"Az elmúlt
évek egyik slágertémája, hogy miközben a fejlett országok gazdag rétege a
globalizáció által hajtott világban tovább növelte a jövedelmeit, addig a
szegényebbek cserben lettek hagyva. Kétségtelen, logikusan hangzik, hogy a
nemzetközi munkamegosztásból a kevésbé képzettek jönnek ki jól, akik olcsó
versenytársakat kaptak a feltörekvő országokból. Ugyanakkor az ezzel
kapcsolatos méréseket folyamatosan módszertani bírálatok kísérték, így némi
bizonytalanság mindig körüllebegte ezt a hipotézist.
Most talán
változott a helyzet, hiszen a téma két nagyágyúja, Thomas Piketty (Paris School
of Economics) és Emmanuel Saez (University of California at Berkeley) nagy
adatbázist használva kutatott, és kiábrándító eredményekre jutottak.
Eszerint az Egyesült Államok szegényebb fele 1980 és 2014 között egyáltalán nem
növelte adózás előtti jövedelmét. Eközben a felső 10% jövedelme 121%-kal
emelkedett, a felső 1%-é pedig háromszorozódott. Az igazi nyertesek pedig a
szupergazdagok (top 0,01%, illetve top 0,001%), akiknek a jövedelme 545,
illetve 636%-kal kúszott feljebb. Utóbbiak természetesen gyarapodó vagyonuk
révén tesznek szert egyre több tőkejövedelemre - különösen a 90-es évektől
jellemző, hogy a jövedelemkülönbségek emiatt növekednek. (Ezzel Piketty "A
tőke a 21. században" című klasszikus könyvének egyik fontos állítását igazolják
az adatok.)
Látható, hogy az államnak nem sikerült ellátni az egyik első számú funkcióját,
a jövedelemkülönbségek szűkítését (vagy legalábbis a növekedésének
megállítását). A közgazdászok azt is megállapították, hogy ennek egyik oka,
hogy az állami transzferek a középosztályt gazdagították, ahelyett, hogy a
szegényekhez jutottak volna el.
Sokan erre vezetik vissza a társadalmak radikalizálódását, a Trump-jelenséget,
a migrációval szembeni türelmetlenséget."
Így árulta el a saját polgárait az USA
gazdag rétege a globalizáció által hajtott világban tovább növelte a
jövedelmeit, addig a szegényebbek cserben lettek hagyva. Kétségtelen,
logikusan hangzik, hogy a nemzetközi munkamegosztásból a kevésbé
képzettek jönnek ki jól, akik olcsó versenytársakat kaptak a feltörekvő
országokból. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos méréseket folyamatosan
módszertani bírálatok kísérték, így némi bizonytalanság mindig
körüllebegte ezt a hipotézist.
Most talán változott a helyzet,
hiszen a téma két nagyágyúja, Thomas Piketty (Paris School of
Economics) és Emmanuel Saez (University of California at Berkeley) nagy
adatbázist használva kutatott, és kiábrándító eredményekre jutottak.
Eszerint
az Egyesült Államok szegényebb fele 1980 és 2014 között egyáltalán nem
növelte adózás előtti jövedelmét. Eközben a felső 10% jövedelme 121%-kal
emelkedett, a felső 1%-é pedig háromszorozódott. Az igazi nyertesek
pedig a szupergazdagok (top 0,01%, illetve top 0,001%), akiknek a
jövedelme 545, illetve 636%-kal kúszott feljebb. Utóbbiak természetesen
gyarapodó vagyonuk révén tesznek szert egyre több tőkejövedelemre -
különösen a 90-es évektől jellemző, hogy a jövedelemkülönbségek emiatt
növekednek. (Ezzel Piketty "A tőke a 21. században" című klasszikus
könyvének egyik fontos állítását igazolják az adatok.)
Klikk a képre!
Látható,
hogy az államnak nem sikerült ellátni az egyik első számú funkcióját, a
jövedelemkülönbségek szűkítését (vagy legalábbis a növekedésének
megállítását). A közgazdászok azt is megállapították, hogy ennek egyik
oka, hogy az állami transzferek a középosztályt gazdagították, ahelyett,
hogy a szegényekhez jutottak volna el.
Sokan erre vezetik vissza a társadalmak radikalizálódását, a Trump-jelenséget, a migrációval szembeni türelmetlenséget."