Mennyit ér az OTP?  

"Az MNB-nek van olyan deviza forrása amit évekkel ezelőtt szerzett be, tehát egyáltalán nem biztos, hogy árfolyam vesztesége keletkezne"

Ez elvben akar lehetseges is volna.
Csak ha volt is, mar evekkel ezelott szamvitelileg kotelezoen elszamoltak a nyereseget rajta, vagy szembeallitottak mas vesztesegekkel, stb.

Igy aztan a valosagban aligha talanak ilyen forrast; az utolso evben aligha szerzett MNB a mai arfolyamok mellett olcso forrast. Inkabb elhasznalta, lasd IMF visszafizetes.

Ettol meg az MNB akar meg is teheti, hogy megmenti az adosokat. Mindannyiunk ottlevo tartalek penzebol.

Az hogy a kormány mit mondott,teljesen mindegy annak tükrében,hogy egyik héten ezt mondja, másik héten az ellenkezőjét.
Aki ezeket a kormánynyilatkozatokat komolyan veszi,az nem veszi komolyan a saját befektetéseit.

Kolléga javaslom fogalmazz rövidebben. Zsiday cikke arról szólt, hogy csökkentett árfolyamon és csökkentett kamaton ad az MNB forrást. Az MNB-nek van olyan deviza forrása amit évekkel ezelőtt szerzett be, tehát egyáltalán nem biztos, hogy árfolyam vesztesége keletkezne! Ez természetesen, nem ugyanaz, mint ha az adófizetők pénzéből pótolnák ki az árfolyamhatást! A Kormány azt sem kötötte ki, hogy mennyivel csökkenjen a futamidő, csak azt, hogy csökkenjen.

A fentiek figyelembevétele nélkül semmi értelme sincs az eszmefuttatásodnak! (A számításaid helyességét emiatt nem is ellenőrzöm.)

A magáncsőd azt célozza, hogy azok az adósok akik elvesztették a zálogtárgyukat, későbbiekben tiszta lappal kezdhessenek, ez az intézmény azt célozza, hogy családokból ne lehessen életük végéig bérrabszolgát csinálni!

Én nem kezdem úgy, hogy egy frászt... Csak emlékeztetlek, hogy a kijelentésem, amivel vitatkozni szerettél volna így hangzott:
"Nem értek egyet a cikkel, mivel önmagában a kamatcsökkentés csak nagyon korlátozottan nyújt lehetőséget a futamidő rövidítésére. A futamidő emlegetett felezéséhez mindenképpen nagyon eltérített szinten rögzített árfolyam szükséges."

Na akkor számoljuk, mert láthatóan ez előző matek órámról lemaradtál. Kérlek ne érezd ezt korrepetálásnak, hiszen te szoktál korrepetálni engem!

1. A Kormány szerint az átlagos hátralévő futamidő 11 év. 8 % CHF THM-el számolva 10 MHUF tőkének 11 év hátralévő futamidő mellett 114.154 Ft a havi törlesztő részlete annuitással. Tegyük fel hogy az MNB tényleg ingyen adja a forrást és a bank THM-je (nem csak a kamat, hanem minden egyéb költség együttvéve) nem lehet magasabb 2,5 %-nál, ugyanúgy, ahogy a KKV-nak szánt MNB program esetében. Ez esetben a piaci árfolyamon forintosítva változatlan futamidő mellett 86.729 Ft lenne az új törlesztő részlet, illetve változatlan törlesztő részlet mellett 132-ről 97 hónapra rövidülhetne a futamidő. Ha a felezett futamidő a cél akkor piaci árfolyamon számolva 162.328 Ft-ra nőne a törlesztő részlet. Ahhoz hogy maradjon a törlesztő részlet és a futamidő feleződjön 29,7 %-os árfolyam eltérítés szükséges. Azaz 170 HUF/CHF árfolyam.

Azt állítottam, hogy önmagában a kamat csökkentése nem elegendő a beharangozott futamidő felezéshez, ahhoz eltérített árfolyam is szükséges.

2. Azt is állítottam, hogy: "Az MNB persze adhat olcsóbban devizát, de ha a bekerülési költségén adja, akkor is az árfolyamrögzítés költségének 1/3-át, 1/4-ét nyelné le az MNB, a túlnyomó részét még mindig a bankok."

Az MNB devizatartalékának átlagos bekerülési árfolyama nagyjából 275 HUF/EUR, ami 223 HUF/CHF-nek felel meg. Ha az MNB nem vállal fel veszteséget, de bekerülési áron adja a devizát, akkor az előbb említett 29,7 % árfolyamveszteségből 7,6 %-ot az MNB fizet és 22,1 %-ot a bankok. 1933 milliárd Ft deviza lakáshitellel számolva az azonnali árfolyamveszteség 574 milliárd forint, amiből ez esetben a bankrendszer bukik 427 milliárdot, az MNB lenyel, de nem mutat ki veszteségként 147 milliárdot. A megosztási arány így 3 az 1-hez.

Ha az MNB még olcsóbban adná a devizát, akkor tetemes árfolyamvesztesége keletkezne, miközben az abból származó veszteséget is viseli, hogy a piaci árfolyamon 1933 milliárd, de kedvezményes árfolyamon már csak 1360 milliárdra csökkent állományon a jelen állás szerint 4 %-ot bukik az ingyen forrás biztosításával. Tehát évi 54 milliárd kamatveszteség + tetemes árfolyamveszteség. Az MNB veszteségét a költségvetésnek ki kell fizetnie, így ez ugyanazt eredményezné, mintha a Kormány szállna be a teher viselésébe. Viszont a legutóbbi kijelentés szerint a kormány nem szeretne beszállni.

Arról már nem is beszélve, hogy a Kormány nem csak azt a feladványt adta, hogy rövidüljön a futamidő (minimum felére, vagy 3-5 évre) és szűnjön meg a devizatartozás, hanem még a törlesztő részletet is csökkenteni szeretné.

Hab a tortán, hogy nem csak a deviza lakáshitel állomány kamatát kellene csökkenteni, hanem hogy "a forint hitelesek se járjanak rosszabbul" a 901 milliárd piaci kamatozású forint lakáshitel állományét is. Sőt mivel a támogatott lakáshitelek nettó kamata a kamattámogatással együtt is magasabb, mint 2,5 %, még azokat is ingyen forrással kellene kiváltani (596 milliárd Ft állomány). Így viszont már az MNB kamatvesztesége 3421 milliárd Ft állományon 137 milliárd Ft. Ekkora hiány többletet az államháztartás igen kérdéses hogy el tud-e viselni. Leginkább nem.

Tehát reálisan az MNB még a kamatcsökkentésbe sem tud 0 %-os forrással beszállni és az árfolyamrögzítésbe pedig csak a bekerülési ára erejéig. A teher túlnyomó részét a bankrendszer viseli majd.

Zsiday csak az arányokban téved. Abban, hogy a kamatkülönbözet csökkenésére helyezi hangsúlyt, lévén ez tartós hatás lenne. Valójában a pár százalék kamatkülönbözet kiesés közel egy nagyságrenddel kisebb eredmény csökkentő tényező, mint az árfolyamrögzítés egyszeri hatása.

A magáncsőd arra a problémára, amit a linkelt írásban Zsiday Viktor említett nem rendszer szintű megoldás. A probléma a deviza jelzáloghitelek elszállt árfolyama és kamata. Még ha a magáncsőd egyfajta kényszerű tartozás elengedésként működne, mint ahogy Zsiday feltételezi, akkor is csak azok számára lenne megoldás, akik csődbe mennek. Tehát vagy olyan magáncsőd kerül bevezetésre, ami ösztönzi a tömeges fizetésképtelenné válást (ebbe jobb bele sem gondolni), vagy az adósok nagy része számára nem megoldás.

A magáncsődnek amúgy többféle feltételrendszere képzelhető el.

Az egyik szerint a magáncsőddel az adós nem szabadul meg a tartozástól és a vagyonával is felel. Ez a jelenlegi helyzettől alig különbözne. A magáncsőd csak egy keményebb behajtási eszköz lenne, olyan mintha a végrehajtási eljárást durvítanák. Természetesen önszántából ezt egyetlen adós sem választaná.

A másik eset, hogy az adós egy idő után szabadul a tartozástól, de az eljárás alatt a csődgondnok az adós vagyonát is eladja. Ez esetben a magáncsőd a végrehajtási eljárás szerepét venné át. Az időbeni végessége a pozitív és a kemény életfeltételek a negatív az adós számára. Az eljárás végén ugyan van tartozás elengedés, de már tényleg csak a tartozás olyan maradványáé, aminek behajtására egyébként sem lenne remény. Valószínűleg ezt sem választaná önként egyetlen adós sem. Nem is lenne sok értelme, hiszen a mai helyzetben is hajlandóak a bankok elengedni a tartozás reménytelen megtérülésű részét, ha az adós hajlandó a lehető legtöbb megtérülést biztosítani a banknak a vagyonából és a jövedelméből végrehajtási eljáráson kívül.

A harmadik típus szerint a magáncsőd alatt az adós vagyonát nem adják el a feje fölül, pusztán a - legtöbbször hivatalosan nem létező, vagy minimális, törlesztésre alkalmatlan - jövedelme a megtérülés alapja. A végén pedig úgy kerül elengedésre a tartozás, hogy az adós a vagyonát megtartotta. Ezt már valóban választanák az adósok, viszont ez a megoldás a hitelezőre nézve aránytalanul terhes. Gyakorlatilag fedezetlenné teszi az összes hitelt. Épp eszű bank önként nem menne bele. Ha kötelező, akkor pedig azonnali hatásként komoly leírást eredményezne a bankoknál, hiszen a vagyoni típusú megtérülést biztosító eszközök likvidációs értékét eddig a bankok figyelembe vették az értékvesztést csökkentő tényezőként. Tartós hatásként pedig a fedezetlen hitelnyújtás feltételeit vezetné be a bankrendszer az eddig fedezettnek tekintett hitelekre. Tehát vagy nem adnának lakáshitelt, szabad felhasználású jelzáloghitelt, gépjárműhitelt sem devizában sem forintban,vagy felmenne a THM a személyi kölcsönök, folyószámlahitelek, hitelkártyák, áruvásárlási hitelek szintjére. Egyidejűleg a hitelösszeget is drasztikusan csökkentenék. Az adósok oldaláról pedig ez a harmadik típusú magáncsőd ösztönözné a fizetésképtelenséget. Bizony ez egyéni elhatározás kérdése. Nem lehet minden adós életének minden percét nyomon követni. Így nem kell hozzá más, mint megtagadni a törlesztést. Leüríteni bankszámlákat, mondjuk a rokonságba átpakolva a pénzt. Végül megszüntetni a bejelentett jövedelmet, helyette az adóst "eltartja a család" valójában feketén dolgozik. Ma is vannak, akik ezt csinálják, de ők ma nem tudják megúszni hogy a vagyonukat elvigye a végrehajtás és nem szabadulnak pár év után. A harmadik típusú magáncsőd mindkét előnyt biztosítaná az illegalitásba vonult adósnak.

A fenti három típus közül az elsőt nyilván nem fogják bevezetni. A második bevezetésének nincs értelme, hiszen nincs hozzáadott értéke a jelen helyzethez képest. A harmadik bevezetésétől pedig az ég óvjon minket, mert katasztrofális következményei lesznek.

A magáncsődöt ott, ahol alkalmazzák nem nagy összegű lakáshitelekre és jelzáloghitelekre találták ki. Olyan tartozások rendezésére való, amit az adós a jövedelméből pár év alatt ki tudna fizetni, de az életvitele miatt fizetésképtelen. A magáncsőd azoknak való, akiknek van megfelelő jövedelme, de nem képesek meghúzni a nadrágszíjat, csak annyit költeni, amennyit megengedhetnek maguknak. Helyettük meghúzza a csődgondnok. A magyar helyzet azonban nagyon nem ilyen.

Pontosítás: És természetesen a lecsökkentett kamatot, egy eleve csökkentett tőke tartozás után számolnák.

És természetesen a lecsökkentett kamatot, egy eleve csökkentett törlesztő részlet után számolnák.

Egy frászt, komoly tere van a futamidő csökkentésnek. Az MNB akár ingyen is tud forint forrást juttatni, erre pár százalékot rászámol a bank (A mostani svájci frank hitel 7-8%, forint hitel 8-10% kamata mellett érdemben csökkenne a törlesztőrészlet.) Tehát két oldalról avatkozna be az MNB, kedvezményes árfolyamon deviza forrást biztosít, és kamatmentesen forint forrást, amit csak lakáshitel célra lehet igénybe vennie az adott banknak, az adósmentésben lévő célzott körnek.

A magáncsőd természetesen rendszerszintű megoldás. Ez nem egyéni elhatározás kérdése, hogy nekem nincs kedvem fizetni, hanem ellenőrzik, hogy tényleg fizetésképtelen helyzetben van-e az adós. Tehát hasonlóan egy vállalkozáshoz bizonyos feltételek mellett lehet csődeljárást kezdeményezni, kérni maga ellen az adósnak!

link

Nem értek egyet a cikkel, mivel önmagában a kamatcsökkentés csak nagyon korlátozottan nyújt lehetőséget a futamidő rövidítésére. A futamidő emlegetett felezéséhez mindenképpen nagyon eltérített szinten rögzített árfolyam szükséges. Ezt egyszer már végig számoltam itt.

Az MNB persze adhat olcsóbban devizát, de ha a bekerülési költségén adja, akkor is az árfolyamrögzítés költségének 1/3-át, 1/4-ét nyelné le az MNB, a túlnyomó részét még mindig a bankok.

A magáncsőd sem rendszer szintű megoldás,mert ahhoz mindenkinek meg kellene tagadni a fizetést. Annyira már csak nem bolond a Kormány, hogy egy tartozás megtagadást általánosan ösztönző megoldást vezessen be. Annak túlzottan messzemenő következményei lennének.

Viszont én eddig forintosítás + 6-8 %-on rögzített forinthitel kamat variációval számoltam. Ez még mindig BUBOR + 2-4 %-ot jelent. Viszont a cikk annyiban érdekes, hogy lehet ezt még fokozni és akár 1 %-ra levinni a banki marzsot. Az OTP-nek minden % kamatkülönbözet csökkenés az összes devizahitelre számítva évi 8 milliárd tartós eredménycsökkentő hatással jár, míg csak a lakáshitelekre vetítve ennek nagyjából fele. Mivel évtizednyi ideig tartó hatásról van szó, az árfolyamot ez arányosan csökkentené.

OTP 4 hete, par nap alatt leesett 5100-rol 4000Ft szintre, es most 3 hete korrigal fel-oldalt iranyban. Nem is tul nehez az (a) es (b) hullamokat bejelolni, es mar (c) kozepe tajan vagyunk.

Egeszen nyilvanvalo, hogy Fibo 50%, max. 62% koruli szintig fog emelkedni, tehat valahol 4600-4700 korul fog belovagolni a Gyj. napjaba.

A mai szint kb. az, ahol Csanyi es Braun eladott. Az elemzoknek 2 napja elore kiszivarogtatott varakozasi menedzselesnel valamivel erosebb lehet majd a Gyj. Mert igy szokas OTP-nel is.

A kiszivarogtatott hirekre ovatos, kis volumenu vasarlas volt a reakcio.
Ha a GYj tartalma kb. igy alakul, papirforma szerint hasonlo varhato jovo het vegen is.

Ha a papirforma helyett negativ meglepetes jonne (pl. nagy celtartalekolas formaban), akkor napok alatt ujra tesztelni fogja a 4000 szintet. Mar csak 7-et kell aludni addig.

Korrigálunk ma?
Vagy viszi még a jó gyj várakozás 1-2%-ot felfelé...

Kösz! :)

Mondtam kolléga úr, hogy a Commerzbank jelentése el fogja oszlatni a pánikot...

Berlini egy úriember! Meg is volt érte a burkolt köszönet.

"Én személyesen ennél jobb gyj-t várok".
ezzel egyetertek, sot a 36Mrd szamot is valoszinubbnek tartom.
Egy feltetellel: ha a devizahiteles ugy miatti jogi/szamviteli megfontolasok miatt megis tobbet, netan sokkal tobbet kell tartalekolni. Mert akkor "all bets are off", egesz mas less a Gyj-ben.

A mai nap piaci reakcioi utan a gondolatmenet tobbi reszet is realistanak es valoszinunek gondolom.

Az az alap, amely 4400ft körüli átlagos bekerülési árral OTP részvényt birtokol, az nem hiszi el, hogy az OTP-t a devizahiteles mentés jobban fogja súlytani mint a végtörlesztés 2011-ben, igy szerintem erre a hirre:
1. ha egyetért az elemzői konszenzussal, akkor most nem fog eladni, hanem abban bizik, hogy a gyj után kb 100-200Ft-os árfolyamnyereséget tud realizálni,
2. ha jobb gyj-t vár akkor tartani fogja, mert külföldön a magyarországi gazdasági mutatókat most javulónak itélik, a nyugateurópai recesszió végét várják 2013 év végére komoly kihatással Kelet-közép és Kelet -Európa gazdaságaira, magyarul az OTP csoport működési területére, igy abban bizik, hogy a bankcsoport működési eredménye középtávon javul, adózott eredménye jövőre (egy visszatekintő P/E=10-nél is) indokol majd egy 6000Ft-os árfolyamot.
3. ha rosszabb gyj.t vár, akkor is vár egy pár napot (hátha visszamegy 4600 fölé,) és akkor ad el, és a gyj után szállna be ujra párszáz ft-tal olcsóbb árfolyamon.
Kockázatok:
1. verziónál: a devizahitelmentés ködje felszáll augusztus végéig, igy ha addig elad, akkor nyugodtan kivár.
2. verziónál: ha bejön a vártnál jobb gyj. akkor is visszaeshet egy rövid longrally után az árfolyam, (pont az augusztus végi bizonytalanságok miatt,) igy ez az alap nagyobbat kockáztat, de nagyobbat nyerhet is, ha a mentőakció egyszeri hatása a banknál nem lesz mégsem nagyobb, mint 20-40 milliárd ft..
3. verziónál: ha bejön a várakozása (szar gyorsjelentés), akkor most is kassziroz és ha visszaszáll augusztus vége előtt, akkor az általam várt fellélegzés (Kormány-bankszövetségi megegyezés) után ujabb nyereséget realizálhat.
Én személyesen ennél jobb gyj-t várok. Az adózott nyereséget az orosz leánybankban bizva, 36 milliárd ft-ra várom.

"Részben az emelkedő bevételeknek, részben pedig a korábbinál alacsonyabb céltartalékolásnak köszönhető, hogy az OTP a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest ötödével magasabb adózott eredményt érhetett el az idei második negyedévben. Korrekciós tételek nélkül a bank közel 45 milliárd forintos profitot termelt a várakozások alapján, a számviteli adózott eredmény (31 milliárd forint) visszaesése mögött a korrekciós tételek megugrása áll. A bank augusztus 15-én hajnalban teszi közzé második negyedéves számait. "

Ilyen szamokat publikalva, varatlanul visszafogott, es erdekes volt a piac reakcioja.

A szamviteli eredmeny kb. 10Mrd-vel multa alul a tavalyi Q2 szamokat; ekozben a celtartalekolas nem nott.

Ehhez kepest ma 10 ora korul sok kis vetellel (ami az elkeszult anyag privat/bennfentes kezekbe valo kiszivargasat tukrozi) az ar emelkedett kb. 100Ft-ot; tehat a bennfentes kicsik, akik elobb megtudtak az anyag tartalmat, pozitivan ertekeltek a jelentest.

Aztan 14 orakor, amikor publikaltak a jelentest, beleptek a nagyok, es mivel szinten inkabb pozitivnek ertekeltek a jelentest, ok is vasarolni kezdtek, es fel ora alatt ujabb kb. 100Ft-al feljebb nyomtak az arat.

Am 4400Ft korul beleptek az eladok, es hasonloan visszafogottan, de rogton eladasba kezdtek, es visszanyomtak az emelkedest.

Hogyan ertekelitek a szamokat?
Mit gondolnatok egy bef. alap helyeben, ha a veteli atlagara kb. 4400Ft lenne, ami a tobbseguknel jol kozeliti a valosagos bekerulesi szamot?

latszolag uborka szezon van: am a junk bond index (HYG), ahova a Magyar Allamkotvenyek tartoznak, de fokeppen a Longterm Treasury (TLT) Bond index, miutan csinalt egy fel-korrekciot juliusban,

ujra esesbe fordult;
ezen a heten keteves melypontra latszik esni. A temarol mar irtam 2 honapja parszor.

Azert ez mar benne lesz a sajtoban hamarosan es alaposan: 125-rol 105-re mar leesett tavasszal. Ha csinal ujabb minusz 20 pontot, ott leszunk, mint 2010 nyaran: hangulatban is, arakban is.

A dolog 3 szempontbol fontos itt:
1)A Magyar allamkotvenyek ara esik, tehat azok az alapok, amik fokepp allamkotvenyt tartanak a portfoliojukban, esnek. Akik iden vettek allakotveny alapokat, alighanem mar nulla hozamnal allnak, es hamarosan minuszban lesznek. Semmi meglepo nem lehet abban, ha osszel eladni kezdenek (jobb a parnaban a penznek), tehat raaerositenek az esesre.

2)Az MNB kamatcsokkentesi ciklusa tan meg erolkodhet tized szazalekokat 1-2 honapig, de aztan emelkedni fog.

3)A kotvenyekbol kimenekulo penznek menni kell valahova. A reszvenyek...bar nem olcsok es nem is vonzok... az egyik allomas megiscsak lehet.
Meg az egyeb kategoriak is: ingatlan, arany, stb.
Ezek esesere nem spekulalnek osztol.

Good luck.

-Sajnos a Detroit probléma, már több éves sztori, évekkel ezelött is voltak már elmaradások, átütemezések. Detroitban is bizony már jó pár éve tönkrement az autógyártás, nyilván ebből következően a törlesztési nehézségek nem új keletűek.

-Úgy van benne vagyok a Commerzbankban, sőt 4,5 Eurón jegyeztem is kedvezményesen. Az egyik favoritom. Sokat szenvedett a papír az nem kétséges, sok kockázat is van benne, de úgy gondolom a kockázatokat az árfolyam vastagon tükrözi. Biztos lesznek még csontvázak, de jövőre már magához térhet a cég.

A hajó hitelezési üzletágban mintegy 25%-os a késedelmes adósok aránya, dehát nem véletlenül áll ilyen szinteken az árfolyam. Sajnos én egyelőre a Budapesten nézelődöm, bár szívesebben élnék akár LongBeach környékén is. Tény a terület válságban van, a Commerzbank erősen átstrukturálja az üzleti tevékenységét. A meglévő portfólió pedig sajnálatosan olyan adottság, ami lassan fog tisztulni.

-OTP esetén én mini pakokkal játszom, pár hónap múlva meg teljesen elhagyom a bét-et. (Legfeljebb Mtelekomban maradnak beragadt pozícióim.)Nekem mindegy milyen irányba megy a lényeg, hogy eltaláljam a mozgást. Volatilis a papír ami spekulatív pozíciók felvételére alkalmassá teszi.

1)"evekkel ezelott leirtak" ??
Akkoriban meg torlesztettek.

2)Commerzbank a 2007-es 200-as arszintrol indulva mostanra 10 alatt vergodik; nos, nekem ez nagy bukas. Ettol meg persze, sikeres bottomfishing lehet belole. Probalkozol ilyennel?

3)A shipping industry: a Baltic Dry index, ami a szallitasi arak kanarija, valoban felkunkorodott mostanaban; ez egyik oka, miert is vagyok kisse optimistabb Kina kilatasairol, mint a konszenzus; mert megiscsak a vilag nyersanyaganak 40%-at oda szallitjak. Ott diktalodnak az arak.

Am a kunkorral egyutt is, az utolso 13 ev legalacsonyabb szintjen van; ami megse nagy prosperitast jelez eppen. Commerzbank meg egyebkent a nemet hajoepitoket finaszirozta sokat, es a sajna hajot se vesznek. (Kivetel persze az uj super-orias kontenerszallito hajo Maersk-nal.)

Ami meg az uj kontenerek gyartasanak tempojat illeti, mint masodlagos shipping industry meroszam, zuhan lefele.
Nezd meg egyszer, hany hajo varakozik LongBeach kikotoje elott most, es mennyi volt 5 eve. En szoktam nezni, OC, Ocean Heights condo hegytetojerol.

4)Miutan OTP nekem nem erdekes mostanaban, amig a tranzakciosado+devizahitelezes+kormanyBankraVagyik egyuttes rizikoja ervenyben marad,
csak jokat kivanok a long-al probalkozoknak. De en meg nem probalnam, semmi aron, amig ez a harom arlenyomo tenyezo ervenyben van.

5)Vegul, van itt valaki, aki jon SF Money Show-ra aug. kozepen? Tudok neki ingyen jegyet.

Good luck.

Kolléga úr, a Commerzbank a leányvállatán (Eurohypo) keresztül érintett a Detroit csődjében (mintegy 400 Millió dollárral), aminek nagy részét már évekkel ezelőtt leírták, a maradék után a céltartalék meg van képezve. Rosszindulatú pletykák persze folyamatosan keringenek, (hajózási hitelek kiemelt kockázatai stb.), emiatt biztos nem fog csődbe menni. Egyébként a maradék Detroithoz kötődő leírásai már az augusztus 8. jelentésében benne lesznek.

Ami meg a FIDESZ féle deviza adós mentést illeti szerintem nagyon nehéz nem látni, hogy folyamatosan laposodik a dolog. Már csak a kifejezetten lakáscélú deviza adósságokról tárgyalnak (tehát a szabad felhasználású, személyi és deviza alapú diákhitelek kikerültek a körből) és ahogy nézem itt sem feltétlenül akarnak forintosítani, ezért még azt sem zárom ki, hogy az OTP nagyot fog száguldani pár hét múlva a konkrétumok kikerülése után. A bírósági semmiségi perek inkább rejtenek nagyobb aknákat a banknak!