Kell-e hosszabbítania az OPEC-nek?
16:18 | március 23. Erste Research Research Blog
Az OPEC május elején dönt arról, hogy hosszabbítja-e a tavaly november 30-i termeléscsökkentési megállapodást. A piac szerint kellene ez a lépés, mivel a globális készletek alig csökkennek. Az OPEC bizonytalan a kérdésben. A döntés nagyban függ attól, hogy sikerül-e meggyőzni a nem-OPEC termelőket és utóbbiak tényleg betartják-e az ígéreteket.
Nagy zavar van az erőben. Legalább is ezt egyre jobban érezni az OPEC vezetők nyilatkozataiban. A piac szerint ugyanis egyre inkább szükség lenne a megállapodás a november 30-ig megegyezés meghosszabbítására, mivel a globális nyersolaj készletekben nincs igazából változás. A következő ábrán, mely az IEA február közepi jelentéséből származik, látszik, hogy decemberig volt némi csökkenés a globális OECD olajkészletekben, de a 3 milliárd hordó továbbra is messze van az OPEC által kitűzött célhoz, vagyis hogy az 5 éves átlag közelébe csökkentsék a globális tartalékokat, ami 2,6-2,7 milliárd hordót jelent. Ehhez láthatólag szükség van arra, hogy az OPEC 1,2 millió hordó/nap termelés csökkentési megállapodását félévvel meghosszabbítsák.
link
Globális OECD olajkészlet (millió hordó)
Forrás: IEA
A vártnál lassabb készletcsökkenésnek két oka van: egyrészt a januári vágás előtt az OPEC felfutatta a termelést. A tavalyi negyedik negyedévben 33,13 millió hordó/nap volt az OPEC kibocsátása, míg a termeléscsökkentés 32,5 millió hordó/nap össztermelési célkitűzéssel bír. Ráadásul Nigéria és Líbia nem került a megállapodás hatálya alá – ők szabadon annyit termelnek, ami kifér a csövön. A két ország belpolitikai helyzete rendeződni látszik, ami közel 300 ezer hordó/nap többlettermelést jelent februárban a tavaly októberi referenciaszinthez képest.
A másik jelentős meglepetés, a nem-OPEC országok termelésfelfutása volt, különösen az Egyesült Államok palaolaj termelőié. A napi USA olajtermelés meghaladta a 9 millió hordót, miközben az iparág egyre inkább felfut: ez jól mutatja a Baker Hughes féle fúróberendezés szám, ami hetek óta nő. Az USA-ban használt berendezésszám a tavaly májusi 404-ről mára 789-re nőtt. Ez pedig biztosan növekvő termelést jelent. Az USA palaolaj termelői kihasználták a három havi 52-54 dollár közti árfolyamot és fedezték jövőbeli termelésüket. Ez mára profitábilis üzlet lett: a Rystad Energy becslése szerint 38-40 dolláros átlagár mellett termelnek már az amerikai palaolaj termelők, ami bőven alatta van a 2013-as 70-80 dolláros szintnek.
link
Észak-amerikai használatba vett fúróberendezés szám
Forrás: Baker Hughes
Az OPEC előtt fel van adva a lecke. A hírek szerint a fő vezető szaúdi vezetés támogatja a termelésbefagyasztást azzal a feltétellel, hogy a nem-OPEC csoportosulás is hozzájárul 600 ezer hordóval a megegyezéshez, hasonlóan a tavalyi megállapodáshoz. Az idő is segít: január-február szezonálisan is gyengébb keresletet jelent, míg Oroszország már korábban is jelezte, hogy áprilistól fog jelentősebb termelés visszafogáshoz, mivel az időjárás ekkor engedi ezt meg Szibériában. Az OPEC emellett az amerikai termelőkkel is leült tárgyalni, bár ahhoz azért erős fantázia kell, hogy őket is rávegyék a termelés visszafogására. Kíváncsian várjuk tehát a májust, hogy sikerül-e másodszor is a szaúdiaknak összehozni a „partit”, ami visszalendítheti 50 dollár fölé a WTI árát.
Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.
Haruhiko Kuroda, a japán jegybank elnöke Tokióban előadást tartott a QQE program, és a hozamgörbe-kontroll eddigi tapasztalatairól. Kuroda elmondta, hogy amennyiben az infláció meredeken emelkedne, mérlegelnék a hozamgörbe-kontroll program paramétereinek módosítását, tehát a hosszú kötvények hozamát feljebb engednék. Ugyanakkor még hosszú út áll a jegybank előtt, leghamarabb 2018 közepére lehet elérhető a 2%-os inflációs cél, addig fenntartják a jelenlegi monetáris politikát, függetlenül a globális hozamok alakulásától. A januári éves infláció mindössze 0,4% volt, a maginfláció pedig 0,1%, és várhatóan a februári értékek is hasonlóan alakulnak. Ma hajnalban érkezett a feldolgozóipari beszerzési menedzser-index márciusi értéke, mely alulmúlta a várakozásokat, februári 53,3 pontról 52,6 pontra esett, miközben 0,2 pontos emelkedés szerepelt az előzetes konszenzusban.
Elhalasztották a szavazást az Egyesült Államokban az új egészségügyi törvénytervezetről, bizonytalan időre. Mivel az új amerikai elnök első törvényhozási intézkedését nem sikerült az őt támogató Republikánus Párt vezetőivel elfogadtatni, kételyek merülnek fel a további intézkedésekkel kapcsolatban is. Április 8-án kéthetes törvényhozási szünet kezdődik, ezért ha addig nem sikerül többséget szerezni, az ügy akár májusra is áthúzódhat, amely Donald Trump elnökségének első 100 napi értékelését kifejezetten rontaná.
Angela Merkel egy német lapnak adott nyilatkozatában aláhúzta, hogy nem tart attól, hogy a britek kilépése után más tagállamok is elhagynák az Európai Uniót. Merkel szerint a brexit nem fogja beárnyékolni a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából tartott uniós csúcsot, a tagállamoknak a jövőben szorosabb együttműködésre kell törekedni. Törökországgal kapcsolatban elmondta, hogy meg kell várni az április 16-i török alkotmányos népszavazást, és majd az eredménytől függően folynak tovább a tárgyalások.
Bár jó hangulatban indult tegnap a kereskedés Amerikában, zárásra enyhe mínuszokat mutattak a főbb részvényindexek. A lefordulás legfőbb oka az lehetett, hogy elhalasztották az egészségügyi reformról való szavazást. Ez azért fontos a befektetők szempontjából, mert Trump elmondása szerint ez a feltétele a többi reformjának, mint például a korábban ígért adóreform.
Európában viszont kitartott zárásig a jó hangulat, a főbb részvények legnagyobb része 0,6-1,1 százalék közötti pluszban szóródott. Ráadásul a jó hangulat egyelőre nem romlott el annak ellenére sem, hogy az amerikai tőzsdéken negatívan fogadták a szavazás elhalasztását.
A vártnál nagyobb osztalékot fizethet a Richter a tavalyi eredmény után, a javaslatban ugyanis 106 forint szerepel papíronként (várakozás 79-85 forint). A múltban a cég hagyományosan az eredmény 25 százalékát fizette ki, most azonban ez 30 százaléknál is nagyobb kifizetést jelentene. Az osztalékhozam ezzel együtt is csak 1,6 százalékos, ugyanakkor a bejelentést összességében pozitívan értékeljük.
A tegnapi kereskedés során az OTP-é volt a főszerep, a bankpapírt a Groupama eladása sem tudta lerántani, és végül 1 százalék fölötti pluszban zárt. A legnagyobb emelkedést a Richter hozta össze, és a többi blue chip is erősödni tudott, így a BUX index végül közel 1 százalékos pluszban zárta a napot.
Idén sem fizet osztalékot a CIG Pannónia, derül ki a vállalat közgyűlési előterjesztéséből. Emellett a PannErgy is bejelentette, hogy a működési stabilitás fenntartásának érdekében nem javasolja osztalék kifizetését.
Indiában is gyárthat telefonokat az Apple, így diverzifikálná beszállítói láncát a vállalat, írja a Wall Street Journal. Ebből azért látható, hogy az ország kulcsfontosságú piac a cég számára, ahol Kínával ellentétben még bőven van tere az okostelefonos penetráció növekedésének, így főleg az iPhone-ok elterjedésének.
A vártnál erősebb negyedéves jelentésen van túl a GameStop, a cég 2,38 dolláros tisztított EPS-t ért el a várt 2,29 dollár helyett, de a bevételek éves alapon így is 16 százalékkal estek vissza. A mostani üzleti évben már javulhat a helyzet, de növekedéssel azért nem számol a menedzsment. A befektetők nem örülnek a híreknek, 11 százalékos mínuszba csúszott zárás után a papír.
10 százalékot drágult piaczárás után a Micron, mivel erős negyedéves gyorsjelentésen van túl a cég. A mostani negyedévre vonatkozó előrejelzés viszont még erősebb lett, akár 1,57 dolláros is lehet az EPS a várt 95 centtel szemben, köszönhetően a javuló bevételeknek és marginoknak.
Még mindig nincs megállapodás az új egészségügyi törvényjavaslatról
2017. március 23. 19:16
nyomtatás
Folytatódnak a tárgyalások a Fehér Ház és a képviselőházi republikánusok között, a legfrissebb hírek szerint azonban a konzervatív csoport vezetője visszautasította Donald Trump legutolsó módosító ajánlatát az új egészségügyi törvénytervezetről szóló szavazás előtt.
Donald Trump ma találkozott a Republikánus Párt vezetőivel annak érdekében, hogy meg tudjanak állapodni az új egészségügyi törvénytervezet részleteiről, amiről a mai nap folyamán szavaznak a képviselőházi republikánusok. A friss hírek szerint azonban a tárgyalások nem jártak sikerrel, egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz meg a képviselőházban a javaslat elfogadásához szókséges 216 szavazat és akkor még a szenátusi szavazásról nem is beszéltünk.
Az idő sürgeti a republikánus döntéshozókat és lehet, hogy végül átmegy ez a tervezet a módosításoknak köszönhetően, azonban ez az ügy is rávilágít arra, hogy Donald Trump párton belüli támogatottsága nem teljeskörű, ez pedig akadályokat gördíthet a későbbi intézkedései elé is. Tulajdonképpen ez az új amerikai elnök első igazi törvényhozási próbája, így a piacok árgus szemekkel figyelik a szavazás eredményét.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link