valóban fontos a vízhozam, de mind a villamos energia termelésnek, mind a távhő célő hasznosításnak létezik minimális hőfoka (amit nem lehet kompenzálni végtelen nagy vízhozammal sem).
Hozzátenném a diskurzushoz, hogy nem a hőmérséklet a szűk keresztmetszet, hanem a porozitás. Amiatt jobban lehet aggódni, hogy lesz-e megfelelő vízhozam, mint, hogy elég magas lesz-e a hőmérséklet. Sőt a kettő együttesen számít, minél magasabb a hőmérséklet és minél nagyobb az elért rezervoár porozitása az annál jobb. Vagyis nagyon jó vízhozamnál kisebb hőmérséklet is elég lehet és fordítva. A fúrás pedig információim szerint azért volt ilyen lassú, mert az agyagos paleogént elég problémás volt megfúrni, de feltételezem a a megcélzott karbonátos vízadót már elérték. A fúrás még mindig folyamatban van, állítólag pár nap múlva viszont kezdik a szivattyúteszteket. A cél a területen nagy mélységben elhelyezkedő mezozozoos karbonátos rétegsorozat, ami a Mecsekben igen nagy vastagságban (akár több, mint 1000-1500 m) van jelen. Ezek olyan típusú képződmények, mint amit a bükkösdi kőbányában is fejtenek. Véleményem szerint a kőbánya körüli terület triász kibúvása (Goricai kibúvás) lehet az utánpótlási területe a mélység felé folytatódó repedezett-porózus esetleg karsztos karbonátos rétegeknek amiket szentlőrincen el akarnak érni.
áramtermeléshez ez nem elég, és a távfűtő rendszerek elvárt előremenő hőmérséklete 90 Celsius. Továbbá nem a felhozott vizet engedik rá a rendszerre nyilván (legfeljebb a fejlett Szibériában), hanem hőcserélőt alkalmaznak. Ergo a 8x celsiusből 2-3 C elmegy az átalakítás során. Fúrni kell tehát még egy keveset.
PANNERGY