Mint írják a cikkben, volt ez az ÁFA -visszatérítéses ötlet. Aztán lehet rájöttek, hogy mindenki a nagymutert fogja bezavarni a Teszkóba répáért meg karalábéért, és így olcsóbban megússzák. Szépen le vannak fizetve, 2 friss csomó répával a nyugdíjasok. Sokat kell még adakozni, hogy meglegyen legalább az 50%.
Pont erről beszélek, amiről ti beszéltek. Ha a dollárba vetett bizalom meginog, a forintba vetett nem? Dehogynem, többszörösen. Nagyon nem akar bejönni 402.
Egyszer olyan speciális témában keresgéltem amiről egy-két cikk volt a neten. Utána kérdeztem az AI-t és látszott, hogy jobb híján egy az egyben ezekből idézett. Itt meztelen volt a király. De ha sok forrás van egy témáról akkor elég jól össze tudja foglalni az "átlagot". Még olyan is van, hogy megemlíti az átlagtól eltérő nézeteket is. Persze nem szabad vakon megbízni benne, át kell olvasni.
igen, lassan (nagyon lassan) csökken a dollár tartalékvaluta szerepe * be kell valljam, nem értek az elméleti közgazdaságtanokhoz, de azt érzékelem, hogy lassan szinte évente lehet kihajítani az ablakon a legfrissebb elméleteket is
Félreérted, nem a dollár gyengülése okozza bizalmatlanságot. Az csak következmény. Az államadósság megálíthatatlan növekedése és magas költségvetési hiány jelent gondot jó ideje. . A dollár tartalékvaluta szerepe elég lassan, de csökken.
a múltkor is az AI-t kérted meg(?) mostanában azt vettem észre, hogy az egyik (talán legszélesebb körben használt AI) tökéletesen használhatatlan választ adott, amolyan nesze semmit * szerintem (nem az AI szerint) a probléma (dollár gyengülése) jelenleg semmilyen módon nem olyan fokú, hogy az bármilyen bizalmatlanságot kiváltson (néhány éve 1.40, 2008-ban 1.60 is volt az EUR/USD, mégsem jött el a világ vége) * de a téma nagyon hálás, bármikor meg lehet vele tölteni újságoldalakat * (A fenti vélemény nem befektetési tanács!)
Egy régi példa:* A Bretton Woods-i rendszer idején (1944–1971) a dollárt aranyhoz kötötték * Az USA-nak egyre nagyobb deficitet kellett fenntartania, hogy elegendő dollár legyen a világban * Ez végül 1971-ben a rendszer összeomlásához vezetett, Nixon felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát – ez volt a Triffin-dilemma egyik klasszikus megnyilvánulása . Na ilyen problémákkal a forintunknak nem kell szembenéznie:)
"Ki akar egy elértéktelenedő devizát finanszírozni 5% mellett? Mint a forintot anno?* //Persze Ferrari vs. Trabant esete, mert az USD a világ pénze, én ebben nem hiszek." Pedig sok szempontból különleges helyzetben van a dollár azzal, hogy a világ elszámoló pénze. Pl. ahogy bővül a világ GDP-je, a dollár automatikusan felértékelődne mert nő iránta a kereslet. Így az USA "ingyen nyomtathat" nem is kevés dollárt anélkül, hogy az inflációt okozna. Trump azt nem reklámozza, hogy ezzel az USA használja ki a többi ország termelésbővülését, azzal, hogy ő a többi ország központi bankja. Persze a dollár árfolyamát sok más is befolyásolja, de az USA egyedi előnyt élvez a dollár tartalélkvaluta és elszámoló eszköz szerepe miatt. Megkértem az AI-t, hogy foglalja össze a Triffin dilemát. Ezt írta: 1. A világ tartalékvalutájának szerepe Ahhoz, hogy a dollár betölthesse a globális tartalékvaluta szerepét, az USA-nak elég dollárt kell biztosítania a világ számára. Ez azt jelenti, hogy az USA-nak folyamatosan folyó fizetési mérleg hiányt (deficitet) kell fenntartania, hogy dollárt „exportáljon” a világba. 2. A bizalom fenntartása Ugyanakkor, ha az USA túl sok dollárt bocsát ki és túl nagy deficitet halmoz fel, az alááshatja a bizalmat a dollár értékállóságában. Ez inflációhoz, a dollár gyengüléséhez és a globális pénzügyi rendszer instabilitásához vezethet.
Magyar Állampapír tulajok