a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
Ki nem szarja le, hol tanult. Lényeg, hogy értsen ahhoz, amit csinálnia kell.
Törölt felhasználó2007. 11. 07. 12:36
#6937
A Magyar Nemzet értesülései szerint az Egyesült Államok brüsszeli NATO nagykövete arról tájékoztatta Magyarország NATO-nagykövetét, Martinusz Zoltánt, hogy egy szövetséges ország kém- és terrorelhárító szolgálatának az élére elfogadhatatlannak tartják a KGB-egyetemen végzett Laborc Sándor személyét. Az ügy jelentőségét jelzi, hogy 2008-ban hazánk adja a NATO speciális bizottságának elnöki tisztét a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója személyében. Laborc Sándor jelenleg megbízott főigazgatója az NBH-nak, de a hivatal teljes jogú vezetői székére pályázik. Ebben a koalíció támogatja, tehát bírja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György titkosszolgálati miniszter támogatását. Laborc Sándor a nyolcvanas évek elején a Dzserzsinszkij akadémián, az egykori Szovjetunió titkosszolgálati iskolájában szerzett képesítést. link
Az jó ötlet Orbántól,hogy nem járul hozzá a képviselők fizetésének emeléséhez,de ez kevés.
Kezdeményeznie kell a költségtérítés beépítését az alapilletménybe.Így bezárul az a kiskapu amit sokan számonkérnek rajtuk jogosan.
Így ők is adóznak utána,és abból fizethetik a felmerülő költségeiket.
"Szijjártó Péter Gergely Zoltán mai sajtótájékoztatójára reagálva azt közölte: "a győri szocialisták most egy olyan bizottsági döntés miatt balhéznak, amelyet az általuk támadott fideszes képviselők nem szavaztak meg, a szocialista képviselők pedig megszavaztak. Erre talán az a jelző a legmegfelelőbb, hogy szánalmas".
Ez már tényleg, szánalmas....
Törölt felhasználó2007. 11. 06. 17:48
#6934
Magyarországon 1949 és 1989 között a kommunista egypártrendszer negyven esztendeje alatt sokan álmodtak arról, hogy egyszer még lesz parlamentáris demokrácia ebben az országban. Az 1989-es kerekasztal-tárgyalások megnyitották az utat a szabad választások előtt, és egy olyan alkotmányos rend alapjait fektették le, amelyben a végrehajtó hatalom feje a parlamentnek felelős miniszterelnök. Így az alkotmányos intézményrendszer középpontjában az országgyűlés áll.
Ez a döntés nem volt magától értetődő. Mint tudjuk, számos nyugati demokráciában, így mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokban, a végrehajtó hatalom feje nem a miniszterelnök - ilyen funkció ott nincs is -, hanem az elnök, akit egy bonyolult eljárással, de tulajdonképpen a nép választ. Az amerikai mintájú elnöki rendszerben az elnök nem felelős a törvényhozásnak, így például az elnök beszédéről, amit a Kongresszus és a Szenátus együttes ülésén mondott el az államok helyzetéről, a törvényhozásban nem is folyt vita.
Akik televízión követték az eseményeket, azt láthatták, hogy az elnök elmondja beszédét az ülésteremben, amelyet szinte percenként szakított meg a jelenlévők tapsa.
A beszéd elhangzását követően a demokrata ellenzék képviselője - kommunikációs szempontból katasztrofális pozícióból - egy üres könyvtárszobából értékelte az elnöki beszédet, ahol nyilván semmilyen taps vagy ováció nem kísérte az elhangzottakat. Ebben az elnöki rendszerben nincs szó a „fegyverek egyenlőségéről”, amikor a felek azonos feltételek között zajló, tisztességes vitája döntené el, kinek van igaza. Az elnöki rendszerben a vita az elnökválasztási kampányokra koncentrálódik.
Európában Franciaország az elnöki rendszer klasszikus példája, ahol ugyan van miniszterelnök, de valójában nem ő, hanem a köztársaság szintén közvetlenül választott elnöke a végrehajtó hatalom feje. (Ez a körülmény némi zavart is okoz például az Európai Unió Miniszteri Bizottságában, ahol az országok többségét a miniszterelnök, Franciaországot viszont a köztársasági elnök képviseli.)
Ma már kevesen emlegetik, de 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP közötti tárgyalások legélesebb vitája, majd az Ellenzéki Kerekasztal kettészakadása éppen ezen a ponton történt. Az MSZMP ugyanis a békés átmenet garanciáját abban látta, hogy még a parlamenti választások előtt közvetlen választással megválasztják a köztársasági elnököt, aki a közvetlen választásból adódóan nagy hatalommal rendelkezett volna. Kelet-Európában több posztszovjet állam választotta ezt a megoldást. Oroszországban, Ukrajnában, Belorussziában, Kirgizisztánban, Azerbajdzsánban, Grúziában, tehát szinte valamennyi egykori szovjet tagállamban erős elnöki rendszerek jöttek létre. Hasonló volt a helyzet Szerbiában és Horvátországban is. Mint azt tapasztalhattuk, a gyenge demokratikus hagyományokkal rendelkező, vagy éppen demokratikus hagyományok nélküli országokban, ahol a királyt vagy a cárt az első titkár vagy a főtitkár váltotta fel, akiktől alig megkülönböztethető a szintén korlátlan hatalmú elnök, képtelenek voltak a plurális demokrácia megerősítésére. Így nőttek fel úgymond „demokratikus” körülmények között olyan diktátorok, mint Milosevics, Tudjman, Lukasenko, vagy olyan despoták, mint Jelcin vagy Sevarnadze.
Magyarország azzal, hogy a Horthy-Rákosi-Kádár vonalat nem folytatta egy újabb erős emberrel, nagy esélyt teremtett a maga számára ahhoz, hogy itt egy élhető demokrácia alakuljon ki. A rendszerváltást követő tizenötödik évben mégsem mondhatjuk azt, hogy erről álmodtunk. Ahogy mondani szokták, „nem ilyen lovat akartunk”. link
Conqui!
Magyaroszágon nincs alsó meg felsőház.
Ez sajna nem amerikai-britt rendszer, hanem a régi NDK rendszer- amit Hruscsov talált ki! ÉS szerintem 56% a bal oldali (avagy a régi 56 os forradalomban hazaáruló és porba tipró MSZMP jogi utódja az) MSZP teszi ki!
Ez csak akadás. :) Te is tudod,hogy én is tudom hogy mikét működik a mi rendszerünk.
Engem ebben az kapott meg,hogy ott már lassan kikopnak az oda nem való emberek.
A magyar felsőházban ma sincs egyetlen baloldali képviselő sem.
Vagy nem jól tudom?
Törölt felhasználó2007. 11. 06. 11:44
#6928
link
A rendszerváltozás óta még nem fordult elő, hogy orosz állambiztonsági egyetemet végző vezető kerüljön a magyar titkosszolgálatok élére – írta kedden a Magyar Hírlap nemzetbiztonsági szakértőkre hivatkozva.
Wittner Mária: valódi rendszerváltásra van szükség
2007. november 4. 18:09
Wittner Mária 1956-os halálra ítélt, fideszes országgyűlési képviselő szerint valódi rendszerváltásra van szükség azért, hogy minden magyar állampolgár egyenlő jogokkal élhessen egy népuralmi, népképviseleti rendszerben. A politikus vasárnap a budapesti Kossuth téren beszélt erről A megtorlás napja - a megtorlás éve: 2007 címmel rendezett, '56-os és más civil szervezeteket magában foglaló Élő 1956 Tömörülés által szervezett megemlékezésen, a "lyukas zászló" alatti 1956-os emlékműnél. A képviselő szerint ma nem pártvezérek, hanem KISZ-vezérek vannak hatalmon. Megemlítette Amerika felelősségét is, egyrészt amiért 1956-ban "elküldte a táviratot a nagy testvérnek, hogy Magyarországhoz nem fűződik semmilyen érdeke".
"Gyurcsány széke jelentősen inog"
FAZ: Gyurcsányt saját pártja buktathatja meg
Gyurcsány Ferenc magyar szocialista pártelnök és kormányfő helyzetével foglalkozik pénteki kommentárjában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A Gyurcsány csillaga hanyatlik című, bécsi keltezésű elemzés alcímében azt írja: a magyar pártelnök-kormányfőt saját pártja buktathatja meg.
A cikkíró, Reinhard Olt a kommentár bevezetőjében megállapítja: a miniszterelnök tavaly késő nyári, az MSZP frakcióülésén elhangzott, botrányt kiváltó beszéde - mint fogalmaz - lépten-nyomon "üldözi őt". Olt ezzel összefüggésben beszámol az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója idején lezajlott tömeggyűlésekről, illetve véres összetűzésekről, majd hozzáteszi: a beszéd hozzájárult a szélsőjobboldal radikalizálódásához, a múlt szellemének újjáéledéséhez.
A cikkíró ennek kapcsán a Magyar Gárda megalakulására, valamint az Árpádsávos-zászlóval való "visszaélésre" utalt. A tüntetések - mint írta - idén októberben is megismétlődtek, bár az erőszakos cselekményeket ezúttal sikerült kordában tartani, ami nem utolsósorban azoknak a biztonsági erőknek köszönhető, amelyek egy évvel ezelőtt dicstelen szerepet töltöttek be.
A FAZ kommentárja szerint a tényleges nyugalom azonban aligha tér vissza. Ehhez ugyanis a magyar társadalom túlságosan is megosztott. Novemberre sztrájkok várhatók, néhány szakszervezet többnapos munkabeszüntetést jelentett be. Az ellenzéknek - mint a lap hangoztatja - könnyű dolga van. A jószerint az egykori kormányfő, Orbán Viktor vezette polgári szövetség, a Fidesz által indított szüntelen támadások számára bőségesen adódik "elfogadható" ok. Orbán eltökélt szándéka, hogy a Gyurcsány vezette szocialisták és a Kóka által irányított szabaddemokraták által 2006-ban szerzett kormányzati mandátumot lerövidítse. Ugyanakkor szemmel láthatóan felhagyott azzal az elmúlt évben kijelölt úttal, hogy a kormány lemondását az utcán kényszerítse ki. A jelek szerint most a pártja által kezdeményezett referendumokkal igyekszik a kormányszövetséget térdre kényszeríteni - írja Reinhard Olt, hozzátéve: amennyiben az előreláthatóan 2008 tavaszán tartandó népszavazáson a többség elutasítja a kormánynak a - szavazás napirendjén szereplő - kezdeményezéseit, a kormányzat által bevezetett reformok részben "érvénytelenné" válhatnak, ami a kabinet cselekvőképességét kérdőjelezheti meg.
A továbbiakban az újság arról ír, hogy a szocialisták Gyurcsány tavalyi beszéde óta nem képesek elmozdulni a "népszerűségi mélypontról". A miniszterelnök, aki a problémák ellenére is megmaradt a pártelnöki székben, még mindig "tántoríthatatlanul a merész, de népszerűtlen reformok útján" kíván tovább haladni. Ennek kapcsán Reinhard Olt utalt arra, hogy a társadalommal való párbeszéd elmaradása ezt az utat még inkább megnehezítette számára, amihez még "kínos korrupciós ügyek" is párosultak. S mindez - mint a FAZ írja - árt a baloldal, illetve vezetői hitelképességének.
A cikkíró ennek kapcsán hangsúlyozza: "Gyurcsány széke jelentősen inog, még ha egyelőre nem is lehet látni, hogy ki válthatja fel őt. A szocialista kormány ezzel összefüggésben még várhat a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig, de korábban is cselekedhet, amennyiben a "Zuschlag-ügy" még kínosabbá válik, vagy az Orbán által szervezett népszavazás eredménye "katasztrófával" járna Gyurcsány számára. Az általa, egyfajta előremenekülésként bejelentett "köztisztasági csomagot" pedig sem saját pártjának képviselői, sem a koalíciós partner nem támogatta - fűzte hozzá a FAZ.
A lap beszámol arról, hogy az SZDSZ már most "zúgolódik" Gyurcsány miatt, s kételkedik abban, hogy a koalíció győzelme Gyurcsánnyal az élen a soron következő parlamenti választásokon lehetséges lenne. Ezzel összefüggésben megemlítette az SZDSZ egyik vezető politikusát, Horn Gábort, aki a közelmúltban kifejtette: a jelenlegi helyzet "rendkívül káros" a liberálisok számára. A potenciális SZDSZ-szavazók legnagyobb része amúgy is "konzervatív oldalon" található, s - mint az újság írta - ezért hozta szóba Horn a polgári szövetséggel való koalíció lehetőségét, mindazonáltal "csakis egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-szel".
Ugyanakkor - mint az FAZ hangsúlyozta - szocialista körökben is egyre többen utalnak arra a mondásra, hogy "jobb a fájdalmas vég, mint a vég nélküli fájdalom." A tudósító értelmezése szerint Gyurcsány csillagának hanyatlására egyértelműen utalt a Népszavában Kiss Péter kancelláriaminiszter.
Kiss neve mellett természetesen más nevek is elhangzanak esetleges "örökösként" - írja a lap, megemlítve Szekeres Imre, és Lendvai Ildikó, valamint Szili Katalin nevét. Azaz megtörténhet az is, hogy az Orbán által nem kívánatos személynek nyilvánított Gyurcsányt hitelképességének elvitatásával nem a Fidesz elnöke buktatja meg, hanem a szocialista párt különböző szárnyainak megállapodása egy utód kijelöléséről.
MTI
Kubaiak és magyarok verekedtek össze Bicskén
NOL • Népszabadság Online • 2007. november 5.
Csoportos garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást hat kubai menekült ellen a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, de emiatt nem lehet kiutasítani őket az országból és menekülti státuszukat sem lehet visszavonni - mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója az RTL Klub reggeli híradójában.
A főigazgató sajnálatos esetnek nevezte, hogy a bicskei befogadó állomáson tartózkodó kubai menekültek egy csoportja összetűzésbe keveredett néhány helyi lakossal vasárnap hajnalban.
Végh Zsuzsanna hangsúlyozta: a büntetőeljárás során a kubai menekülteknek ugyanazzal a felelőséggel kell szembenézniük , mint a magyar állampolgároknak, de a garázdaság nem olyan súlyú bűncselekmény, amiért kiutasítanák őket vagy visszavonnák menekülti státuszukat. Erre súlyos, szándékos bűncselekmény jogerős ítélete alapján lenne mód - tette hozzá.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap azt mondta: hajnalban egy bicskei szórakozóhelyen a tettlegességig fajult a szóváltás a városban működő, menekülteket befogadó állomáson tartózkodó kubai menekültek egy csoportja és néhány helyi lakos között. Hozzátette: az összetűzésben három magyar férfi szúrt, vágott sérüléseket szenvedett, egyikük sérülése súlyos.
A magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között létrejött megállapodás alapján október 9-én 28 kubai migráns érkezett hazánkba. A 28 fős csoport döntően egyedülálló, felnőtt férfiakból áll, de kisebb részben találhatók közöttük gyerekek és nők is. Miután a menekülti státuszt megkapták, október 24. óta intenzív magyar nyelvtanfolyamon vesznek részt.
A kubai menekültek az USA guantanamói támaszpontjáról érkeztek Budapestre, ahol három évet töltöttek el, miután nem sikerült Kubából az Egyesült Államokba szökniük.
A magyar Külügyminisztérium augusztusban jelentette be, hogy kubai menekülteket fogad be Magyarország, azt követően, hogy szűk körű külügyi delegáció utazott az amerikai támaszpontra. Ezt követően Kuba hevesen bírálta Magyarországot, egyebek mellett az "Egyesült Államok lakájának" nevezve az országot.
A hivatalos magyar álláspont szerint Magyarország nem kíván beavatkozni Kuba belügyeibe, de kritikai párbeszédet szorgalmaz a kubai kormányzattal, és széleskörű kapcsolatok kiépítését indítványozza a civil szféra és a békés ellenzék képviselőivel. (MTI)
Mi lesz veled Magyarország?