A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Nagyszabású klímavédelmi rendeleteket írt alá szerdán Joe Biden új amerikai elnök, amelyek célja egyebek mellett a tiszta energiaforrások részesedésének növelése, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása.A tájékoztatás szerint az elnöki rendeletek főbb célként tűzik ki a szövetségi tulajdonban lévő szárazföldi és vízi területek legalább 30 százalékának megőrzését az élővilág védelme érdekében. Emellett visszavágják a fosszilis energiahordozók számára nyújtott támogatásokat. Egyelőre nem teljesen világos, hogy ez pontosan melyik szubvenciókra vonatkozhat, az iparági adókedvezmények egy jelentős részének eltörléséhez ugyanis kongresszusi jóváhagyás szükséges. Biden ideiglenes tilalmat hirdetett arra vonatkozóan, hogy újabb szövetségi területeken engedélyezzék a kőolaj- és földgáz-kitermelést. Továbbá támogatni kívánják a tiszta energiára való átállást, elektromos autókra cserélnék a kormányzat járműparkját, elő akarják segíteni a tudományos kutatásokot, illetve megsegítenék az ipari szennyezés által leginkább érintett, jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező, kisebbségi közösségeket. Az elnök április 22-re, a Föld napjára nemzetközi klímaügyi csúcstalálkozót hívott össze. Végül arra is kitért a rendeletekben, hogy a klímaügyi megfontolásokat nemzetbiztonsági prioritásnak kell minősíteni és a külpolitika lényeges elemévé kell tenni. Ezt szolgálja az is, hogy tárcaközi munkacsoportot hoznak létre Gina McCarthy, az új elnöki csapat éghajlatügyi vezetőjének irányításával. A Fehér Ház leszögezte: mind rövid, mind hosszú távon határozott fellépésre van szükség ahhoz, hogy a világ elkerülje a katasztrófát. Elemzők szerint az intézkedéscsomag éles szakítást jelent az előző amerikai elnök, Donald Trump politikájával, aki a környezetvédelmi és más szabályok lazításával csúcsra akarta járatni a kőolaj- és földgáz-kitermelést az Egyesült Államokban. A nemzetközi közösség és a környezetvédelmi szervezetek üdvözölték, a nagy amerikai olajvállalatok azonban élesen ellenzik Biden klímavédelmi terveit, utóbbiak szerint a tervezett új előírások munkahelyek millióiba és dollármilliárdokba fog kerülni az országnak. Az intézkedések támogatói viszont úgy vélekednek, hogy a zöld energiafordulat több munkahelyet fog teremteni, mint amennyit felszámol. Joe Biden az elnökválasztási kampány során azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok gazdaságát 2050-re karbonsemlegessé kell tenni.
Klímakutatók már évek óta jelezték, hogy Brazília erdőségeinek, köztük trópusi erdők egy része hamarosan szénelnyelőből szénkibocsátóvá válik, mivel a térségben emelkedik a hőmérséklet és folytatódik az erdők felégetése. Brazil kutatók az ország délkeleti részén fekvő Minas Gerais 32 erdőségében 1987-ben kezdték el mérni a szén-dioxid-elnyelést és –kibocsátást. A máig nyúló mérések eredményéből kiderült, hogy az erdők 2,6 százalékkal kevesebb szenet nyeltek el 2020-ban, mint 1987-ben. Ugyanezen időszakban pedig a térségben mintegy 3,4 százalékkal több szén-dioxidot bocsátottak ki. . A térség ma már több CO2-t bocsát ki, mint amennyit elnyel, a fordulópont 2013-as év volt. . A kutatók szerint a problémára van megoldás: még a globális felmelegedés ellenére is lehetséges visszafordítani a folyamatot, ha megváltoztatják a földdel, erdőkkel való gazdálkodás módját – írja az MTI. Kezdeményezik, hogy a brazil kormány tiltsa be az erdők felégetését és támogassa az erdőtelepítést, és felhívták a figyelmet, hogy ha ezek a változások nem valósulnak meg, még több erdő válik szén-dioxid-kibocsátóvá, köztük az Amazonas-medence esőerdői.
Joe Biden, az Egyesült Államok megválasztott elnöke bejelentette, hogy országa heteken belül újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Az USA – Donald Trump döntése nyomán – novemberben lépett ki az megállapodásból - írja az Euronews.
Európában az időjárási felmérések készítésének kezdete óta az idei október volt a legmelegebb - írja a Bloomberg. Ezt elsősorban a kontinens északi részén élők érezhették, mivel a globális felmelegedés miatt zsugorodik az északi-sarki jégtakaró, ami eddig hűtötte a felette lévő levegőréteget. Az öreg kontinens légkörének átlagos hőmérséklete 1,6 Celsius-fokkal volt a 30 éves történelmi átlag felett - idézte a hírügynökség a Copernicus Climate Change Service adatát. , Globális szinten 0,62 Celsius-fokos átlagos pluszt regisztráltak a Copernicus kutatói amivel az elmúlt hónap volt a harmadik legmelegebb október az elmúlt évtized októbereinek hosszú sorában. Ezzel egyben illeszkedett a sok éve tartó melegedő trendbe. Az októberi rekord nem volt meglepő, sőt, inkább várható volt - írta a Copernicus közleményében. A következő években további rekorddöntések követhetik az ideit. Kelet-Európa, Szibéria, Alaszka és a Tibeti-fennsík lakóit különösen meglephette az enyhe idő, de Dél-Amerikát és Afrikát is több hőhullám érte el. Sok amerikai megúszta az idei hőséget, mivel az USA középső és Kanada déli részén az átlagos alatt maradtak a hőmérsékletek. Az idei október volt a negyedik egymást követő hónap, hogy az északi-tengeri hajózási átjáró Oroszország északi tengerpartja előtt teljesen vagy részben jégmentes maradt. Májusban egy teherhajó átjutott ezen az útvonalon, amelyet normális esetben az évnek ebben a részében még blokkol a vastag jégtakaró.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)