A lehető legközelebb került Magyarország ahhoz, hogy a befektetésre ajánlott kategóriából a bóvliba kerüljön. A Fitch negatív kilátással látta el a magyar országkockázati besorolást, ezzel már mindhárom hitelminősítőnél negatív kilátással tartják...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=158239
Bocsánat, de azért már nehogy a farok csóválja a kutyát. A helyzet ugyanis az, hogy másfél év alatt bizony, lépett Magyarország, és egy hajszálnyira van a bóvlitól a Fitch.Mert az, hogy nem értik, mi történik, nem mentség a hülye hadonászásra.
Törölt felhasználó2011. 11. 11. 22:20
#3
beszél a kormányszóvivő épp a tévében... ez (is) nagyon hülye. gőze sincs arról, hogy miről is szól a nemzetközi tőke és pénzpiac... de a hülyeségeit viszont lelkesen és meggyőződéssel mondja...
Negatív figyelőlistára vette Magyarországot az S&P!
2011.11.12 07:28
Negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának befektetési ajánlású, "BBB mínusz/A-3" szintű osztályzatait szombaton a Standard & Poor's arra a véleményére hivatkozva, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok, írja az MTI.
Hát ez is hiányzott.
Már minden volt szoc ország előttünk, Románia és Bulgária is.
Világbajnok magyar páros a OV - Matolcsy.
Nincs még egy ilyen hülye idióta gazdasági tandem a Földön.
"Miután tegnap este kiderült, hogy a Standard&Poor's mégsem gondolta komolyan a francia leminősítést, egész kedvező hangulat alakult ki a tőkepiacokon."-idézet vége.
Hülyéskednek és mégis vérre megy. Botrányos a tévedés. Alkalmatlanok mások minősítésére, ha saját vállalatuk területén sem tudnak rendet csinálni. Ezer miliárd dollárt nyertek ezen a kis tévedésen a nagy spekulánsok!
Amennyiben a nagyokat, most Franciaországot is megszivathatják, akkor mi kicsik, nem kérdés, hogy a rövidet húzzuk.
"A Hitelminősítők a spekulánsok terelő kutyái."-idézet Boros Imre exminiszter és MNB főembertől
Éppen ezért s kamattartalomért hajtanak, amely akkor lesz még nagyobb, ha emel a Simor. Úgy hívják, hogy carry trade. Mi adófizetők fizetjük.
Nem jószándékból, hanem érdekből fektetnek be!
Ebben segít a nagy spekulánsoknak az S&P, az IMF és a többiek, a nagy spekulások terelő kutyái. Segít a Simor is, mert jóval magasabb realhozamot ad, mint bárki más a keleti blokk országainak jegybankárai közül. Aztán a kamatemelésért utalták és utalják Simornak az off-shore számlára a "hála pénzt".
Te ennek örülsz?
Ne a jóindulatát várd a befektetőknek! Ők se a te jóindulatodat, hanem a pénzedet akarják elvinni.
HIába jók a makro mutatóink, hiába tesszük meg azt, amit más országok nem akarnak.
Ez a kiskutya és a nagykutya esete!!!
gyurcsányi politika azért felelt meg, mert önként és dalolva mentünk, hogy megfejjenek bennünket.
Nem is akartak leminősíteni bennünket!!!
Abban az időben pedig valóban csődhelyzetbe kerültünk!!!
Kilátszik a lóláb.
Most jossz ra hogy ez igy mukodik? Amig jo kutya vagy, csak a hust ragjak le, de ha rossz kutya leszel a csontot is elveszik, mert mar kiszolgaltatott lettel. 20eve szabadon eltel, aztan mutattak neked aranykutyaolat,beleptel, kivertek a fogaidat, lancra kotottek es mostmar eselyed sincs, ha visszatesznek az utcara holnap halott vagy
Nem nagyon lehet követni ezeket a minősítőket. A kormányoknak az egész társadalomra kell tekintettel lenniük ők pedig csak egyenleget néznek?
Érdekes lenne ha a volt szoci országok egy ügyes tv. trükkel kizárnák a kisebbség jelentős részét a segélyezésből és kb. 3 milla ember szabadulna rá a NYUGATRA....
jelenleg Kanada kb.3000-5000 bevándorolt roma miatt is küszködik...
Azért mi is könnyebben gazdálkodnánk ha 800K-rel kevesebb embert kellene segélyezni.
Viszont ha nincsenek hitelminősítők, akkor
pl. a Görög és Olasz adósságállomány a duplája lenne, a költségvetési hiánnyal együtt, mert nem lenne aki érdemben figyelmeztetné a piacokat a bajra.
Aboriginal, a másik topicban nem válaszoltál. Ide is bemásolom, ill. kiegészítésem még néhány ponttal.
Nagy marhaságokat írtál a kamatokkal kapcsolatban:
1. Simor alatt az alapkamat a válság kényszeremeléseit leszámítve CSÖKKENT.
2. Simort 2009. tavaszán a hozzád hasonló nagytudásúak éppen azzal támadták,h ogy túl korán kezdett kamatot csökkenteni, ezért gyenge a Ft. Most ugyanezek az ellenkezőjét mondják, szerintük Simor miatt magas a kamat.
3. Simor 2008. tavaszán eltörölte a Ft sávot, ami Ft erősödést, ezen keresztül kamatcsökkentési lehetőséget adott. Ezt is pont olyanok támadták, mint te.
4. A kamatokról nem csak Simor dönt. Hanem a Monetáris Tanács. Amiben egy ideje kormányközeli többség van.
5. Ha most magas a kamat szerinted, akkor sokkal jobb környezetben Járainál nem volt az?
6. Az MNB a kamatpolitikájában infláció targetálást végez, azaz az inflációs várakozások befolyásolják leginkább az alapkamatot.
7. Mint már ebben a topicban is elhangzott, az alapkamat és az állampapírok hozamai NEM UGYANAZ. Az állampapírhozamok fejezik azt ki, hogy Magyarországnak mennyiért hajlandóak hitelezni a befektetők. Mindegyik, te is.
8. Vicces, hogy amikor kapsz 7% kamatot, akkor micsoda szemétség, hogy csak ennyit kapsz. Ha az állam fizet 7% kamatot, akkor mocskos rabló karvalytőkések veszik el a polgárok pénzét.
9. Végezetül egy kérdés: van, vagy volt bármilyen állampapírod? Ha igen, akkor magadra nézve is igaz, amit írtál? ű
10. +1 kérdés: te adnál a magyar államnak alacsonyabb kamatért pénzt kölcsön? Igen vagy nem?
Figyelmeztetné?......:-)
Ezek semmit meg nem mondanak idöben előre,fényévekkel cammognak az események után,vagy ha éppen bizonyítani akarnak,katalizátorként épp ők gyorsítanak be olyan folyamatokat,amit más esetben még kezelni lehetne talán.
A "Bennfentesek" c. film bemutatja milyen mértékben járultak hozzá a "lefizetett hitelminősítők" a 2008-as gazdasági válsághoz.
Sok befektetőnek etalonként, azaz befektetési szabályként szolgál a hitelminősítők szubjektív döntése.
Várom, hogy adjátok meg az időpontot, amikor a hitelminősítők a gyurcsányi időkben bóvli kategóriába minősítettek le bennünket!
Nyilvánvaló, hogy nem tudtok ilyen időpontot mondani!
Az előbbi azt jelentené, hogy akkor, amikor az EU, az IMF hitelei mentettek meg bennünket jobb helyzetben voltunk mint most. Ez pedig nyilvánvalóan nem igaz!
Jelenleg csökkentettük az állami adósságot 80%-ról 72 %-ra. Állami adósságcsökkentést rajtunk kívül Európában csak Svédország tudott megtenni. A költségvetési hiányunk 2,5%. Soha nem volt még a költségvetési hiányunk 3% alatt!! Jelenleg 7 európai országnak van 3% alatt a költségvetési hiánya.
Kedves penznyelo!
Olyan állításokat sorolsz pontokban, amilyeneket én sohasem tettem.
Amennyiben idemásolod, hogy mikor mondtam az általad leírtakat, akkor elfogadom az állításaidat. KItalációkkal nem foglalkozom.
"Éppen ezért s kamattartalomért hajtanak, amely akkor lesz még nagyobb, ha emel a Simor. Úgy hívják, hogy carry trade. Mi adófizetők fizetjük.
Nem jószándékból, hanem érdekből fektetnek be!
Ebben segít a nagy spekulánsoknak az S&P, az IMF és a többiek, a nagy spekulások terelő kutyái. Segít a Simor is, mert jóval magasabb realhozamot ad, mint bárki más a keleti blokk országainak jegybankárai közül. Aztán a kamatemelésért utalták és utalják Simornak az off-shore számlára a "hála pénzt"."
Erre vonatkoztak a pontjaim. Amiket ugyanis te írtál, azok nagy része baromság. Alapvető TÁJÉKOZATLANSÁGRÓL tanúskodnak.
" Soha nem volt még a költségvetési hiányunk 3% alatt!!"
Ne feledd, hogy a hiány azért annyi, amennyi, mert FELHASZNÁLUNK bő 500 mrd-ot az MNYP vagyonból. Világos, hogy téged könnyű becsapni, a minősítők azért ennél jobban átlátnak a számokon.
Ezen kívül meg nagyon nem mindegy a piaci környezet. 2006-2007-ben likviditásbőség volt a világon, akkor a befektetők kockázatviselési hajlandóság jóval magasabb volt. Most kisebb.
Nagyon nem vagy tisztában az alapokkal, ha ezt ennyire nem érted...
Kedves pénznyelő!
A kamatokkal kapcsolatos összefüggéseket magyarázod, de nem érted.
Amennyiben érted, akkor mi is az a carry trade?
A külföldi illetve magyarországi bank, befektetési alap felvesz 1%-on svájci frank hitelt. Magyarországon átváltja Ft-ra és beteszi 2 heti vagy hosszabb időre 7%-ra. Aztán kiveszi és visszaváltja svájci frankra. A különbség 6%!!!
0,5% kamat helyett mennyit kap az általad megsajnált külföldi befektető? 6%-ot=extraprofitot!!!
Amennyiben Simor 7%-ra emeli az alapkamatot, akkor a betéti kamat is nő +1%-kal!!!
Mi fizetjük az adónkból az extraprofitot+te még sajnálod is, hogy keveset kapott!!!!
Mit szeretnél mennyit kapjon?
" Állami adósságcsökkentést rajtunk kívül Európában csak Svédország tudott megtenni"
MNYP pénzekkel. Nem azért, mert a költségvetést valódi kiadáscsökkentéssel rendbetettük. Nagy különbség.
Példa: Te minden hónapban keresel 200e-t és minden hónapban 220e-t költesz. Minden hónapban 20e a hiányod ezért folyamatosan kölcsön kell kérj és nő az adósságod. Majd örökölsz valamennyit, aminek a felével csökkented az adósságod. Majd innentől havonta 230e-t költesz továbbra is 200e bevétel mellett, de az első hónapban 15e-t beleteszel az örökségből és büszkén bejelented, hogy 20-ról 15-re csökkent a hiányod. A hülye azt mondja, hogy lám csökkent az adósság és a hiány is. Hurrá. Az okos azt mondja, hogy a FOLYAMAT romlott. És felteszi a kérdést, hogy ha elfogyott az örökség, akkor mi lesz?
Aboriginal. Neked tényleg fingod nincs a pénzügyekhez.
"A külföldi illetve magyarországi bank, befektetési alap felvesz 1%-on svájci frank hitelt. Magyarországon átváltja Ft-ra és beteszi 2 heti vagy hosszabb időre 7%-ra. Aztán kiveszi és visszaváltja svájci frankra. A különbség 6%!!!"
Igen, de közben ÁRFOLYAMKOCKÁZATA van!
A lakosság a devizahitelek során PONTOSAN azt tette, amit írtál. Te is megtehetted. Felvette az "olcsó" hitelt 160-as CHF-nél. Aztán milyen jól járt a kisebb kamattal, cserébe viszont 250-es árfolyamon törleszt.
250 Ft-os svájcifrankon milyen árfolyamkockázata van? Most ennyi a CHF!!!
Amennyiben leminősítenek bóvliba, akkor max 270 Ft-ra emelkedik, majd csökkeni(!) fog!
Árfolyamnyeresége lesz, amikor kiveszi!!!+12-szeres illetve 14-szeres kamatnyeresége az otthonihoz képest!
"250 Ft-os svájcifrankon milyen árfolyamkockázata van? Most ennyi a CHF!!!
Amennyiben leminősítenek bóvliba, akkor max 270 Ft-ra emelkedik, majd csökkeni(!) fog!
Árfolyamnyeresége lesz, amikor kiveszi!!!"
Aki 180-on vett fel CHF hitelt, az is ezt hitte...
És ha 350 lesz a CHF?
Egy olyan világgazdasági helyzetben, ami most van, MINDEN megtörténhet.
De ezt hiába magyarázom neked, mert láthatóan alapszinten is tájékozatlan vagy.
A lakosság 160-on vette fel és a hitelező bank anyabankja ennél olcsóbban. Elszámolni + 250 Ft-on fogja, pedig a 180 Ft-on is bőven meglenne a nyeresége annál a néhány embernél is, aki végtörleszteni tud! Az MNB felajánlotta, hogy vált a végtörlesztésnél a banknak devizát.
"Kár is magyarázni... Itt még mindig a pozijuk szerint látják az emberek a világot."
Aboriginallal az a baj, hogy süt róla, hogy fingja nincs hozzá. Ez önmagában nem lenne baj, mert senki nem születik úgy, hogy ért a pénzügyekhez. Csak ha valaki nem ért hozzá, akkor előbb tanuljon, kérdezzen és ne állítson hihetetlen baromságokat úgy hogy telemásolgatja vele a topicokat.
Kedves Ody_Mnadrell!
1etértek.
1 bank tulajdonos illetve nagy spekuláns ÉRDEKE más, mint nekünk magyar adófizetőknek. A médiából pedig az ő véleményük hallatszik, mert az ő tulajdonukban van a média illetve ők adják a reklám megbízásokat a médiának. Az előbbiek miatt néhány "papagáj" ismétli őket.
1 ilyen szakmai fórumon azért beszélhetünk szakmai alapon is. Legalábbis remélem!
Törölt felhasználó2011. 11. 12. 16:05
#36
Válaszolj: Ha olyan tuti biznisz, amit írsz, te miért nem csinálod?
te shortolod a CHF-et a Ft ellenében? Ha nem, miért nem? Ha igen, akkor meg mi bajod van azzal, ha más is ezt teszi?
Egy olyan világgazdasági helyzetben, ami most van, MINDEN megtörténhet."-idézet tőled.
Az előbbieket rajtad kívül nincs ember a földön, aki el tudja jelenleg KÉPZELNI!
Te beszélsz hozzááértésről??????????
Hol láttál te 350 Ft-hoz csak közeli CHF árfolyamot is??? Ember nem képzelt ilyet!
No én itt befejeztem! Ez már a picit értelmes vita határain is túl megy!
150-nél senki nem látott még 200-at. 200-nál senki nem látott még 250-et, 250-nél senki nem látott még 270-et. Aztán valahogy lett. Most meg azt nem látni, hogy 200 lesz...
Ez már csak ilyen.
"Az előbbieket rajtad kívül nincs ember a földön, aki el tudja jelenleg KÉPZELNI!
Te beszélsz hozzááértésről??????????
Hol láttál te 350 Ft-hoz csak közeli CHF árfolyamot is??? Ember nem képzelt ilyet!"
Erre meg semmilyen komment nem szükséges. Aki ezt leírja, annak nyilvánvalóan köze nincs a pénzügyekhez.
Egyébként a kérdésemre nem válaszoltál: te shortolod a CHF-et Ft ellenében? Igen vagy nem? És milyen árfolyamról?
Ez így igaz. Nálad elég gyorsan eljött ez, mert hamar kiderült, hogy fogalmad sincs a tőzsdéhez, pénzügyekhez. Úgy meg valóban nincs értelme a vitának. Sorry.
Kedves penznyelo!
Te nálam a továbbiakban a "jön a 350 Ft-os CHF árfolyam" vagy! Ez minősíti a te szakmai tudásodat. Innentől el tud mindenki helyezni, hogy mihez értesz.
További szép napot kívánok neked!
Az, aki ért a tőzsdéhez vagy egyáltalán hajlandó gondolkodni és nem az érzelmei alapján dönt, az megtudja ítélni azt, hogy melyikünk ért a makrogazdasághoz és a tőzsdéhez.
a "bovli" után se történik semmi katasztrófa (kicsit nehezebb lesz 1-2 dolog),feltéve ha a világban is csillapodik az "összeomlás most" őrület.
amit egyrészt a "minősítők" (kamu magáncégek, némi politikai és gazdasági manipulációval a hátuk mögött)
másrészt meg a véres címlap sztorikra éhes médiák miatt van.
Törölt felhasználó2011. 11. 12. 16:35
#50
Nem válaszoltál: Te shortolod a CHF-et a Ft ellenében? Igen vagy nem?
(vicces ez a fórum, hogyha kellemetlen kérdés érkezik, akkor azonnal elkullognak az ilyen aboriginal félék)
"A költségvetési hiányunk 2,5%"
Fogalmazzunk úgy, hogy a kormány annyival számol és jövőre, de már a feltételeket sőt még az idei 2,94 %-ot sem hiszi el mindenki.
Bár nyilván, ha a fene fenét eszik, akkor is meglehet, mert elvileg bármit áttolhatnak, csak akkor a 2,5%-os hiánycél lesz nehezebb.
Ez nem 1 kellemetlen, hanem 1 értelmetlen kérdés.
Általában természetesen nem shortolom a CHF-et a Ft ellen. Egyébként meg az időtáv döntő 1 percesen, 5 percesen bármi megtörténhet.
Ez ebben a formában ráadásul totál nem is igaz. A költségvetési hiányunk az első 3 negyedévben 4%, az októberi MNYP vagyon eladással most 3-4% közötti. Majd 3 alá bemegy tovább MNYP vagyon értékesítéssel.
Attól, hogy kamu cégek, sajnos még közli az egész világ a véleményüket és mindenki a csordából biztosan számíthat rá, hogy a csorda azt fogja tenni, amit...
Én ennyire részletesen nem néztem, nem is érdekel, de a mnyp-i vagyon nélkül ezek szerint ~0,2%-kal, jó esetben valamivel többel sikerült javítani.
Ehhez képest a mnyp- vagyon nélkül, ilyen viharos helyzetben 0,44-et kellene lefaragni.
530 mrd-ot használnak meg az MNYP vagyonból idén. Az 1,5-2% GDP arányosan. Ha tehát nem élnénk fel a vagyonból, akkor az ÁHT egyenleg idén nemhogy nem javulna ennyire, hanem ROMLANA.
Húsz- éves tapasztalat ez, hogyha baloldalinak mondott kormányok vannak, akkor az MNB vezetésének kitűnő a viszonya a kormánnyal, egy húron pendülnek, s ez az egy húr azt jelenti, hogy a kormányzati politika elsőbbséget ad a Magyarországra települt külföldi tőkének, mert az a vakhite, hogy az ország fejlődésének ez az alfája és omegája. Az ilyen kormány politikáját az MNB nagyszerűen szolgálja, alapvetően inflatorikus politikával. Betartva a Nemzeti Bank törvényben lévő második pontot, amely elő is írja, hogy szolgálja ki a kormánypolitikát, ugyanakkor az első pontot sorozatban húsz éve megszegve, tudniillik, hogy védje és fenntartsa a nemzeti fizetőeszköz stabilitását. Egyébként, ha olyan jegybankelnök kerül az ilyen ún. baloldali kormány útjába, aki nem tetszik, rövid úton eltávolítják. Emlékszünk, ez történt Bod Péter Ákossal, aki fejvesztve menekült Londonba annak idején.
húsz- éves tapasztalat ez, hogyha baloldalinak mondott kormányok vannak, akkor az MNB vezetésének kitűnő a viszonya a kormánnyal, egy húron pendülnek, s ez az egy húr azt jelenti, hogy a kormányzati politika elsőbbséget ad a Magyarországra települt külföldi tőkének, mert az a vakhite, hogy az ország fejlődésének ez az alfája és omegája. Az ilyen kormány politikáját az MNB nagyszerűen szolgálja, alapvetően inflatorikus politikával. Betartva a Nemzeti Bank törvényben lévő második pontot, amely elő is írja, hogy szolgálja ki a kormánypolitikát, ugyanakkor az első pontot sorozatban húsz éve megszegve, tudniillik, hogy védje és fenntartsa a nemzeti fizetőeszköz stabilitását. Egyébként, ha olyan jegybankelnök kerül az ilyen ún. baloldali kormány útjába, aki nem tetszik, rövid úton eltávolítják. Emlékszünk, ez történt Bod Péter Ákossal, aki fejvesztve menekült Londonba annak idején.
A jobboldali kormányok alapvetően, – több- kevesebb sikerrel, az Antall-kormány inkább kevesebb, az első Fidesz-kormány inkább több, a mostani Orbán-kormány pedig kifejezetten – szinte nemzeti gazdasági szabadságharc keretében–, de nemzetérdekű gazdaságpolitikát akar folytatni, s emiatt éles összeütközésbe kerül a jegybankkal. Ezt számszerűen le lehet mérni, hogy hogyan működik. Simor meg elődei, mint pl. Surányi azt mondják, a kamatemelésekkel ők mindig az infláció ellen védekeztek. Fantasztikusan sikerült ez, 20 év alatt egyszer sem volt 3% alatt az infláció, a legalacsonyabb 3,5% volt egyetlenegy évben, általában 5% körüli volt 10-11 évig, 10% fölötti, 20% és 30% fölötti a további években.
Na most nagyon érdekes volt ez a különbség, amit a Magyar Nemzeti Bank és más jegybankok viselkedésében felfedezhettünk a mostani válságnál. Mindenki lefelé vitte a kamatot, az MNB pedig pánikszerűen felemelte 11,5%-ra. Kérdem én, azt hitték, hogy ezzel az infláció lemegy? Dehogy. Azt remélték, hogy ezen a szinten majd kap Magyarország újabb pénzt, pedig tudni kellett volna, hogy nincs az a kamat, amire nekünk tulajdonképpen akkor egy buznyákot is adnak 2008 késő őszén. Nyilvánvalóan kilógott a ló lába, a jegybank politikája semmi mást nem szolgált ki, mint hogy a külföldi befektetők, – akiktől már nagyon függünk, mert az ország kitettsége 130%-os, azaz a GDP 130%-ának megfelelő forrás jön külföldről,– rendesen fel legyenek táplálva bevételekkel.
2008-ban, hogy a szlovákok és a románok is 2, illetve 3%-kal kevesebbért finanszírozták az államadósságukat, mert normális jegybanki politikát folytattak, mert időnként a jegybanki kamat az infláció alá ment és néha ment csak fölé kicsi százalékokkal, nálunk meg mindig vastagon fölötte volt, de most van a nagy lebukás. Nézzük Európát akkor! Az angolok? Nagyhagyományú pénzügyi ország, a világ egyik központja és a többi: fél százalék két éve a kamatláb, az infláció jelenleg 3,7%. Nézzük az EU eurozónáját, 1% a kamatláb, az átlaginfláció 2% körül van, nézzük az azon belüli nagy országok helyzetét, ott is 1% a kamat, ott valamivel 2 alatt van, 1,80%, 1,90% közötti inflációk között van Németországban, Hollandiában. Ezek az izmosabb csapatok. Nézzük végül a Cseh Köztársaságot, akik ugyanolyan nagyok, mint mi, kb., és az eurótól távol vannak, mint Makó Jeruzsálemtől, nem is nagyon akarnak belemenni, ott 0,75 %-os kamat mellett 2,35% az infláció. Kérem szépen, akkor ezek itten mind tévednek természetesen, és javasoljuk nekik, sürgősen iratkozzanak be gyorstalpaló tanfolyamra, a Szabadság térre, hogy megtanulják, hogy hogyan is kell monetáris politikát csinálni, vagy pedig a magyar monetáris politika szorul erős felülvizsgálatra?
Ha a következő időszakban nem nyilatkoznának rólunk, akkor a befektetők elvesztenék a befektetéseiket? Mondjuk, úgy 2 évig itt hagynának bennünket ebben a kategóriában amelyikben vagyunk.
Kedves Phylaxa!
Ebben a kategóriában még semmi gond sincs Magyarországgal.
Ez a kategória még a befektetésre javasolt.
Gond akkor van, ha ebből a kategóriából minősítenek le. Az alattunk lévő kategória ugyanis a nagybefektetők számára befektetésre nem javasolt és a befektetési politikájuk miatt nem vásárolhatnak vagy csak kis mennyiségben vásárolhatnak magyar értékpapírokat.
Az ilyen mértékű leminősítés még a gyurcsányi időkben sem volt. Ez példátlan, méltánytalan lenne és tisztességtelen. Az előbbiek ellenére megtörténhet. Kicsik vagyunk.
Az alapvető gond sem nálunk van, hanem az EU euro zónájában. A gyengébb országok, a déliek nem tudják leértékelni a valutájukat, mert az közös az erősekkel és nem tudnak alkalmazkodni a válsághoz.
Lásd Görögország, Portugália, Írország. A nagy megzuhanás most Olaszország miatt van, mert a 3. legnagyobb gazdaság az EU-ban és az ő megmentésükhöz annyi pénz kellene, amennyit csak pénz, euró nyomtatással lehetne előteremteni, de ezt az erős Németország nem akarja.
Berlusconit azért távolítják el, mert ő is az olasz nemzet érdekeit képviselte. A nagy spekulánsok rászálltak az olaszokra és a "terelő kutyák", a hitelminősítők és az IMF, EU EB. A hitelminősítők felemelték az olasz CDS felárat, a spekulánsok nem veszik az olasz államkötvényt, az EKB nem vásárolja kellő mennyiségben az olasz állampapírokat addig, amíg nekik nem tetsző kormány alakul.
Olaszországban és Görögországban is a nagy spekulánsokhoz közeli kormányfő lesz és az olaszoknál is.
Megemelik az olasz kamatot és lehet oda is betenni. Most meg lehet olcsón venni olasz vállalati részvényeket, amelyeket el lehet adni később.
Bármelyik országot megtudják szívatni, aki egy kicsit bajban van, mert fokozni tudják a bajt!
Az Orbánék néhány nem hagyományos intézkedésükkel (bankok, multik megadóztatása,nyugdípénztári leszívás meszüntetése, végtörlesztés) kitörtek az akolból. Most vissza akarnak terelni és jól megakarnak fejni bennünket.
Reméljük a kínai miniszterelnök nem véletlenül volt Magyarországon és segít.
"Húsz- éves tapasztalat ez, hogyha baloldalinak mondott kormányok vannak, akkor az MNB vezetésének kitűnő a viszonya a kormánnyal, egy húron pendülnek..."
Ja. Mint Járai a Gyurcsány kormány idején.
Mellesleg ő emelte 11%-ra akkor a kamatot az elbaszott sáveltolás következményeinek kivédésére.
Kéne egy kicsit hozzáolvasni, mielőtt nagylélegzetű eszmefuttatásokat teszel.
Aboriginal, a szöveged első felében sok igazság van. Miszerint itthon a baloldalinak mondott kormányok sokkal nyitottabbak a külföldi tőke irányába, a jobboldaliak kevésbé. Ezt jól leírtad.
Ami a jegybankot illeti, ebben viszont sok hülyeséget írtál. Éppen Simor az, aki 2007-es jegybankelnőksége után és azóta is a csökkenő kamatszintet támogatja.
És éppen a jobboldali Járai volt az, aki az erős Ft-ot magas kamatokkal támogatta.
A Ft stabilitásról meg: nézd meg mennyi most az euró árfolyam... A jelenlegi kormány szemmel láthatóan éppen az elinflálásra törekszik szvsz.
Úgyhogy, amit a kormányook alapvető irányultságáról mondtál, az igaz. Amit a kamatokról az meg hülyeség.
Pontosan ezért kérdeztem. Persze kis irónia is van a kérdésemben, viszont mindenkinek az értelmére bízom a kérdést. Tehát, ha mostantól fogva két évig nem nyilatkoznának rólunk, akkor ez alatt az időszak alatt elvesztenék-e a magyar állampapírt vásárlók a pénzüket? Mindenkinek a lelkiismeretére és az értelmére bízom a választ.
Ha valaki netán arra gondol, hogy "fingja sincs", azt már egy korrekt kategóriának tartom. :)
"Na most nagyon érdekes volt ez a különbség, amit a Magyar Nemzeti Bank és más jegybankok viselkedésében felfedezhettünk a mostani válságnál. Mindenki lefelé vitte a kamatot, az MNB pedig pánikszerűen felemelte 11,5%-ra."
Járainál mennyi volt? Te tényleg nagyon nem vagy képben.
Iindítórakéta és minden erre épül rá. De a Nemzeti Bank nem vétlen abban sem, hogy itt teljes egészében külföldi tulajdonú bankrendszer jött létre, hiszen, amikor a bankkonszolidáció volt, a Nemzeti Bank tanácsára történt az, hogy költségvetésen kívül oldották meg a finanszírozást az Antall-kormány alatt, tehát nem vették be a deficitbe és nem vették be a költségvetésbe azt az akkor 3 milliárd dollárt, amivel megfinanszírozták, a terheit meg 2013-ig nyögni lehet. A másik, hogy a Nemzeti Bank taná-csait, útmutatásait és konkrét javaslatait követve adta kézbe a bankokat a Horn-kormány, mert hát túlzás lenne azt mondani, hogy eladta volna azokat a konszolidációs összeg töredékéért. Az így megszerzett bankok azt csinálják, hogy a betéti oldalon a hazai forrásokat a jegybanki alapkamat szinten gyűjtik be, általában. Tessék megnézni, most 6% a jegybanki alapkamat, be lehet kopogtatni a bankokba: mennyit lehet kapni 1-2-3 hónapos betétekért? Ugyanakkor a kihelyezési oldalon még 30%-os THM-eket (teljes hitelmegfelelési mutatókat) is látunk!
Tehát a jegybank tevékenysége tulajdonképpen az alapja a magyar gazdaság húszéves mélyrepülésének: Beleértve a privatizációt is, mert a magas kamatok miatt lettek akkoriban a korábbi állami vállalatok veszteségesek. Ezért lehetett olcsón eladni őket, mert akkor még nem termeltek nyereséget, s ezért épült ki itt egy kizárólag külföldi kereskedelmi banki szektor és a jegybank a folyamatos inflatorikus politikájával pedig a folyamatos pénzkiszivattyúzást eredményezte, amit csak a külföldiek tudnak kikerülni, mert ők devizában finanszírozzák magukat és devizában van az exportbevételük, tehát náluk nincs árfolyamkockázat. Szerencsétlen magyarok, akik utánuk mentek, magukra vették az árfolyamkockázatot, az úgynevezett carry trade keretében, elhitték, hogy nekik is áll majd az olcsó kamat. Igen, állt egy darabig, aztán utána rájuk jött az árfolyamvész, és most vállalkozások, háztartások dőlnek befele százával, ezrével. A Nemzeti Bank a felelősség elől nem tud menekülni. Más dolog, hogy nem beszél a közvélemény róla még ma sem. Sajnos a szakmai közvélemény is, ha van ilyen egyáltalán, hallgat.
Simornál is az menő, hogy kamatot emel, ez a 0,75 % is egy év alatt, ha átmegy az egész rendszeren 300 milliárd forintnyi plusz kamatterhet jelent majd az államkasszának, a magyar vállalkozóknak és a háztartásoknak.
Ez egy fontos kérdés, amit itt feszegetni kezdesz:
"Tehát, ha mostantól fogva két évig nem nyilatkoznának rólunk, akkor..."
Szóval akkor mi is történne? Merthogy igazság szerint milyen konkrét hatása is van annak, ha bárkit leminősítenek?
Pl. az, hogy a nagy alapok, ahol meg van határozva, hogy max. milyen arányban tarthatnak "bóvli"-hoz közelítő papírokat, ilyen leminősítés esetén el kell adniuk. Ha a minősítők elkezdik leminősíteni az EU egyes gazdaságait sorban, az gyakorlatilag - önbeteljesítő jóslatként - a biztos csődöt jelenti.
A kérdés az, hogy a hitelminősítők mennyiben függetlenek, azaz vannak-e befektetéseik? Persze ez költői kérdés...
Őszintén szólva bennem komolyan felmerül, hogy van-e értelme egyáltalán a hitelminősítőknek, van-e értelme hallgatni rájuk...
Tehát, ha nem nyilatkoznának a hitelminősítők, nem kényszerülnének automatikusan eladni egyes leminősített papírokat a befektetők, ergo nem is válnának finanszírozhatatlanná ezek a költségvetések.
Mert pénz van, csak idegesek a tulajdonosok, ha az a hír járja, hogy rossz helyen van...
"Válaszolj erre a kérdésemre: te adnál-e kölcsön a magyar államnak 3-4%-ért?"
Én egyik államnak sem adnék kölcsön, de ezt már elég régóta hangsúlyozom.
Nem adnék kölcsön az államnak, mert az nem fenntartható. Nem hiszek abban, hogy az állam jobban sáfárkodik a rá bízott vagyonnal, mint a magánszektor.
De nézzük meg konkrétan:
Ha alacsony a kamat, akkor azért nem adom neki, mert tényleges gazdasági tevékenységet - jól - végző vállalkozás magasabb hozamot biztosíthat.
Magas kamatra meg még kevésbé adnám oda, mert az pilótajáték, ugyanis nincs az az állam, amely hosszútávon fenntartható módon ki tudná termelni a magas kamatokat. Sőt, a magas kamat számomra annak indikátora, hogy melyik állam tart a leggyorsabban a csőd felé...
Folyó kiadásokat hitelből finanszírozni bűn, hitelből beruházni, vállalkozni illik. Az államnak pedig szintén bűn vállalkozni, hacsaknem a szocializmust építjük...
Törölt felhasználó2011. 11. 12. 19:58
#92
Olaszország után előszedték Franciaországot -itt hátraarcot csináltak - majd bedobták Ausztriát és Szlovéniát is.Ez utóbbi esetében 7% fölé nyomták a szlovén államkötvény kamatokat. Közben ott voltunk mi is a bóvli riogatással. Közben az USA-ról hallgatnak. Ez így egy kissé tendenciózus.
ja, és a bankrendszer legnagyobb bűne, amikor a lakosság megtakarításait állampapírokba fekteti, ahelyett, hogy vállakozásokat finanszírozna.
Ha a bankrendszernek megtiltanák (sohase engedték volna meg), hogy az államot finanszírozza, jelentősen korlátozták volna a lakossági fogyasztási hiteleket, és lényegében csupán vállakozásokat finanszírozhatott volna (SAJÁT BANKI KOCKÁZATÁRA!), sokkal egészségesebb világgazdasági szerkezet alakulhatott volna ki.
Konjunktúra idején amikor emelkedett a finanszírozási igény, emelkedtek volna a kamatok, amely nyilván csak addig emelkedhetett volna, ameddig a finanszírozási kereslet magasabb, mint a megtakarítási kínálat, a finanszírozási kereslet csökkenése pedig lenyomná a kamatokat. A betétieket is, így az alacsony kamat a pénztulajdonosokat tényleges profittermelő vállalkozásra ösztönözné... Ez így valódi pénzpiaci egyensúlyt teremthetne, sokkal inkább, mint amikor a jegybankok toligálják az alapkamatot fel és le....
Szerintem efelé az idea felé kellene terelni a szabályozást, mert minden más, pl. a kamatpolitika, a pénznyomtatás csak olaj a tűzre, ill. elodázza a megoldást.
És mégegy ténybeli tévedés: 2002-2007 között a szoci kormányok és a Járai vezette jegybank között éppen a kamatszint volt az egyik konfliktusforrás, a szocik alacsonyabbat szerettek volna...
Jaksity György egyik interjújában megemlítette pár mondatban a Keynes-i anticiklikus gazdpolt., ami ugye konjunktúra idején hűti a gazdaságot recesszió idején pedig stimulálja.
Nálunk valószínüleg a válság előtti konjunktúrát mégjobban stimulálta a költségvetés költekezése, de ennyi többlet likviditással is csak évi 4-5%nyi növekedést tudtunk elérni gondolom inkább a keresleti oldalt támogatták jobban.
Emellett szerintem ne essünk abba a hibába, hogy a reálgazdaságot kiáltsuk ki a szabadság forrásának, ugyanúgy működik mint a többi szféra, ha konjuktúra van akkor a fundamentálisan erős cégek mellett elszaporodnak a bóvli cégek is, amiktől aztán a hanyatlás során szükségszerűen megtisztul a gazdaság.
Az állami szférának kellene kinőnie a populizmust és megóvni a gazdaságot a túlzott kilengésektől mind amikor prosperál mind amikor válságban van, nem egyszerű feladat.
Teljes mértékben egyetértek azzal, amit írsz, pontosabban, ahogy értem, amit írsz.
Úgy értem, hogy Te is azt vallod. hogy az államnak csupán hatékonyan kellene szabályoznia a piacot, ahelyett, hogy - többek közt a pénzpiacon is - piaci szereplővé váljon.
Merthogy az államok túlzottan erőteljes szereplők a pénzpiacon egyrészt hitelfelvevőként, másrészt pedig - tökéletesen elhibázott módon - a kamatok direkt befolyásolásával.
Mert szerintem a kamatoknak kizárólag a piaci viszonyok alapján kellene változniuk, de csak akkor, ha az állam teljesen kivonul a pénzpiacról, mint hitelfelvevő.
A kitörés előtt gondolkodni kellett volna egy keveset, hogy mire lesz elég a puskaporuk ami van az "ellenféllel" (pénz és tőkepiac) szemben.
A végtörlesztéssel elérték, hogy nem csak azok szívják meg akiknek hiteleik vannak, hanem akinek nincs azok is a magas kamatok miatt.
Az mnyp vagyon meg olyan, mint egy jókora drog dózis amit beadnak, király, "élvezzük", de ha elfogy mi lesz? Ráadásul vissza is kéne ezt majd juttatni!!
Értem én hogy kitörünk, de egy disznó hátán k*rva nagy mellénnyel???
Lépett a Fitch! Hajszálra a bóvlitól Magyarország (4.)
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=158239