MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste)  

Néhány megjegyzés a letartóztatáshoz:
.
1. Nincs olyan információ, amely szerint Hodorkovszkij személye megkülönböztetett szerepet játszott volna a hosszú távú olajszállítási szerződés megkötésében és a ZMB vegyes vállalat létrehozásában.
2. A hosszú távú olajszállítási szerződésben kialkudott „Leár” (Brent mínusz ? %) ismerete nélkül nehéz megítélni a Yukos-MOL partnerségi viszony értékét.
3. Emlékeze tem szerint, az olajbeszerzési szerződés megkötését nem előzte meg nyilvános pályázat. A Mol júniusi rendkívüli tájékoztatása pedig nem terjedt ki arra, hogy az orosz olajcégek közül miért éppen a Yukos-ra esett a választás. További kérdés, hogy a Yukos-szal közösen alapított vegyes vállalat (ZMB) által kitermelt olajat milyen áron importálja a MOL: a Yukos export árain, vagy annál kedvezőbben?
.
Szeri ntem a hír nem befolyásolja a MOL-Yukos viszonyt és nem érinti a MOL árfolyamát.
üdv. zj

Lehet, hogy felminősítik a Jukosz-ot?! Nem mintha így ismeretlenül bajom lenne az említett személlyel, de a média nem kímélte. Az olajellátást nem hinném, hogy zavarná, ellenben kérdés, hogy az oroszoknak milyen szerep van/volt szánva a 10-15%(?)-os Mol részvénycsomag értékesítésében.

Sziasztok!
Letartozt attak a leggazdagabb oroszt a Jukosz tulajdonosat Mihail Hodorkovszkijt.
Szer intetek ez befolyasolhatja a MOL arfolyamat?
Mivel az orosz orias strategiai partnere a MOL-nak es M.o. olajellatasanak 70-%-at a Jukosz biztositja.

Bocs a hosszu "hozzaszolasert", de azt hiszem ez szukseges volt!

Mol-PKN Orlen: egyoldalú szerelem

Lengyel-magyar, két jó barát? Varsó, miután képtelen eséllyel beszállni a kelet-európai olajjátszmába, frigyet ajánl. Régiónkon is túlmutató olajipari holdingot tervez, Gdansktól Athénig. Azonban sem az osztrák OMV, sem a magyar Mol nem akar lagzit. Hogy miért? A PKN szinte csak magát ajánlhatja fel, ami kevés az egyesüléshez. Ráadásul a közelgő uniós csatlakozás miatt sem lenne értelme a násznak. Brüsszel vétózna.




Kattintson az ábrára

Vodkamámor, hóbuckákat átszelő lovas szán, piros-fehér színekben díszelgő, hermelinprémes bekecs, nagy bajusz és a Visztulán is áthallatszó nóta. Sienkiewicz regényeiben így indul leányt kérni egy lengyel.
Most nem így tette. Igaz, évszázadokkal vagyunk később. De a lényeg nem ez, hanem hogy a vezető lengyel olajcég, a PKN Orlen ma nem menyasszonyt keres. Ô ajánlkozik arának. Ám kosarat fog kapni.
Na de ne rohanjunk előre, kezdjük az elején!
Előny a Molnál
Hosszú vajúdás után (lásd keretes írásunkat) Varsó idén őszre döntötte el, mit is akar kezdeni olajiparával. A kisebbik céget, a gdanski finomítót piacra dobja, a nagyobbal, a PKN-nel piacot szerez. Zbigniew Wróbel PKN-főnök már júliusban jelezte, szívesen egyesülne a magyarokkal. Terjeszkedési terveit a Miller-kabinet is elfogadja, mi több, támogatja. Hiszen a miniszterelnök tavasszal sem emelt kifogást, amikor a 28 százalékban még mindig az állam tulajdonában álló PKN Berlin felé indult. Megvette a BP majd félezer német benzinkútját.
Huszáros vágás. Csakhogy szinte ugyanekkor a Mol a magyar virtusról tett tanúbizonyságot: rálicitálva az osztrák OMV-ra megszerezte a horvát INA-t. Nekik ugyan nincs annyi töltőállomásuk, de utat nyitnak a Balkánra. S ami talán még ennél is fontosabb: a Barátság-Adria vezetéken Amerika felé áramló orosz olaj sápját innentől zömmel Budapest szedi be.
A következő játszmában, Belgrádban a Mol és az OMV is veszített. Az orosz Lukoil ellen azonban nem csupán a szerbek pánszláv ütemre dobogó szíve miatt nem volt esélyük: az oroszok bizony más súlycsoport.
Nyár végén aztán megnyílt a román front is: keleti szomszédunk kormánya kiírta a pályázatot a Petrom olajgigász magánosítására. A képlet itt is egyszerû: akié a Petrom, azé a román benzinpiac, nem is beszélve a finomítókról. Függő játszma még az Unipetrol: a cseh olajcég nem is annyira kútjai, mint inkább finomítói miatt lehet finom falat.
Lengyel illúziók
Ezzel vissza is tértünk a Wróbel-nyilatkozatra . Melyre a múlt héten végre reagált a hivatalos Varsó is, konkrétan a kincstárügyi minisztérium - az itteni ÁPV - helyettes vezetője. Tadeusz Soroka úgy vélte: az egyesülési terv érdekes. Kevésbé volt visszafogott egy, a Reutersnek névtelenül nyilatkozó kormánytisztviselő, aki idén novemberre tette az egyesülési tárgyalások megkezdését. Sőt állítólag heteken belül Piotr Czyzewski kincstárügyi miniszter, majd Leszek Miller miniszterelnök is jön Pestre.
A hangsúly az állítólagon van. Magyarországon erről még ugyanis az égvilágon semmit sem tudnak. A Pénzügyminisztériumh oz nem érkezett megkeresés - bár Máté Dániel főosztályvezető szerint, ha jön, készséggel tárgyalnak -, s a külügyi tárca honlapján található napirenden sem található Miller-vizit. A Molnál persze azonnal felfigyeltek a hírre, ám érdemben nem foglalkoztak az üggyel.
Hogy miért? Egyszerû: a Molnak régiós terjeszkedési céljai megvalósításához nincs szüksége a PKN-re. Eddigi akvizícióit egyedül is véghez tudta vinni, Romániában pedig a lengyelekkel karöltve sem lenne fikarcnyival több esélye, mint egyedül. Pénzre, főleg a gázüzletág eladása után, pedig nincs szüksége. A lengyel piac persze érdekes, nem beszélve a német kutakról, de minek ehhez lagzi?
Na de nézzük végre magát a varsói fúziós tervet! A forgatókönyv szerint először csak kerettulajdonlásról lenne szó, azt követné egy vegyes vállalat, végezetül pedig jönne a teljes egyesülés. Csakhogy már az első lépés is gondot okoz.
A kereszttulajdonlás ugyanis jelenleg úgy lenne gyorsan megoldható, hogy a Mol kapna a PKN állami papírjaiból, a lengyelek pedig a magyar cég 23 százalékos kormánypakettjéből.
Egyszerû csere azonban nem jöhet szóba, hisz mindkét kabinetnek pénzre van szüksége; a Mol 15 százalékának eladásával például már idén számol a magyar kormány. Ezt elméletben persze megvehetné a PKN, reálisan azonban aligha. Medgyessyéknek ugyanis ehhez fel kellene rúgniuk terveiket.
Döntő a határidő is. Ugyanis az egyesülés első két stációját még az uniós csatlakozás előtt, azaz májusig nyélbe kellene ütni. Brüsszelben ugyanis valószínûleg megvétóznák az üzletet.
S ekkor még nem is beszéltünk arról, hogy a lengyelek az osztrák OMV-t és a görög Hellenic Petroleumot is bevonnák a buliba. S nem is akárhogy, Varsó csak olyan konszernt tudna elképzelni, amelyben a PKN-nel szemben senki sem kerülne fölénybe. Sem a Horvátországot és Szlovákiát uraló Mol, sem az eurómilliárdokon ülő OMV, sem a fél Balkánt ellenőrzése alatt tartó Hellenic Petroleum.
Nem túl valószínû forgatókönyv. Sokkal több esély van egy másikra. Miután a lengyelek házassági tervei kudarcot vallanak, kénytelen-kelletlen visszatérnek az eredeti tervhez, a PKN magánosításához. Hiszen a költségvetés lyukak befoltozása nem tûr halasztást. Így viszont az állam kezében lévő 28 százalékos pakettért már versenyezhet a Mol és az OMV is. Akár szövetségben is. Komoly esélyük lenne a sikerre. Ha ugyanis nem nekik, akkor valamelyik orosz óriásnak kellene eladni a részvényeket. Ez viszont a hagyományos orosz-lengyel "barátság” ismeretében nem túl valószínû.

Máté T. Gyula

Kedves Zelena Úr!
Bocs, ha félreértettelek. Amúgy szerintem a MOL Ig.-nek is illene nyilatkoznia, elvégre korábban mintha Ők is hasonló terveket szövögettek.
Üdv

Kedves Kanyisz,
Javaslom, hogy olvasd el újra a hozzászólásomat. Szerintem nincs lényegi eltérés a véleményünk között.
üdv. zj

Kedves Zelena Úr!
Szerintem Ön fordítva ül a lovon. Nem a MOL Igazgatósága a főnök, hanem a tulajdonosok. Egy tulajdonos arról tárgyal egy másik cég tulajdonosával amiről akar. A részvénycseréhez ráadásul a MOL Igazgatóságának semmi köze arról csak a cserélendő részvény tulaja állapodhat meg.
Persze ha a PM megállapodik akkor meg kell győznie a többi MOL tulajt is az egyesítésről (a részvénycseréről nem!!!), a MOL Igazgatósága meg végrehajt.
Persze a leírtak "kissé" sarkítottak, de ez az eredeti állapota egy cég irányításának.
Üdv

Egy híradás szerint:
„A lengyel kormány megkeresése esetén a Pénzügyminisztérium (PM) nyitott a tárgyalásra a lengyel olajipari vállalat, a PKN Orlen és a
Mol esetleges egyesítésével kapcsolatban - mondta Máté Dániel, a szaktárca főosztályvezetője hétfőn az MTI-nek.”
.
Megjegyz ésem:
A 23 %-os állami tulajdonhányad értékesítéséről PM közgyűlési jóváhagyás nélkül bárkivel tárgyalhat, a MOL nyilvános részvénytársaság nevében azonban ezt nem teheti.
A MOL egyetlen részvényes sem rendelkezik felhatalmazással a Társaság egyesítéséről való tárgyalások folytatására.
(Ha a PM szükségét látja, akár rendkívüli közgyűlésen is indítványozhat a Társaság egyesítésére vonatkozó közgyűlési határozati javaslatot.)
Máté Dániel, „nem PM szóvivőnek” azt kellett volna közölnie, hogy a PM egy esetleges lengyel megkeresést továbbítana az ügyben egyedül illetékes MOL Rt Igazgatósága részére.
Üdv. zj

Hm. Szerződésben rögzíteni, hogy sohasem veszek meg valamit. Érdekes lenne...

Úgy gondolom nem véletlenül maradt el a gázárképlet megjelentetése. Az én forgatókönyvem: a moszkvai lobbi nyomására a Gazprom megkapja a gázüzletágat, cserében felhagynak a MOL-ban történő részesedésszerzéssel és részvénycsere útján létrejön a 22,7% állami tulajdon átadása (privatizációja) a PKN Orlennek. Na, mit szóltok ehhez ?
Üdv, várom véleményeiteket, Zs.

Gázüzletág 2003. évi eredményének becslése (2003-10-16)
Az első félévi 12,2 mrd Ft-os vesztesége után az éves szinten csak mínusz 2 mrd Ft (esetleg nulla) veszteséget várok.
.
Várható Gázszegmens-eredmény ek a második félévben:
Q3: + 11 mrd Ft
Importár: 141 USD/ezer m3 import ár, 231 Ft USD árfolyam alapján 32,60 Ft/m3
Viszonteladói ár: 36,70 Ft/m3
Import árrés: + 4,1 Ft/m3
Értékesítés volumene: 1,7 mrd m3
- Gázimport nyereség: 7 mrd Ft
- Q2-ben feleslegesen előre hozott tárolói veszteség-elszámolás : 3,9 mrd Ft visszaírása
.
Az októberi áremelés ismeretében (a még jelenleg is érvényben lévő, korábban be nem tartott árképzési formula alapján indokolt volt)
Q4: 0,00 mrd Ft.
Importár: 144 USD/ezer m3 import ár, 225 Ft USD árfolyam alapján 32,40 Ft/m3
Viszonteladói ár: 32,40 Ft/m3
Import árrés: 0,00
Értékesítés volumene: 4,7 mrd m3
- Gázimport nyereség: 0,00 mrd Ft
.
A januári import árak meghatározásához szükséges Q4 gázolaj és fűtőolaj árak, továbbá a januári HUF/USD árfolyam még nem ismertek. Ezért meglepőnek tartom, hogy a GKM már három hónappal korábban bejelentette a 2004. januári áremelést (nagyfogyasztóknak nem lesz áremelés, lakosságnak 5,6 %)
üdv. zj

Kedves Janos.
Elegge meggyozo az amirol irsz, de... fene tudja, nekem azert ugy tunik, hogy lesz egy kis orosz reszesedes. Hogy mekkora azt nem tudom meg mondani.
Udvozlettel ;

Azt nem tudom kizárni, hogy a Yukos, részleges amerikai tulajdonba kerülése esetén megjelenhessen. Az amerikai tulajdonos megjelenése el- és befogadhatóvá tenné a Yukos-t, nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban.
Üdv. zj

Az esetleges orosz befolyás véget vetne a horvát terjeszkedésnek is. Már csak ezért sem jöhet szóba.
üdv. zj

1., kérdés, hogy mi az "alapvető érdek", illetve menniyre határozható meg konkrétan további érdekek? Szerintem nagy pontossággal meghatározhatók...

2., kvázi monopol beszállító felvásárlási törekvését nem nagyon hiszem, hogy versenyjogi okok miatt blokkolná a GVH (ezt egy kicsit át kéne gondolni)

Kedves JPM,
Visszatérve az oroszok esetleges tőzsdei vásárlására véleményem az alábbi:
.
Az olajszállító Jukosz és a gázszállító Gazprom hosszú távú szállítási szerződésekkel, ezen belül Take or Pay típusú átvételi kötelezettség elfogadtatásával biztosította alapvető érdekeinek érvényesülését.
.
A kvázi monopolhelyzetet eredményező szállítói szerződésekre tekintettel a Versenyhivatal valószínűleg nem hagyná jóvá a két orosz szállító irányításszerzését a MOL-ban.
Más orosz cégek pedig miért lennének érdekeltek a tulajdonszerzésben, ha a konkurens orosz szállítók a hosszú távú szerződésekkel már bebetonozták magát a nyersanyagszállításb an?
Üdv.zj

Kedves János!
Köszönöm válaszodat, még az is lehet, hogy beleveszek! (ha phylaxia roham mellett marad rá pénzem! :)))

Kedves Laurion,
Úgy gondolom, hogy a MOL tetejét az ÁPV RT eladási árszintje határozza meg. (Esetleg fordítva!)
A bizonyára kiváló Q3 eredmény közzététele után az árfolyam még tovább emelkedhet. (Ne feledjük, hogy a gázszolgáltatói részesedések értékesítési eredményének el nem számolása, továbbá a feleslegesen előrehozott tárolói veszteség-elszámolás , valamint a június 30-i gyenge forint árfolyamok fordították mínuszba a Q2 eredményét. Ezek a tételek most a Q3 eredményét növelve ismét megjelennek.).
.
MÁS :
A magán véleményem az, hogy az INA tranzakció 85 M USD összegű felára nélkül, a Slovnaft-akvizíció 30 M USD összegű többletköltsége nélkül, továbbá a szlovákok (?!) mindössze 6.000 Ft-on történt zártkörű tőkeemelése és az 5.621 Ft-on átváltoztatható kötvénykibocsátás nélkül már most is tízezer Forint körüli szinten foroghatnának a MOL papírok.
Egyébként, az árfolyam a kormány és a menedzsment kommunikációjával (vagy annak hiányával) erősen mozgatható.
Emlékeztetnék arra, hogy a gázárak rendeződésének kezdeti időpontja visszanyúlik az uniós tárgyalások 2002. decemberi lezárására. Mivel a gázárképzés terén nem részesültünk derogációban (nem is kértünk!) nem lehetett kérdéses a gázimportveszteség megszűnése. Erre tekintettel, elvileg már 10 hónappal ezelőtt emelkednie kellett volna az árfolyamnak. A politikusok és a menedzsment kommunikációja (intervenció értékkel bírva) azonban elbátortalanították a befektetőket. A részvénypiaci szereplők uniós jogharmonizációba vetett hitét is sikerült rövid távon megingatni.
Elgondolkodtatónak tartom, hogy az Európai Bizottság illetékes Főigazgatóságaival a hazai gázárképzés módjáról, jövőjéről folytatott levelezésemről sem a GKM, sem a MOL nem kívánta tájékoztatni a nyilvánosságot, a sajtó részére küldött tájékoztatásaim szintén rejtve maradtak.
Azt hiszem, hogy közvetlenül a csatlakozási feltételek 2002. decemberi véglegesítését követően, reálisabb és pozitívabb kommunikáció segítségével az árfolyamok már tavasszal elérhették volna a jelenlegi szintet. (Ehhez jó alapot teremtett a 2002. évi gyorsjelentés is. Február 14-én rekord éves nyereségről számolt be a MOL!)
Az is igaz, hogy ebben az esetben, valószínűleg nem lehetett volna 2003. tavaszán mindössze 6.000 Ft-on, nem nyilvános tulajdonosi hátterű szlovák társaságokat 10 százalékos tulajdoni hányadhoz juttatni, továbbá nehezebb lett volna a közgyűlés jóváhagyását megszerezni az 5,621 Ft-on átváltoztatható kötvények kibocsátásához is.
.
Együtt érzek azokkal a részvényes társaimmal, akik a nem megfelelő kommunikáció következtében kilenc hónappal megkésett emelkedést már nem bírták megvárni és ezért vagyoni hátrányt szenvedtek. .
Természetesen, tudatosságot, vagy szándékosságot nem mernék feltételezni a nem megfelelő kommunikáció folytatása kapcsán, továbbá tisztességtelen árfolyam-befolyásolá ssal sem vádolnám meg a helytelen kommunikáció gyakorlóit.
.
Üdv. zj

Az oroszok már a spájzban vannak...
A BC volt a próba, az el?adás most következik.