Persze én személy szerint mindenképp az optimisták közé tartozom - azt elfelejtettem hozzátenni :D Nem is rég jártam Szentlőrinc felé és olyan szép kis lakótelepek vannak ott, hogy oda aztán tényleg lehetne tolni egy kis melegvizet :)
hát nem hinném hogy azért lenne a vezetőségnél ennyire brutálisan sok rv. ha nem lennének biztosak az eredményben. Ha nem lenne tuti a cucc akkor milliárdos buktájuk lenne.
Mindenesetre reménykedjünk benne, hogy csak szerinted "probléma" :D A hőfokot mindenhol valamilyen mélységben el lehet érni, csak az állami támogatottság, a távhő energialobbi és egyéb állami szabályozások miatt nem biztos, hogy túl gyorsan megtérül egy ilyen beruházás. A befektetés/megtérülést biztos vagyok benne, hogy jópáran kiszámolták a cégnél mindenféle objektívnek nem nevezhető elméleti képlettel, de tény és való, hogy ilyen szabályozási környezetben (ami nem biztos, hogy a legszerencsésebb) még inkább szerencse kérdése minden tudományos megfontolás ellenére is.
a "probléma" egyébként éppen az a hazai geotermikus energiával, hogy ipari/távhő célokra éppen, hogy nem használható, szerintem. Nem sok hiányzik, de "sajnos" inkább csak egyéb, pl. balneológiai felhasználásra alkalmasak. És ez a néhány fokos különbség nagyon nagy (pl. az igazi üzlet, az áramtermelés esetén), mert éppen az állapotváltozáshoz kellene nagy fűtésrásegítés. Az egyéb felhasználású geotermikus projektekkel az a baj, hogy a gombhoz a kabát tipikus esete.
hosszabb távon persze át lehet alakítani a távfűtő rendszereket (ebbe például az is beletartozna, hogy mindenki nagyobb radiátort tesz a lakásba, hogy alacsonyabb hőfokú vízből ugyanakkora energiát tudjon kinyerni)
amúgy szakmailag igen érdekes dolgokat írtál, ritka a fórumon.
De most már fúrja az oldalamat, lehet majd megkérdezem a MANNVIT-es szakitól, hátha ő jobban tudja nálunk :D Ő kb annyira utalt az írásában, hogy ha lejjebb fúrnak a célzottnál akkor nagyobb hőmérsékletet biztos, de nagyobb porozitást nem biztos hogy találnak. Vagyis ha nem alakul minden a terv szerint, a hőmérsékletet lehet emelni új kút fúrása nélkül (azzal h mélyebbre mennek), viszont a vízadóképesség a "szűk keresztmetszet".
És persze egy nagytejlesitményű hőszivattyus kialakitás itt is megvalósitható, hiszen egyébként is vissza kell forgatni a felhozott termálvizet. És ha sok az oldott anyag, akkor ugyis csak höcserélős rendszerrel lehet dolgozni, és akkor mellékesen gyógyfürdő is belefér a lehetőségekbe.
Megkezdődött a leszorítás. Aranyos volt ez az 50.000 darabos pakk 720-on eladásra a záróban. Annyira nem akar esni, hogy 36 millát kell rádobni, hogy süllyedjen... Holnapra is várjuk a záróbeállító kollégát. Egy-két ilyen löket és magától is elindul a lavina. Mutyiszagú, de komolyan.
Könnyen lehet, hogy igazad van, azt nem is vitatom! :D A szentlőrinci esetre mindenképpen. Én csak arra akartam kitérni, hogy a geotermia hőtermelési céllal való hasznosítása sokkal rugalmasabb feltételek mellett történhet, más esetekben pl. sekélyebb kutaknál és nem lakossági energiafelhasználás, hanem pl kaszkád rendszerű ipari hasznosítás esetén (itt nem feltétlen van lakossági fogyasztó) jóval alacsonyabb hőfokot is hasznosítanak. Pl üvegház ->alacsony hőigényű ipari pl szárítórendszerek ->mesterséges halastavak sorrendben csökkenő hőigénnyel alacsonyabb hőmérsékletet is gazdaaságosan hasznosítani lehet, de ehhez nyilván nem 200 millió forintos 2 km-es kutakat fúrnak :D Egyébként erre az esetre szerintem teljesen igazad van, csak lehet, hogy én fogalmaztam pontatlanul, akkor amikor azt sugalltam, hogy erre az esetre is igaz az állításom. :D Bocs a téves fogalmazásért :D
"Szentlőrincen pedig nagy eséllyel nem az dönt, hogy 85 vagy 90 fokos lesz a víz, mert a vízhozam igen tág határok közt változhat. Fűtőmű esetében szerintem jelentős mértékig kompenzálhat a vízhozam. "
nem pontos. egy távhő rendszer előremenő hőfoka sem lehet túl alacsony, mert akkor a távhőrendszer nem tudja leadni a megfelelő hőmennyiséget.
a magyar távhőrendszerek tipikus hőfok lépcsője (90/70 C fok). Finnországban pl. 90/60. Ez azt jelenti, hogy ha 90 foknál alacsonyabb hőmérsékletű vizet küldesz a rendszerbe (bármilyen sokat is), nem tudod leadni a megfelelő hőmennyiséget a fogyasztóknál.
Szentlőrincen az eredeti tervekben sem szerepelt áramtermelés: link
Köszönjük a hasznos infókat, lassan itt olvassa Bokorovics is, hogy mi újság van Erzsike házatáján :) Gatto: ne állj be sehová, szaladj neki a könyvnek, ha funda alapján akarsz venni :)))
120 fok 1200 méteren ? az azért jó lenne :) erről nem tok semmit, de sok a pletyka is körötte...persze lehet h igaz...de jó lenne :D Lehet veszek majd egy keveset a részvényből, lesz megint egy kis helye a portfoliomban...eléggé kifeneklett ugy tűnik 720-750 közt :D remélem ez is egy jó jel :D :D
Az áramtermelésnél ez valóban fontos kritérium, mert ha csak légköri nyomáson is folyékony víz jön azzal nem lehet semmit se csinálni :) Ez fizikailag jobban körülhatárolható, mert kalkulálni lehet a szükséges gőznyomást és a hőveszteséget, és valóban bizonyos hőfok alatt egyszerűen nem hogy nem éri meg, hanem nem is lehet megvalósítani. Viszont fűtőműnél már korántsem ilyen egyszerű, mert sokkal jobban befolyásolja a befektetett költség és a megtérülés - ergo pár száz m mélyről a 60-70 fokos vizet is megéri felhozni az alacsony beruházási költség miatt. A beruházási költség pedig iszonyat sok mindentől függ. Szentlőrincen pedig nagy eséllyel nem az dönt, hogy 85 vagy 90 fokos lesz a víz, mert a vízhozam igen tág határok közt változhat. Fűtőmű esetében szerintem jelentős mértékig kompenzálhat a vízhozam. Nemrég beszéltem levélben a MANNVIT-es vezető geológussal, azt írta, hogy a szentlőrinci fúrás a vízhozamon áll, vagy bukik. Meg ha mélyebbre fúrnak valamivel azzal a hőmérsékletet biztosan el lehet érni, de a megfelelő porozitást egyáltalán nem biztos.
látom nagyon benne vagy a témában, de nem értem ha 120 celsiusos réteghőmérsékletet mértek 1200 méteren akkor hogy lehet az hogy alacsonyabb hőfokú vizet találtak? másrészről nem melegítené felfelé a vizet ha szivattyúzzák?
PANNERGY