ha már szembe jött tegnap a Qubiton ma pedig a PF-is, akkor ugyanezen szem előtt tartva az óvatos mérlegelést az eredményekkel kapcsolatban ajánlok egy kis borzongást ebben a nyári melegben:
https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1029/2023GL107848
Az öszefoglalót ha lefordítod nagyjából elmondja a lényeget. Nagy pontossággal előre jelezték a modellek, hogy az El Niño jelenség egy kritikus átlagos hőmérséklet emelkedés fölött (3,7C) egy olyan billenő elemmé válik amely nagymértékben fokozza a globális felmelegedést. A hír érték nem ez, hanem 1.) ez a folyamat olyan kaszkád folyamatot índíthat be ami visszafordíthatatlan, legalábbis emberi léptékkel számolva -pár száz év a helyreállás becsült ideje, 2.) hatása akkor is megmaradna és 100%-ban érvényesülne ha ebben a pillanatban minden antropogén kibocsátást nullára redukálódna. A jelenség röviden: a Csendes óceáni éghajlati ingadozások óriási hatással vannak a globális Földre. Az ezt befolyásolni képes El Niño vizsgált fázisa adott értékek mellett olyan nagy mértékben engedi szabadjára az óceánokban eltárolt hőenergiát, amely visszafordíthatatlan extrém klímaváltozásokat generál a Földön > erősődő kanadai hőhullám + afrikai szárazság + USA nyugati partjainál egyre hevesebb viharok.... néha érdemes leülni és megbeszélni magaddal vagy a nagyobb hatás kedvéért a gyerekeddel (már ha van és lehet vele ilyenekről beszélni), hogy vajon mikor érkezünk megaz adaptáció vagy mitigáció kérdéséhez. Mit mond egy mai 17 éves értelmes,tájékozott gyerek erről? Lelövöm a poént: látja, hogy már süllyed a hajó de még szól a zene és mindenki táncol. Ezen a színpadon arcon pörög a vezető elit, pénzszőnyegen radíroznak, konfeti helyett pénzzel lövik ki egymás szemét de előre mutató lényeges változást nem nagyon látni. Diszkontáljuk a jövőt se nem reálisan és semmiképpen sem okosan. Van egy nagy adag perverz abszurdítás abban, hogy a jövő emberét többre tartsuk magunknál de szerencsére nem is tesszük ezt. Ellenben nagyon szükséges volna a költség-haszon alapú gondolkodást transzformálni a döntéseink folyamataiba a jövő nemzedékei miatt. Látható és érthető, hogy az átlag embert leköti a saját élete, családja jóléte, a nemzete felemelkedése vagy el nem bukása... és ahogy távolodunk az egyéni érdektől a társadalmi igények felé úgy lesz arctalan és gazdátlan a jövő nemzedékének érdeke, pedig csak ez után jönne a föld jövője majd a civilizációnk fejlődése. Ebben a fergeteges tragikomédiában néha elkap az ambivalens érzés, mi lesz majd ha rájövünk a megoldások késleltetésének az igazi árára? Mit fog akkor érni a pénz, minek lesz értéke, mik lesznek a megváltozott társadalmi alapelemek: emberi jogok, biztonság, gazdaság. Nem az a jó kérdés,hogy "lenni vagy nem lenni" hanem, hogy "mi a kérdés?"
https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1029/2023GL107848
Az öszefoglalót ha lefordítod nagyjából elmondja a lényeget. Nagy pontossággal előre jelezték a modellek, hogy az El Niño jelenség egy kritikus átlagos hőmérséklet emelkedés fölött (3,7C) egy olyan billenő elemmé válik amely nagymértékben fokozza a globális felmelegedést. A hír érték nem ez, hanem 1.) ez a folyamat olyan kaszkád folyamatot índíthat be ami visszafordíthatatlan, legalábbis emberi léptékkel számolva -pár száz év a helyreállás becsült ideje, 2.) hatása akkor is megmaradna és 100%-ban érvényesülne ha ebben a pillanatban minden antropogén kibocsátást nullára redukálódna. A jelenség röviden: a Csendes óceáni éghajlati ingadozások óriási hatással vannak a globális Földre. Az ezt befolyásolni képes El Niño vizsgált fázisa adott értékek mellett olyan nagy mértékben engedi szabadjára az óceánokban eltárolt hőenergiát, amely visszafordíthatatlan extrém klímaváltozásokat generál a Földön > erősődő kanadai hőhullám + afrikai szárazság + USA nyugati partjainál egyre hevesebb viharok.... néha érdemes leülni és megbeszélni magaddal vagy a nagyobb hatás kedvéért a gyerekeddel (már ha van és lehet vele ilyenekről beszélni), hogy vajon mikor érkezünk megaz adaptáció vagy mitigáció kérdéséhez. Mit mond egy mai 17 éves értelmes,tájékozott gyerek erről? Lelövöm a poént: látja, hogy már süllyed a hajó de még szól a zene és mindenki táncol. Ezen a színpadon arcon pörög a vezető elit, pénzszőnyegen radíroznak, konfeti helyett pénzzel lövik ki egymás szemét de előre mutató lényeges változást nem nagyon látni. Diszkontáljuk a jövőt se nem reálisan és semmiképpen sem okosan. Van egy nagy adag perverz abszurdítás abban, hogy a jövő emberét többre tartsuk magunknál de szerencsére nem is tesszük ezt. Ellenben nagyon szükséges volna a költség-haszon alapú gondolkodást transzformálni a döntéseink folyamataiba a jövő nemzedékei miatt. Látható és érthető, hogy az átlag embert leköti a saját élete, családja jóléte, a nemzete felemelkedése vagy el nem bukása... és ahogy távolodunk az egyéni érdektől a társadalmi igények felé úgy lesz arctalan és gazdátlan a jövő nemzedékének érdeke, pedig csak ez után jönne a föld jövője majd a civilizációnk fejlődése. Ebben a fergeteges tragikomédiában néha elkap az ambivalens érzés, mi lesz majd ha rájövünk a megoldások késleltetésének az igazi árára? Mit fog akkor érni a pénz, minek lesz értéke, mik lesznek a megváltozott társadalmi alapelemek: emberi jogok, biztonság, gazdaság. Nem az a jó kérdés,hogy "lenni vagy nem lenni" hanem, hogy "mi a kérdés?"