Mennyit ér az OTP?  

" Ebből gondolom, hogy 300-500 milliárdig még csak szájtépés van, de azért a zsebükbe nyúlnak"

Ezt nehez megitelni. De tan segit egy kitekintes arrol, milyen hasonlo oromoket elnek at az Eu bankok mostanaban, milyen esemenysorba illeszkedik a magyar devizahitel moka.

Nemreg futottam bele a WSJ cikkebe, July19, hogy europai bankok is bebuktak a Detroit muni kotvenycsomag 11B USD meretu csodjebol a rajuk juto kb. egyharmadot.

Az UBS meg 2005-ben szervezett egy elso konzorciumot, finanszirozni Motorvarost, amikor csupa rozsaszin volt minden. Nem pontosan tudhato hogy ma melyik bankoknal van ebbol a csomagbol 1.4B USD bebukott (=igencsak leertekelt) resz.
Meg jopar masik, 1-3%ra leesett hasonlo kotveny.

A lenyeg az, hogy a devizahitelesek uj mentoakcioja is kb. ekkora bukast meretu okozhat az europai bankoknak. A dolog tehat nem egyedi, es sajnos van meg mas is.

A Detriot balhe odaat nagyobb meretuve exponalodhat, mert jopar mas, hasonloan fizeteskeptelenseg fele masirozo oriasvaros, mint Oakland, Philly es fokepp, Chicago is a bebukas szelen balansziroz. Az amerikai kotvenybiztositok, mint MBIA es AGO arfolyaman meg nem latszik, de azert nem vennek beloluk se.

Ezeknek a bebukasoknak soraba illeszkedhet a magyar/Orban ugy; csak eppen itt a kormany eroszakolja ki a meretes bukast. Emiatt persze a balhe sokkal nagyobb lesz a mediakban, es konnyebb lesz retorziokert/kompenzalasert kialtani. Nem nagyon tudni, hol szakad el a cerna, de a lenyeg az, nemcsak mi, de masok is huzzak.

Egyenlore Europaban csak 3 bank csodje/bebukasarol szolnak a mesek, Dexia, Hypo Real Estate, es persze Commerzbank.
Ha Detroit csak az elso a foldrengesek soraban, es a magyarok ellen sikerul a szandekossag vadjat rendesen megtamogatni, az ebbol kialakulo latvanyos balhe nagyobb lehet, mint azt szeretne barki. Including Varga. Azt gyanitom, az ovatossag nem art: nem nagyon vonzo kilatas egy 350-400as Ft mellett devizakorlatozasi kenyszer, netan importkorlatozasi regim. Malajfoldon nemreg osszehoztak egyet.

Azért az OTP NPL rátája eddig egész jól korrelált a teljes bankrendszerével. De legyen neked igazad, szívesen látnám, hogy a legnagyobb magyar banknál megáll a portfolió romlása.

Nem abból indulok ki, hogy mit hajlandóak a tulajdonosok összedobni, hanem hogy mit van mersze rájuk terhelni a Kormánynak. Attól tartok, ez több is lehet, mint amit hajlandók megfizetni. Azonban lehet ez a cél, hogy állami kézbe kerülhessenek megsegítés címén.

Azt nagyon nehéz megmondani, hogy menyit hajlandók az anyabankok összedobni. Szerintem évi 300-500 milliárd környékén szakadhat náluk a cérna, de lehet,hogy egyszeri 800-at is összedobnak végül. Persze előtte sírnak, fenyegetőznek, államcsődöt, bankcsődöt emlegetnek majd. Az a helyzet, hogy a bankrendszer összes külföldi forrása 5200 milliárd. Ez nem mind anyabanki, de túlnyomó részben az. Árfolyamtól is függ, de az elmúlt 3 évben évi átlag 1300 milliárdot vontak ki a külföldiek a magyar bankrendszerből. Ha a színfalak mögött megfenyegetik őket, hogy a törülköző bedobása esetén az államosításra kerülő magyar leányuk alárendeltnek tekinti a korábbi anyabanki forrásokat, akkor esetleg adakozóbbá válnak. Persze ez most még jogellenes, de most még a devizahitel árfolyamrögzítése is az.

Kötve hiszem, hogy Viktorunkat az anyabankok szociális problémái bármennyire is érdekelnék, vagy hogy félne az árulkodásuktól Merkel tanító néninél. A pécsi vízművel meg merték csinálni az államosítást? Vagy például amit Cipruson műveltek EU parancsra a betétekkel és a Laiki Bankkal, az vajon mi? Formálisan pont ugyanabból az okbl lépne közbe a magyar kormány is. Legfeljebb az érdekli Viktorunkat, hogy hol van a határ az EU-nál, amikor szájkarate helyett valami mondva csinált indokkal megvonják tőlünk a támogatásokat. De Viktor számíthat rá, hogy ez ügyben a déli államok az északiak ellen fordulnának, mert tudják, hogy egy ilyen precedens után velük is bármit megcsinálhatnak majd. Lehet Viktort nem szeretni, de azt el kel ismerni, hogy ravasz róka a főfülkeforradalmár.

260 milliárdot egyszer már lenyomott a Kormány a bankok torkán. Az nettó ennyi volt, a bruttó veszteség nem volt távol a 400 milliárdtól. Ha nem jött volna a 30 %-os különadóból való leírhatóság, az anyabankok azt is kifizették volna. Ebből gondolom, hogy 300-500 milliárdig még csak szájtépés van, de azért a zsebükbe nyúlnak. Szerintem Viktornál is ez az alsó kiinduló érték. A felső határ a teljes árfolyam- és kamatrögzítés. Az alkudozás a kettő között folyik és már az is engedmény a Kormány részéről, ha csak a lakáshitelekre megy ki a móka.

Szerintem csak az a kérdés, hogy nagyon fog fájni a bankoknak, vagy még annál is jobban. Az OTP-re jutó 50-200 milliárddal csak lakáshitelekre szűkítve egyetértek. Bár szerintem közelebb lesz a 200-hoz, mint az 50-hez.

Viszont az 5-10 évre elhúzott leírás a számvitel csodája lenne egy árfolyamrögzítésnél. Ugyan az árfolyamrögzítéssel már forintban denomináltuk a devizahitelt, de még 5-10 évig úgy csinálunk, mintha devizában lenne denominálva. Pontosabban úgy sem, mert fokozatosan szűkítjük a piaci árfolyam és a mesterséges, rögzített közti különbséget. Hogy ezt melyik számviteli alapelvvel lehet megmagyarázni, az erősen érdekelne.

Emlegették, hogy az MNB is beszállna a forintosításba a devizatartalékkal (nem a veszteség viselésébe, csak abba, hogy ne a piacon kelljen átváltani közel 2000 milliárd Ft-nyi devizát és pusztán ettől a lépéstől ne padlózzon le a forint). Azt hogyan lehet 5-10 évre elhúzni? A bankok árfolyamrögzítés esetén egy hétig sem tartanak majd fenn ekkora nyitott pozíciót.

Legfeljebb arra látok lehetőséget, hogy az esetleges kamatrögzítés hatását ne előre írják le a teljes futamidőre, hanem folyamatosan számolják el a kamatveszteséget, ahogy az keletkezik.

Úgy is le meg lehet csinálni a lenyúlást, ahogy te írod. De ez vajon milyen eredménnyel járna az OTP árfolyamára nézve? Azt 30-40 %-os részesedést nem 5-6 ezer Ft-os részvényáron megvásárolva akarják majd elérni. Még egyszer ugyanazt a hibát nem követik el, mint a MOL esetében. Előbb lenyomják az árfolyamot a pincébe, ott bevásárolnak és amikor felmegy, nyilvánosan megistenülnek, hogy milyen jó üzletet csináltak.

Kösz.
Az NPL90 ráták nem mozognak együtt, márt azért sem, mert azt legalább annyira befolyásolja a bankonként (és negyedévenként is) változó bedőlthitel kezelés.
Csányi kijelentette április 26.-án, hogy nem növelik tovább a céltartalékolás arányát. Ezért én egyenlőre ebből indulok ki.
Én nem ismerem az elemzői konszenzust, ezért nem tudom megitélni, hogy az már figyelembe vette-e a kormányt legutóbbi húzását.
Amúgy meg nem hiszem, mert a jelenlegi információk alapján az az OTP-nél nem megállapitható hogy mennyi lenne a leirás, ami valahol minimum 50 és 200 milliárd ft között mozoghat és amit lehet hogy 5-10 éven keresztül kell majd leirniuk.
A legujabb nyilatkozatok ugyanis egy a jelenleginél a lakásdevizahitelesek számára jelentősen jobb árfolyamrögzitést vetitenek elő, ami az OTP-nél jelentősen rosszabb tőkehelyzetű és alacsonyabb céltartalékolású bankoknál is lehetővé tenné a részvételt azonnali és jelentős tőkeemleés nélkül.
Ez pedig akár 10 éven keresztüli veszteségleirást is jelenthet.
A számitásaidnál ugyanis konzekvensen abból indulsz ki, hogy a többségében külföldi tulajdonú magyar nagybankok tulajdonosai hajlandók összedobni akár 800 milliárd ft-ot is.
Tévedsz. Miután a veszteséges bankok (K&H kivéve) ennyit nem érnek, inkább bedobják a törülközőt, és inkább ráiratja a magyar államra a leánybankját, aminek az optikája az Unióban az lenne, hogy egy venezuellai államositási model honositását valósitja meg a Nemzeti Együttműködés Fülkeforradalmi Kormánya. kiváncsi vagyok, hogy meg mernék-e ezt csinálni és közben nyújtani a piszkoskörmű kis kezeiket az uniós pénzekért továbbra is.
Én amúgy a lenyúlást úgy szervezném meg, hogy az OTP-vel felvásároltatnám a CIB+MKB párost és az OTP-ben szerznék a jelenlegi kb. 14% helyett 30-40%-nyi állami tulajdont, ami már elegendő lenne a bank tulajdonosi befolyásolására, hiszen Csányi egy most is megosztott nagytulajdonosi háttérrel rendelkezik.

Először is lakossági NPL-ről van szó, mert az OTP Core lakossági/vállalati hitel arány 2,2, míg a bankrendszer maradék részénél ugyanez az arány 0,85. Ezért a lakossági NPL alakulás jobb előrejelzést ad, mint a teljes.

2013. Q1-ig az NPL növekedése tényadat. A PSZÁF szerint 1,73, az MNB szerint 1,74 % pont 2012. Q2-höz képest.

2013 Q2-ben a további növekedés a 90 napon belüli lejártsággal mutatott korrelációból számolható. A 90 napon belül késedelme hitelek aránya a PSZÁF szerint 17,9 %, az MNB szerint 17,8 %. Mindkettejük szerint 2013. Q1-ben emelkedett. A PSZÁF adatokból a korreláció alapján számított Q2 NPL növekedéssel a 2013 Q2 - 2012 Q2 NPL változás 2,5 % pont. Az MNB adatai alapján 2,7 % pont.

Gondolom erre azt mondanád, hogy az OTP Core NPL aránya csak 16,8 % volt Q1-ben és nem 18 %, mint bakrendszer lakossági NPL rátája, vagy 17,4 %, mint a bankrendszer együttes lakossági és vállalati NPL aránya. Ráadásul csak 1 % pontot növekedett 3 negyedév alatt, nem 1,7-et. A legjobb persze az lenne, ha az OTP gyorsjelentésben lenne 90 napon belül késedelmes arány, mert akkor nem kellene bankrendszer szintű adatból számolgatni. De azért egész jól együtt mozog a bankrendszer összesen és az OTP NPL ráta. Ha tippelnem kellene az OTP Q2 NPL-jét, akkor 17,2-17,6 % közé tenném. Bár ha a CIB NPL változását nézzük az alapján az OTP-é akár 18 % fölötti is lehetne.

Csányi eddigi hozzáállása alapján az értékvesztés fedezettséget nem csökkentik, hanem inkább növelik. Tehát Magyarországon én csökkenő céltartalékolásra nem számítanék. Kérdés persze, hogy mit hoznak össze a leányoknál.

Amúgy nagyon helyesen azt írtad, hogy "ha bekövetkezik a magyar eredmény drasztikus eltünése az ez évi + két különadó és a bevételek lemorzsolódása miatt". Sajnos úgy látom, hogy eddig az elemzők nem jutottak el a gondolkodásban. Azaz szerintem az elemzői konszenzus egyenlőre nem tartalmazza a negatív hatásokat. Ez növeli a negatív "meglepetés" esélyét.

Végül szerintem a Q2 gyorsjelentés hatása most eltörpül a devizaadós mentés hatása mellett. Ez ügyben pedig a többségnél jóval pesszimistább vagyok. Szerintem nagyon fájni fog.

Légyszives lnkeld be, hogy az első féléves NPL90 arányról honnan van adatod (PSZAF?)
A Csányi szerintem az utolső pillanatban is tud változtatni a gyorsjelentés eredményén egy-két gombnyomással.
(Az első negyedévben is lehetett volna adózott eredményt duplázni, ha nem növeli az NPL90-re a céltartalékolási arányt 2%-kal.)
Az Uniós recesszió szerintem kihat egész Kelet-Európára. Talán az Oroszok tartják a 4%-os GDP emelkedést, de az Ukránok már örülhetnek, ha lesz 1-2%. A bulgároknl sem fényes a helyzet, (de azok legalább nincsenek eladósodva.)
Fentiekkel ellentétben talán növekedés lesz Romániában és (a borzasztóan alacsony bázis miatt) Szerbiában.
Igy én, ha bekövetkezik a magyar eredmény drasztikus eltünése az ez évi + két különadó és a bevételek lemorzsolódása miatt, nem számitok arra, hogy a leányvállalatok azt kiegyenlitik, legfeljebb egy részét.
Alapvető kérdés, hogy mennyivel nőtt csoportszintem a céltartalékolás és hogy ezen belül Magyarországon mi a helyzet.
Ezek a kérdések döntik el inkább, hogy lesz-e csoportszinten 40 milliárd ft avagy csak 20 milliárd adózott nyereség a 2. negyedévben.

A kinti Erste féléves jelentése szerint a magyar Erste vesztesége 71,4 millió EUR, ami 06.30-i MNB árfolyamon 21 milliárd Ft. Ez az ERSTE eddigi legrosszabb első féléve. Összehasonlításképp: 2011 H1 -9,9 Mrd 2012 H1 +2,4 Mrd volt, míg 2011 vége -149,4 Mrd, 2012 vége -6,1 Mrd lett.

K&H, MKB, Raiffeisen, Unicredit adat még nincs. Ezek közül az MKB és Raiffeisen várhatóan továbbra is veszteséget fog jelenteni, csak a mértéke kérdéses. A K&H és az Unicredit esetében van esély a pozitív eredményre, hacsak el nem számolták az összes éves kormányzati terhet az első félévben, vagy meg nem emelték az értékvesztést.

OTP nélkül számítva biztosan veszteséges volt a bankrendszer az első félévben, de komoly esély van rá, hogy OTP-vel együtt is.

A kamateredmény csökkenése bankrendszer szinten várhatóan meghaladja a 10 %-ot 2012. első félévhez képest. Az MNB és PSZÁF adatok szerint az összes kamatozó eszköz 6, az összes kamatozó forrás 5 %-os állománycsökkenést mutat, míg a kamatkülönbözet - ha jól számoltam - 0,3 % ponttal zsugorodott. Ez bankrendszer szinten 40-50 milliárd Ft eredmény csökkentő hatás.

A jutalékeredmény és a működési költségek becsléséhez nincs elég adat. Az NPL rátáról viszont tudjuk, hogy emelkedik (1 év alatt 2,5 % ponttal), tehát a céltartalékolás is nő.

Persze az OTP-nek ott vannak a külföldi leányok, ha azok valami csodát csinálnak, akkor még lehet jó a gyorsjelentés.

Felmerülhet még, hogy Csányi a gyorsjelentéssel is befolyásolni szeretné a devizahiteles tárgyalásokat. Akkor viszont nagyon pocsék eredményt mutatnak ki. De szerintem erre már nem volt elég idő.

A CIB-nel az NPL 90 napon tuli reszarany 1.8%-al nott, es most 25.8%. Ezen belul a lakossagi NPL 2.6%-al nott.

link

20.oldalon.

Egyebkent erdemes elolvasni a feleves jelentest, fokepp a bankszektorra vonatkozo reszt.
A bankrendszer egeszere a fo megallapitasok:

-bankszektor merlegfoosszege 29.800Mrd, 2009-ben 32.500Mrd felett volt.
-hitelallomany 1 ev alatt 2.4%-al csokkent
-lakossagi betetallomany 5%-al csokkent
-netto kamatbevetel csokkent, de ezt ellensulyozta a megnovekedett jutalekbevetel! (puff neked "nem haritjak at")
-hitel/betet arany 119.9%-ra csokkent
-portfolio minosegromlasa -0.6%

Ha annyira Jo lenne a gy.j. akkor Csanyi tartotta volna a pakkjat legalabb gy.j. ig..

Van egy erzesem,hogy csalodas lesz es ezert nem mozog az ar most, bar meg jovohet ott van , lehet fordulat.

Kicsit részletesebben:
Az OTP nettó bevételéhez képest a költségek aránya kevesebb mint 50%.
A CIB-nél ez (csakúgy mint pld az FHB-nál,) több mint 90%.)
Ez a bank ilyen költségaránnyal még békebeli céltartalékolási szükségességgel is veszteséges lenne.
Ez persze nem jelenti azt sem, hogy az OTP törvényszerűen bomba gyj.-t mutat.
Jó lenne látni, hogy a CIB-nél a nemfizető hitelesek állománya és aránya nőtt-e.
Ha nőtt, akkor már nagyobb a baj

Igen lehet.
(Volt olyan negyedév amikor az egyetlen nyereséges nagybank az OTP volt.)

"Veszteseges felev CIB-nel"

Itt van CIB jelentese.
link

Ha CIB-nel ez a helyzet, akkor OTP-nel vajon lehet egeszen a forditottja ?

Köszi. Nekem is sokszor van úgy hogy belépek és utána mozog még az ár nekem rosszul majd elindul a jó irányba. Ezt a hibát nem tudtam eddig sehogysem kiküszöbölni, de ezek szerint a "nagyok" is szenvednek ettől :)
Ha meg rossz az irány akkor az más történet. Az OTP-nél mit gondolsz most hogy Varga szerint mégsem kell forintosítani? Vagy ez csak egy játék a szavakkal?

Szia,
En nagyon sokaig vacakolok, mire belepek, mert az az egyetlen igazan fontos dontes minden trade-ben.

Sajat sokszaz poziciommal, sok ev alatt az a tapasztalaton, hogy en gyakran elkovetem azt a hibat a trendfordulos belepeseknel (tehat amikor a 30 perces, plusz 5 perces, plusz egy perces stohastic mindegyike felfele forduloban van),

szoval, a hibam gyakran az, hogy kb. 1 oraval elobb lepek be, mint kellene optimalisan.

Ezert adok magamnak 1 orat; am ha 1 ora alatt nem fordul pluszba a belepesem,
akkor MINDIG kilovom; nincs kivetel, mert akkor mar majdnem biztosan rosszul csinaltam valamit, es akkor nem kell erolkodni vagy benntragadni rossz pozicioban.

Vagy, persze, ha pozitiv a szam 1 ora utan, akkor beallitom a stoplosst. Amit persze SAR-modszerrel updatelni kell.

Koszonom,
amire nekem kell (egy korrelacios szamitas BUX es a moneyflow havi adatsor kozott), arra ez eppen eleg, es jo a szerkezete is. Valahogy az az erzesem, hogy a moneyflow stabilabb trendjei miatt azon valo TA, es oscillator chart sokat segithet BUX/OTP iranyanak jobb becslesere.

Egyebkent ugyanott, a Bef.Alapok Hovegi netto eszkozerteke (belf/kulfold) is megvan, es a bontasa azert igy is megerositi, hogy majusrol juniusra, egy honap alatt, a reszveny alapokbol
-a belfoldiek kb. 1100MFt-t,
-a kulfodiek 15.000MFt-ot kivontak.

Egyebkent, ha a tul. arany arany 31/69,
akkor a fenti szam-arany is megerositi, hogy a hazaiak=kicsik valoban sokkal optimistabbak mostanaban, mint a kulfoldiek=nagyobbak.

A kulfoldiek tehat erosen eladnak a hazaiaknak eppen; pont ezt akarjak valakik? de ki veszi vissza tolunk, amikor el akarnank majd adni? Ennyi sok eros hazai kez aligha van manapsag.

Milyen poziknál alkalmazod ezt az 1 óra max tartást ha nem jó az irány? Mert írtad hogy ragadsz a shortba tehát ott nem stoppolodtál ki vagy nem adtad el te magad.

Elnézést! Az elmúlt 2 hónapot pont nem mutatja. Viszont a BAMOSZ adatokból csak a csak nettó eszközérték változás látszik a részvény alapokra júniusig. Azzal nem mész semmire. A BÉT-en pedig tudtommal csak forgalmi- és árfolyam adatok vannak, arról semmi, hogy ki veszi és ki adja.

MNB / Statisztika /Statisztikai adatok, információk / Adatok, idősorok / XIII. Értékpapírok / A rezidens kibocsátású értékpapírok adatai kibocsátói és tulajdonosi bontásban:

link

Ezen belül az "Idősorok havi adatokkal (2010. áprilistól)" file a legjobb. Az utolsó, "9. Részvények" fül. "C) Egyéb monetáris intézmények által kibocsátott részvények" blokk. "Havi tranzakciók" tábla. 166. "Külföld (Nem-rezidensek) (S. 2)" sor.

Csak havi bontású és májusig tart, de jobbat nem tudok. Ugyan nem csak OTP, hanem az összes monetáris intézmény által kibocsátott tulajdonosi jogokat megtestesítő, tőzsdén jegyzett értékpapír (hitelintézetek részvényei és pénzpiaci alapok befektetési jegyei) de az ugye túlnyomó részben OTP-t jelent. A 2013. május végi összes állomány 1388 milliárd volt a táblázatban, míg az OTP május végi kapitalizációja 1372 milliárd. A táblázat szerinti külföldi tulajdon arány 69 %, míg az OTP március végi tulajdonosi struktúrájában 67 % a külföldi. Úgyhogy egészen jól közelítő adat.

Az altalam, hozzaferheto adatok szerint 5 hete kifele megy a penz a magyar intezmenyi befektetok reszerol;

A teny, hogy az eses egyenlore eleg szereny, arra utal, hogy a privat befektetok eddig meg bull leki allapotban vannak, es az en csodalkozasom ellenere, latszolag higgadtan, de tovabb vesznek.

Nekem az latszik, marcius ota most a leggyorsabb a penz kivonas uteme.

Kerdes: van-e valakinek pontosabb informacios forrasa errol? Kene egy jo link, moneyflow chart. Netan OTP-rol konkretan?

Közben meg teremtik a precedenst az árfolyamrögzítéshez:

link

Nevetségesen kicsi a forgalom. Pistike a zsebpénzéből ki tudná tépni a könyvet. A forint sem mozog.

Varga sem tudja még mit is akarnak, igy egyenlőre széles a megoldások köre:

link