Topiknyitó: pampa 2007. 06. 28. 12:58

Mi lesz veled világ?  

Legyen egy topikja a külföldi híreknek is.

Mint mindennek ezeknek is van hatásuk a Magyar tőzsdére.

Ezt most találtam nagyon érdekes,demokrácia értelmezés.



link
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
sanka 2009. 02. 15. 12:33
#1060
igen akkor, és ez a lényeg, elvakult emberek vagytok, és ettől nem láttok, csak néztek!!!!
Csá!!!
cetas 2009. 02. 15. 12:24
Előzmény: #1058  sanka
#1059
Sajnos, hazudsz.
Gyurcsány előtt az ország adóssága kezelhető volt. :(
sanka 2009. 02. 15. 11:51
#1058
cetas, ki kel ábrándítsalak a tévelygéseidből.
Bárki, ismétlem bárki, is lesz, vagy kerűl kormányra, olyan intézkedéseket kell majd meghoznia, amibe szinte a fél ország bele fog halni, és most szándékosan nagyítottam.
Azt amit most a jobboldal hangoztat az semmi, annál sokkal, de sokkalta keményebb intézkedéseket kell hozni, szinte minden téren, most nem akarok ebbe belemenni, mindenki hallott már ezekről.
És azt gondolom, hogy bármennyire is nem tetszik ez nektek, de ezt a szart a két nagy párt
hozta össze, egymást túllicátáló, buta demagógiájával.
Tehát lehet itt reménykedni, hogy ha majd jön Orbán a "zseni", akkor majd minden egycsapásra meg fog változni, ez csak duma, majd akkor fogtok rádöbbeni, mekkora hazugságot állít a fidesz.
Ebből természetesen nem akarok vitát indítani, csak annyiszor találkoztam már a te és hozzád hasonlók beírásaival, ezért írtam én is egy pár sort.
Üdv.
cetas 2009. 02. 15. 11:05
Előzmény: #1056  cetas
#1057
A link még egyszer:
link
cetas 2009. 02. 15. 11:02
#1056
"Milyen lesz az államcsőd?

Hogy milyen lesz? Nos ezt próbálom szemléltetni az argentin példán keresztül.

1990-1994 között Argentína sikeres gazdasági növekedéssel és stabil árakkal büszkélkedhetett. A felgyorsított privatizációs folyamatok bevételeit azonban nem a már akkor is jelentős adósságállomány lefaragására fordították, és a privatizált cégek nyereségeiket külföldre vitték, ami a fizetési mérleg romlását eredményezte. Menem elnöksége alatt a gazdasági növekedés és a privatizációból származó bevétel a központi költségvetést majdhogynem egyensúlyban tartotta. 1994-től a költségvetés folyamatosan deficites volt, még a pozitív gazdasági növekedés éveiben is. Az év végére az adósság elérte a 70 milliárd dollárt, majdnem meghaladva azt a szintet, amikor Menem átvette az ország irányítást.

Összességében azt mondhatjuk, hogy 1998-ig a stabilizációs és gazdasági intézkedések sikeresnek tűntek, az árak stabilak voltak, az export és a gazdasági növekedés stabil volt így Argentína joggal lehetett Latin Amerikában a gazdaság fejlődésének példaképe. A 90’-es évek elején kétségtelenül a hatalmas tőkebeáramlás következtében a gazdaságnak elegendő megtakarítása volt, hogy a gazdaságot az infláció veszélye nélkül dinamikussá tegye, hiszen árfolyamának köszönhetően a nemzetközi inflációs trendeket követte.

1997-től nem mentek olyan jól a dolgok. Ott volt az Ázsiai válság, az orosz válság, amely ismét tőkekiáramláshoz és nehezen elérhető hitelekhez vezetett. Az egyik legsúlyosabb probléma az volt, hogy a kölcsönök egyre drágábbak lettek és a válság utóhatásaként nőttek a kamatok és a tőkekivitelek, mindez teljesen lerontotta Argentína likviditását.

1998-ban az államadósság a GDP 40%-a volt. Az 1999-es évek végén, a 2000-res év elején látszó javulást a következő kormány adónövelése teljesen porrá zúzta. Ahogy a gazdaság egyre jobban süllyedt az adók miatt, a kormánynak egyre nehezebb volt tőkésíteni adósságait, mert a potenciális kölcsönöket biztosítók egyre inkább tartottak a fizetésképtelenségtől. Nem meglepő, hogy a megnövekedett adók súlyosbították a válságot, hiszen a társadalombiztosítás és az orvosi ellátás adója 31,9 %-os lett.

Miután Cavallo még a nyáron bejelentette, hogy az ország nem vesz fel újabb hitelt, mert már nem képes azt 14 %-os kamattal fizetni, az immár 130 milliárd dolláros adósság törlesztését illetően a befektetők igen kétségbe estek.

Cavallo célul tűzte ki hogy drasztikusan lefaragja a központi kiadásokat, azaz csökkenti a közalkalmazottak bérét, a közalkalmazotti nyugdíjakat, keményen megakadályozza az adófizetés elkerülését, viszont a szociális kiadásokra szánt összeg nem csorbul és elbocsátások sem lesznek.

Nem sikerült meggyőzni Amerikát, és elérni, hogy járjon közre az IMF-nél, hogy a kormány minél hamarabb megkaphassa a 4.3 milliárd dollárod segélyt. Amerika nemleges válaszát azzal magyarázta, hogy a kormánynak maga előtt kéne tartani az IMF által kitűzött „zéró deficit” koncepciót, vagyis a kiadások és a bevételek egyensúlyban tartását, hogy a segélyt megkaphassa. A szeptemberben nyújtott 8 milliárdos hitel az IMF-től ugyan esélyt adott a fizetőképesség megőrzésére, de a cserébe ígért költségvetési fegyelem és bérstop nem valósult meg.

„December 1-én bevezették a „corallitio” (kicsi korall) reformot, melyben olyan banki szigorításokat hoztak, melyek meghatározták a pénzkivétel mennyiségét.

A válságnak köszönhetően az ötéves peso-kötvény 65%ig emelkedett, emiatt az állam nem bocsáthatott ki újabb kötvényeket, hiszen legalább annyit kellene kínálnia magának is. Az adósság csökkentésének azonban innentől nincs más módja, mint a fizetésképtelenség bejelentése, illetve nemzetközi intézmények segélye. A hitelminősítő intézmények bejelentése után, miszerint az ország fizetésképtelen, nincs olyan szereplő a piacon, aki hitelezne Argentínának. Olyannyira, hogy az IMF is egyetértve a hitelminősítő intézményekkel- és az említett adósságcsere programot is fizetésképtelennek tartva leállította a decemberre esedékes 1,3 milliárd dolláros hitelcsomag átutalását. Követendő példaként a Világbank és az Amerikaközi fejlesztési Bank is egyenlőre leállította az 1,1 milliárd dolláros hitel folyósítását. „Ezt követően az argentin kormány bejelentette, hogy megszünteti a magánszektor bizonyos kedvezményeit, és egy olyan szigorú költségvetést terjesztett a elő, mely a kiadások egyötödét, mintegy kilencmilliárd dollárt megspórolna. Az intézkedés célja az úgynevezett „ zéró deficit” elérése, melyhez vagy az említett adósság-csere program beindítása szükséges külföldi hitelezőkkel, vagy a levegőben lógó IMF segély átutalása.
A nép bizalmatlansága nőtt és a közelgő leértékelést látva egyre inkább elszaporodnak a tüntetések, az élelmiszer lopások. Egyes tartományokban élelmiszercsomagot osztottak, hogy az erőszakot elkerüljék, de a helyzet sokakat a nyolcvanas évek hiperinflációs időszakára emlékeztet. A levegőben érezhető leértékelés következtében viszont az emberek el kezdték kivenni pénzeiket a bankokból, mellyel fiskális válsághoz vezették az országot.

December 19-én az argentin társadalom fellázadt és az utóbbi évek legnagyobb szociális tiltakozását provokálta, mely a De la Rúa kormányzat végéhez vezetett. Ez volt a „fény” a közvéleményben, hiszen nagyon magas volt a munkanélküliség, az állami költségeket és a fizetéseket megnyirbálták, keresve a fiskális egyenlőséget és biztosságot- és most azt is megtagadták tőlük, hogy saját megtakarításaikat használják.

A külföldi adósságállomány ekkor 139 milliárd dollárra rúgott, a munkanélküliség aránya 18 százalék.

2002-re az adósság 141 milliárd dollár, a munkanélküliségi ráta 22 százalékos és a lakosság 45 százaléka a hivatalosan megállapított szegénységi küszöb alatt él.

„A bankrendszer összeomlásának elkerülése érdekében a kormány úgy döntött, hogy egy ideig zárva maradnak a bankok, hiszen egy nap alatt akár 200 millió dollár is képes elhagyni a bankszámlákat, ezzel azonban a pénzügyi rendszer iránti bizalom folyamatosan gyengül.” A nagy mennyiségű pénzfelvétel miatt megnőtt a kereslet a dollár iránt, ami végül a pénzügyi rendszer összeomlásához vezetett volna. A kormány azt tervezi, hogy a bankbetétek túlnyomó többségét 10 éves futamidejű állampapírrá alakítja, vagyis az emberek megtakarításaikhoz a jövőben nem férhetnek hozzá.

Májusra az inflációs ráta „41 százalékra ugrott, az árak 75 százalékkal drágultak, nőtt a feketegazdaságban foglalkoztatottak száma, a nemzeti valuta dollárhoz viszonyított értéke a negyedére zuhant, az export 56,3 százalékkal csökkent, az import közel 40 százalékkal nőtt, főleg a mezőgazdasági termékből Argentína a modern gazdaságtörténet legnagyobb államcsődjét éli. „A pénzintézetek nincsenek olyan állapotban, hogy a valamennyi betétest egy időben kifizessenek, a júniusban életbe lépő „kötvényesítési terv” értelmében 16 milliárd dollárnak megfelelő összegű betétet ugyan továbbra sem fizetnek ki, de az illetők választhatnak három-öt vagy tízéves lejáratú dollár-, illetve pesokötvények között. Akik nem kívánnak betétük helyett kötvényt, készpénzpótló eszközöket, úgynevezett certifikátokat ajánlanak fel, amelyeket meghatározott nagy értékű cikkek – ingatlanok, járművek – vásárlására, valamint adótartozás kifizetésére lehet felhasználni. A kormány abban reménykedik, hogy a gazdaság konszolidálódik, mégis sokan úgy vélik, hogy a betétesek tömegei nem fogadják el a kötvényeket.”

Szeptember 25-én kialudtak a fények Buenos Aires utcáin. A kormány ugyanis megemelte a közszolgáltatások tarifáját: a nemzetközi hívásokét 275%-al, a fűtést 50%-al és az áramot 35%-al.

A munkanélküliek tüntetése általánossá vált. A betétek befagyasztása és a súlyos recesszió vállalkozások ezreit tette tönkre Argentínában.

A munkanélküliségi ráta májusra 25 százalékosra emelkedett, több millió ember már egyáltalán nem rendelkezik készpénzzel, melynek szerepét az árucsere vette át.

A négy éve tartó gazdasági recesszió miatt egyre többen élnek a szegénységi küszöb alatt. A társadalom tehetősebb rétege megtermeli a szemetet és a szegények gyorsan gyarapodó serege pedig átkutatja a hulladékot, reménykedve, hogy talál valami értékeset használhatót. Felmérések szerint Buenos Airest 40 ezer guberáló árasztja el éjszakánként, a lakosság 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt tengődik."
link iffeisen
TrendMan 2009. 02. 14. 18:03
Előzmény: #1054  rapista
#1055
... Bogár szerint a globális kapitalizmus gyötrelmeitől sújtva érdemes felidézni Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdász ismert tézisét, amely szerint: "The business of the business is the business." Ez valójában azt jelenti, hogy ha valami rövid távon és üzemgazdasági szinten profitot hoz, akkor ezt a tevékenységet abban az esetben is folytatni, sőt bővíteni kell, ha tudjuk, hogy ezzel százszor akkora kárt okozunk másoknak.

Bogár emlékeztet arra, hogy a fenti brutalitásra a közgazdaságtan megalkotta az "extern költségek" fogalmát. Ez valójában annyit tesz, hogy nálam a haszon, máshol pedig a ráfordítás. Többek között ennek az üzleti mentalitásnak is köszönhető a mostani válság.
rapista 2009. 02. 14. 12:13
#1054
kanyisz 2009. 02. 14. 10:34
Előzmény: #1052  stopa
#1053
Ilyen hozsannát lehetne írni sztálin oroszországáról, vagy rákosi magyarországáról is, tények alapján.

Azért ezt külön kiemelném.
"Ma az autó a legtöbb magyar ember számára elérhetetlen - vagy a benzinárak miatt garázsban porosodó - luxustárgy." Legközelebb tuti nem fogok lassítani, amikor meglátok egy másik autót, elvégre az utakon/sztrádákon látható tömegnyomor csak káprázat, mert ma az autók valójában porosodó luxustárgyak.
stopa 2009. 02. 14. 09:38
Előzmény: #1051  pampa
#1052
pampa 2009. 02. 14. 08:51
Előzmény: #1050  Conqui
#1051
Conqui

Komolyabbnak gondoltalak. Tévedtem.

Abbasz a Palesztin hatóság elnöke.Jelenleg még a határok sem lettek meghatározva. A főváros kérdésében sem sikerült megállapodni. Teljesen kölönbözőek az álláspontok. A Ciszjordániában létesült vad-telepek státusza sem rendezett.
Palesztina Izrael területén belül egy autonóm terület és ezt a területet főleg az arab országok és még számos más ország is elismerte önálló államként. De ennek jogi értelemben nem nagy jelentősége van. Ugyanúgy mint annak,hogy Izraelt nagyon sok ország nem ismerte el...Mégis létezik...
Palesztinát elismerték és "még sem" létezik.

Egy palesztin-Irán labdarúgó mérkőzésre hol kerülhetne sor? :)))

Hogyan hívják Palesztina fővárosát?
Esetleg egy palesztin hadügyminiszter nevet tudnál írni? Hadsereg főparancsnokét? Egy palesztin kereskedelmi kikötő nevét ahol a nemzetközi vizekről érkező hajókat fogadja?

:)))

Még hogy önálló állam.....
Conqui 2009. 02. 13. 20:32
Előzmény: #1049  pampa
#1050
Ha nincs állam, Mahmud Abbasz ki a lóf..sz?
pampa 2009. 02. 13. 20:20
Előzmény: #1048  Conqui
#1049
Conqui

Arról,hogy létezik e önálló Palesztin állam ne nyissunk vitát. Mert ha a te álláspontodat vesszük mérvadónak még rosszab a kép a kialakult helyzetről.

Az USA mindenkori elnökei a legfőbb célként az önálló Palesztin állam létrehozását jelölik meg. Nos,akkor van,vagy nincs?

Sorolhatnám az ellentmondásokat naphosszat,de minek hiszen ezt te is ismered.

Conqui 2009. 02. 13. 20:00
Előzmény: #1047  pampa
#1048
Én azt hittem, hogy te megfelelő történelmi és politikai ismeretek birtokában polemizálsz. Ezek után megkérdőjelezhető amúgy is gyenge lábakon álló objektivitásod.
"Palesztina jelenleg 103 ország által hivatalosan elismert de jure állam a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen."
"1988. november 15-én Magyarország elismerte a palesztin állam „kikiáltását”. Azóta a palesztin képviselet nagykövetségként működik. Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát a Palesztin Nemzeti Hatóság területén fekvő Ramallahban."

Tehát háború.
És Izrael nem tart megszállva területet. Gáza volt az utolsó.
pampa 2009. 02. 13. 18:33
Előzmény: #1043  Conqui
#1047
Conqui

A kérdéseidet nem tudom értelmezni.Szerintem még nem létezik önálló palesztin állam. Tehát Izrael formálhat jogot az ott történt bűncselekmények megtorlására.
Elfoghatja,vagy ha úgy dönt kiadhatja a Nemzetközi bíróságnak a gyanusítottakat.
És ezért nem értem a háborút sem,max. polgárháború lehet a két fél között.
Ezért lehet a Hamasz által folytatott tevékenység terrorizmus.
És ha Izrael csak önvédelemből harcol a szomszédai ellen akkor miért tart meszállva területeket?
Én nem vitatom izraelnek a jogát az önvédelemhez, de azt nem fogadom el,hogy megelőző csapást önvédelemnek minősítsen.
Conqui 2009. 02. 13. 18:19
Előzmény: #1045  Conqui
#1046
Még annyit: ahogy szokták mondani, az ördög a részletekben rejlik. Lehet természetesen általánosságban elítélni az izraeli válaszlépéseket, de még egyetlen megoldási javaslatot sem láttam tőled leírva.
A bíróság elé állítási süket dumát most hagyjuk...
Conqui 2009. 02. 13. 18:16
Előzmény: #1044  pampa
#1045
Iráni atomreaktort egyetlen egyet sem bombázott Izrael. Irakit viszont igen. Valóban.
Ennek jogosságáról vagy jogtalanságáról nem nyilvánítok véleményt mert nem ismerem a körülményeket.
Az állítólagos PFSZ irodák lebombázásáról semmit nem találtam a neten, arról mégcsak nem is hallottam.
ENSZ megfigyelők tornya valszeg tévedés volt. Olyan tévedés, amely háborúban elfordulhat. Ha nem, akkor az ENSZ bizonyára megteszi a szükséges lépéseket.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy az álláspontomban felvetett kérdésekre pusztán ennyi a válaszod.
És még azt mered állítani, hogy nem vagy antiszemita...
pampa 2009. 02. 13. 17:32
Előzmény: #1043  Conqui
#1044
Conqui

Ha már ilyen jól látod a dolgokat. Az iráni atomlétesítmények lebombázását minek minősíted ? Vagy a marokkói PFSZ irodák lebombázását? Esetleg az ENSZ megfigyelők tornyának szétlövését?

Mert én a Hamasz akcióit is terrorizmusnak minősítem és az izraeli akciókat is amelyeket més szuverén állam kárára követ el. És nem vagyok antiszemita.
Conqui 2009. 02. 13. 17:21
Előzmény: #1030  pampa
#1043
"És ha egy ország nem törvények mentén,hanem a saját maga által meghatározott módon küzd ellene akkor ő is ugyanolyan terroristává válik mint az ellensége."

pampa
Tudod te miért látod rosszul a helyzetet? Azon kívül persze, hogy masszív antiszemita vagy.
Mert olyan ellenlépéseket vársz el Izraeltől, amit te magad is tudod, hogy nem teljesíthet.
A müncheni terrorista akció - ahogy nevében is szerepel - terrorista akció volt.
Akkor az már nem az első volt, de kétségtelenül a leglátványosabb.
Tény, hogy a terroristák közül ötöt a helyszínen lelőttek a németek, hármat később elengedtek mert a palesztinok eltérítettek egy repülőt és a túszokért cserébe szabadon bocsátásukat kérték.

A nagy kérdés az, hogy ezt követően kinek (mely országnak) milyen lehetősége volt arra, hogy ezt a három palesztint meg azt a többi nyolcat, akik a müncheni akciót szervezték a nemzetközi normák alapján elfogja és bíróság elé állítsa.
Csak jelzem egyebekben, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elé is csak akkor lehet citálni bárkit is, ha annak joghatóságát elismeri. A palesztinok önálló államot nem alkottak, így igen kérdéses, hogy kinek lett volna feladata elfogni és odavinni őket. Vagy Izraelbe.
Ha van erre ötleted, szívesen fogadom.

A Hamasz által elkövetett terrorcselekmények viszony a nemzetközi jog szerint nem azok. A Hamasz az önálló Palesztin állam egyik vezető ereje, ergo az általa, pontosabban a támogatásával a másik állam (Izrael) területén végrehajtott rakétatámadások sajátságos háborús cselekményt jelentenek. Palesztina és Izrael között tehát folyamatos háború dúl, amely esetenként közvetlen - általunk is ismert válfajú - háborús cselekményekben is megjelenik. Ilyen volt a néhány héttel ezelőtti izraeli válaszcsapás.

Az arabok által folytatott "csendes háború" egyébként idestova 50 éve tart és időszakosan hol egyik, hol másik arab állam részéről közvetlen támadásban is megnyilvánul.
Csak emlékeztetni szeretnélek, hogy az un. hatnapos háború vagy a későbbi jom kippuri háború egyikének elindítása sem köthető Izraelhez.

Meglátásom szerint egyébként ezen háborúknak a sora még nem ért véget, bár kétségtelen, hogy az amerikai háttértámogatás és az orosz benemavatkozási politika miatt ma már bármely arab ország igencsak megfontolná (még Irán is), hogy valóban közvetlen támadást indítson-e Izrael ellen.
Negev 2009. 02. 13. 12:26
Előzmény: #1041  mondoka
#1042
?
mondoka 2009. 02. 13. 12:21
Előzmény: #1034  Negev
#1041
Az hogy minden egyenlő mindennel, hogy nincs itt se jó se rossz, minden ország kitermeli -egyforma, és nebeszáljünk mert senki sem jobb, -Ez szerintem durva ködösítés és szétmosás. Szétkenése a fekáliának másokra! Be kell kenni vele másokat is és akkor már én sem leszek büdös, és nem látszik hogy én vagyok a farkas a bárányok között...

Topik gazda

pampa
4 4 4

aktív fórumozók


friss hírek További hírek