A jó kommunikációs stratégia arra épül, hogy közérthetően, konkrét számokkal, tényekkel alátámasztva bemutatják azt hogy a menedzsment hogyan növeli a részvényesi értéket. Nem a lényegtelen napi apróságokat kell kommentálni. Példa: miért kellene örülnünk annak hogy megvették azt a varsói irodaházat? Erre az a válasz, hogy nagyon olcsón sikerült megszerezni (mennyire olcsón?), így magas a bérleti hozam (mennyi?), és ez évi x forinttal növeli az EPS-t (x=?). Konklúzió: érdemes volt rájuk bízni a pénzünket, érdemes APPENINN részvénybe fektetni. 2022-ben kiadtak egy elég jó prezentációt a stratégiáról. Ezt sem ártana rendszeresen frissíteni, visszajelzést adni a célok teljesüléséről, bemutatni a terv-tény eltéréseket, stb. Vannak olyan információk, amiket egyszerű megérteni, például azt mindenki tudja hogy mik a SZIT előnyei. Éppen ezért a SZIT-tel kapcsolatos hírek különösebb kommentár nélkül is gyorsan be tudtak épülni az árfolyamba. Ezzel szemben a Dekada akvizíció előnyei egyáltalán nem nyilvánvalóak még szakmailag képzett befektetők számára sem, ezért jó lenne ha bemutatnák hogy valójában milyen jó üzletet sikerült nyélbe ütni.
Nem áll össze a kép. Ha az a cél hogy növeljék a tőzsdei jelenlétet, akkor miért nem kommunikálnak rendesen? Ha nem akarják növelni a jelenlétet akkor mi értelme lenne a varsói bevezetésnek? Feltételezve azt hogy a menedzsment tudja hogy mit csinál, kell lennie itt még valaminek ami kimaradt a pletykákból...
Izgalmas lenne a következő 8-9 hónap...ha az árfolyamot elsősorban a cég eredménytermelő képessége mozgatná. De az elmúlt pár évben az osztalékkal kapcsolatos pozitív és negatív fejleményeknek volt csak érdemi árfolyamhatása. Én nem lepődnék meg ha ugyanez a minta folytatódna.
Végre valami értelmes téma megy :) Esetünkben egy big box logisztikai ingatlanról van szó, nem újszerű (biztosan 2012 előtt épült), nem nagyvárosi lokációban. A bérleti díj ez alapján a lengyel logisztikai ingatlanokra jellemző sávnak inkább az aljához lehet közel, kb. 4-4,5 EUR/nm/hó, ez évente 2,7-3,0 m EUR/év. A menedzsment korábbi tevékenysége alapján valószínűsíthető hogy jelentős diszkonttal vették, 8% körüli cap rate-re tippelek. Ez alapján a vételár 35 m EUR körül lehetett, aminek kb. felét valamilyen hitelből finanszírozhatják.
"Az utóbbi időszakban az OTP Bankjelentős eredményeket ért el a digitális fejlesztések terén, különös tekintettel az ügyfélélmény javítására és a szolgáltatásbiztonság megerősítésére."
Nincs ebben semmi meglepő, évek óta ez megy az egész piacon. Intézményi szinten is a rövidebb távú kereskedés került előtérbe a hosszabb távú, érték alapú szemlélettel szemben. Az eredmény: oda megy a pénz, ahol éppen valami izgalmas sztori van, azt veszik meg amit mások is vesznek. Valódi emelkedő trendek nincsenek, az árfolyamban hirtelen ugrások és stagnáló-lecsorgó szakaszok váltják egymást. Legutóbbi példa a hazai piacról a MOL. Éveken keresztül 2700-3000 között oldalazott, senkit se érdekelt. Aztán 1 hónap alatt hirtelen +1000 Ft. Hasonlót láthattunk 4IG, Rába és az ezüst esetén is. Appeninn esetében is ugyanerre számítok.
Teljesen logikus amit mondasz, viszont a gyakorlati kivitelezés ennél egy kicsit nehézkesebb. Reálisan a napi forgalom kb. 10%-át lehet összegyűjteni, a forgalom többi része rövid távú ide-oda kereskedés. Ebből még ki kell venni az extrém forgalmú napokat mert olyankor a szokottnál is magasabb a spekulációs mozgás. Ha így számolunk akkor rendesen meg kell dolgoznod a pénzedért :)
Lényegében egyetértünk. A mostani helyzet nagyon emlékeztet a pár évvel ezelőtti Telekomra: nem túl befektetőbarát kommunikáció, de közben a háttérben mennek a beruházások és az eredménytermelő képesség növekedése. A Telekom esetében korábban is volt osztalék, sőt még részvényvisszavásárlások is történtek. Az igazi fordulatot mégsem ezek hozták el, hanem a befektetői szemléletváltás, amikor rájöttek hogy a cég hosszú távon rengeteg pénzt tud termelni.
A nagyok tízmilliós darabszámokkal játszanak, egész egyszerűen nem érdeklik őket a párezer-pártízezer darabos tételek. Ez nekik aprópénz, nem hajolnak le érte. Az igazán nagy pakkokat tőzsdén kívül adják-veszik - ahogyan azt az elmúlt pár évben láthattuk is - ezért számukra nem igazán releváns a tőzsdei árfolyam. Ami igazán érdekli a nagyokat, az a cég vagyonának gyarapodása, ezért olyan menedzsmentet választottak akik erre fókuszálnak, és ezen a téren nem igazán lehetett panaszunk rájuk.
Kényszereladás-kényszervétel témámoz, egy kicsit megkésve: (1) A 2023-as jelentés szerint a Dekada saját tőkéje kb. 180m PLN, ehhez közel 600m PLN hitel társul. Elég magas tőkeáttétel. (2) A hitelek lejárata a 2023 év végi állapothoz képest 1-3 év, azaz valamikor 2025 eleje és 2026 vége között lehet a lejárat. Visszafizetni ekkora hitelt ilyen időtávon nyilvánvalóan nem lehet, tehát a hitelt tovább kell görgetni. Ha a bank valamiért nem hajlandó erre, akkor nagyon nagy bajba kerül a hitelfelvevő. Ilyenkor nincs más lehetőség mint az eszközök eladása, mégpedig nagyon gyorsan. (3) A cég nem adta le időben a 2024-es jelentését. Ez önmagában nem jelent semmit, de ez a gyakorlat általában nem a legstabilabb pénzügyi helyzetű cégekre jellemző. Ezekből a darabokból már össze lehet rakni a történetet.
Szokás szerint nem mondtak semmi értékelhetőt. Nem baj, majd én saccolok pár számot a miheztartás végett. Első blikkre azt gondolom hogy kb. 50-55m lehetett a vételár, kb. 25m hitelfelvétellel lehet számolni, és évente kb. plusz 4-5m bevétel várható. A pontos számokat majd a 2026 első féléves jelentésből láthatjuk, 2026 szeptemberében.
A pénzvagyon természetesen be van fektetve, kamatozik. Ez teljesen egyértelműen benne van az éves jelentésben (47. oldal). Ekkora összegekre egyedi feltételek vonatkoznak, egészen másak mint amit egy hétköznapi ember a bankoktól megszokott. Még lekötni sem kell az összeget ahhoz hogy viszonylag magas (BUBOR - 0.5% feletti) kamatot lehessen elérni.
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?2025. 11. 29. 21:31
SZJA bevallásba csak a lezárt ügyletek kerülnek, tehát amíg nem adod el addig nincs veszteség. Egyébként a jegyek nem veszítették el az értéküket, csak a tőzsdei kereskedés szűnt meg.
Ha lenne valami minimális törvényhozói akarat, most pontot lehetne tenni az ügy végére ha engednék hogy kárpótlási jeggyel is részt lehessen venni az MBH részvényjegyzésben. Természetesen ilyesmiről szó sincs...