• Megjelenítés

PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése
Új téma hozzáadása
Minden topik
Gazdaság
Befektetés
Állampapír
Deviza
Vállalatok
Autók
Energia
Ingatlan
Adózás
Nyugdíj
Közélet
Budapest
Európai Unió
Hitelek
cawou

cawou

Regisztráció: 2018-11-05 17:45:01

Hozzászólások száma: 90

Utolsó hozzászólás: 2026-02-03 15:10


Tapasztalat: 4
Aktivitás: 2
Népszerűség: 5

Kedvenc topikok db Utolsó hozzászólás

ELLI(o)TT KLUB
27 029
2024. 01. 02. 20:10
Olaj és Gáz
49 535
2026. 01. 20. 11:54
Financial Forecasts
132 912
2026. 01. 20. 12:05
DAX TOPIC - komolyaknak !
4 835
2023. 07. 11. 22:58
EUR/USD
32 337
2025. 07. 20. 23:30
DAX
296 117
2026. 01. 20. 12:01
BUX index, BUX határidő, BÉT!
104 432
2026. 01. 20. 12:01
Lithium Americas
834
2021. 02. 09. 09:51
Spekázzunk együtt Amerikában! (blumen szobája)
7 657
2023. 07. 28. 03:00
Penny stocks
1 810
2025. 01. 03. 14:42
Tudomány és Csillagászat
7 749
2025. 08. 18. 20:01
Paksot le kell bontani, új energiastratégia kell, biometánnal és GDP-növeléssel
1 093
2024. 03. 14. 06:49
MIÉRT VAN AZ EMBER A FÖLDÖN ?
986
2025. 06. 14. 16:30

utolsó 20 hozzászólás

Financial Forecasts 2026. 02. 03. 15:10
#134029
A trükkről: az autógyárak állami dotálása eredményeképpen van lehetősége sok embernek bárhol a világon kínai elektromos autót venni ugyanolyan minőségben mint a német autómárkák de jóval olcsóbban. Itt egy pár éves elemzés: https://info.jato.com/hubfs/Affordable-EVs-and-Mass-Adoption-The-Industry-Challenge.pdf
mely bizonyítja hogy mennyivel olcsóbbak a kínai EV-k mint az EU-s EV-k. Nézd meg a kínai kiskereskedelmi árak majdnem fele az EU-énak. Nem mennék bele a nemzeti gazdasági megtérülési vitába abban teljesen igaza van az EU-nak, hogy ez tiltott szubvenció. De mégis egy aspektusból érdemes átgondolni, hogy ha van elég politikai akarta akkor lehet autót adni a polgároknak rentábilis áron. Abnormálisnak tartom, hogy egy német normális EV-t nem lehet 20M alatt kapni de lassan már közelebb van a 30 M-hoz. Nincs más lehetősége az EU-nak , nekünk is pénzt kell öntenünk az autóiparba ahhoz, hogy egyáltalán megmaradjon az autóipar. Hozzáteszem eddig is rengeteg pályázattal segítették az autóipari cégeket és a hozzájuk köthető beszállítókat - egy másik szemüvegen keresztül azt is értelmezhetnénk rejtett de célzott szubvenciónak.
Financial Forecasts 2026. 01. 12. 17:22
#132521
köszönöm az ilyen elgondolkodtató bejegyzéseket. Ha elég távolra lépünk a témától - persze nem túl messzire- akkor egészen más perspektívák kerülnek a szemünk elé mint amelyek nap mint nap a fókuszban vannak. A birodalmak nem csak a történelmet írják hanem azokat uralják is. Nehéz, sőt talán lehetetlen is egy birodalom törékeny hálójának a szétzilálását és újra építését emberöltő kontextusba kielégítően elemezni emiatt amikor ránézel egy ilyen grafikonra és megpróbálod adaptálni a történelmi konklúziókat természetes, hogy összerezzen bennünk a túlélési hajlam amit teljes koherenciával rávetítjük a hétköznapi életünkre. Ilyenek juthatnak az eszünkbe: nem számít mi lesz USA-val / MO-gal / Földdel csak nekem (gyerekeimnek, családomnak, barátaimnak) legyen megfelelően kielégítő. Egy-egy ilyen diagram ráébreszthet, hogy nem a jelen számít hanem a jövő. ..és ha nem is sikerül pénzt keresni a jelenbe - az itt fórumozóknak mindenesetre nagyobb az esélyük a pénz találásra amiért köszönet a rendszeres fórumtagoknak - talán megvilágosodik egy ötlet a jövővel kapcsolatban ami végeredményben pozitív változást hoz a gondolkodásunkba. 
Financial Forecasts 2025. 02. 13. 17:39
#116830
https://icsg.org/selected-copper-statistics/
ennél részletesebbet a titkárságtól kell kérned, pár száz dollárért.
Financial Forecasts 2025. 02. 11. 16:53
#116718
a sima presszóhoz átl. 8 gr. örölt kávé kell, a matcha teából 2 gr. A matcha to go-ban is max 2. gr. organikus por van.
Financial Forecasts 2025. 02. 11. 16:02
#116710
még a mindenttudó chatgpt szerint is 7e-20e között van a 30gr-os kiszerelés, de mivel én is iszom ráadásul kereskedek is vele biztosan mondom neked, hogy a jó minőségű (értsd nem kínai gagyi) matcha közeleb van a 500EUR/kg-hoz mint az 50 EUR/kg-hoz. De tudjuk, a minőség egy szint felett már exponenciálisan hat az árra
Financial Forecasts 2025. 02. 11. 10:41
#116690
500-600 EUR-t akartál irni?
Financial Forecasts 2024. 11. 18. 13:36
#113493

a téma az itteni fórumozók többségét érdekelheti: 
https://www.ft.com/content/5c49e3f6-474d-4fae-bcf4-7562e127e911
Ha már az FT lehozza a The Big Read szekcióban a témát akkor szélesebb körben is elfogadottabb lesz a vita róla.
Financial Forecasts 2024. 07. 16. 16:09
#108711
ha már szembe jött tegnap a Qubiton ma pedig a PF-is, akkor ugyanezen szem előtt tartva az óvatos mérlegelést az eredményekkel kapcsolatban ajánlok egy kis borzongást ebben a nyári melegben:
https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1029/2023GL107848
Az öszefoglalót ha lefordítod nagyjából elmondja a lényeget. Nagy pontossággal előre jelezték a modellek, hogy az El Niño jelenség egy kritikus átlagos hőmérséklet emelkedés fölött (3,7C) egy olyan billenő elemmé válik amely nagymértékben fokozza a globális felmelegedést. A hír érték nem ez, hanem 1.) ez a folyamat olyan kaszkád folyamatot índíthat be ami visszafordíthatatlan, legalábbis emberi léptékkel számolva -pár száz év a helyreállás becsült ideje, 2.) hatása akkor is megmaradna és 100%-ban érvényesülne ha ebben a pillanatban minden antropogén kibocsátást nullára redukálódna. A jelenség röviden: a Csendes óceáni éghajlati ingadozások óriási hatással vannak a globális Földre. Az ezt befolyásolni képes El Niño vizsgált fázisa adott értékek mellett olyan nagy mértékben engedi szabadjára az óceánokban eltárolt hőenergiát, amely visszafordíthatatlan extrém klímaváltozásokat generál a Földön > erősődő kanadai hőhullám + afrikai szárazság + USA nyugati partjainál egyre hevesebb viharok.... néha érdemes leülni és megbeszélni magaddal vagy a nagyobb hatás kedvéért a gyerekeddel (már ha van és lehet vele ilyenekről beszélni), hogy vajon mikor érkezünk megaz adaptáció vagy mitigáció kérdéséhez. Mit mond egy mai 17 éves értelmes,tájékozott gyerek erről? Lelövöm a poént: látja, hogy már süllyed a hajó de még szól a zene és mindenki táncol. Ezen a színpadon arcon pörög a vezető elit, pénzszőnyegen radíroznak, konfeti helyett pénzzel lövik ki egymás szemét de előre mutató lényeges változást nem nagyon látni. Diszkontáljuk a jövőt se nem reálisan és semmiképpen sem okosan. Van egy nagy adag perverz abszurdítás abban, hogy a jövő emberét többre tartsuk magunknál de szerencsére nem is tesszük ezt. Ellenben nagyon szükséges volna a költség-haszon alapú gondolkodást transzformálni a döntéseink folyamataiba a jövő nemzedékei miatt. Látható és érthető, hogy az átlag embert leköti a saját élete, családja jóléte, a nemzete felemelkedése vagy el nem bukása... és ahogy távolodunk az egyéni érdektől a társadalmi igények felé úgy lesz arctalan és gazdátlan a jövő nemzedékének érdeke, pedig csak ez után jönne a föld jövője majd a civilizációnk fejlődése. Ebben a fergeteges tragikomédiában néha elkap az ambivalens érzés, mi lesz majd ha rájövünk a megoldások késleltetésének az igazi árára? Mit fog akkor érni a pénz, minek lesz értéke, mik lesznek a megváltozott társadalmi alapelemek: emberi jogok, biztonság, gazdaság. Nem az a jó kérdés,hogy "lenni vagy nem lenni" hanem, hogy "mi a kérdés?"
Financial Forecasts 2024. 06. 04. 16:50
#107638
valószínűleg elkerülte a figyelmed, hogy a háborús környezet és gondolkodás hogyan befolyásolja a gazdaságot. Ha van időd és kedved tájékozódj pl. USA gazdaságáról a II. vh teljes időszakára vetítve vagy az 1929-1933-ig tartó gazdasági válságról. Ezek elemzéseiről és hatásairól rogyásig pakolt könyvespolcokat találhatsz könyvtárakban. Megértem ha nincs idő erre ezért remélem nem veszed rossznéven ha tömören összefoglalom. USA a II.vh. kitörése után soha nem látott gazdasági szárnyalásra kapott: 1939-es évhez képest a teljes ipari termelés volumene 1944-re majd 2,5x lett nagyobb, pl. a szállítási eszközök év/év alapú mutatója 1943-ra meghétszereződött. Ez idő tájt a világsajtó hirdette a szabad kapitalista rendszer előnyeit, paradox módon ugyanakkor amikor a kés már tövig volt belevágva az államkapitalizmus prosperáló gazdaságába. Az azóta bizonyított tézisek bemutatják, hogy lehet a békéből/háborúba átmenet a gazdaság fellendülésének mozgatója ami aztán hogyan tud a háborúból/békére átálláskora háborús kereslet eltünésével olyan nagyfokú csökkenést generálni, hogy a gazdasági megrázkódtatás a konjuktúra laposodásához vezet. 1947-re majdnem a felére esett vissza (1943-hoz képest) az ipari termelésük. A háború lezárását követően gyárak, családi vállalkozások százai zártak be, tömegek lettek munkanélküliek. 1946-ban közel 8 millió részleges és/vagy teljes munkanélküli volt regisztrálva. Ezt ismerve érthető a 1945-46-os sztrájkmozgalom felemelkedése az USA-ban. Az adatok mutatják: már a háború befejezését megelőzően 1943-ban elérte USA az ipari teljesítménye csúcsát, majd elindult a hanyatlás felé. Ez az gazdasái zuhanás messze túlhaladja az egyszerű véletleneket, a termelés zuhanásának dimenziói olyan sokrétűek, hogy  nem lehet másképpen értelmezni mint, hogy a háború olyan mértékben deformálja a kapitalista rendszereket, hogy hirtelen enyhítheti az épp jelen lévő gazdasági válságot és elősegítheti a konjuktúra fellendülését, azonban a háborús kereslet elmúlásával kiderül mennyire romboló hatású a termelés és fogyasztás kényes egyensúlyának nagyfokú szétrombolása. Figyelembe kell venni, hogy oroszország már nem egy modern gazdaság, óriási kitettsége van Kína felé, beszűkült piacai és a fosszilis energia feletti demoklészi kard miatt frusztrációja nem sok jóval kecsegtet a háború utáni időszakra sem. Ezek csak a gazdasági aspektusok, de a nekem nincs kétségem: Oroszország elvesztette sok 10-100 évre Ukrajnát, civilizációs értelemben. Elvesztette azt a hatalmi képességét is amivel a háború előtt rendelkezett, hogy kiterjessze "békés" akaratát a szövetségeseire lásd pl. mikor az örmények elvesztették Hegyi-Karabah területét, nem kaptak segítséget > válaszul elfogató parancsot adtak putyinra. Míg egyébként is volt egy természetes devalválódás a posztszovjet országok orosz emlőn való tartásában ezzel a háborúval katalizátorként hatva gyorsított a leváláson.
Financial Forecasts 2024. 06. 04. 16:47
#107636
nincs baj ha egyedül vagy a véleményeddel...én is sokszor vagyok így. Ettől még lehet érdemben vitázni. margóra: érdemes kihagyni a személyeskedést
Financial Forecasts 2024. 06. 04. 12:01
#107612
nekem legalábbis árulkodó (remélem neked is) hogy az oroszok az éves hiánycéljuk 93%-át elérték 4 hónap alatt. Ezután készpénznek venni a 2100-es új célt naiv feltételezés különösképpen, hogy senki sem tudja a transzparencia hiány amiatt mi az igazság ezekben a számokban. De még ettől függetlenül se szerencsés kiragadni egy tételt és kontextus nélkül összehasonlítani egy 25,4 trillió dollár nagyságú gazdaságot egy 2,3 trillió dollárúval. Mintha a sarki zöldséges eredményét akarnánk összehasonlítani a tesco zöldséges részlegével. Ennél sokkal adekvátabb ha megértjük, hogy mi az orosz gazdasági csoda(?) hajtóereje. Értem ez alatt az IMF jelenését: nagyobb GDP bővülés mint bárhol EU-ban, 7%-os infláció melletti reáléréken mért bérnövekedés, 10% alatti csökkenő ütemű lakossági szegénység. Valójában a háború a mozgató rugója ennek a szemfényvesztésnek. Az orosz GDP 8-9% megy hadi kiadásokra ami majd a duplája a teljes szociális kiadásoknak. Olyan formán, hogy a szociális kiadásokat a jelenlegi özvegyi járulék (1 halott = 5 millió rubel), kedvezményes lakossági jelzálog hitelek, 14%-os irányadó kamatláb terheli. De facto ez a pénz pörgeti a belső fogyasztást amit a süllyedő hajóról elmenekült nyugati szolgáltatók helyét átvett olcsó Kínai import igyekszik kielégíteni. Látni kell a számok mögötti adatok struktúráját: egy tank ami legyártáskor növeli a GDP-t, Bahmutnál 2 hét múlva kiégve már nem termel semmit CO2-n kívül... és megtaláltunk egy párhuzamot a stadionépítésre... bár az utóbbi még rosszabb is a hosszútávú költségek miatt. Minden csoda három napig tart, nézzük meg a háború után 1 évvel a szankciók hatásait.
Financial Forecasts 2024. 02. 13. 13:12
#103703
a legtöbben pont ugyanazt a sémát követik amelyet a másik oldalon látni és kritizálni vélnek: kiragadnak egy számukra megfelelő fórumot, hangot, véleményt és azt fókuszba téve, ismételgetve, hangoztatva alátámasztják a saját teóriájukat. Amiben igazad lehet : elvitathatatlan Kusai Kína ismerete, kár volna figyelmen kívül hagyni a véleményét de láthatólag jóval nagyobb szerénységre lenne szüksége a mondandójának végkövetkeztetéseinél. A legtöbb hozzá hasonló szakértő kerüli a mértéktartó megnyilvánulásokat pedig a tudományos életben az teljesen elfogadott. Nem állítom, hogy nincs igaza Kína eljövendő világuralmi státuszáról mégis számtalan sebből vérzik az érvelése. Az első ami a szemünkbe ütközik: kinek van ma a legnagyobb technológiai fölénye a földünkön? Ha a válasz jelenleg nem Kína akkor helytálló a megállapítás, hogy minden ország gazdasági fejlődése nagyban attól az országtól függ, amelyik rendelkezik a legtöbb kritikus technológiával. Ezt a kritikus technológiai fölényt jó néhány mutatóval vizsgálhatjuk, de nézzük meg az idevágó legadekvátabb adatot: 2020-ban 3 millió dollár volt az USA-ból származó Kínai szellemi tulajdonimport, míg a Kínába irányuló USA export 9 milliárd dollár volt. Mennyire támaszkodik jelenleg is Kína a magas szintű technológiai ipari termékekre (pl. félvezető chipek)? Az elektromos berendezések kereskedelmi hiánya a 2001-es 15 milliárd dollárról 2021-re 220 milliárdra nőtt. Ezt a nagyságrendet nem magyarázza sem az ebben a 20 évben 200 millióval növekedő populáció, sem a 12x GDP növekedés. Valószínűleg Kusai nincs részletekig menően tisztában a technológiai kérdésekkel aminek talán egyik árulkodó jele lehet, hogy nem mérnök hanem diplomata. Mindezek mellett van még egy olyan tényező ami ellentmond(hat) a pénzzel meg lehet oldani mindent vélekedésnek: a szellemi tulajdon védelmét szolgáló gyenge és szándékosan hézagos Kínai szabályozási környezet valamint a tekintélyelvűség mindenek feletti kormányzás nagyban visszatartja az innovációt a magánszektorban. Az így későn kapcsoló és lassan fejlődő Kinai technológiai szektor gyorsító sávon való előzésének fő elve , hogy csatlakozott a globális ellátási lánchálózatához és meghódította azt. USA és a Nyugat ezt későn vette észre így elképzelhető, hogy az elkövetkező évek, évtizedek ennek a technológiai versengésnek lesznek alárendelve. Persze tudjuk, látjuk mindannyian hogy Kina technológiai pozíciója folyamatosan és látványosan javul, lásd: 5G,6G, AI, EV, kritikus ásványok feldolgozása ezekben már most is világelső... mondjuk biotechnológiábana és kvantumszámítástechnikában még USA vezet. Ezek továbbra is - véleményem szerint -kizárólag a rövid távú kockázatok (persze optimális esetben egyáltalán nem kellene kockázatként felfogni) a többi ország számára, mivel Kína megpróbál monopóliumokat kialakítani ezen technológiákra, amelyeket később kénye-kedve szerint felhasználhat politikai befolyásra is > emberi történet bármelyik idősíkon. Nincs ebben semmi új. A képhez hozzátartozik, hogy a legnagyobb hatású kínai tudósok,szerzők majdnem egyharmada USA-ban, Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kanadában fejezte be a posztgradját, ami ismerve az elmúlt 40 év technológiai nyitottságát és a kommunista párt bőkezű szubevencióját kimeríti a csúcsra járatott tudásimport/lopás fogalmát. Mindezek mellett próbáljuk megérteni a jelentőségét annak hogy pl. a Taiyuan Iron Steel,Kína legnagyobb acélgyártója csak 2017-ben lett képes önállóan kifejleszteni a golyóstoll hegyeiben lévő acélgolyót.
 http://www.xinhuanet.com//english/2017-01/10/c_135970334.htm. 
Financial Forecasts 2024. 02. 01. 15:09
#103272
néhány gondolat ami a kivezetés és a gyors hanyatlást magyarázhatja. PRO: 1.)az IEA 2030-ra várja az oil peak-et (elfogadva ugyan a részlehajlásukat a témával kapcsolatban de szem előtt tartva, hogy kevesen ismerik náluk jobban a valódi adatokat)A jelentésük szerint 2050-re a jelenlegi napi 102m hordós termelés lezuhan?? 97 millióra (munkacíme: Stated Policies Scenario). 2.) világ kormányai a rájuk ható hétköznapi szavazógépekkel összhangban a globál energiapolitikában a CO2 mentesítést fókuszba állítva felgyorsítják a fosszil kivezetését: szubvenciókkal, új szabályrendszerek bevezetésével, 3.) a 2-es pontot erősíti a globális energiabiztonság fejlesztése ( lásd: orosz-ukrán háború utáni energia hiszti) 4.) globális felmelegedés megállítására való törekvések, kötelezettségvállalások 5.) tiszta energiaforrások fejlesztése katalizátorkén működhet a olaj hegemóniájának letörésében, ez megállíthatatlannak tűnik, 6.) közúti közlekedés részesédés határozott csökkenése a EV-k miatt, 7.) gazdasági és geopolitikai stratégiai munició jellege csökken amennyiben Venezuela és Irán bekapcsolódik az olajkeringésbe a szankciók lazulásának hatására (kizárólag érdekek mentén), 8) Kína gazdaság stagnálása (elkezdődőtt: lásd már deflációban vannak), ami csökkenti az olajfelhasználásuk ütemét. KONTRA:  1.) töretlen felhasználás várható a hajózásban, szállítmányozásban, légiközlekedésben, műanyagiparban, 2.) a hagyományos autók kiváltása EV-kel egyenlőre elképzelhetetlen hasonló volumenben,  3.) az OPEC előrejelzései (kezeljük szintén fenntartásokkal, de kérem semmiképpen ne gondoljuk, hogy az OPEC-nél és az IEA-nál csak alusisakos gyíkemberek vannak, míg a szent grál a fórum olvasóinál > ez elég szakmaiatlan volna) ellentétben állnak az IEA-val, ők 2050-re 116m-s termelést prognosztizálnak ami 10-20%-os növekedés a jelenlegihez képest, 4.) India, Afrika és Közel-Kelet fejlődése potenciálisan várható, 5.) egyenlőre pragmatikusnak tűnik minden valódi eredményt felmutatni képes alternatív technológia ami hasonló képességekkel és lehetőségekkel rendelkezik mint az olaj (petrolkémia, magas fajlagos energia tartalom), 6.) játszunk el a gondolattal, hogy mi történik ha téves a fosszilis energiahordozók kivezetésének üteme, így elszámolva magát a döntéshozók olyan gazadásgi káoszba vezetnek amiben későn tudatosulva közösen bologatunk, hogy mennyire értelmetlen volt a kitermelési beruházások hátráltatása, leállítása, 7.) a mai világunkat átszövő energiafelhasználás összetettségét figyelembe véve abból kivenni egy kardinális összetevőt olyan formán, hogy nincs megoldva a változások ellensúlyozása legalábbis átgondolatlanak tűnhet, 8.) a jól felfogott érdekünk, hogy mihamarabb életbe lépjen a megfelelő globális éghajlat politika, erre viszont annyi esély van mint megnyerni a lottót hiszen praktikusan gondolkozva minden ideológiailag vezérelt döntés valamilyen befolyásolás hatására történik, ebben kiváló az emberiség > le is vonható néhány konklúzió: eleddig nem sok nagyívű történelmi változás történt happyenddel...és ne legyen kétségünk ez se az lesz. 
Financial Forecasts 2024. 01. 04. 00:38
#102359
valószínűleg többen látják és értik, hogy a "neoliberális elit" által uralt hagyományos intézetek már nem tudják kezelni a folyamatban lévő társadalmi és éghajlati válságokat. Emiatt érthető lenne ha egy új alapokon működő rendszer alakulna ki a jelenlegi helyzetből. Ideális lenne ha ez a rendszer az erőforrások
igazságosabb elosztása, zöldebb infrastruktúrák, ösztönzőbb befektetések felé terelné a piacokat. Véleményem szerint robogunk bele a 4. ipari forradalomba (biotechnológia, nanotechnológia, mesterséges intelligencia, kvantum számítástechnika). E kettő hatás együtt felgyorsíthatja a neoliberalizmusról az intervenciós megközelítésre való áttérés reneszánszát, ahol az alternatív társadalmi és környezeti megoldások fejlesztése olyan új és hatékony módszertanokat fog szülni amelyek elmossák a jelenlegi szabályozások zömét. Emiatt nem biztos, hogy kifizetődő a ma működő rendszerből prediktálni a jövő befektetéseit.
Financial Forecasts 2023. 12. 22. 12:13
#102044
egy hónpaja elmélkedtünk a >  Paksot le kell bontani, új energiastratégia kell,... topikba erről a témáról az #1002-es  bejegyzéstől kezdve. Ami pont idevág: #1043 bejegyzés
MIÉRT VAN AZ EMBER A FÖLDÖN ? 2023. 12. 16. 15:09
#929
ennek tükrében mi a véleményed Hippolütosz Dániel kommentájáról mint az ószövetség korpuszáról?
Financial Forecasts 2023. 12. 12. 13:07
#101662
egy másik topikban hosszasan beszélgetttünk erről, beteszem ide is mert igen tanulásgos:
https://www.oxfam.org/en/press-releases/richest-1-emit-much-planet-heating-pollution-two-thirds-humanity
itt a lényeg:
77 millió ember pont annyi széndioxid kibocsátásért felelős mint 5,5 milliárd. USA felső 10%-a (33 millió) ugyanannyit szennyez mint India és Oroszország együtt (1,5 Milliárd)
Financial Forecasts 2023. 12. 12. 12:38
#101659
hiába a felismerés a döntéshozók és a baljós előrejelzések miatti aggódás beszívárgása miatt a köznép számára az energetikai átállások finanszírozása döcög. A globális klíma katasztrófára regálva az osztályteremben az első padból hisztérikusan jelentkezik az energetikai iparág, mellette az orrát piszkálja a politikai döntéshozó, míg mögöttük a feleletre ugyan kiváncsian de mégis unalomba fulladt közönyösséggel figyel a finanszírozók klubja: a bank. Elhangzott a kérdés: hogyan lehet a teljes energetikai átállást olyan formán biztosítani, hogy az magába foglalja a fosszilis alapú energiatermelési és energiafogyasztási!! rendszerek teljes adaptációját a legnagyobb mértékű dekarbonizáció mellett. Már az első mondat után görcsbe rándul a tanár gyomra (vagy a visszafojtott röhögéstől vagy a tudatlanság felismerésétől): 2050-re elérjük a zérő kibocsátást olyan formán... és itt már a tanárral együtt mindannyian az ebéden kezdünk gondolkozni. Amíg az üzlet, költség, finanszírozás, bürokrácia, befektetés, zöld kötvény, klímakredit, magántőke, kockázati tényező, versenyképesség és az ezekhez hasonló nagyszerű XX.századi közgazdasági principiák görbe tükrében keressük a megoldást addig csak egy dolog fogy el, az időnk. Ha a szabályozási rendszer instabil, infatilis, inkompetens akkor az bizonytalanságot okozhat és megbénítja a kompetens válaszok megtalálását. Egy eklatáns példája a toxikus hozzáállásnak, hogy az energiaszektor még mindig azon rugózik, hogy tud kéz a kézben járni a pénzügyi és a környezeti fenntarthatóság. Ha ég a házam, akkor kiszaladok - én legalábbis biztos. Nem mérlegelem, hogy vigyem a családi ékszert mert lehet, hogy ki tudom vinni de lehet, hogy emiatt bent ragadok
Financial Forecasts 2023. 12. 12. 09:59
#101648
a közúti elektromos átállás tejesen érthető és valószínűleg nem csak én, remélhetőleg a többség is egyettért veled, hogy "igenis fontos", sőt kikerülhetetlen. Ha csak ezt az átállást vizsgálnánk már itt is rengeteg tervezett és nem tervezett problémába ütközünk. A grandiózus tervekhez - mint pl. a Stellantisé, akik 2030-ra 15 millió ev-t vizionál az utaknon - több kell mint beismerni, hogy az átállás legnagyobb kerékkötője az olcsóbb autók szükségessége és feljetebb és több töltőhálózat kiépítése...de ne legyünk naívak (legalábbis mi itt a fórumon semmiképpen) 2024-ben EU parlamenti választások és USA elnökválasztás lesz,és van egy olyan érzésem, hogy a döntéshozók visszatáncolnak az autóipar regulációitól és kap még egy pöfföt a fosszilis autógyártás 
Financial Forecasts 2023. 12. 11. 19:47
#101632
#101620-ban javítanám az elírásom, csak 1,5 milliárd autó van a nyilvántartások szerint nem 4 milliárd...reméljük annyi soha nem is lesz, legalábbis fosszilisből semmiképp

legfrissebb topikok Összes topik

friss hírek További hírek

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility