Azt nem látja, hogy a lakossági spread közel 1%-os hozamesésnek felel meg? vagyis 6,7>5,7%, és akkor vagy 0-ban. (Durván) úgy,h kevesebb kamatot kapsz közben, ameddig ezt várod. ha meg tévedett, akkor kuka ez a scenario.
.....Lehet-e Magyarországon kötvénybika?... . A hazai hosszú állampapírok elmúlt egy, öt vagy akár tízéves hozama elég kiábrándító, emiatt nem is nagyon fektet ebbe a hazai lakosság, pedig ha jól alakulnak a dolgok, akár komoly hozamot is lehet realizálni a következő egy évben magyar hosszabb állampapírokkal.Jelenleg Magyarország megítélése nem túl kedvező, ugyanis az EU-ból inkább kisodródó, afféle kelletlen szövetségesnek látszik, ahol a gazdaságba túl gyakran és túl nagy erővel szól bele az állam, ez pedig elriasztja a külföldi befektetőket. A különutasság ára a kötvények hozamán is meglátszik: míg a magyar állam 10-éves adósságának hozama 6,8% körül van, addig a lengyel 5,4%, a cseh pedig 4,3%, nem is beszélve a a már eurozóna tag Horvátországról, ahol 3%! A magas elvárt hozam másik oka a fennragadt infláció, amelynek részben oka a korábbi forintleértékelő politika, részben pedig az állami beavatkozások.Azonban Magyarországon fél év múlva választások lesznek, és nagyon úgy néz ki, hogy egy sokkal EU-konformabb kormány alakul. De még ha nem is így lenne, a jelenlegi 2/3-os monolit valószínűleg eltűnik, és a kormányzásnak sokkal konszezuálisabbá kell válnia. Egy ellenzéki győzelem esetén valószínűleg Magyarország előbb vagy utóbb deklarálná az eurozónához való csatlakozás vágyát, és még ha jelenleg messze is vagyunk a követelmények teljesítésétől, már csupán ennek a reménye is jelentős portfoliótőkét vonzhat be, amely szűkítheti a fennálló igen magas hozamkülönbséget.Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank – nagyon helyesen – végre úgy tűnik felhagy a sok éve fennálló, és kártékony forintleértékelő politikával, és a forintot minimum stabilizáló kamatszintet tart. Egy esetleges kormányváltás után az uniós források is valószínűleg bővebben fognak csordogálni, ami nem csak a gazdasági növekedésen segítene, hanem a forintot is erősíthetné, hiszen a jegybanknak több tartalékra nem nagyon van szüksége, így akár az EU-pénzek – eddig idehaza nem jellemző – piacra történő vezetése is elképzelhető. Egy optimistább környezetben, több EU-forrással és FDI-al/portfoliótőkével pedig a jelenleginél alacsonyabb kamatszint is stabilan tarthatja a forintot.A jelenlegi konszenzus az, hogy az MNB nagyon sokáig tartja a jelenlegi 6,5%-os kamatszintet, de egy fent vázolt, megváltozott helyzetben akár jelentősebb kamatvágásokra is képes lehet a deviza erősen (és infláció kordában) tartása mellett. Természetesen bárki is kerül kormányra, nem lesz könnyű dolga 2026-ban, de fontos, hogy a piacokon a várakozások változása a legfontosabb tényező, nem várják meg míg a dolgok megvalósulnak: már a puszta ígéret is gyakran elég. Ha a gazdaság szereplői elhiszik, hogy Magyarországon a jegybank stabil forintot szeretne, és az ország az eurozóna felé halad, akkor a hozamgörbe is invertálódhat, azaz a hosszú hozamok a rövid alá eshetnek.A fentieket figyelembe véve nem lehetetlen akár 150-200 bázispontos hozamcsökkenés a magyar hosszú (10+ éves) állampapírok piacán. . Mik a kockázatok? . A legnagyobb hazai kockázat természetesen politikai: semmi nem garantálja egy EU-konformabb kormány megválasztását, sőt még egy ilyen kormány is számos taposóaknával szembesülhet, ami rendkívül megnehezíti a dolgát. A másik nagy kockázat az infláció makacsul magasan maradása: a jelenlegi árkorlátozó intézkedések kifutása és magas minimálbéremelés mellett a hazai inflációs komponens magasan maradhat. Persze kérdéses, hogy ezen kockázatok megvalósulása mellett mekkora hozamemelkedés lenne? A harmadik nagy kockázat külföldi: többször írtam róla, a globális adósságpálya fenntarthatatlansága miatt előbb vagy utóbb a piacok megelégelik a kormányzatok nagy hiányát és büntetni fognak. Egy ilyen forgatókönyv esetén pedig nem csak a külföldi, hanem a hazai kötvényhozamok is felrobbanhatnak. Ez lenne a legrosszabb eset a magyar kötvénytulajdonosok számára, hiszen szinte biztosan nagy veszteségeket okozna.Nem egyértelmű tehát számomra sem, hogy meg kell venni a hazai kötvényeket, de a serpenyő optimista oldalán mintha most kissé több súly lenne, mint a másikon…" . Zsiday Viktor
Vagy CIB feltörekvő bef alap mennyit ment fel?! Megírtam , ha a dollár gyengül természetes velejárója! Ez van . Igen ebben is benne vagyok! Semmi nincs véletlenül , figyelni kell.
Ha lassan fokozatosan csökkennek a hozamok, akkor nyilván nem érdemes eladni. Egy ilyen trend sokszor évekig is tarthat. Ezt kéne megtippelni, de nem a pillanatnyi benyomások alapján, vagy pár hónapos időtávon gondolkozva. Én az összeolvasott elemzések, vélemények alapján arra tippelnék, hogy lesz még jobb eladási pont. Azt érdemes tudni, hogy ha az utolsó évekre, mondjuk 2033-ra lesz alacsony a hozam, ott már nem lesz akkora haszon az eladáson mert röviddé válik az időtáv amiben ez hasznosulni tudna. Máshogy fogalmazva a végefelé az árfolyam folyamatosan közelít a 100%-hoz. Kaszálni árfolyamnyereségen az első években lehet a legnagyobbat. De egy 10 éves kötvényen van idő ezt eldönteni.
A korábban 75 ön vásárolt 35A most 30% al többért eladható. Tőke *1,3. Vagyis ha realizálsz. 1,3 X annyi fixmapot tudnál venni mint az eredeti tőkéd. Akkor az 7*1,3=9,1 kamat gyakorlatilag, és nem kell azon aggódni, jön e hozamemelkedés. Itt nem érdemes realizálni? Bár év elején még lentebb voltak a hozamok.
"Mint azt olvashattátok is még korábban tőlem, kellett egy kis idő, mire letisztult bennem az Államkötvények logikája. 9% vs. 16/19,1%, nem is igazán a 9% számított, hanem az árfolyamnyereség, amivel simán lehet tarolni, Strike-olni később." . Még nem tisztult le teljesen. A 9% és az árfolyamnyereség kéz a kézben járnak. Az árfolyamnyereség forrása az, hogy 9%-ről lemegy mondjuk 7%-ra. Ekkor ez az államkötvény úgymond értékessé válik az adott pillanatban kaphatókhoz képest (mert szép kamatot ad) és ezért megy fel az árfolyama. Ezt az értéket pontosan ugyanúgy kiaknázhatod lejáratig való tartással is. Vagyis ha egy év után lemegy a hozam 9%-ről 7%-ra és a maradék kilenc évben 7% marad, akkor másokhoz képest 9 * 2% -al több kamatot kapsz. Az adott pillanatban látható árfolyamnyereség pontosan ezt fogja tükrözni. Az árfolyamnyereség nem valamiféle független bónusz ami valahogy rákerült. . Mikor fontolhatjuk meg az eladást? Pl. ha nagyon mélyre ereszkednek a hozamok és azt gyanítjuk, hogy a következő években ennél csak magasabbak lesznek. Ha ekkor learatjuk az árfolyamnyereséget, az olyan mintha a vételi és eladási hozamok közötti magas különbözetünket rögzítettük volna a lejáratig. Ha a későbbiekben a piaci hozamok ennél átlagban magasabbak lesznek akkor jól jártunk az eladással. Persze ezt az eladási pontot nem könnyű megtalálni, biztosan szerencse is kell hozzá. Egy sok évre rögzített 9%-os hozam elég értékes, nem biztos, hogy érdemes az első kisebb árfolyamnyereség miatt túladni rajta.
FED mai döntés: újabb -25bp, csak szólok. Nem árt odafigyelni a történésekre... Szerintem Varga (és Marci barát) már feszülten várja a kamatcsökkentést, ez a "nagyon kemények és szigorúak vagyunk", szerintem egy kamu. Ha igazam van, akkor a legközelebbi alkalommal már csökkentenek, akármit is mondtak még 2-3 hete.
"Akkor", nem tudom pontosan mikor írtam először ebbe a topicba, mikor érintett meg a "szerelem első látásra":D* Úgy értelmezem a válaszodat, hogy vettél belőlük. Ez esetben gratulálok, így utólag. Én akkor még "csattogós lepke" szinten voltam az állampapírok terén. Mint azt olvashattátok is még korábban tőlem, kellett egy kis idő, mire letisztult bennem az Államkötvények logikája. 9% vs. 16/19,1%, nem is igazán a 9% számított, hanem az árfolyamnyereség, amivel simán lehet tarolni, Strike-olni később.
Reggeli posztom nem rakta ki. 2035A most 103%, hozamgorbe adott 6,9% ilyesmit irtok. 2%pontos csokkenessel 113% lenne az arfolyam ket ev mulva. Helyes a szamitasom? Masfelol arra lennek kivancsi h ha 5%pomt a spread akkor az marad vagy tud szukulni? Ha eladnam? Nem akarom h a spread vigye el az arfolyamnyereseget.
Mondjuk van 56ban lelepett argentín rokon, nemhogy argentín út, de ők mesélték hülledezve hogy bevezették náluk a tranzakciós adót. Mondtuk ja, ismerjük. - de nem értitek, MINDEN utalás után!!,! Tudjuk. De nem, az összesen már ngyon sok! Értjük, ismerjük…. Meg még pár ilyen. Még le is hagytuk őket itt-ott az argentin úton :D
Leegyszerűsítve, örök törvény: Hosszú kötvények: emelkedő kamatszínteknél alacsonyabb, csökkenőnél, magasabb hozamot eredményeznek! Időben kell dönteni , beszállni. (Ilyen volt a 18%) Dehát akkor Argentin utat vizioáltak, ahelyett, hogy godolkoztak volna , utólag meg : "szerencsés"!
év elején magasabb árfolyamon volt, most csökkent. Én most biztosan nem adnám el. A piac-tőzsde nagyon árazza a kamatcsökkentést. Így vagy úgy, de húzni fognak magukkal, idővel. Ha jönne végre egy bíztató magyar GDP adat, simán lemehetne 1 %-ot a hozamszint, tippre. Ez az én logikám, ha lenne 2035A papírom. Ha meg tévedtem, akkor is 9,3% kamat / év.
Magyar Állampapír tulajok