Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
...én soha sem szeretem, ha nem elégedettek a vásárlóim, akkor nem is jön létre az üzlet...!
...de, elvárom, hogy ha velem üzletet szeretne kötni, akkor Ő se tekintsen engem hülyének...!
...a lényeg, hogy olyan üzletbe megyek bele, amiben átlátom a vevő üzletét is, amelyből visszaszámolom az eredményét, oszt ennek megfelelően döntök...!
...általában, olyan eredményt hagyok nála, amely tisztességes érdekeltséget teremt a számára...!
...volt olyan - jövőbeli frekventációjú - ingatlanom, amelynél - elsőre - úgy el vágtatott a vevő, hogy csak néztem...!
...aztán, 5 év múlva fizetett, kicsit fajlagosan még többet, mint első látogatásakor kellet volna, az infláció felett...!
...a Rába teleknél ezt a "módit" többszörösen könnyebb végig csinálni, annyira előnyös a fekvése, - ám ha nincs kellő frekventáció biztosítva -, bizony féláron lenne szükség megszabadulni tőle, ha egyszer, a muszáj elő áll...!
...de mond már, miért állna elő a Rábánál, a muszáj helyzet...???
...persze, eltudom képzelni, hogy "csődbe kormányozzák", ám ez ellen is akad, gondos védelem...!
"...Rába a telkeket részenként nem kívánja értékesíteni
Volt érdeklődő vevő a vízpartra és a kisvárosias területre de Rába valamiért egyben akarja..."
...ennek - egyelőre -, nagyon, nagyon örülök...!
...ugyanis, - a jelenlegi állapotában -, még ha - MOST -, egyes "kimazsolázott" telekrészletért, 100 - 200 eFt/m2-es fajlagos elidegenítési (bérlet, vagy eladás) érték, - kasszírozható is -, az is jókora "hűtlen kezelést" eredményezne, miután akad arra lehetőség, hogy ezen érték dupláját is meghaladó jövedelmet termeljen ez a HAGYATÉK, melyet a jogelődeink hagytak ránk, - RÁBA részvényesekre -, 120 évvel ezelőtt, a Rába gyár mindenkori "előbbre juttatása" céljára...!
...jó lesz rá vigyáznunk, hogy a maximálisan elérhető jövedelmet termelje meg, - ez a HAGYATÉK -, amely a jelenleg nem létező frekventáció létrehozásával érhető el...!
...azaz, nincs szükség, - hála istennek -, menekülőre fogni az örökölt ingatlanból magunkat -, elég lenne egyelőre, CSAK a beton törmeléktől kitisztítani (jó ára van, a zúzott betonnak, téglának!) és parkosítani (fűvel bevetni, kaszálni)...!
...így akár 20 évig, vagy azon túl is, üde színfoltjává válhat, Győr városának, stb...!
...persze, - a frekventáció megteremtése után -, gomba módra fognak szaporodni a befektetések a területen, mindaddig, amíg be nem épül, de a teljes beépüléshez, - hosszabb idő szükséges -, a fizetőképes kereslet beteljesüléséig...!
...az áprilisi közgyűlésen, az MNV sorozatosan szavazta le, a menedzsment, vagy az IT (nem világos, hogy melyik), előterjesztéseit, - majd -, KIJAVÍTVA, - ugyan azt az előterjesztést, - előterjesztette - és meg is szavazta...!
...most, miért nem élt ezzel a lehetőséggel...???...!!!
...azaz, - tőlem -, nincs "felmentvény" a hibák okán, legfeljebb a "jóvátétel" után, az eredményhez tudnék gratulálni, ha az pozitív irányú, ám ha az negatív, bizony muszáj lehet, más irányba gondolkodnom...!
...na, ezt kizárnám, - merthogy -, pont a részvényesi érdekek határozottabb érvényre juttatása céljából került, mind két - kiegészítő - napirendi pont, előterjesztésre...!
...talán, - mint már írtam lentebb -, az osztalék politika nyilvánosságra hozásának határidejének kezdeményezése csúszhatott félre, ám ennek módosítása nem lett volna gond, az előterjesztők számára...!
...csak hát, a "szóba nem állás", - meg talán -, a "nagyság átka", a tulajdonosok "közzé állhatott"...!
...:-(((...!
...szóval messze nem ok nélküli, az ódzkodás, az állami tulajdonosoktól, a bürokráciák, mindenen való túlterjedése okán is...!
...merthogy, a napirend kiegészítést indítványozó részvényesek "elérhetősége", a rendelkezésükre állt, - még sem éltek vele -, hogy esetlegesen, - javítást kezdeményezzenek - az indítványon, ha gondjuk akad vele...!
...de ezt meglehet tenni a közgyűlésen is, csak nem kötött mandátummal (ám ha a főnök jelen van, miért nem?)...!
...csakhogy, így létrejött, a "szóba nem állás" helyzete, - ami igazán nem előnyös -, elméletileg azonos érdekeltségű tulajdonos társak között...!
...persze, - írhatjátok -, hogy "hol élek én"...?...!!!
...:-(((...!
...arra meg nem szeretnék még gondolni sem, - hogy messze nem azonos érdekeltséggel rendelkezünk, - a nagy tulajdonos társunkkal...!
...akarom mondani, már a "kezdő rúgásból" is "öngólt lőttek"...!
...mi jöhet még ezután...???
...mi több, a "nehéz tüzérek", már csak ilyen "bombázók", a finom "testcselek" nem nekik való, ha jóhiszemű akarok lenni...!
...amúgy meg, - mit tehetünk jóhiszeműen -, egyelőre, csak azt, - hogy várjuk a "mutatványaikat" -, oszt a befektetéseinkkel, majd "zsűrizzük", az "előadásaikat"...!
...persze, "sírhatunk" is még, - EGYÜTT, VELÜK -, ha "rossz fát tesznek a tűzre"...!
...sok mindennel, a hozzászólásodban egyetértek...!
...csakhogy, a közgyűlésről hiányoztál, oszt volt ott nem kis értetlenség...!
...hogy ne olvassál, "regényeket", ezt a 3 db hozzászólást olvasd el, amelyek CSAK a tényeket írják le: 79371, 79377, 79378, ezzel már a közgyűlésről "képbe kerülsz"...!
...a többi meg találgatások...!
...de jól érzékeled, az irányát...!
Hazajön a jó honpolgár a déltengerek szigetei közül a "Béke" nevűn található "Még egy fröccs"-höz címzett fogadóból, és erre egy halom BTK paragrafust talál a küszöbön??!!
.. Hát Béláim .. szólok, hogy itt valaki-valamit erősen túltol ! ..
Esetleg egy biciklit kölcsönadhatok, az csak egy nyomtávon közlekedik, kevesebb lábon gázol át esztelen nyomulás közben.
A töredékét sem szándékozom visszaolvasni és végigkommentálni, de annyit azért hozzátennék a lehetséges jogértelmezésekhez, hogy ha a menedzsment az 1200-as lehívást közvetlenül a cégnek adta volna el, az sokkal esélyesebb lenne egy bennfentes kereskedés címre, mint így. Hiszen majdnem ugyanaz a kéz volna mindkét oldalon. Még ha vissza is akarna venni ennyi részvényt a cég, akkor is éppen hogy közé kell iktatni a piacot, hogy tiuszta legyen mennyit is ér az annyi. Ha beszakad, hát beszakad. Tessék jobban dolgozni a likviditáson.
Ha a cég lenne közvetlenül a vevőjük, akkor meg az lenne a kifogás, hogy miért annyin vette át, amennyin, és miért nem kevesebben, hiszen a piacon is beszakadt volna az ár ekkora csomag egyben likvidálásától..
Ehhez képest egyrészt az 1200-as átvételi ár enyhe beszakadásként simán felfogható, és az árát ennek Pintérék fizették meg.. Másrészt szerintem jó jel, hogy 1200-on megvette valaki egyben és nem úgy tűnik, hogy visszaborítaná.
Szerintem be kellene fejezni a pánikolást, és egy új ötéves terv keretében azt kellene kielemezni, hogy mennyit is ér a papír, ha a lobbiverseny győztes magyar népnemzeti buszgyártók elkezdik rendelni a sok-sok rába futóművet.
...ha már a cikk felveti, - hasznos lehet tudni arról -, hogy a BTK hogyan is fogalmaz, az ilyen cselekményről:
"...Bennfentes kereskedelem
410. § Aki
a) bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,
b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy
c) előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő..."
...hmm...! ...elég olcsón mérik a "tarifát", szerintem...!
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama