Hétfőn döntésre kell jutni a görög adósságrendezés ügyében - jelentette ki Angela Merkel egy vasárnap esti interjúban, ám Berlinben még nem bólintottak rá arra a görög javaslatra, amellyel Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap délelőtt telefonálta körbe a németeket és a franciákat.
Berlinben nem zárják ki, hogy az euróövezeti állam- és kormányfők hétfő esti csúcstalálkozója drámát, tragédiát, esetleg bohózatot szül, általános a vélemény azonban, hogy egy rossz kompromisszum aligha eredményez tartós megoldást. Legalábbis ezt az álláspontot fogalmazták meg német szakértők a ZDF közszolgálati televízió vasárnap esti hírműsorában, amelyet teljes egészében a görög adósságválsággal kapcsolatos hétfői tárgyalásoknak szenteltek.
A rendkívüli csúcs előestéjén Angela Merkel kancellár egy interjúban kijelentette, hogy a hétfői csúcson döntésre kell jutni, tovább nem lehet elodázni a megoldást. A kancellár ugyanakkor szinte önmagának mondott ellent azzal a kijelentésével, hogy az általa említett döntéshez egyelőre nincs megfelelő alap. Ami egyben azt is jelenti, hogy a német fővárosban nem erősítették meg Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök állítólagos javaslatát a törlesztési válság - Athén szerint mindenki számára előnyös - megoldására.
A német kancellár - már csak természeténél fogva is - még mindig alapvetően derűlátó. A hét közepén a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a görög adósságkrízisben lehetséges a megoldás. Merkel megerősítette azt az elmúlt években sokat hangoztatott álláspontját is, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy amennyiben a vezető görög politikusok részéről megvan a szükséges akarat, lehetséges a megegyezés a három hitelezővel, az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal.
Szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a kancellár az új görög kormánnyal szemben a korábbinál jóval kritikusabb volt. Arra emlékeztetett, hogy Görögországnak az elmúlt öt évben példátlan méretű európai szolidaritásban volt része. Merkel szerint Athén - bár az elmúlt időszakban már jó úton haladt - még mindig adós azokkal a szükséges reformokkal, amelyek a második segélyprogram lezárásának előfeltételét jelentik. Görögország számára példaként említette Spanyolországot, Portugáliát és Írországot, emlékeztetve: a szóban forgó három ország az uniós pénzügyi segítség nyomán ismét saját lábára állt. És Athénnak címezve megismételte azt a "kedvenc" gondolatát, amelynek lényege: a segítség elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az adott ország önmagán tudjon segíteni. Merkel - mint az idézett szakértők az élesebb kritikát magyarázták - nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a lakosság nagy többsége Görögország "feneketlen" megsegítése ellen van. És a német politikai pártok is egyre inkább közös nevezőre jutnak abban a tekintetben, hogy a szükségesnek tartott reformok nélkül Athén számára nincs több pénz.
Merkelnél is keményebb álláspontot képvisel az euróövezet egyik legtekintélyesebb pénzügyminiszterének tartott Wolfgang Schauble, aki egy vasárnapi interjúban újból megerősítette, hogy a valutaunió csakis valamennyi tagállamra vonatkozó, közös szabályok alapján működhet. A valutaunió érdekei a miniszter szerint e szabályok maradéktalan betartását követelik. A Németországban kormányon lévő konzervatív CDU/CSU koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD is azon az állásponton van, hogy Görögországot az euróövezetben kellene tartani, az azonban megengedhetetlen, hogy Athén diktálja a maradás feltételeit.
A ZDF által vasárnap este megszólaltatott szakértők szinte egyöntetűen úgy vélekedtek: noha az utóbbi időben többször elhangzott, hogy a sokat emlegetett Grexit, azaz Görögország kiválása az euróövezetből mind az unió, mind Athén számára" megemészthető", a valóságban ez nem igaz. Görögország előreláthatólag még inkább elszegényedik és az adósságokat végképp nem tudja majd visszafizetni. Senki nem tudja, hogy egy esetleges államcsődnek milyen világméretű következményei lehetnek - fogalmaztak a szakértők, emlékeztetve a 2008-as pénzügyi válság után kialakult helyzetre.
Sőt - mint elhangzott - kiszámíthatatlanok lennének a külpolitikai következmények is, különös tekintettel arra, ha az európai uniós tagállam inkább Oroszország felé fordulna. Egyes szakértők a Földközi-tengeri, illetve az arab országokban kialakult jelenlegi helyzetre, illetve a közelmúltban tartott választások nyomán létrejött törökországi belpolitikai instabilitásra utaltak, azt hangoztatva, hogy az uniónak délen erős partnerre van szüksége.
Jó reggelt! Komédia folytatódik, a pletykák egyre hatásosabbak, a rések mérete egyre nagyobb.
"Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök új megállapodási javaslattal állt elő vasárnap. Francois Hollande francia államfő nem sokkal később meg is erősítette a hírt, uniós források szerint pedig délután 5 órakor a nemzetközi hitelezők már össze is ültek, hogy értékeljék az új tervezetet. Az Európai Központi Bankról pedig úgy tudni: holnap délelőtt vitathatják meg a görög bankok likviditási helyzetét, és dönthetnek a sürgősségi likviditási támogatás fenntartásáról. Hétfőn reggel jó hírek érkeztek, Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke Twitter-posztjában azt közölte, hogy a nemzetközi szervezeteknek vasárnap elküldött új görög javaslatcsomag jó alap, hogy a hétfői tanácskozáson előrehaladást lehessen elérni."
Ez az ELA-keret most már 84 milliárd eurónál jár, és az államcsőd közvetlen veszélye miatt az EKB enyhébb lépésként megteheti, hogy görög bankok által felajánlott fedezeteket csak az eddiginél jóval kisebb mértékben fogadja el (haircutot hajt végre a fedezeteknél), ami így a bankoknak nyújtható likviditás növelését korlátozza be jelentősen. Durvább lépésként (a Kormányzótanácsban kétharmados támogatottság esetén) pedig be is fagyaszthatja ezt az ELA-keretet, azaz nem növeli tovább, ezzel pedig a görög bankrendszer a további életmentő likviditás nélkül maradna.
akkor ezek szerint az enyhébb lépést fogja választani az ekb?
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link