valószínűleg elkerülte a figyelmed, hogy a háborús környezet és gondolkodás hogyan befolyásolja a gazdaságot. Ha van időd és kedved tájékozódj pl. USA gazdaságáról a II. vh teljes időszakára vetítve vagy az 1929-1933-ig tartó gazdasági válságról. Ezek elemzéseiről és hatásairól rogyásig pakolt könyvespolcokat találhatsz könyvtárakban. Megértem ha nincs idő erre ezért remélem nem veszed rossznéven ha tömören összefoglalom. USA a II.vh. kitörése után soha nem látott gazdasági szárnyalásra kapott: 1939-es évhez képest a teljes ipari termelés volumene 1944-re majd 2,5x lett nagyobb, pl. a szállítási eszközök év/év alapú mutatója 1943-ra meghétszereződött. Ez idő tájt a világsajtó hirdette a szabad kapitalista rendszer előnyeit, paradox módon ugyanakkor amikor a kés már tövig volt belevágva az államkapitalizmus prosperáló gazdaságába. Az azóta bizonyított tézisek bemutatják, hogy lehet a békéből/háborúba átmenet a gazdaság fellendülésének mozgatója ami aztán hogyan tud a háborúból/békére átálláskora háborús kereslet eltünésével olyan nagyfokú csökkenést generálni, hogy a gazdasági megrázkódtatás a konjuktúra laposodásához vezet. 1947-re majdnem a felére esett vissza (1943-hoz képest) az ipari termelésük. A háború lezárását követően gyárak, családi vállalkozások százai zártak be, tömegek lettek munkanélküliek. 1946-ban közel 8 millió részleges és/vagy teljes munkanélküli volt regisztrálva. Ezt ismerve érthető a 1945-46-os sztrájkmozgalom felemelkedése az USA-ban. Az adatok mutatják: már a háború befejezését megelőzően 1943-ban elérte USA az ipari teljesítménye csúcsát, majd elindult a hanyatlás felé. Ez az gazdasái zuhanás messze túlhaladja az egyszerű véletleneket, a termelés zuhanásának dimenziói olyan sokrétűek, hogy nem lehet másképpen értelmezni mint, hogy a háború olyan mértékben deformálja a kapitalista rendszereket, hogy hirtelen enyhítheti az épp jelen lévő gazdasági válságot és elősegítheti a konjuktúra fellendülését, azonban a háborús kereslet elmúlásával kiderül mennyire romboló hatású a termelés és fogyasztás kényes egyensúlyának nagyfokú szétrombolása. Figyelembe kell venni, hogy oroszország már nem egy modern gazdaság, óriási kitettsége van Kína felé, beszűkült piacai és a fosszilis energia feletti demoklészi kard miatt frusztrációja nem sok jóval kecsegtet a háború utáni időszakra sem. Ezek csak a gazdasági aspektusok, de a nekem nincs kétségem: Oroszország elvesztette sok 10-100 évre Ukrajnát, civilizációs értelemben. Elvesztette azt a hatalmi képességét is amivel a háború előtt rendelkezett, hogy kiterjessze "békés" akaratát a szövetségeseire lásd pl. mikor az örmények elvesztették Hegyi-Karabah területét, nem kaptak segítséget > válaszul elfogató parancsot adtak putyinra. Míg egyébként is volt egy természetes devalválódás a posztszovjet országok orosz emlőn való tartásában ezzel a háborúval katalizátorként hatva gyorsított a leváláson.
