A Buda-Cash Brókerháznál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozati cselekményt hajtott végre - írja az Index. Lépett a felügyelet A tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt az MNB ma közzétett végzésében azonnali hatállyal...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=210546
Ilyen esetben zárolni kellene a kapcsolt vállalkozások vagyonát is mert nagy valószínűséggel valamelyik társ vagy leány cégnél lapulnak az elsikkasztott mrd-ok.
A Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor nevével fémjelzett cégek kapcsolati hálója még a hazai cégstruktúrához képest is összetett, érdemes ezért a vállalkozások kapcsolatrendszere mögé komolyabban is benézni. Különös jelentősége van a mostani elemzésnek abból a szempontból is, hogy a zártkörű részvénytársaságok tulajdonosait – a jogszabályi háttérből fakadóan – jellemzően nem teszi közzé a cégbíróság, de az Opten adatbázisában ezek a tulajdonosok is fellelhetőek.
„A zárkörű részvénytársaságok a hazai gazdaság meghatározó szereplői, így tulajdonosi hátterük teljes körű ismerete kulcskérdés a cégek kapcsolatrendszerének elemzésekor” – mondja Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A három cégcsoport egymástól független csoportosulásnak tűnik az adatok első körös elemzése után, azonban a vizsgált cégek csoporton belüli kapcsolatrendszere rendkívül összetett. A tulajdonosok és a vezetők általában több cégben is érdekeltek, a cég–cég közötti tulajdoni jogviszonyok a könyvvizsgálói átfedésekkel pedig már igazi csemegét jelenthetnek az elemzők és a nyomozóhatóságok számára is.
Tulajdonosok és vezető tisztségviselők
A csoportok közül a Buda-Cash-ügyben érintett cégek kapcsolatrendszere a legkiterjedtebb, az alábbi táblázatban a vizsgált cégek közvetlen tulajdonosai és cégjegyzésre jogosultjai láthatóak. A listában szereplő cégek és magánszemélyek a csoport egy vagy több tagjára bírhattak befolyással az elmúlt 3 év során az Opten adatbázisa szerint.
Végső tulajdonosok
Az összetett cégbirodalomban azonban érdemes a közvetett tulajdonosi láncon kapcsolódó, azaz végső tulajdonosokat is szemügyre venni. A csoportok végső tulajdonosi listáján olyan magánszemélyek is megtalálhatóak, amelyek nincsenek a közvetlen tulajdonosok között, illetve fellelhetőek külföldi címmel rendelkező magánszemélyek és cégek is.
A kapcsolatrendszert tovább bonyolítja, hogy a végső tulajdonosok összességében 176 egyéb hazai cég felett rendelkeznek közvetett tulajdonjoggal, ezen cégek pedig összesen 33 milliárd éves árbevételt regisztráltak 2013-ban.
Leányvállalatok
A leányvállalatok a vizsgált cégek által tulajdonolt egyéb vállalkozásokat jelentik, őket különösen érzékenyen érintheti anyavállalatuk fizetésképtelensége. Az Opten adatai szerint mintegy 55 hatályosan kapcsolható vállalkozás tartozik ebbe a kritikus csoportba, amelyek összesen kb. 5 milliárd forint árbevétellel rendelkeznek. A tulajdoni jogviszonyok bonyolultságát jelzik, hogy egyes leányvállalatok megjelennek a cégek tulajdonosainak közvetlen kapcsolati hálójában is.
Testvércégek, egyéb csoporttagok
A testvércégek azok a kapcsolt vállalkozások, amelyeket a csoportok közvetlen tulajdonosai és cégjegyzésre jogosultjai közvetlenül tulajdonolnak vagy irányítanak. A csoporttagok felszámolásai, csődeljárásai ezeket a cégeket közvetve érintik, hiszen várhatóan a hatósági vizsgálatok a tulajdonosi, vezetői körre is kiterjednek, így rajtuk keresztül a fizetési nehézségek és nyomozati eljárások a testvércégekhez is eljuthatnak. Nehéz megbecsülni, hogy ez mit jelent a testvércégek életében, nagyban függ attól, hogy mennyire kötődnek a fő tulajdonosokhoz, milyen egyéb külső tulajdonosaik vannak, és azok milyen arányú befolyással rendelkeznek vagy rendelkeztek a cégek felett.
Az Opten adatbázisa szerint összesen 157 testvércég kapcsolható vagy volt kapcsolható az elmúlt 3 évben a vizsgált vállalkozásokhoz, melyek összesen 26 milliárd forint éves árbevétellel rendelkeznek. Az összetett kapcsolatrendszernek köszönhetően a testvércégek sokszor leányvállalatok vagy éppen tulajdonosok is egyben.
Könyvvizsgálói kapcsolatok
A brókerbotrány jellegzetességéből fakadóan az érintett cégek könyvvizsgálói is a hatósági vizsgálatok tárgyát képezhetik. A vizsgálat tehát elképzelhetően kiterjedhet az érintett könyvvizsgálók egyéb könyvvizsgált cégeire is. Fontos hangsúlyozni, hogy abból a tényből, hogy két cégnek ugyanaz a könyvvizsgálója, nem következik az, hogy pénzügyi vagy jogi kapcsolatban vannak.
A vizsgált könyvvizsgálók összesen 139 cég könyvvizsgálatát végezték az elmúlt években, mely cégek közel 114 milliárd forint árbevételt értek el egy év alatt.
Felszámolás alatt álló pénzintézetek ügyfelei
Sajnálatos módon a BUDA-CASH csoporthoz tartozó pénzintézeteknél számos magánszemély, önkormányzat és vállalkozás vezette a számláját. Ők lehetnek a brókerbotrány legnagyobb vesztesei. Az, hogy mennyit veszíthetnek, cégenként nagyon eltérő lehet, nagyban függ attól, hogy a teljes pénzeszközállományukat az érintett pénzintézeteknél vezették-e, de függ a felszámolási és büntetőjogi eljárások eredményétől is. Mindenesetre több mint 6000 működő vállalkozás vezette folyószámláját az érintett pénzintézetekben.
Gazdasági hatások
A mostani felszámolási és csődeljárásoknak minden bizonnyal komoly hosszú távú negatív következményei lesznek. A legintenzívebb hatás az érintett cégek mikrokörnyezetében lehet. A közvetlen veszteségeken túl a hatósági vizsgálatok is komoly adminisztrációs terhet jelentenek majd, ráadásul felszámolási hullám indulhat a tulajdonosi láncon keresztül, ami már a kapcsolt vállalkozások beszállítóit is kellemetlenül érintheti.
A lokális hatásoknál azonban még komolyabb következménnyel járhatnak majd az ügy makrogazdasági hatásai.
Az egyik legsúlyosabb következmény a befektetői bizalmi helyzet visszaesése lesz. Az amúgy is fejletlen befektetői kultúrával rendelkező Magyarországon a biztonságosabb papírok felé fognak fordulni a megtakarítók, ami likviditási és finanszírozási problémákat vethet fel a kockázati tőkepiacon. A beruházási hajlandóság visszaesése pedig erősen rontja az ország versenyképességét. A bizalmi helyzet romlásának további mellékhatásai lehetnek, hogy a tőke a kisebb pénzintézetek felől a nagyobbak felé vagy az országhatáron kívülre fog áramolni.
Szintén sok pénzbe fog kerülni az ország gazdaságának a várhatóan erősödő pénzintézeti kontroll bevezetése és üzemeltetése. Az adminisztrációs terhek növekedése érezhető lesz mind az ellenőrző szervek oldalán, mind az ellenőrzött pénzintézeteknél, ami szintén ronthatja a gazdaság versenyképességét.
Végül, de nem utolsó sorban újabb pofont kapott a hazai üzleti etika, illetve vállalkozói kultúra is. A közhangulatban újra előtérbe került, hogy Magyarországon mindig vannak kiskapuk, és azokat hosszú évekig büntetlenül lehet kihasználni, még akkor is, ha több száz milliárd forintos összegek elszámolásáról van szó.
Sőt teljes vagyonával felel!:-) Persze itt jön sógor gyerek, koma...erre is van megoldás igaz hosszadalmasabb, de egyszerűen be kell vonni mint másod, harmad rendű vádlottként. Ha nem tud elszámolni vagyonával, akkor ős is bűnrészes lesz, és büntethető, sőt tőle is behajtható! Az egészben az a legszomorúbb, hogy ez több éves per, de működik, csak költséges, mivel mindaddig te vagy felperes a költségeket te fizeted!:-(
Sajnos sok részből tevődnek össze a perköltségek:
1, saját ügyvéded díja,
2, az állambácsinak illetékként fizetendő díj, ami a követelésed 6%-a,
3, illetve akit perelsz, annak az ügyvédi díját is meg kell előlegezned.
Ha nyersz, akkor ezeket a költségeket visszakaphatod.... ha van lóvéja az adósnak!!! Ellenkező esetben beindul a végrehajtás, de ott már kevés az esélye annak, hogy pénzt látsz...
Én csak a Beva értékhatárban bízok! semmi másban..
Aki 6 misi fölött van:
Mivel a nagy büfik rá teszik a kezüket a maradék vagyonra, ott nem marad majd semmi..
Esetleg a számlán van valamennyi pénz + az állami felelősség is nagy ebből lehet remélni valamit!
ezen mit vársz. Beadod a kárigényed az első lehetséges napon és ennyi.
az lesz érdekes, amikor a felszámolótól kapsz egy kimutatást, hogy mit találtak a részedre, amit visszakapsz. Na én attól félek egy kicsit, hogy a papír 30%-a sem lesz meg
Ez a rész egy kicsit megrémít, nem tudom értelmezni:
"erre jön még rá az illeték és az "ellenfél" ügyvédi munkadíja:
"pertárgy értékének (az érvényesített követelés) 6%-a, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.500.000 forint. Ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 2.500.000 forint.
Ami az ellenérdekű felet képviselő ügyvéd munkadíját illeti, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét az alábbiak szerint állapítja meg:
a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft."
Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=210546