No látod, még ennyi hiba, tévedés és fals kalkuláció mellett is hová eljutottak!...:))... meddig jutottak volna, ha csak fele ennyit téved(nek) az Öreg(ek)?...;)
Azóta eltelt 20 év, és még az srv vásárlások aránya is indokolatlanul alacsony. Ha hitte a projekciót, hogy azért nem kell osztalékot fizetni, mert a Berkshire jobb eredményt ér el rajta, akkor elég hamar fel lehetett volna adni a világ egyik legnagyobb fellendülési ciklusában a hatalmas kp arányt, és ezt teljes egészében srv vásárlásra fordítani. Amennyiben mégis feltünt volna egy jó akvizíció, srv-vel is ki lehetett volna fizetni kp helyett. Addig is nem hevert volna a kp kihasználatlanul. De ugyebár sose jött el a várva várt nagy elefánt....söt, a kicsi se. Egyetlen mentsége van: a value befektetés a világban tartós válságban van. Az elvei szerint aligha lehet átlag feletti eredményt elérni. Azt hiszem, ez már így is marad. Mi terjeszkedik jobban és melyiknek jobbak a terjeszkedési / növekedései kilátásai: Berkshire v Amazon?
Nekem nem világos, hogy az értékcsökkenést hogy képes az osztalékfizetés csökkenteni? Továbbá fontosnak tartom megjegyezni, hogy a tartalékokon elért eredmény csak projekció, várakozás. Egyébként nekem az sem tiszta, hogy a Berkshire az elmúlt 10 évben ennek megfelelt nulla osztalékpolitikájával. És nem utolsósorban a 25%-os készpénz arányán semmilyen hozam, söt, tevékenysége során semmilyen elöállított vagy hozzáadott érték sem keletkezett. Nem gondolom, hogy védhetö azzal, hogy nem volt elég olcsó akvíziós célpont. Számtalan cég Apple befektetéséhez hasonlóan termelhetett volna a nem olcsó szintröl is biztonságosan az elmúlt 10 évben, de nem tette. Mondhatni, hogy a befektetök pénzének 25%-át semmire nem használta, söt, az emelkedö eszközárak miatt mindenképp bukik rajta, még ahhoz képest is, ha netán felére esnek innen a részvényárak. Ugyanis pl az Amazon pl a mostani ár fele esetén is drágább lesz, mint 10 éve. Nem csak én látom mindezt így, az árfolyam elég jól árazza a Berkshire elszalasztotta évtizedét. A történelme során soha olyan rosszul nem teljesített (nem csak az árfolyam, hanem az operatív eredmény sem), mint elmúlt 10 évben. Ezen csak az általa korábban nagyon elkerült tech szektor, az Apple révén tudott szépíteni. Csak hogy néhány hatalmas tévedését soroljam: Tesco, KHC, újságok, bankok többsége, és ehhez társulni látszik az Occidental, Philips66.
a mostani "veréb" az infláció szintje a fejlett gazdaságokban... ha viszont ez a veréb nagyhirtelen egy hétfejű (repülő) sárkánnyá nőne, nos akkor elő kellene venni a bazookát... de lehet h. még a légvédelmi ágyúkat is... ;)
Azon a 2000-es közgyülin még azt is említette, hogy könnyen eljöhet egyszer az az idő, amikor BRK-nak el kell gondolkodnia majd az osztalékfizetésen... vagy valami ahhoz hasonló konstrukción, pld. (aktuális) piaci ár felett történő rv-visszavásárláson.
WB-t sokszor faggatták már a BRK közgyűléseken az osztalékfizetéssel kapcsolatos nézeteiről... azon a 2000-es közgyülin, ahol az általad kifogásolt mondata elhangzott, az alábbi közlést is tette:
"...there’s no reason to keep a dollar in the business that’s worth 90 cents if you keep it in the business..."
Tehát röviden: ha egy cég a nyereségtartalékában lévő pénzösszegre vetítve minden egyes (tartalék)dolláron nagyobb értéket tud létrehozni a tevékenységével mint az az 1 dollár, akkor nem logikus, ha (rendszeresen) osztalékot fizet. Ha viszont a tartalékában lévő minden egyes 1 dolláron valamekkora értékcsökkenést (volna) kénytelen elszenvedni a vállalati tevékenység optimális szintjének fenntartása mellett, akkor célszerű a nyereség bizonyos részét kifizetnie osztalékként a részvényesek felé...
Nos, a Coca-Cola esetében az átlagnyereségre vetített 40-60%-os (átlagos) osztalékfizetési payout-arány éppen a fenti filozófia gyakorlati alkalmazását jelenti.... de a BRK zéró osztaléka úgyszintén.
Ha ez ennyire egyértelmü, miért nem csinálják? "To reduce the debt, the government should shift spending from defense to public infrastructure and education." Különösen mostani válság erre minden indokot megad! Mégse hallottam egy mondatot se még gigászi állami infrastruktúra beruházásról. Pedig rá is férne a világra, nem csak USA-ra.
érdekes, hogy mikor itt a várva várt lehetöség az olcsó vételekre, akkor sem akarnak akviziciót? Évek óta azt mondják, h a sok kp-vel a nagy elefántjára vár, de nem talál elég kedvezö áron ilyet. Most , mikor lehet majd ilyet találni, azért nem veszi, mert rosszak a kilátások? Nem lehet amellett elmenni, hogy a value részvények alulteljesítöek min. 10 éve. A koronaválságban ez csak fokozódott eddig. Talán ennek komoly racionalitása van. Talán WB gondolkodásmódja végleg elavult a tech gigászok növekedési gondolkodásával szemben?
Törölt felhasználó2020. 04. 25. 21:24
#705
Egy példásan rövid és lényegretörő cikk az USA adóssághelyzetéről és a jövőbeli lehetőségekről:
Mivel mindenki adósságbombán ül, érdeke az összes fejlett országnak egy összehangolt, és rendezett adósság leírás, amit persze nem csödnek fognak nevezeni. Pedig közgazd. def. szerint az lesz. Az én szótáramban tömeges államcsödnek fogják hívni, a sajtó és a kormányok pedig összehangolt adósság átstruktúrálásnak és kölcsönös adósság elengedésnek.
Warren Buffett aranyköpései