Tovább
zuhantak a részvényindexek. A pénteki
kereskedésben is az eladók domináltak a tengerentúlon, az
S&P 500 index végül 1,89 százalékkal, a Dow Jones 1,3
százalékkal, a technológiai vállalatok részvényeit tömörítő Nasdaq
Composite 2,72 százalékkal került lejjebb. A befektetők
továbbra is az amerikai jegybank közelgő monetáris szigorítása
miatt aggódnak. Ázsiában is negatív a befektetői hangulat, a
Hang Seng 1,01 százalékos, a Shanghai Composite 0,01 százalékos
mínuszt mutat, a Nikkei viszont 0,24 százalékkal került
feljebb. A határidős mozgások alapján az európai
részvényindexek fél százalék körüli csökkenéssel indíthatják a
mai kereskedést.
A
Blackwells Capital szeretné eltávolítani a Peloton
vezérigazgatóját. Az aktivista befektető arra
törekszik, hogy a tablettel ellátott szobabicikliket és
futópadokat gyártó vállalat vezérigazgatóját kirúgják, miután a
CEO jelentősebb részvénypakettet adott el a részvényárfolyam 80
százalékos zuhanása előtt. A Blackwells Capital, amely
kevesebb, mint 5%-os részesedéssel rendelkezik a Pelotonban,
úgy véli, hogy a társaság vonzó felvásárlási célpont lehet a
nagyobb technológiai vagy fitneszorientált vállalatok számára.
A sajtó olyan lehetséges felvásárlókat említett meg, mint az
Apple, Nike, Amazon vagy akár a Garmin. A Blackwells Capital
szuperszavazatú B osztályú részvényekkel rendelkeznek, ami a
társaság legutóbbi bejelentése szerint szeptember 30-án a
Peloton szavazati jogának 80 százalékát biztosította számukra.
Ez azt jelenti, hogy jelentős nyomásra lenne szükség a többi
részvényes részéről, hogy bármilyen változtatást hajtsanak
végre a vállalatnál. A pénteki kereskedés során 24 százalékot
esett a részvény árfolyama, miután a cég bejelentette, hogy a
csökkenő kereslet miatt ideiglenesen a gyártás felfüggesztésén
gondolkozik.
Zöldül
a Lamborghini is. A Volkswagen alá tartozó brand
óriási változás küszöbén, miután a Lamborghini vezérigazgatója,
Stephan Winkelmann bejelentette, hogy a tavalyi
rekordértékesítést követően idén eladnak minden olyan gyártási
eszközt, ami a korábbi technológiához kapcsolódik, majd jövőre
elkezdik gyártani az első plug-in hibrid modellt. A menedzsment
célja, hogy az évtized második felében már csak
elektromosautókat gyártsanak. A Volkswagen részvénye a
határidős árfolyamok alapján 0,8 százalékos emelkedéssel
indíthatja a hétfői kereskedést.
Újabb
chipüzem építését jelentette be az Intel. Az
amerikai chipgyártó Ohio államban, Columbus városában tervez
újabb chipüzemet felállítani, melyre 20 milliárd dollárt szán a
vállalat. A jelenleg elérhető információk alapján az üzem
építését már idén elkezdik és várhatóan 2025-re lesz gyártásra
kész. Az Intel vezérigazgatója hozzátette, hogy várakozásaik
szerint ez lesz a föld legnagyobb félvezető üzeme. A részvény
árfolyama 3 százalékot esett a pénteki kereskedés során.
Megvonta
Szerbia a Rio Tinto lítiumbányászási licenszét. A balkáni ország
környezetvédelmi aggályokra hivatkozva visszavonta a
bányavállalat lítiumkutatási engedélyeit. Ez nagy ütés a Rio
Tinto számára, mely az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú
alapanyagának egyik legnagyobb beszállítója akar lenni. A
részvény árfolyama 2,2 százalékot esett a pénteki kereskedés
során.
Vételen
az Under Armour. Az amerikai sportszergyártó
vállalat részvényét a Citi elemzői a korábbi tartásról vételre
módosították, miután az elemzők szerint a vállalat pozíciója
jelentősen erősödött a járvány alatt az észak-amerikai
régióban. A részvény árfolyama 1,5 százalékot esett a pénteki
kereskedés során.
Akár
négynél több kamatemelés is jöhet idén az Egyesült Államokban. A Goldman Sachs elemzői
alapesetben 4, egyenként 25 bázispontos kamatemelésre
számítanak az idei évben, de az infláció megugrása miatt több
lépés is lehetséges. Várakozásuk szerint márciusban, júniusban,
szeptember és decemberben szigoríthat a Fed, de jelentős
kockázata van annak, hogy minden olyan ülésen kamatot fognak
emelni, amikor felfelé tolódnak az inflációs kockázatok. Az
omikron-variáns terjedése is súlyosbítja az inflációs
helyzetet, ráadásul megindult az ár-bér spirál. Arra
számítanak, hogy júliustól havi 100 milliárd dollár értékben
csökkentik a jegybanki mérleget, mely szintén szigorúbb lenne a
jegybank jelenlegi, hivatalos kommunikációjánál. A mérleg
leépítése nagyjából 2 évig tarthat, és 6 100-6 600 milliárd
dollár közé csökkenhet (jelenleg 8 765 milliárd dollárt tesz
ki).
Visszaeshet
az infláció az eurózónában a finn központi bank elnöke szerint.
Olli
Rehn a Handelsblatt-nak adott interjúban jelezte, hogy
várakozása szerint az év folyamán alábbhagy az inflációs
nyomás, és a következő 2 évben a 2 százalékos jegybanki
célszint körül fog mozogni. Az Európai Központi Bank monetáris
politikájának normalizálási üteme a beérkező adatoktól függ.
Rehn szerint 2023-ban logikus lépés lehet a kamatemelés, amíg
nem következnek be újabb gazdasági sokkok. A német energiapolitikai
döntések nagy hatással vannak az energiaárak volatilitására,
így növelik az inflációs kockázatokat is. A döntéshozó
hozzátette, hogy a 60 százalékos GDP-arányos államadósságszint
előírásának már semmi értelme az eurózónában, példának hozta
fel Olaszországot, ahol a járvány végére 160 százalék közelébe
emelkedhet az államadósság.
Idén
nem fog kamatot emelni az EKB. Hasonló
várakozásokat fogalmazott meg Gabriel Makhlouf, az ír központi
bank elnöke is egy szombati interjúban. A szakember szerint az
ellátási lánc zavarainak enyhülése, illetve az energiaárak
várható mérséklődése miatt jelentősen csökkenhet az inflációs
nyomás a következő időszakban, de az idei évben valószínűleg a
2 százalékos szint felett fog maradni. Idén nem várható
kamatemelés, de szorosan követni kell az inflációs
folyamatokat, különösen a másodkörös hatásokat. Amennyiben ezek
nagymértékben jelentkeznek, a jegybank lépéseket fog tenni az
elhárítása érdekében. Makhlouf szerint az európai jegybank
jóval lassabban fog haladni a monetáris politika
normalizálásnak útján, mint a Federal Reserve.
Pesszimizmus
a japán szolgáltatási szektorban. Ma hajnalban tették közzé a
januári beszerzési menedzser-indexeket, a feldolgozóipari
mutató 54,6 ponton áll, mely kismértékben alulmúlta az előzetes
várakozásokat, a szolgáltatóipari index viszont 52,1 pontról
46,6 pontra süllyedt, a pesszimizmust az omikron-hullám okozta.
A mutató tavaly szeptember óta először süllyedt az 50 pontos
határérték alá.
Bizonytalan
hangulatban indulhat a mai kereskedés. A
nemzetközi befektetői hangulat továbbra is negatív, így ma is
csökkenés várható nyitásban a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX
index az 52 ezer pontos támasz közelében mozog, letörése esetén
további ezer pontos esés jöhet. A vezető részvények közül az
OTP már a 17 ezer felett húzódó támaszt kezdte tesztelni,
alatta 16 800 forintnál található a következő támasz. A MOL
viszont rendkívül jól tartja magát, köszönhetően a magas
olajáraknak, ellenállási szint 2 700 forint közelében, támasz 2
600 forint felett húzódik. A Magyar Telekom árfolyama tartja a
korábbi kitörést 420 forintnál, amíg felette mozog a jegyzés,
alapvetően pozitív a technikai kép, ellenállási szint 428
forintnál található. A Richter jegyzése a 8 300 forintos
támasznál fordult, meghatározó ellenállás 8 550 forintnál
húzódik. Korrigál a forint. Pénteken folytatódott a
forintgyengülés, ezzel az euró-forint árfolyamában áttörésre
került a 200 napos mozgóátlag. A következő meghatározó
ellenállási szintek 359-nél, majd 362-nél húzódnak. A
dollár-forint árfolyama is átlépte a 315,50-es ellenállást, a
következő erős ellenállás 320-nál található.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link