Nagyon meglep, hogy te is bekajálod ezt a hazug érvelését az államnak.
Megpróbálom egy analógiával megvilágítani, hogy hol van benne a csúsztatás.
Ha a Google kioszt 1M USD értékű kárpótlási jegyet a chrome hibáiért kárt szenvedők között azzal, hogy vállalja a folyamatos felhasználásra való lehetőséget biztosít mondjuk egy webshopon keresztül (életszerűség kedvéért mondjuk korlátozva a saját termékere való levásárlásra), akkor ezzel valóban ad 1M USD-t a kárpótlandóknak. Erre akár lehet egy másodlagos piacot is alapozni, ahol akinek nem kell google telefon, az eladja USD-ért a google kárpótjegyét olyannak, aki akar google telefont. Ekkor van értéke a kárpótlási jegynek, mivel a kibocsátó teljesíti az önként vállalt kötelezettségét.
Ha viszont egyszer csak kiüríti a webshopot, és azt kezdi mondogatni, hogy add el a tőzsdén, mert az is vásárlási lehetőség, akkor ezzel gond lesz. Hiszen a felhasználási lehetőség lenullázása miatt a jegyek értéke valójában a webshop kiürítése után adott pillanatban 0, maximum annak az opciónak marad értéke, hogy egyszer, valamikor, talán újra lesz mit venni rajta. Innentől a Google megszegte az eredeti ígéretét. Sőt azoknak akik nem eredendően kapták a jegyet, hanem mondjuk a másodlagos piacon vásárolták, pl. hogy megvegyék a következő nexust, mert _elhitték_ a kibocsátó ígéretét.. na azokat kár is éri a bolt kiürítése miatt.
Azaz a másodlagos piac nem valós felhasználási lehetőség, ha az eszköz mgöül elvonják a fedezetet (a neve sem véletlenül "másodlagos".).
Szerintem itt fedezetelvonás tipikus jogi esete forog fent.
Megpróbálom egy analógiával megvilágítani, hogy hol van benne a csúsztatás.
Ha a Google kioszt 1M USD értékű kárpótlási jegyet a chrome hibáiért kárt szenvedők között azzal, hogy vállalja a folyamatos felhasználásra való lehetőséget biztosít mondjuk egy webshopon keresztül (életszerűség kedvéért mondjuk korlátozva a saját termékere való levásárlásra), akkor ezzel valóban ad 1M USD-t a kárpótlandóknak. Erre akár lehet egy másodlagos piacot is alapozni, ahol akinek nem kell google telefon, az eladja USD-ért a google kárpótjegyét olyannak, aki akar google telefont. Ekkor van értéke a kárpótlási jegynek, mivel a kibocsátó teljesíti az önként vállalt kötelezettségét.
Ha viszont egyszer csak kiüríti a webshopot, és azt kezdi mondogatni, hogy add el a tőzsdén, mert az is vásárlási lehetőség, akkor ezzel gond lesz. Hiszen a felhasználási lehetőség lenullázása miatt a jegyek értéke valójában a webshop kiürítése után adott pillanatban 0, maximum annak az opciónak marad értéke, hogy egyszer, valamikor, talán újra lesz mit venni rajta. Innentől a Google megszegte az eredeti ígéretét. Sőt azoknak akik nem eredendően kapták a jegyet, hanem mondjuk a másodlagos piacon vásárolták, pl. hogy megvegyék a következő nexust, mert _elhitték_ a kibocsátó ígéretét.. na azokat kár is éri a bolt kiürítése miatt.
Azaz a másodlagos piac nem valós felhasználási lehetőség, ha az eszköz mgöül elvonják a fedezetet (a neve sem véletlenül "másodlagos".).
Szerintem itt fedezetelvonás tipikus jogi esete forog fent.
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509