.
Új vezetés, kulcsfontosságú dátumok a láthatáron
A Csoport stratégiai irányvonalát a személyzeti változásokkal is megerősíti. Katja Wünschel 2026. június 1-jén veszi át a fejlesztési igazgatói posztot, Daniel Riedl utódjaként. Korábban, 2022 óta az RWE Renewables vezérigazgatója volt, ahol a szárazföldi szél- és naperőmű-üzletágért felelt. Kinevezése összhangban van a vállalat megújuló energiákra irányuló fokozott összpontosításával.
Rövid távon a figyelem két kulcsfontosságú dátumra összpontosul: Május 7-én a Vonovia közzéteszi a 2026 első negyedévére vonatkozó negyedéves adatait. Ezeknek fel kell tárniuk, hogy az üzemi cash flow képes-e támogatni a magas beruházásokat az egyidejűleg megnövekedett finanszírozási költségek közepette. Továbbá az EKB következő kamatdöntése április 30-án esedékes. Az irányadó kamatláb 2025 júniusa óta változatlanul 2,0 százalék. A kamatcsökkentések folyamatos szüneteltetése meghosszabbíthatja a 84,45 milliárd eurós ingatlanportfólióra nehezedő értékelési nyomást, míg a kamatcsökkentés új lendületet adhat a részvényárfolyamnak, amely jelentősen csökkent az éves 30,31 eurós csúcs óta.

1.25 EUR

Valaki megmondana hogy akkor most az even mennyi osztalekot fizet a Vonovia???

Alstomról a napokban volt egy elemzés az SA-n de itt is a kommentek az érdekesek:
-Ez egy strukturálisan gyenge üzleti modell a szerződéses elszámolás miatt, amit a befektetőknek már csak emiatt is kerülniük kellene. A megrendelések mennyisége és mérete önmagában nem teszi jó üzleti modellé, sőt, a nagy megrendelések akár tönkre is tehetik az ilyen típusú vállalatokat, ha rosszul sülnek el. Ezért van az, hogy ma már nagyon kevés építőipari vállalatot jegyeznek Európában, mivel a nagy szerződések szerződéses elszámolása tönkretette őket.
-Nincs osztalék, 40%-os elsőbbségi tőke és egy francia cég.
-40-es értékű TTM PE

Stoxx Európa 600. Kb. 10 éve pakolok bele pénzt. Vagy MSCI world.

Én 30,36 -on vagyok benne, nemrég 60 euró volt, legalább 34-re visszamehetne! A 0,55 bruttó osztaléknak is örülök nagyon!

Az Alstom minden nap zöld, mióta bedobtad. Mondjuk péntek óta minden zöld kb.
Ránézek mindkettőre.
Az Alstomnál nő a share count, a Lindtnél inkább csökken. Az Alstom tavaly veszteséges volt, de 19M € értékű részvényt azért szétosztogattak maguknak, bár ez nem kiugró.
Altman-Z szerint is a Lindt jobb, 6.05 VS 0.82.
Technikailag az Alstomnál van egy gap 11.x körül. (Szia uram, Alstom gap €11.7nél érdekes lehet számodra?)
A Lindt márciusi piros gyertyája agóniát ígér. Igaz, hatalmasat ment, és én inkább agyonvert dolgokat keresek. 
2011 óta az 50 havi mozgóátlag felett zárt, még a covid pánikban is! 
Simán lehet hogy ez csak a szokásos korrekció, amiből már rengeteg volt, de összességében mindig menetelt felfelé. P/E alapon sem rossz.
Hó végét megvárnám vele.

29-en szálltam be, végig ültem amíg lecsorgott 25-26-ra. Egészen szuper látni ezt az erősödést. Nem tartom valószínűnek, hogy ne törné át erőteljesen a 30-as szintet, bár egy kicsit túlvettnek tűnik jelen pillanatban. 3 hét múlva jelenteni fog, nem hinném, hogy rosszabb lesz mint az előző.

https://invst.ly/1gty4d
Csokigyárat tessék!
LINDT
Támasz zóna tesztelése zajlik?  Elesik akkor gondolom nagy tér lefelé... Ha patt akkor momentum tréd...? :)   

Soitec kidobva az összes 100 as àtlaggal.

És mindezek ellenére a Vonovia a céláraktól fényéveknyi távolságra! Vajon mennyit esett volna, ha nem emelkedtek volna ennyivel a bérleti díjak?  Rá sem merek gondolni!

A Carl zeiss-ag medical még a rossz hangulat ellenére is képes összeszedni magát! Lassan már én is hiszek a 30 erőteljes áttörésében !!

Medios, a jelentés miatti pánik-esés eredménye visszaállt.

Ezt nem értem.
Az osztaléknak más az adója, mint a nyereségnek.
Ki fogja ezt követni?

Ha eljön az ideje, meg fogom próbálni.

A bérleti díjak szabályozása ellenére a nagyvárosokban a lakáskeresőknek átlagosan 44 százalékkal többet kell fizetniük, mint tíz évvel ezelőtt. Berlinben a növekedés akár 69 százalékos is lehet – ez a legmagasabb Németországban. Ez az információ a német kormány válaszából származik, amelyet Caren Lay baloldali képviselő megkeresésére adott.
A Lakásügyi, Városfejlesztési és Építési Minisztérium adatait 14 nagyvárosban online hirdetett lakások hirdetett bérleti díjaira (közművek nélkül) alapozta. A minisztérium szerint Berlinben a kért bérleti díj négyzetméterenként 9,02 euróról 2016-hoz képest tavaly 15,25 euróra emelkedett. Lipcsében volt a második legnagyobb, 67 százalékos növekedés, ezt követte Bremen és Duisburg, egyenként 46 százalékkal, Essen és Düsseldorf 43 százalékkal, Hamburg pedig 42 százalékkal.
München vezeti a négyzetméterenkénti bérleti díjakat
München 37 százalékos növekedésével az átlag alatt van, de a bérleti díjak már 2016-ban is nagyon magasak voltak. A bajor főváros 21,29 eurós négyzetméterenkénti árával 2025-ben a legdrágább város volt az új bérleti szerződések tekintetében, ami a legmagasabb az összes nagyobb német város közül. Frankfurt am Mainban az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 16,58 eurót ért el, miután tíz év alatt 39 százalékkal nőtt. Stuttgartban 37 százalékos növekedéssel az átlagos bérleti díj most 16,06 euró négyzetméterenként.Caren Lay baloldali politikus ennek ellenére „bérleti díjrobbanásról” beszél, és politikai kudarcról.
A bérleti díjak korlátozásáról szóló törvény hatékony lehet egyes esetekben, de nem alkalmas a kért bérleti díjak gyors emelkedésének megfékezésére.
"Caren Lay, baloldali képviselő
A bérleti díjak korlátozásáról szóló törvény 2015. június 1. óta van hatályban az úgynevezett szűk lakáspiacokon lévő meglévő lakások bérbeadására vonatkozóan. A bérleti díj nem haladhatja meg a helyi összehasonlító bérleti díj tíz százalékát. Lay bírálja azt a tényt, hogy a kivételek, például a bútorok felárai vagy a rövid távú bérbeadások gyengítik az eszközt."

Ha jól emlékszem 1-2 hete az Amundi is növelte a részesedését a cégben.

Artisan Partners Limited Partnership Reports 5.026985% Stake In Diageo As Of April 15
Ezekszerint alulértékeltnek tartják.
46B $ piaci kapitalizációnál az 5% azért nem kevés.

A Vonovia részvényenként 1,25 euró kifizetést tervez – és ez a kifizetés a kézhezvételt követően adómentes lesz. A DAX-on jegyzett vállalat részvényesei számára ez egyértelmű előnynek tűnik. E vonzó osztalék mögött azonban egy adózási sajátosság rejlik, amelyről a bochumi ingatlancsoport befektetőinek tudniuk kell.
A Vonovia idén tavasszal vonzó kifizetéssel csábítja a befektetőket. A 2025-ös pénzügyi évre részvényenként 1,25 eurót kell fizetni. Különösen érdekes: az osztalékot teljes egészében az adómentes részvényszámláról fizetik ki a német társasági adótörvény (KStG) 27. szakasza értelmében.
Ez azt jelenti, hogy a belföldi részvényesekre nem vetnek ki tőkenyereség-adót vagy szolidaritási felárat az osztalék kézhezvételekor. Az éves közgyűlésre 2026. május 21-én kerül sor, a kifizetésre pedig 2026. május 26-án kerül sor.
Első pillantásra ez valódi előnynek tűnik. Míg a hagyományos osztalékból közvetlenül levonják az adókat, a Vonovia esetében a teljes összeget kezdetben a részvényes elszámolási számláján írják jóvá.
Pontosan ezért várható, hogy az osztalékfizetés különösen vonzó lesz sok magánbefektető számára. A Vonovia az éves közgyűlési meghívóban kifejezetten kijelenti, hogy az osztalékot tőkenyereség-adó és szolidaritási felár levonása nélkül fizetik ki, és a belföldi részvényesek számára a kézhezvételkor nem adóköteles.
Azonban ez nem egészen ilyen egyszerű. Az „adómentes” ebben az esetben nem jelenti automatikusan azt, hogy a kifizetés tartósan adókövetkezményektől mentes marad. Az ok: Adózási szempontból az osztalékfizetés nem nyereségkifizetésnek, hanem tőketörlesztésnek minősül. Ez csökkenti a részvény adólevonható szerzési költségét.
A befektetők számára ez azt jelenti, hogy azoknak, akik később eladják Vonovia részvényeiket, magasabb tőkenyereség után adót kell fizetniük. Az adó gyakran nem szűnik meg, hanem csupán elhalasztják.
Egy egyszerű példa szemlélteti a hatást: Valaki, aki 30 euróért vásárolt Vonovia részvényeket, és most részvényenként 1,25 eurót kap tőketörlesztésként, azt tapasztalja, hogy az adóköteles vételi költsége 28,75 euróra csökken. Ha a részvényeket később 32 euróért értékesítik, az adóköteles nyereség ennek megfelelően növekszik. A hosszú távú befektetők számára tehát az adómentes kifizetés a kézhezvételkor előnyös, de nem adókedvezmény következmények nélkül.
Végső soron a Vonovia továbbra is érdekes lehetőség a jövedelemalapú befektetők számára. Az kifizetés vonzó, akárcsak az azonnali adóelőny. A befektetőknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a kifizetés csak a kézhezvételkor adómentes, és később az alacsonyabb vételi költségek miatt ismét relevánssá válhat. Ennek megértése lehetővé teszi az osztalékbónusz megfelelő értékelését.

Na 500 db elment ma 108 ért a többit egyenlöre tartom.