A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Hát, pajtás, pedig negyed éve a seggén ül az emberiség, ipari termelés kéziféken, közúti közlekedés kéziféken, repülő is alig száll, az is lábujjhegyen, stbstb. A mostani helyzetnél csak akkor tehetnénk többet a bolygóért, ha bevennénk valami bogyót amitől kulturáltan kihalnánk. Bár akkor az oszló tetemeinkből felszabaduló gázok okoznák az ökokatasztrófát. Talán az is lehet, hogy inkább bele kellene nyugodni hogy a föld teszi a szokásos dolgát és pár-pártíz évezredenként kicsit hullámzik a klímája.
Valószínűleg ismét erdő- és talajtüzek tombolnak a kutatók szerint az északi-sarkvidéken. Műholdas felvételekből arra lehet következtetni, hogy a tavaly nyári pusztító tüzek után ismét fellobbantak a lángok - közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (Cams).
Ezt még földi mérésekkel is meg kell erősíteni a szakértők szerint. A kutatók újabb nagy kiterjedésű tüzektől tartanak, amelyek az adatok elemzése alapján elsősorban Szibériában, a tundrán és jéggel nem borított más területeken kaphattak lángra.
Oroszországban hetek óta küzdenek a tűzoltók az erdőtüzek ellen. A hatóságok közlése szerint több mint 5600 tüzet jelentettek országszerte és több mint 250 épületet tettek tönkre a lángok.
Bár az északi féltekén a nyári hónapokban rendszeresek a tüzek, az előző évben a megszokottnál jóval pusztítóbbak voltak. A légszennyezettség mértéke jelentősen megnövekedett, csak júliusban az északi-sarkvidék szén-dioxid-kibocsátása mintegy 50 megatonna volt, amely kétszer annyi, mint a korábbi évek azonos hónapjaiban. Ez a Svédország által évente kibocsátott szén-dioxid-mennyiségének felel meg.
A világ más térségeiben is vannak erdő- és talajtüzek, például a trópusokon is, ott viszont a tűzszezon a végéhez közeledik. A közép-amerikai országok, mint Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama károsanyag-kibocsátása a 2003-2019-es évek átlaga fölé emelkedett.
Ne legyél ennyire regresszív :) .....Sajnos ezek a folyamatok --- vírus leküzdés, éghajlat változás, világbéke--- nagyon lassan hoznak eredményt...... Ellentétben a politikai forgószél meglovaglásával...........
az a napi több ezer repülőgép és az a több százmillió kocsi ami az utakon van, egy borzasztó nagy szám a többiről nagy szennyezőről nem is szólva és ez a szám folyamatosan növekszik , nem folytatható büntetlenül
A vírus kezelése szépen mutatja azt a tévutat, amit az emberiség a globális problémák kezelése során bejár. Nem sikertörténet. Most például látnunk kellene egy halom pozitív hírt hogy földanyánk gyógyul mert ülünk a seggünkön. De nem fogunk ilyeneket kapni. Persze pont ugyanolyan könnyű lesz ezt is megindokolni mint az eddigieket. Az emberiségtől független felmelegedés addig is köszöni, elvan.
Mindent meg kell tenni a szennyezés ellen.... Ez tény. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az éghajlat tôlünk nagyrészt függetlenül változik..... Ötzi 5500 éves testét az olvadó glecser alatt találták....Viking leletek tömege kerül elô 1000-1500 évvel ezelôttrôl..... Hullámzunk.....
Magyar tudósok figyelmeztetnek: Még egy ilyen védekezés, és belerokkanunk, van jobb recept . Sürgősen át kell állítani a közegészségügy és a politika működési logikáját, hogy a jövő tömeges vesztegzárai, gazdasági csődhelyzetei és klímakatasztrófái elkerülhetők legyenek – figyelmeztetnek magyar tudósok a Válasz Online-nak adott interjúban. Az emberiség nem rendelkezik elég idővel és erőforrással ahhoz, hogy még egy ilyen krízist védőoltásokkal és karanténnal oldjon meg; muszáj lesz a baj elé menni, és ehhez az eszköz is rendelkezésre áll. Miért életbe vágó, hogy a logikaváltást a klímaügyre is alkalmazzuk? Egyáltalán: miért egy klímaváltozásról szóló, frissen megjelent könyv tartalmaz megoldási receptet a jövő járványaira? Szathmáry Eörs evolúcióbiológust és Boda Zsolt politikatudóst kérdezzük. https://www.valaszonline.hu/2020/04/07/szathmary-eors-boda-zsolt-klimavaltozas-koronavirus-interju/
https://24.hu/belfold/2020/04/01/idojaras-szerda-hidegrekord/ a gazdaság lassulásával kitisztult a levegő, most meg megfagyunk. Még fogunk itt könyörögni, hogy valaki engedjen ki egy kis CO2-t, mert dideregni fogunk még nyáron is. Kezdhetjük építeni az üvegházakat. :-)
Először volt hőhullám az Antarktiszon . Hőhullámot regisztráltak a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket mértek az Antarktiszi-félszigeten is. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximum és a minimum hőmérsékletek is.Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. A legalacsonyabb napi hőmérsékletek nulla Celsius-fok fölött, míg a maximum hőmérsékletek 7,5 Celsius-fok fölött voltak. . anuár 24-én a Casey kutatóállomás valaha mért legmagasabb hőmérsékletét regisztrálta: 9,2 Celsius-fok volt, amely 6,9 Celsius-fokkal magasabb, mint az állomás átlag maximális hőmérséklete. Az ezt követő reggelen a legmagasabb minimum 2,5 Celsius-fok volt. Szintén hőmérsékleti rekordok születtek az Antarktiszi-félszigeten lévő bázisokon is februárban, a hónap átlagos napi hőmérsékletei a hosszú távú értékekhez képest 2-2,4 Celsius-fokkal emelkedtek. https://index.hu/techtud/2020/03/31/eloszor_volt_hohullam_az_antarktiszon/
Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.A hatóság közölte:világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint– írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.A kutatók szerint a Föld átlagos globális felszíni hőmérséklete 2020 februárjában 1,17 Celsius-fokkal haladta meg a 20. század átlagát. Az egyetlen ennél melegebb február 2016-ban volt, ekkor az El Nino éghajlati jelenség állt a melegedés hátterében.Az El Nino, amelyet a NOAA szerint „szokatlanul meleg óceáni hőmérsékletek” jellemeznek a Csendes-óceán egyenlítői vidékén, a globális hőmérséklet emelkedésének egyik felhajtóerejeként hat.„Rekordmagas hőmérsékleteket mértek a decembertől februárig tartó időszakban Oroszország nyugati területének nagy részén és Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Ausztrália egyes részein, valamint szerte az Atlanti-, Indiai-óceánon és a Csendes-óceán nyugati térségében”– közölték a NOAA szakértői. Ez volt a legmelegebb tél Franciaországban. Mind Ausztráliában, mind Hollandiában a második legmelegebb telet regisztrálták.A NOAA tudósai emellett kitértek arra is, hogy mindkét sarkvidéken az átlagos alá esett a tengeri jég kiterjedése.„Az elmúlt hónapban az északi-sarkvidéki jégtakaró kiterjedése 4 százalékkal esett az 1981-2010 közötti átlag alá, míg a Déli-sarkvidékié 6,5 százalékkal. Mindazonáltal ez volt a déli-sarkvidéki jégtakaró legnagyobb februári kiterjedése 2015 óta”
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)