Kormányra kerülése után a Fidesz "újfajta megközelítésben" alakítja át az egészségügyi rendszert, amely nemcsak szolgáltató szektori szerepben működik majd, hanem a gazdaság húzóágazata lesz - ezt Pesti Imre, az ellenzéki párt egészségpolitikusa...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=130249
Elbocsátották az ország egyik legjobb szívsebészét . Egy műtéthez segítséget kért, ezért kell távoznia.Elküldték a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Osztályának éléről Dr. Székely Lászlót. A szívsebész az ország egyik legjobb szakorvosa, van műtét, amit csak ő tud elvégezni az országban.A 24.hu azt írta: egy műtét miatt bocsátották el az intézetből. Egy olyan fiatal nőt operált, akinek egy hibás, már cserére szoruló implantátum volt a mellében. Székely László és orvosi csapata szívbillentyűműtétet hajtott végre a páciensen, akinek sérült implantátumát az operáció közben el kellett távolítani. Az orvos úgy döntött, plasztikai sebész segítségét kéri, aki meg is érkezett az operáció közben, és beültetett egy új mellimplantátumot. Székely Lászlóval ezután közölték, hogy mivel külső, megbízási szerződéssel nem rendelkező intézményből hívott orvost, távoznia kell a kardiológiai intézetből. Az Index információi szerint Székely Lászlót az ország egyik legjobb szívsebészeként tartják számon. Az orvos élen járt a legkisebb beavatkozással járó szívsebészet alkalmazásában. Korábban a beteg mellkasát középen felvágva a szegycsontot hosszában átvágva jutottak el a szívhez, ami komoly megterhelést jelentett a betegnek. Ma már a szívbillentyű-beültetést is lehet katétereken keresztül végezni, írta róla a Haszon Magazin a 100 legjobb orvos című kiadványában. https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szivsebesz-gottsegen-gyorgy-szekely-laszlo/
Amikor Molnárék be akarták részlegesen vezetni micsoda felhorkanás és lázítás volt ez ellen a fidesznél? 300 ft-os vizitdíjat leszavaztatták a hugyos forradalmárokkal. Sztrájkoltak, hőbörögtek, gyilkosoztak, az eü nem profittermelő, ... stb. Fidesz jelzsava 2010 ig : minden jó ami rossz! És ahol tudtak keresztbe tettek a kormánynak. Azóta persze vakaróznak, mert tudják, az lett volna jó, de magukat köpjék szemen? Megteszik, mint sokszor máskor, de letagadják és jön a Gyurcsányozás, elmúlt 8 év, hordágy ágizás.... A fidesz csak lopni és hazudni tud, de azt nem kicsit, nagyon!
A magánbiztosítós, magánkórházas, magánorvosos rendszer lenne a jó a piaci verseny miatt. De a szavazók fejében még mindig a szocializmus él, hogy az államtól kell várni mindent, és az állam mindent megcsinál. És még mindig nem jöttek rá, hogy az állam megcsinálja ugyan, csak épp rosszul.
Az Orbáni kormányok eredménye, hogy brutálisan fizetős lett az egészségügy: egyrészt fizeted a TB-t, másrészt fizeted a magánellátást, harmadrészt a hálapénzt, mert túl akarod élni a nyavajádat!
A kormány bevezeti -1.: 300,-600,-1000 forintos vizitdíjakat! -2.: januárjától megszűnik a háziorvosok eszköz- és ingatlantámogatása -3.: bevezetik a kórházi napidíjat -4.: bevezetik a gyógyszertári dobozdíjat -5.: Az aktív kórházi ágyak jelentős csökkentésével az egészségügyi finanszírozást csökkenti a kormány MSZP-SZDSZ kormány áldásos egészségügyi intézkedései forrás: --wikipédia--
Botrányt, anarchiát, korrupciót találtak a kórházaknál ..
Számos kórházat és szakrendelőt ellenőrzött az Állami Számvevőszék, amely ezután arra jutott: pénzügyi szempontból hatalmas a káosz az intézményeknél.Anarchia. Botrány. Ez a két szó, ami először eszembe jut - ezt nyilatkozta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Időknek az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról. Domokos a kormánypárti lapban hosszan sorolta, milyen problémákat tártak fel ezen a területen, és egy percig nem titkolta felháborodását. . Találtunk olyan kórházat, ahol szinte minden fontos terméket és szolgáltatást úgy vett meg az intézmény vezetősége, hogy nem folytatott le közbeszerzést, vagyis a vásárlásoknál . .minden lehetséges jogszabályt . figyelmen . kívül . hagytak .. . https://index.hu/belfold/2018/08/06/botranyt_anarchiat_korrupciot_lat_a_korhazaknal_az_allami_szamvevoszek_elnoke_domokos_laszlo/
Pénz nélkül csak kommunikációs terápia az új rákprogram... Beismerik az elmúlt évek egészségpolitikájának kudarcát az onkológiai intézetben készült, lapunk birtokába került nemzeti egészségprogramban. Új tervek vannak, pluszpénz nincs – évente 32-33 ezer ember hal meg rákban. . Az onkológiai intézetben készült, Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viselő 104 oldalas terv készítői is elismerik azt az egészségpolitikai kudarcot, hogy nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember – évente 32-33 ezer – rákban. Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszeresére nőtt a tüdőrákosok száma. https://nepszava.hu/3002412_penz-nelkul-csak-kommunikacios-terapia-az-uj-rakprogram
"Szép" lenne. Remélem az államtitkár azonnal, a főnöke némi ráhatásra de lemondana, a kormányt pedig elsöpörné a népharag. Visszakozni fognak úgy gondolom, bár a magán eü ágazatba befektetett ner-es pénzeknek is meg kell térülni, úgy hogy csak 20 kórház lesz bezárva első lépcsőben. De mi lesz majd ha a nyugdíjra beszedett adó nem fedezi a kifizetéseket ... ?
ne viccelj mindegy mennyi a fizetés akkor is elveszik a hálapénzt így van ezt írtam én is magánrendszerbe megy át az egész történet ez 4 éven belül megvalósul lesznek (vannak) orvosvállalkozók ezek kaszálnak és fizetik a többieket most ott tartunk, h magánkórházban, stb 500-600 a netto átlag annyiért már sorban állnak az állásért
Szerintem a hálapénz tartja életben a rendszert. Aki ebbe nem tud bekerülni mint kedvezményezett az kifelé tart. Vagy a magán eü ellátás, vagy a külföldi munkavállalás felé.
40 kórházat bezárhatnak szeptemberre.. . A HVG írta meg korábban, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól - eddig az intézmények akkor is fizethettek bért és végezhettek betegellátást, ha az egészségpénztártól kapott összeg már nem fedezte a költségeket, az adósságot pedig év végén rendezték -, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak, hogy a türelmi időnek vége.A Népszava szerint Nagy Anikó államtitkár küzd azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, de eddig nem járt sikerrel. A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint ha az ÁSZ nem enged, 40 intézményt zárhatnak be legkésőbb szeptemberre.Egyelőre nem kaptak választ arra, mit tesz az egészségügyi kormányzat azért, hogy ne zárjon be a pénzügyi szabályok miatt több tucat kórház. Az államkincstár friss adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak adóssága. http://hvg.hu/itthon/20180721_40_korhazat_bezarhatnak_szeptemberre?s=hk
vidékről csak országos intézménybe lehet jönni ami az íróasztalt illet sokszor leírtam itt is: a jelenlegi rendszer oka, hogy kevés idő jut a betegre nincs itt igazi orvoshiány van viszont olyan adminisztráció, ami a munkaidő felét, vagy akár többet elvesz ha lenne adminisztrációs személyzet, malmoznának az orvosok más kérdés h nem érdekük az orvosok érdeke, hogy zsarolják a betegtársadalmat
mi a döbbenetes a fityesz koncepciója a nyugati modell magán egészségügy tb támogatása ha drágább kifizeted a különbséget néhány nagy eü központ ami más az az önkormányzati szerepvállalás összességében jó rendszer a prolikért meg nem kár
Azon már meg se lepődöm,hogy egy elismert nemzetközi intézmény környéke egy szemétdomb. Minek is megfogni valamit, hihetetlen állapotok vannak. Ahány oszlop annyi felé áll. - A padkás parkoló is díjat érdemel. Itt minden életszerű, 2030-ra utolérjük Ausztriát.
Kirúgási hullámot indított el az egészségügyi tárcánál az új miniszter.. . Mivel a kormány nem jelentette be, hogy valami egészen másba fogna, valami új koncepció mentén indulna el az egészségügyben, ezért tartják sokan érthetetlennek azt a kirúgási hullámot, amely egy kormányváltáskor jellemző. https://24.hu/kozelet/2018/06/05/kirugas-kasler-miklos-egeszsegugy-emmi-miniszterium/ .. Meg bezárjuk a kaput...Ez az új koncepció....
A legutolsó beírásom óta a Pápai kórházban is voltam már. Itt is sikerült megmutatni a 21.századi egészségügyet.Az orvos aki állítólag tud is valamit,jelen esetben most nem csillogtatta meg a tudományát.Az már nem is érdekelt,hogy egy szemétkupac volt az asztala.És képes ott nyomorogni a fél négyzetméteren az íróasztal és a fal között, ehhez is csak gratulálni tudok. ------ Mint kísérő vagyok aktívan jelen ebben a spórolósba átcsapó egészségügyben. A vidéki kórházakat ha lehet elkerülőm, a crt monitoros rendelésre nem vagyok kíváncsi. ----- Azt gondoltam,hogy a Budapesti egészségügy általánosságban jobb lesz. A kezdeti öröm kezd alábbhagyni és úgy vettem észre,hogy elkezdődött a vidéki betegek lekoptatása. Kásler köszi, nehogy a betegeknek egy hajszállal jobb legyen. - Zárjuk be végleg a kórházi kaput,hogy ne lehessen ingyen és kényelmesen parkolni. Itt még gyalog se jön be senki, betontömbtől nem lehet közlekedni. Ha kórház körül nincs hely,akkor lehet menni a fél kilométerre lévő P+R parkolóba 560/óra díjért. Szeptemberben lesz dühöngés, ha nyári szünetben is tele vannak a parkolók. ---- Sokan járnak vidékről, örülni fognak a megvágott útiköltség térítésnek is. 21ft/km. Innovatív gyógyszert meg nem adunk. De van 5 óra várakozási idő....
Nem tudnak több gyereket fogadni a fővárosi kórházak intenzív osztályai
A fővárosi kórházak gyerek intenzív osztályai már nem tudják fogadni lélegeztető gépre szoruló betegeket, mert az utóbbi időben annyira megnőtt a csecsemő és kisgyermek korú, azonnali lélegeztetésre szoruló, hörgőgyulladásos betegek száma - írja a Népszava.
A megtelt ágyak miatt az országos tisztifőorvos előre láthatóan a jövő hét közepéig nem engedi, hogy máshol ellátható intenzíves beteget a régióba hozzanak. Erre az körlevélben utasította az egészségügyi intézményeket.
A minisztérium szerint amióta az Országos Mentőszolgálat végzi az intenzív ágyak nyilvántartását, most fordult elő először ilyen szükséghelyzet. Számításaik szerint korlátozást várhatóan a jövő hét közepéig tartják fenn. Ugyanakkor az égési és a speciális szakellátást igénylő gyermekek számára, továbbra is biztosítják az ország egész területéről az ellátást a fővárosi kórházak.
Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója a lapnak azt mondta, hogy hetek óta lebegett ez a krízis felettük, már az utóbbi napokban is többször egyeztettek a gyermekkórházak egymással, ki, mikor és mennyi beteget tud ellátni a saját intenzív osztályán. A főigazgató szerint azonban attól nem kell tartani, hogy a fővárosi gyermekkórházak körzetébe tartozó gyerekeket nem látják el. „Ha ide behoznak a sürgősségire egy gyereket, ha földön egy matracon, de akkor is el fogjuk látni”- mondta.
Filléres vicc, de nem írták oda, hogy le- vagy felhúzó ágazat lesz-e.A felhúzó jelzőt
nem nagyon lehet elképzelni.A lehúzó jelző vág ide.Addig még a kollektiv felelőtlenség uralkodik, addig, hogy lenne már húzóágazat.Mesélje már el a FIDESZ. A lehúzóágazatot meg nem kell megigérni, Tisztelt Hölgyeim és Uraim.
Nem tudjak szegenyek mit beszelnek, marmint a fidesz...
10 eve Thaifoldon voltan korhazban, egymas mellett volt 10 CT, azonnal tudtak hasznalni.
Itthon 3 honapra kaptam idopontot MR-re, a datum elott egy hettel hivtak, hogy nem menjek, menjek mashova. Vegul a 4-ik honapra vizsgaltak meg. Addigra meg meggyogyultam.
A legutolsó beírásom óta semmi fejlődést nem tapasztalok.
Az urológia után már az onkológián is totális káosz van.Az Onkológián már 10-20 ezer forintos irodai gépre se telik.Ez már mindennek a teteje,egy k.szemétdomb az egész.
Az Orvost elzavarnám a retekbe ilyen hozzáállással,tudással.A külföldi új gyógyszerekről halvány fogalmuk sincsen,
nulla információ amit megtudhat a beteg.
link Felbontotta a szerződését az egri Markhot Ferenc Oktató Kórház és Rendelőintézet igazgatója azzal a sebésszel, Pócs Alfréddal, aki korábban a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a kórházban uralkodó áldatlan állapotokról, például arról, hogy az intézményben nem működik a sterilizáló, s nincs meleg víz.
A sebész biztos abban, hogy azért távolították el, mert beszélt a problémákról, és az is közrejátszott, hogy a Heves megyei orvosi kamara elnökeként feljelentést tett a kórház ellen egy feltételezett csalás miatt. A kórházban átadott 57 millió forintos beléptetőrendszert ugyanis Pócs Alfréd szerint papíron tavaly december végén vették át próbaüzemre, a valóságban azonban csak februárban kezdték építeni, és a mai napig nem készült el. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a lap megkeresésére megerősítette, hogy az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt folytatnak nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Törölt felhasználó2016. 06. 09. 07:51
Előzmény:
törölt hozzászólás
#109
Rosszabb a kórházak helyzete, mint tavaly - így tűnnek el a milliárdok
Kedvezőtlenebb a helyzet az egészségügyben, mint egy évvel ezelőtt. A forráshiány miatt újra nő az adósságállomány, a beszállítók kitettsége nem csökkent érdemben, a plusz pénzekből pedig csak alig lehet a dologi kiadások fedezésére fordítani. Mindezt nagyon nehéz hitelesen kommunikálni, mikor mindenki az egészségügyet elárasztó plusz pénzekről beszél - mondta egy szerdai háttérbeszélgetésen Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója.link
Egyszerre hétszázan perlik az egri kórházat, félmilliárd a tét
Perek sora kezdődik az egri Markhot Ferenc kórházban visszatartott cafeteria miatt: szerda délelőtt egyszerre hétszáz keresetet nyújtott be az intézmény ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kórház az érvényes szerződés ellenére évek óta nem fizet, így a dolgozóknak csaknem félmilliárddal tartoznak.
Hétszáz bírósági keresettel érkezett ma az egri bíróságra Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke és a szervezet ügyvédje. Egyelőre ennyien indítottak eljárást az állami tulajdonú egri Markhot Ferenc kórház ellen, mert három éve nem fizet cafeteriát a dolgozóinak, holott erre a mai napig érvényes szerződés van – hangsúlyozza Székely Tamás.
A károsultak összességében 1500-an vannak, s két évvel ezelőtt megelégelték a helyzetet: a szakszervezet segítségével öten próbapert indítottak az intézmény ellen, hogy lássák, miként vélekedik a bíróság erről az érintettek szerint nyilvánvaló jogsértésről. Az ügy több fórumot is megjárt – a kórház minden alkalommal fellebbezett –, míg végül a Kúria idén januárban jogerősen kimondta: az öt dolgozónak 2013-ig visszamenőleg a kamatokkal együtt ki kell fizetni a visszatartott béren kívüli juttatást – ami évente egyhavi bérnek megfelelő összeg.
Az 1500 dolgozónak így összességében csaknem félmilliárd forint jár. Akik pert nyertek, megkapták a pénzüket, a többieknek azonban továbbra sem fizet a kórház. Székely Tamás úgy tudja, az intézmény működésképtelenné válna, ha egy összegben ki kellene egyenlíteni a számlát, s mivel nem ez a cél, a szakszervezet egyezkedne: fizessen a kórház állami segítséggel részletekben, de mindenképpen annyit, amennyi jár.
"ameddig KÖTELEZŐ 16 éves korig iskolába járni addig nem lehet elszámoltatni a fiatal szakmunkást mert külföldön dolgozik."
Ez egy szarrágás részedről, ugyanis ha állami ösztöndíjjal próbálnád röghöz kötni a szakmunkást, azzal sem oldottál meg semmit.
Mivel akkor is el fog menni a szakmunkások többsége külföldre dolgozni.
És aki 8 általánossal megy ki mosogatni, azzal miért nem fizettetnéd vissza a képzés költségeit?
"Én eltörölném a nyelvvizsgát és az állami idegennyelv oktatást is.
aki akar nyelvtudást szerezni az tanuljon magán úton."
Ezt a sötétséget nem is érdemes kommentálni.
"csak az általános legyen kötelező.
minden más képzésért FIZESSENEK a tanulók. Legyen ÁLLAMI ösztöndíj és aki aláír az idehaza dolgozza le a képzése költségét.
Én eltörölném a nyelvvizsgát és az állami idegennyelv oktatást is.
aki akar nyelvtudást szerezni az tanuljon magán úton."
A közmunkás számát pedig növelni kell,. a bérüket pedig csökkenteni:((
ameddig KÖTELEZŐ 16 éves korig iskolába járni addig nem lehet elszámoltatni a fiatal szakmunkást mert külföldön dolgozik.
remélem megérted a különbséget egy diplomás külföldi munkavállalása és a szakmunkás kérdéskörnél....
ezért írtam:
csak az általános legyen kötelező.
minden más képzésért FIZESSENEK a tanulók. Legyen ÁLLAMI ösztöndíj és aki aláír az idehaza dolgozza le a képzése költségét.
Én eltörölném a nyelvvizsgát és az állami idegennyelv oktatást is.
aki akar nyelvtudást szerezni az tanuljon magán úton.
Amíg neked nem probléma, hogy az adófizetők pénzén képzett vízvezeték szerelő, kőműves, pincér, szakács, fodrász, más országban hasznosítja tudását, és más ország nyugdíjrendszerét támogatja az általa fizetett nyugdíjjárulékkal, addig nem logikus, hogy pont az orvosok elvándorlását emeled ki, és őket hibáztatod, hogy nem hajlandó itthon nyomorogni az alacsony fizetéséből.
"a másik kérdésem padig az lenne, ha pl. nem lenne kötelező nyelvvizsgát tenni a diplomához ezekből az orvosokból ugyanennyien mentek volna külföldre dolgozni? "
Szerencsére kötelező a nyelvvizsga a diplomához.
Sőt a fityesz azt tervezi, hogy csak nyelvvizsgával lehessen bejutni a felsőoktatásba.
Arra ne számíts, hogy betiltják az orvosok nyelvi képzését, azért, hogy maradjon neked itthon altató orvos. :))
"Borsodban, Békésben már most is sok helyen „utazó altatóorvosok” töltik be az űrt, amely több száz külföldre távozott kollégájuk után keletkezett."
szerinted az igazságos,hogy az "adófizetők" taníttatták ki és ő külföldön váltja a "közpénzt" "magánpénzre" ?
a másik kérdésem padig az lenne, ha pl. nem lenne kötelező nyelvvizsgát tenni a diplomához ezekből az orvosokból ugyanennyien mentek volna külföldre dolgozni?
link
Qrbán altat, de a kialvatlan orvosok már alig bírják
Doros Judit
„A vidéki kórházak jelentős többségében XXI. századi körülmények fogadják a betegeket” – állította idei évértékelőjében Orbán Viktor. A kormányfő elégedetten beszélt arról, hogy „500 milliárd forintot fordítottunk kórházaink fejlesztésére”. Az uniós források jóvoltából néhány kórházban valóban új műtőbe tolnák be a beteget - ha az intézmény aznapra éppen tud aneszteziológust biztosítani.
Borsodban, Békésben már most is sok helyen „utazó altatóorvosok” töltik be az űrt, amely több száz külföldre távozott kollégájuk után keletkezett. Kérdés, meddig bírják azok, akik még maradtak. Akikkel mi beszéltünk, nagyon fáradtak. Márpedig nélkülük nincs műtét.
„Szuperes” – így hívják a kazincbarcikai kórházban azt a külsős aneszteziológust, aki egyfajta ügyeletet ellátva ugrasztható, ha munkaidő után kell beteget altatni. Az intézménynek van ugyan egy állandó szakorvosa, de ha őt helyettesíteni kell, gond van. Ilyenkor a kórházigazgató egy egyre szűkülő „piacról” kénytelen szerződéssel pótolni emberét. Amelyik intézményben van erre forrás, ott a működés biztosítására magasabb árat is megfizetnek. Így viszont könnyen előfordul, hogy a saját alkalmazottja bérének két-háromszorosa megy el honoráriumra, s ez bérfeszültséget okoz.
Egy budapesti aneszteziológus saját példáján mutatta be, mennyire leterheltek. Ő maga közalkalmazottként dolgozik egy fővárosi kórházban, de ügyeletet itt nem vállal, mert azt neki nem fizetik meg. Ehelyett egy magánklinikán és egy kínai fogorvos mellett altat, havonta egyszer pedig egy hétre egy kollégájával elutazik egy dél-alföldi városba, ahol felváltva dolgoznak 24 vagy 32 órán keresztül. – Az utolsó napra teljesen kifacsaródunk – mondta.
A mezőtúri meglehetősen kis kórháznak számít, egy műtőjük van, s egynapos sebészeti ellátást nyújtanak – mondta Csellár Zsuzsanna főigazgató. Egy állandó aneszteziológus orvosuk van, vele, ha szűkösen is, de megpróbálják beosztani a tervezett műtéteket, ha ő mondjuk szabadságra megy, vállalkozóval helyettesítik. Általában 50-150 kilométeres távolságból ingáznak hozzájuk az utazó anesztesek.
– Altatóorvosok százai hagyták el az elmúlt években az országot, mert külföldön nincs különbség az egyes szakterületek átlagkeresetei között: ott a szakmában eltöltött idő és a szaktudás számít. Nálunk azonban az egészségügyet részben még mindig a paraszolvencia működteti, az anesztes pedig nem tartozik a hálapénzes szakmák közé. Ráadásul az altatóorvosok többsége nem is fogad el hálapénzt – állította Csomós Ákos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke, aki maga is húsz éve gyakorló aneszteziológus.
Bár az altatóorvosok harminc-ötven százalékkal magasabb bért kapnak, mint a hálapénzes szakterületeken dolgozó társaik – így kompenzálná a rendszer a különbségeket – így sem keresnek jól. Csomós Ákos megemlítette: egy félállásban dolgozó, lassan szakorvossá váló kétgyermekes kolléganője négy év gyakorlat után bruttó 114 ezer forintot kap.
Miután az előírások szerint minden műtőbe kell egy altatóorvos, és a kórházak zömében legalább 4-6 műtő van, intézményenként minimum hat aneszteziológusra lenne szükség. A legtöbb helyen azonban ennél jóval kevesebben vannak, Csomós Ákos szerint van, ahol az „osztály" mindössze egyetlen osztályvezetőből áll, a többieket vállalkozói szerződéssel alkalmazzák. Adott napon annyi műtő indul csak be, ahány altatóorvos jelen van. A betegek gyakran nem tudják, hogy emiatt kell várniuk a műtétekre, beletörődnek a várólistákba.
Mindebből az is következik, hogy az aneszteziológusok „csúcsra vannak járatva". Az előírt 174 óra helyett 260-280 órát dolgoznak egy hónapban. Bruttó óradíjuk tíz éve 4-5 ezer forint volt, ma 5-6 ezer. A kórházak saját erőből nem tudnak aneszteziológus béremelést adni, hisz már jelenleg is csak a tehetősebb intézmények képesek külsős aneszteziológust „bérelni", a többieknél maradnak az eddigieknél is hosszabbra nyúló várólisták – véli a szakmát képviselő társaság elnöke.
"A 65 éves, 22 éve rokkantnyugdíjas Szegedi Ottó két évvel ezelőtt, az országban tizedikként kapott műszívet. A szerkezet és az akkumulátor súlya mintegy nyolc kiló, ha elhagyja az otthonát, ezt magával kell cipelnie, rokkantkártyára azonban ennek ellenére sem jogosult"
Nem kérhetnek teljes vérvizsgálatot a Semmelweis Egyetem 1-es számú belgyógyászati klinikájának szakorvosai, mert nincs rá elég pénz - erről beszéltek klinikai dolgozók a kereskedelmi tévé híradójának. A csatorna munkatársai rejtett kamerával forgattak, mert nem kaptak forgatási engedélyt.
Május elsejétől nem kérhetnek átfogó vérvizsgálatot a laboratóriumtól a Semmelweis Egyetem orvosai. Erről a Belgyógyászati Klinika dolgozói tájékoztatták az RTL-Klub híradóját.
"Törvénybe hozta nálunk az igazgató, hogy nincsen keret. Levettek negyven százalékot a klinika költségvetéséből, nem tudják finanszírozni, nem tudják kifizetni magyarul a labornak" – magyarázta az egyik alkalmazott a csatorna munkatársának.
Egy másik dolgozó arról beszélt, sokan panaszkodnak az új rendelkezés miatt. Mint fogalmazott, tegnap például volt két cukros betegük, akik kiskoruk óta odajárnak, de most nem vetethették le a vért.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ha van is szabályozás, nem egyedi az eset. "Ennek kizárólag orvosszakmai indoka lehet. Etikátlannak tartjuk a beteg érdekében szükséges vizsgálatának bármilyen gazdasági okokból történő szabályozását."
Az egyetem az RTL Klubhoz eljuttatott közleményében viszont azt írta, semmilyen korlátozás nincs a teljes vérkép elrendelésében, amennyiben ennek elkészítését a szakorvosok indokoltnak tartják. Ám sok esetben olyan vizsgálatokat is itt végeztetnének el, amelynek elrendelésére a háziorvos jogosult, és bármely szakrendelő el tudja végezni. Az ilyen leletek bekérése pedig nem sérti a betegek jogát.
Érdekes cikk!
Annak fényében,hogy majd 60 milliárdot hiteleznek folyamatosan az "egészségipar" -bár ez a kifejezés csak valami agyrém!- területén a beszállítók...
Mond meg mit adnál és dönt majd a családom valamelyik nőtagja, hogy azért amit ajánlasz vállalná-e?
Egyébként van az a pénz, amit (pl ápoló) mentálisan valaki vállalna!
A kérdésedre egyébként nem én vagyok illetékes válaszolni! Bármit mondok úgyis felhasználnák a hozzá nem értésemmel párosítva! Egyesek!
Számokkal számtalanszor leírtam nem bűvészkedem!
OK!
Rákérdezek?:
Szerinted,mennyi lenne az a reális bér (+béren kívüli juttatás,Szép kártya,meg amit akarsz),amiért a családod valamelyik nő tagja (azért ő,mert az ápolásban a nők vannak többségben!),három műszak + hétvége + ügyelet stb. dolgozna,mint ápoló?
Nem vagyok, de sok ismerősöm anyagi gondokkal küzd ápolók. Legyen Kórházi vagy mentőápoló.
300-ezer ft volna az a határ, hogy nem menne külföldre.
valaki családja miatt nem is tud menni, de menne.
„A kórházak azokat a betegségeket jelentik le, amelyekre nagyobb a támogatás” – egy orvos a kórházi fertőzésekről
Miután több horrorisztikus kórházi fertőzéses esetről is beszámoltunk, egy ma már Svédországban dolgozó magyar orvos neve elhallgatását kérve megosztotta velünk itthoni és kinti tapasztalatait is. Tudtommal nincs ilyen rubrika a zárójelentésekben, hogy „kórházi fertőzésben szenvedett”, de a dokumentumokban általában szerepel, ha pozitív tenyésztési lelete volt a betegnek – írta a kórházakat az esetek eltussolásával vádoló cikkünkre reagálva. Interjúalanyunk több mint húsz éve végzett, jelenleg Svédországban egy központi patológián dolgozik, munkája 90 százalékát kórszövettan teszi ki, de boncesetekkel is találkozik. link
Péntek délután ötkor több száz ember jelent meg a Kossuth téren az Álljunk ki Sándor Máriáért civil kezdeményezés demonstrációján.
A tüntetők fekete pólóban, molinókkal vonultak be a térre. „Ne hagyjátok abba, csináljátok végig!" – skandálták többen, Sándor Mária nemrég bejelentett visszavonulására utalva. (A fekete ruhás tiltakozó mozgalom vezéralakja ma úgy döntött, hogy mégis folytatja.)
A helyszínen látott jelenetekből ítélve egyébként túlzás nélkül állíthatjuk Sándor Máriáért rajonganak az emberek. Amíg átsétált a Kossuth téren a tüntetésre, rengetegen adtak neki virágot, és simogatták is. Öt perc múlva Sándor Mária-simogatót is! – kiáltott fel az egyik munkatársa.
A tüntetők között feltűnt Pukli István is, a pedagógusok januárban kezdődött tiltakozó akciójának vezetője is, de ő nem mond beszédet mondani. Csak biztatni jöttem – mondta Pukli. Feltűnt a tömegben Iványi Gábor és Havas Gábor is.
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság
A felszólalók közül Sallai R. Benedek, az LMP politikusa gyermekével a karján köszönte meg Sándor Máriának a kiállást. Szeronte a legnagyobb probléma, hogy a társadalom elfelejtett kiállni saját magáért. Ezért kell lenniük olyan embereknek, akik kiállnak, és felhívják a figyelmet, ha baj van. Utána Széll Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, ki kellene tágítani a parlament falait, hogy az Országgyűlésben Sándor Máriának is jusson hely Szerinte most mindenkinek ott kell kiállnia Magyarországért, ahol éppen van. Ha kórházban, akkor ott – tette hozzá a politikus.
Köszönetnyilvánításában Sándor Mária emlékeztetett, hogy a kórházakban ma sokhelyütt nem hagyták, hogy a tiltakozók fekete pólót vegyenek fel, megtiltották az osztályokon a fényképezést, vagy azt, hogy a nővérek kilépjenek az utcára a demonstrálók közé. Leszedették a fekete szalagokat is.
A félórás tüntetés végén Sallai felszólította a tömegben állókat, hogy szóljanak a rokonaiknak, a szomszédaiknak, mert az ellenzéki pártok most nem képesek megváltoztatni a dolgokat, a kormány politikáját. Ez a feladat – zárta a kis beismerő vallomást – most a civilekre hárul.
Felmelegedett inkubátorok, újrasterilizált injekcióstűk, használt köpenyek – így gyilkol az egészségügy
Egy szegény egészségügyi intézményben is be kell tartani a higiénés előírásokat Ábrahám László ügyvéd szerint, aki az egyik meghalt csecsemő édesanyját képviselte abban a büntetőeljárásban, amely az Átlátszó által kiperelt ANTSZ-jelentésben szereplő miskolci kórházban, 2013-ban történt kórházi fertőzés járvány miatt meghalt kilenc koraszülött ügyében indult. Eközben húsevő baktérium miatti fertőzésre derült fény a pécsi kórházban, az Index pedig arról írt, hogy a SOTE bőrklinikáján pénzhiány miatt csak nejlonkesztyűt használhatnak a dolgozók, ami nem akadályozza meg a fertőzések terjedését. Interjú Ábrahám László ügyvéddel. link
Több száz beteg szedett össze gennykeltő baktériumot a pécsi kórházban pár hónap alatt
A szekszárdi kórház orvosai szerint gennyes, tályogos sebekkel kell átvenniük a betegeket a pécsi kórházból az ott uralkodó rossz higiéniai feltételek miatt.
A Borsnak link beszéltek arról, hogy
szinte minden Pécsről átvett beteget végbélkenetvétellel kell fogadniuk, mert többségüknek gennykeltő fertőzése van.
A lapnak azt mondták, hogy a pécsi ápolószemélyzet nem tartja be az alap higiéniai szabályokat, vagyis nem mosnak kezet két beteggel való foglalkozás között, így a baktérium szabadon terjedhetnek.
Dr. Almási István, a szekszárdi Balassa János Kórház higiénikus főorvosa szerint január óta jelentősen megszaporodott a különböző, antibiotikumokra rezisztens gennykeltőbaktérium-fertőzések száma azoknál a betegeknél, akiket Pécsre küldtek különböző beavatkozásokra.
„Az elmúlt negyedévben úgy kétszáz beteg érkezett vissza a baranyai megyeszékhelyről, náluk szűrővizsgálatokat végeztünk, és a szokásosnál több esetben találtuk a fertőző, fokozottan antibiotikum-ellenálló baktériumok valamelyikét”
Négy órán át passzolgatták a budapesti kórházak az elrepedt főütőerű beteget
Vizsgálatot rendelt el Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkár annak kiderítésére, hogy ki a felelős egy 37 éves budapesti nő haláláért, írja a Népszabadság.
A nő két hete a Böszörményi út egyik irodaháza előtt esett össze délután fél 3 körül. A gyorsan kiérkező mentők agyvérzésre gyanakodtak.
A mentők először a legközelebbi kórház, a Szent Imre sürgősségi ügyeletét értesítették, de ott az ügyeletes elutasította őket. A Szent János kórházat javasolta, mert ott van stroke-ot kezelő szakcentrum, ahol jobb esélye lehet a páciensnek a gyógyulásra.
Csakhogy a Szent János aznapra lemondta a mentőknél a betegek fogadását, mert nem volt már szabad ágyuk. Így a mentő a Szent Margit kórházba vitte, ahol viszont nem akarták átvenni a beteget, mert nem volt neurológus szakorvosuk. Ott azt javasolták, hogy a Szent Imre kórházba vigyék a beteget, ahova eredetileg is akarták. Negyven perccel, délután 4 óra 9-kor később a Szent Imre jelezte, hogy ha ez a helyzet, akkor fogadják a beteget,
aki viszont eddigre nem volt szállítható, a keringése összeomlott.
Negyven percig élesztették újra, közben kiderítették, hogy valószínűleg mégse agyvérzése van. A Szent Imre kórház hivatalosan 6 óra 5 perckor vette át a beteget, akit fél 7-kor kezdtek műteni, hogy bestoppolják a hasában elrepedt fő ütőeret. A beavatkozás sikerült, de a beteg később meghalt.
Koszos fürdők, omló vakolat - Így élnek a magyar nővérek
Hamarosan megkezdődhet a nővérszállók felújítása – jelentette be nemrég az egészségügyi államtitkár egy képviselői kérdésre válaszolva. A pályázatokra uniós keretből 11,5 milliárd forintot szán a kormány. Szinte valamennyi kórház várja a felújításra vagy bővítésre szolgáló pénzt.
Az alacsony bérek mellett sok helyen ma az is akadályozza az ápolók, fiatal orvosok megtartását, hogy a kórházak a más településről érkező nővéreknek, rezidenseknek nem tudnak megfelelő szálláslehetőséget kínálni. Pontosan egy évvel az első kormányzati ígéretek elhangzása után, idén júniusban jelenhetnek meg az állami kórházak nővérszállóinak felújítására a pályázati kiírások – tudta meg a Népszava az Állami Egészségügyi Ellátó Központból (ÁEEK). A fejlesztésekről szóló kormányhatározatok már megszülettek,
- a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretéből majdnem 1,5 milliárd,
- az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretéből 10 milliárd forintra lehet majd pályázni az intézményeknek.
Mindkét fejlesztési csomagot kiemelten kívánja kezelni a kormány, ami a főként kórházi szakdolgozóknak otthont adó szállások nem egyszer katasztrofális állapotának ismeretében érthető is.
A szállók felújítását a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezte 2015 tavaszán az egészségügyben dolgozók legégetőbb gondjait felsoroló „Mit kíván a magyar egészségügyi dolgozó” című kiáltványban. Ennek hatására tavaly júniusig felmérték a meglévő épületek állapotát és azt is, hogy hol lenne szükség új intézmény létesítésére. Az összeírás alapján akkor azt nyilatkozta az ÁEEK, hogy 10 milliárd forintból képesek lesznek kielégíteni az igényeket, ám most ennél valamivel több pénzt találtak. Vélhetően azért toldották meg a központi régió keretét, mert Budapesten a legrosszabb a helyzet, a fővárosi nővérszállók egy része életveszélyes állapotban van.
Most nem kaptunk friss adatokat arról, pontosan mire költik a fejlesztési pénzeket, de bő fél évvel ezelőtt az összeg 86 százalékát szánták volna 2140 férőhely felújítására, kisebb részét pedig 360 új szálláshely létesítésére. Az ÁEEK most csak annyit közölt, még „tart az épületek felújítási lehetőségének vizsgálata” a költséghatékony megoldások megtalálása érdekében. Az biztosnak látszik, hogy a fejlesztések négy régióban valósulnak meg:
- a Dél-Dunántúlon,
- a Dél-Alföldön,
- Közép-Magyarországon
- a Nyugat-Dunántúlon.
Több intézmény, amely biztosan pályázni szeretne, most azt találgatja, vajon a kiírás alapján milyen forrást, esetleg alapítványi háttértámogatást fogadnak majd el saját forrásként, hiszen a kórházaknak erre nincsenek tartalékaik.
Több intézményt is megkerestünk, vajon tervezik-e, hogy pályáznak nővérszállóik állapotának javítására. Szinte minden kórház szeretne előbbre lépni, de biztosnak látszik, hogy Budapesten a legrosszabb a helyzet, mert a meglévő kevés szállás is felújításra szorul.
A Szent János Kórház dolgozói egy 1960 táján épült, teljesen lepusztult épületben húzzák meg magukat, ahol asztalnyi foltokban esik le a vakolat, a közös mosdók és fürdők nagy részében már csempe sincs a falon, van, ahol már az ajtó is elrohadt. A több mint 200 férőhely felét már nem is tudják kiadni, mert a szobák egy része teljesen használhatatlan. Ők az épület teljes felújítására pályáznának.
Ilyen nagy nővérszállója van még a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháznak is egy pesterzsébeti 30 éves épületben. A 138 szoba mellett 2 apartman is fogad lakókat, de nekik is csak kisebb javításokra futotta az utóbbi évtizedben, így megérett a vezetékek és nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése. Már készítik elő a projekteket, mert ez is segítené a dolgozók megtartását.
A Szent Imre Kórháznak viszont mindössze 10 férőhelyes a nővérszállója, amit mindenképpen bővíteni szeretnének.
A Péterfy Sándor utcai Kórház főigazgatója, Sásdi Antal is azt mondta, most csak egy 10 és egy 4 férőhelyes szállásuk van. Ezekre is ráférne a nagyjavítás, de ennél is fontosabb lenne, hogy legalább meg tudják duplázni a férőhelyeket.
Hasonló tervekkel várja a pályázati kiírást az Egyesített Szent István és Szent László Kórház is. Az olyan központoknak, mint az Amerikai úti Idegtudományi Intézet egyáltalán nincs nővérszállója.
Pest megyében sem jobb a helyzet. A váci Jávorszky Ödön Kórház nővéreinek régen is csak egy felvonulási épület jutott, de amikor az 1970-ben épült központi tömböt pár évvel ezelőtt felújították, átmenetileg irodákat alakítottak ki benne, ma pedig raktárnak használják. Sámoly György főigazgató ezért minden pályázatot figyel, mert legalább 24 dolgozó lakhatását szeretnék megoldani komfortos körülmények között és megfizethető áron. Jobb a helyzet Kistarcsán, ahol a Flór Ferenc Kórház 100 férőhelyes szállót működtet, amit kívülről nemrég sikerült felújítaniuk. Trombitás Zoltán főigazgató ezért azt mondja, reméli, hogy a belső felújításra kaphatnak a pályázati keretből.
Hatvanban már a konkrét tervezésnél tartanak. Az Albert Schweitzer Kórház a mostani 24 fős szállást újabb 20 ággyal szeretné bővíteni és az épület energetikai felújítását is meg akarja oldani. Érdeklődésünkre azt válaszolták, ez utóbbi munkára már engedélyezett tervvel rendelkeznek, a bővítés előkészítése pedig a fenntartóval közösen megkezdődött.
Az eddigi példákhoz képest meseszerű helyzetben vannak a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház ápolói, akik 140 lakás közül választhatnak. Többségük kétszemélyes garzon, de van 40 másfél szobás lakásuk is, ahol akár 4 nővér szállását is meg tudják oldani. A dolog szépséghibája, hogy az összesen 360 fős nővérszálló egy tízemeletes panelházban található, ami gépészeti felújításra és külső szigetelésre szorul, tehát ők is a pályázók között lesznek.
A nővérszállók nemcsak a kisebb településekről a városi egészségügyi központokba költöző szakdolgozóknak nyújtanának megfizethető áron szobákat, hanem a rezidenseknek, vagy a klinikákon, centrumokban rendezett konferenciákra, továbbképzésekre érkező orvosoknak is, akik ma a nem egyszer emberhez méltatlan körülmények miatt nem ezeket a szállásokat választják, hanem inkább sokszoros árat fizetnek szállodákban, jobb esetben modernebb, felújított kollégiumokban.
Sötét folyosón...
Ötvenes, mindig mosolygó. Egy dunántúli faluban hagyta a családját, nyolc éve él a János Kórház nővérszállóján, közben munka mellett leérettségizett, ápolónak tanult. Az apró szobában két ágy, az ablak alatt leesett a vakolat, az ajtó fölötti szárítóról a mi kedvünkért kapkodta le a tegnap kimosott ruhát. Több mint 220 órát dolgozik havonta, így tudja támogatni felnőtt gyerekeit, akik ketten keresnek annyit vidéken, mint ő a fővárosban. Igaz - mondja -, két ember helyett dolgozik, két osztályon. A sötét folyosón futottunk össze, ahol vakolatfoltok, repedések, tátongó lyukak, félig szétrohadt ajtófélfák jelzik: sürgősen fel kellene újítani a hatvanas években épült szállót. Az itt élők úgy sejtik, a folyosó végi közös mosdókba, zuhanyzókba jobb érzésű hajléktalan aligha menne be. Igazuk van: a plafonon egybefüggő penész, a csempék fele lehullott, ott sem lehet becsukni az ajtót, ahol még megvan. Innen mennek a 12 órás műszakokba az ápolók emberéleteket menteni.
Ennyit a magyar egészségügyről: Bukarest is beelőzte Budapestet
Az Európai Bizottság legutóbb 2015 őszén készítette el az Életminőség az európai városokban című felmérését, melyben az európai lakosok elégedettségére volt kíváncsi többek között az egészségügyi szolgáltatásokkal, a sportolási lehetőségekkel, a levegőminőséggel, a városok zajszintjével, a tisztasággal, illetve a zöldfelületekkel kapcsolatban. Talán nem lep meg senkit, hogy az egészségügy területén elég elkeserítő helyet foglal el Budapest az európai fővárosok listáján, ugyanakkor a sportolási lehetőségekkel és a zöldterületek nagyságával a lakosok többsége elégedett nálunk. Persze nem csak a fővárosok között, de regionális szinten is vannak különbségek. link
Megszüntetnék a gyerekkórházakban a kiságy melletti sámlis görnyedést
2016.03.17. 14:29
3600 olyan kórházi ágy van Magyarországon, amit gyerekek kórházi tartózkodására tartanak fenn. Habár az egészségügyi törvény szerint a szülőnek joga, hogy együtt legyen a gyerekével, de a legtöbb helyen ágyat nem tudnak biztosítani, így a szülők sámlin vagy széken töltik az éjszakát. Egy háromfős civil csoport most nekiállt matracokat vinni a kórházakba. Két hete álltak neki a gyűjtésnek a Facebookon, négy gyerekkórházba 54 matracnyi összeget kalapoztak össze eddig. A Bethesdába csütörtökön be is vittek húsz fekhelyet.
A rácsos ágyban oxigénre kötve szuszog a kislányom, én a rácsos ágy alá hajtogatott polifoamon kucorgok magzatpózban a hideg padlón, ez egy friss, februári élményem. A mellettünk fekvő kislány apukája nem hozott matracot, ezért az ágyhoz járó rozoga fa sámlin görnyed tizenórákat, és alvás közben hangosan horkol. A kórtermet szemre eredetileg egyágyasra tervezhették, de most négy rácsos ágy van benne, a négy szülő az ágyak alatt, között és mellett éjszakázik beteg gyereke mellett. Az egyik anyuka még szoptat, a másik apuka olyankor szemérmesen másfelé néz. A harmadik anyuka babkonzervet ebédelt, éjjel élénk szellentésszólóba kezd. link
Órákig hurcolászták a budapesti mentők a nőt, mire találtak kórházat, és ott meghalt
Hiába adták jó ideje a mentőszolgálat kezébe a fővárosi ügyeleti rendszer irányítását. Budapesten az intézmények burjánzása még mindig veszélyezteti a betegek életét. A múlt héten Budapesten több órán át nem találtak megfelelő kórházat a mentők egy 37 éves asszonynak.
Peterdi Imre 35 éves dunaújvárosi jégkorongozó a minap közösségi oldalán köszönte meg: egy héttel korábbi agyvérzése után olyan gyors és jó ellátást kapott a helyi kórházban, hogy már otthon lehet a családjával. Talán maga sem tudja, milyen szerencsés, hogy egy kisvárosban jelentkeztek a tünetei, ahol egyetlen kórház van, és nem Budapesten érte a baj. link
Megrázó kórházi történetről számol be a Bors. Egy soproni édesanya azt állította a lapnak, hogy a kisbabája egy olyan fertőzésbe halt bele, amit a kórházban szedett össze.
Annamária azt mondta a Borsnak, hogy a Vas megyei kórházba (nem nevezte meg a lap) Huszonhét hetes veszélyeztetett terhesként került még 2012 augusztusában.
A nem steril orvosi eszközök miatt hüvelygyulladásom lett, és mivel a magzatburok megrepedt, a kislányom is megfertőződött link
A Zorbán szerint európai szinvonalúak a kórházak! ORBÁN TAKARODJ!
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az egri Markhot Ferenc-kórház fenntartója
Az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet számára okozott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Az AEEK közleményében felidézte: az egri kórházzal szemben öt szakdolgozó indított pert 2014-ben az elmaradt cafeteria-juttatás miatt. A Kúria január 13-án hozott ítéletével a kórházat az öt felperes részére közel 1,9 millió forint megfizetésére kötelezte.
A kórház és az ÁEEK a további, érintett dolgozók vonatkozásában kész peren kívüli egyezséget kötni, az erről szóló tárgyalásokat megkezdik – írták.
Kovácsné Pálos Rita, az Egri Ápolási Szakszervezet vezetője korábban arról beszélt az MTI-nek, hogy Tóth Ildikó, a kórház megbízott főigazgatója biztosította, keresik a módját, miként tudják előteremteni a béren kívüli juttatás fedezetét. A kb. 1350 dolgozót érintő, csaknem 350 millió forintnyi cafeteria kifizetéséhez szükséges forrás ugyanis jelenleg nem áll az intézmény rendelkezésre.
Szerinte azzal is számolni kell, hogy a juttatást nem egy összegben, hanem ütemezve kapják meg a dolgozók.
Undorító fertőzést kaphatunk a kórházakban: amputáció lehet a vége
A közkórházak szolgáltatási színvonala rohamosan esik, ezért egyre többen fordulnak magán intézményekhez. Ez viszont nem olcsó mulatság, egészségbiztosítás nélkül nehezen fizeti ezt ki egy átlagos magyar család. Ennek ellenére nem árt felébredni: az államnak gyakorlatilag nincs pénze arra, hogy kifizesse a kórházi számlákat.
A közegészségügy folyamatosan, de biztosan romló színvonala miatt egyre nagyobb a kereslet a magán orvosi szolgáltatásokra. Itt az egészségügyi dolgozókat és a betegeket is európai környezet fogadja, szemben a közegészségügyi intézményekkel. Nem csoda, hogy egyre többen keresik ezeket a szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy a magán intézményeket felkeresők 93 százaléka fizeti az egészségügyi járulékot.
Lantos Gabriella, a Róbert Kórház operatív igazgatója szerint három dolgot kapnak a betegek, ha egy magán intézményt keresnek fel:
Időt, nem kell egész nap a rendelőben várni és nincsenek várakozási idők (legalábbis jelentősen rövidebbek), mint a közintézményekben,
Személyes törődést, ügyfélélményt, a betegek tudják, hogy mi fog történni velük
Nem kell hálapénzt fizetni, sőt számlát kapnak, így például egészségpénztárból is fizethetnek.
Ezek hiánya nem a közintézmények dolgozóinak hibája
- emelte ki Schiszler István, a Duna Medical Center igazgatója a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján.
Lényeges továbbá, hogy a nozokómiás (kórházban tartózkodáskor kialakuló) fertőzések kialakulása a magánkórházakban ritkák, míg a közintézményekben egyre többen halnak meg emiatt. Ilyen tipikus betegség például a húsevő baktérium, amely csak amputációval kezelhető.
Hogyan kaphatunk mi is magán ellátást vagyonok megfizetése nélkül?
A magán intézmények nem olcsók, ennek fedezetére már egyre többen kötnek egészségbiztosítást, több biztosító is kínál ilyen terméket. A magyarok mindössze 1 százaléka rendelkezik jelenleg egészségbiztosítással, ennek két oka van:
Az emberek nem ismerik a lehetőségeket,
Az értékesítéshez orvosi ismeretekre van szükség,
A teljeskörű egészségbiztosítások az átlagos magyarnak aránylag drágák.
A várható élettartam rohamosan nő, így egészségbiztosítás nélkül hosszú távon a kormány nem tudja majd kifizeti az orvosi ellátást
- mondta Zahal Levy, a MediHelp International elnöke. Ezen biztosítások elterjedését adójóváírással lehetne segíteni elsősorban.
Jobb, ha felébredünk, az államnak nincs már arra pénze, hogy kifizesse az orvosi kezelésünket
- tette hozzá Zahal Levy. link
Mától minden világos: Balog Zoltán lelkész-miniszter egy díjátadó ünnepségen végre mindannyiunk számára érthetővé tette, mi zajlik az egészségügyben.
Eddig ugyanis azt gondoltuk, hogy a kormányzat legfőbb ambíciója az állagmegőrzés, ami, tekintettel az egészségügy infrastruktúrájának katasztrofális állapotára, gyakorlatilag a semmivel egyenlő. Sőt annál is rosszabb: a forráselvonás, a hangzatos ígéretek ellenére is lényegében változatlan finanszírozás és bérpolitika miatt a terület helyzete, ha lehet, tovább romlott – a már-már kezelhetetlen orvos- és ápolói kivándorlás, a kórházak ellátottsága (ellátatlansága), a szaporodó egészségügyi lázongások pontosan jelzik, mi a gond.
Illetve, egy fenét jelzik pontosan. Mert nem a pénz a lényeg. Balog miniszter interpretációjában amióta (vagyis 2010 óta) „belülről is látják”, hogy mennyi a probléma, azon igyekeznek, hogy változtassanak az egészségügy tarthatatlan helyzetén. Ennek pedig nem a bérrendezés, az egészségügyi ellátás strukturális átalakítása, a hatékonytalan (és így a forráshiány ellenére is pazarló) alrendszer reformja a megoldás, hanem az, hogy „ne jöjjenek létre lelketlen rendszerek”. Erre biztat most mindenkit Balog Zoltán, és az ő szájával az egész kormány.
Az elégedetlenkedő orvosok, ápolók ezek szerint jobban tennék, ha nem a bérek miatt sírnának örökké, ha nem tüntetni járnának meg feszt nyílt leveleket írogatnának a harmadik világot idéző viszonyokról, hanem lélekkel telítenék meg munkás mindennapjaikat. Szóval, a lelket kellene beletenni a rendszerbe, hogy jobb legyen az egészségügy.
Ez ilyen spirituális izé, és semmibe se kerül. Az államnak legalábbis biztosan nem.
Emberek életébe kerülhet, amit a kórházakban művelnek
Újabb egészségügyben dolgozó állt a nyilvánosság elé Sándor Mária csapatából. A férfi kendőzetlenül beszél arról, hogy mennyi szabálytalanság történik az orvosi eszközök fertőtlenítésekor, és mindez milyen károkat, szövődményeket okoz a betegnek – írja a nol.hu.
Szauter Gábor, aki 15 évig egy fővárosi kórházban sterilizálógép-kezelőként dolgozott döbbenetes dolgokat állít, egyebek mellett arról beszél, hogy nagyon is veszélyben vannak a betegek a kórházakban.
Általános gyakorlat, hogy az egyszer használatos műtéti eszközöket többször is felhasználják, holott azokat nem lehet teljes körűen fertőtleníteni. Úgy véli, az újraoperációk többségének az is oka lehet, hogy a beavatkozásokat nem steril eszközökkel végzik a kórházakban, pedig ez azon túl, hogy súlyosan veszélyezteti a betegeket, még jogellenes is.
Példaként említette, hogy a teljes sterilizálás lehetetlen a recés eszközöknél, hiába az ilyenkor szokásos eljárás, a 65 fokos formaldehidpára és a csírátlanítás. „Az egyszer használatos eszközöket általában formaldehidben sterilizáljuk, ami önmagában sem szabályos, és ráadásul mérgező is. Ugyanis a formaldehid, ha beleivódik a műanyag- fém ötvözetű eszközökbe, akkor az emberi szervezetbe kerülve akár mérgező is lehet."
Ami nálam végleg kiverte a biztosítékot, hogy a laparoszkópos műtéteknél – amikor a hasüregben egy „kapun" keresztül orvosi eszközökkel betegségeket derítenek fel, illetve kisebb-nagyobb beavatkozásokat végeznek – az egyszer használatos eszközöket újra kellett sterilizálni akár tizenöt-hússzor is – felsőbb szóbeli és/vagy írásbeli utasítására. Holott nem csak az eszközök neve mutatja, hogy ez tilos: a törvény is így rendelkezik
- mondta.
Az újraoperációk egy jelentős része valószínűleg ennek is köszönhető, tehát nem kifejezetten orvosi műhiba vagy szakmai hozzá nem értés az ok. A legtöbb betegnek persze fogalma sincs erről. Nekik csak annyit mondanak: szétesett az öltés vagy a szervezet nem fogadta be az orvosi varrófonalat, ezért újra kell műteni.
Pedig országszerte általános jelenség, hogy többször használják az egyszer használatos eszközökkel. És hiába mond bármit az ÁNTSZ: a betegek nincsenek biztonságban. link
El tudná képzelni Orbánt, Lázárt és Rogánt, amint betolnak valakit a műtőbe?
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felhívta a Kormány tagjait, végezzenek önkéntes munkát az egészségügyi intézményekben annak érdekében, hogy jobban megismerjék az ott dolgozók
áldozatos, nagy felelősséggel járó munkáját
a túlterhelést
a létszámhiányt
és a kórházak alulfinanszírozottságát
- írta közelményében a szervezet, ami szerint ezek a feltételek megnehezítik a gyógyítást. Az Emmi komolytalannak nevezte a FESZ felvetését.
A FESZ szerint az Emmi az egészségügy problémáit firtató felvetésekre túlságosan optimista, pozitív válaszokat ad, pedig a helyzet az ágazat dolgozói szerint egyáltalán nem rózsás. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy a döntést hozók testközelből tapasztalják meg, hogy a feltételek javítása, és az egészségügyben dolgozók bérének emelése "elodázhatatlan".
Az ígértnél kevesebb pluszpénzt kapnak a háziorvosok és jóval később
Nem kapták meg a nekik járó praxistámogatást a háziorvosok. Januártól összesen 10 milliárd forint pluszpénzt kaptak volna, orvosonként bruttó 130 ezret, amit leginkább az asszisztensek bérének emelésére fordíthattak volna, de nem kaptak semmit. Az államtitkár azt mondta néhány hete, a pénz megvan, de kérnek cserébe valamit. Végül kiderült: január helyett júniustól kapnak pénzt, 10 milliárd helyett csak hatot, és mindezért több munkát kell végezniük – hangzott el a pénteki RTL Híradóban.
A költségvetési törvény szerint a támogatás januártól járt volna az orvosoknak: praxisonként bruttó 100-130 ezer forint volna járt volna nekik havonta egy éven át.
Az egészségügyi államtitkár néhány hete egy konferencián azt mondta: a pénz megvan, de még nem adják oda az orvosoknak. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: a pénz rendelkezésre áll a költségvetésben, a bűnös ő, mert azt kérte, hogy tegyenek valamilyen pluszkérést a támogatás mellé. Akkor még nem beszélt az államtitkár arról, mi lenne ez a pluszkérés.
Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke most elmondta: több változás is van a támogatással kapcsolatban. A pénz nem januárban, hanem júniustól érkezik, és a 10 milliárdból csak 6 milliárd jut a háziorvosoknak, a fennmaradó pénzt a fogorvosok és a védőnők kapják. A kötelező rendelési időt 15-ről 20 órára emelik, ráadásul a háziorvosoknak 3 év alatt egy kérdőíves felmérést kell elvégezniük az összes betegüknél.
A szövetség elnöke, Selmeczi Kamill szerint az orvosok csalódottak, mert kevesebb pénzt kapnak több munkáért. A háziorvosok meglepődve tapasztalták a változtatásokat, mivel mindenki számolt már a pluszpénzzel januártól. A támogatásra azért is van szükség, mert a mostani keretből annyi fizetést sem tudnak kigazdálkodni maguknak, amennyit a kórházi szakorvosok kapnak.
Fideszesek fakadtak ki: halálgyárakká válhatnak a kórházaink
Az oktatásról kérdezett kormánypárti képviselőket a 24.hu riportere az Országgyűlésben, azonban két fideszes honatya név nélkül az egészségügyről fogalmazott meg durva kritikát. A portálnak név nélkül két fideszes politikus is nyilatkozott a... link
Balog Zoltán Hódmezővásárhelyen ünnepelte az orbáni egészségpolitikát
Balog Zoltán humánminiszter Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fellegvárában, Hódmezővásárhelyen járt, ahol a hely és makói kórházfejlesztések lezárását tisztelte meg. 3,24 milliárd forintot költött ezekre a felújításokra a kormány.
A miniszter megragadta az alkalmat, és arról beszélt, hogy öt év alatt az egészségügyi intézmények 70 százaléka !!!!!
újult meg "teljesen vagy részlegesen". Akkora siker az orbáni egészségpolitika, hogy "nemritkán a gyógyítás élvonalába tartozó osztályok jöttek létre". Nagy értékű műszerekre állítása szerint több mint 104 milliárdot költött a kormány.
Nem hagyta ki az eseményt a házigazda, Lázár János sem, aki szerint a magas színvonalú orvoskézpés Magyarország legnagyobb kincse, nem volna szabad veszni hagyni.
Ügyvédi letétbe helyezi felmondását a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 15 sebésze. Azért folyamodnak ehhez a drasztikus lépéshez, mert a béreik emeléséről indított tárgyalások elakadtak. Az orvosok az írják, ha március 31-ig a felek tárgyalóasztalhoz ülnek és kompromisszumos megoldás születik, visszavonják felmondási szándékukat.
Az orvosok közleménye szerint béreik emelése miatt januárjában fordultak a kórház vezetéséhez. A menedzsmenttől azt a választ kapták, hogy tárgyalásokra nincs lehetőség, a felsorolt igényeket a kórháznak nem áll módjában teljesíteni.
A sebészek közleménye szerint a bérigényüket a kórház vezetése sem tekinti eltúlzottnak. A megemelt bérek is jóval alacsonyabbak lennének az Európai Unió, vagy a környező országok szintjénél, de a régió megyei és városi kórházainál is.
A kórházban ugyanakkor az elmúlt években nem egy alkalommal került sor arra, hogy a felmondások elkerülése és a működőképesség fenntartása érdekében egyes osztályok bérigényeit önállóan kezelve, béremeléssel járó kompromisszumos megállapodásokat kötöttek.
Az orvosok a menedzsment részére beadott kérelmükben azt írták: nem akarják veszélyeztetni a betegellátást mindaddig, amíg a kórház vezetősége részéről valós szándék áll fenn, hogy közösen mindenki számára megfelelő megoldást találjanak.
Az orvosok felmondásáról már korábban is terjedtek el hírek, amiket cáfoltak. Most, hogy a tárgyalások végérvényesen megszakadtak, valóban ügyvédi letétbe helyezik felmondásukat.
A kórház orvosigazgatója korábban azt mondta: a sebészek a regionális kórházi centrum más kiemelt osztályain járó emelt díjakat szeretnék megkapni, mert a terhelésük hasonló, mint kollégáiké. Ám ha az ő ügyeleti pénzüket emelik, minden ügyelő orvosét emelni kell, amire nincs pénz. link
Egyetlen fillér béremelést sem kaptak az ápolók
ORIGO2016.02.15. 12:043
Nem kaptak egy fillér béremelést sem az egészségügyi dolgozók. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint az egészségügyi kormányzat nem tartotta be ígéretét.
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának felelős vezetői arról nyilatkoztak, hogy az egészségügyi ágazatban
44 ezer szakdolgozó béremelésben részesül, melyet a 2016. év januári bérekkel együtt, tehát február 10-ig megkapnak.
A szakszervezet folyamatosan érdeklődött a dolgozók között, hogy megtörtént-e a bérek átsorolása - közölte a Független Egészségügyi Szakszervezet.
A megemelt bér 2015.január 1-től illeti meg a dolgozókat, és ezt az egész évre járó összeget egyszeri bérkiegészítésként szintén meg kellett volna kapni a januári fizetésekkel együtt. A jogszabályban foglaltak és a tárca nyilatkozatai ellenére eddig a dolgozók azt jelezték vissza a szakszervezetnek, hogy egy fillérrel sem kaptak többet a korábbi fizetésüknél.
Nem érkezett meg a béremelés
Forrás: Thinkstock
A 2012-es bérintézkedés óta az egészségügyi szakdolgozók bére befagyasztásra került, a mindenkori minimálbéremeléseket, a 3 évenként esedékes átsorolásokat sem kapták meg , csak papíron, azokat a munkáltatók levonták az ágazati pótlékból. Így állt elő az a szégyenteljes állapot, hogy az egészségügyben a szakdolgozók keresete ma a legalacsonyabb a közszférában – írta a FESZ.
A Független Egészségügyi Szakszervezet levélben fordult Balog Zoltán miniszter úrhoz, hogy sürgősen intézkedjen, a dolgozókat a jogszabályban foglaltak szerint megillető béremelés végrehajtása érdekében. link
Elmaradt fizetésemelés az egészségügyben
A vidéki kórházakban nyugdíj előtt áll a főorvosok többsége, miközben nincs megfelelő utánpótlás.
Kuslits Szonja, 2016. február 13., szombat 06:30, frissítve: szombat 09:45
Csalódottak a fiatal szakorvosok a beígért fizetésemelés elmaradása miatt, és a generációs szakadék következtében hamarosan komoly problémák lesznek a kórházakban – nyilatkozta lapunknak Sipka Balázs, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. Szerinte szinte minden kórház küzd a humánerőforrás-hiánnyal, miközben a kormány hibás kommunikációja csak tovább rontott az egyébként is negatív alaphangulaton. link
Se meleg víz, se fűtés: felújítás közben is üzemel az egri Markhot Ferenc Kórház
Komoly problémákat okoz a felújítás az egri Markhot Ferenc Kórházban a kórház egyik baleseti sebésze, Pócs Alfréd szerint. Mint mesélte, a felújítás alatt többször előfordult, hogy nemhogy meleg, de még hideg víz se folyt a csapokból. Így megesett, hogy a gyerekeket csak melegített vízzel tudták fürdetni, ahogy az is, hogy a neurológiai osztályon nem lehetett lehúzni a vécéket.
Január 20-án dolgozói fórumot tartottak a Markhot Ferenc Kórház alkalmazottai, mert a cikkben sorolt gondok mellett az is probléma, hogy a kórház kb. háromszázmillió forintnyi kafetériával is tartozik nekik. MTI Fotó: Komka Péter
Ehhez képest már-már jelentéktelennek tűnő probléma, hogy a reumakórházban meg nem volt fűtés.
Annál nagyobbnak, hogy egy ideig a sterilizáló sem üzemelt, ahogy a diagnosztikai eszközök jelentős része most se használható:
a CT tönkrement, az MR és a mammográfia csak időszakosan működik.
A kórház ugyan több új diagnosztikai eszközt is vásárolt, de ezek Pócs szerint még bedobozolva állnak.
A helyzet szerinte már a betegellátást fenyegeti. Volt olyan, hogy a hétvégi traumatológiai ügyeletben egyetlen fúrómotor működött csak, így tömeges sérüléseket, például egy autóbaleset sérültjeit nem tudták volna ellátni.
A kórház igazgatója, Tóth ildikó szerint nem ekkora a baj. Szerinte a kórházi dolgozókat megfelelően tájékoztatták a meleg víz szakaszos kieséséről. A diagnosztikai berendezések meg az éveken át elmaradó karbantartás miatt romlottak el, az új eszközök pedig próbaüzemben vannak, addig a régi készülékeket kell használni.
2013 óta nem volt béremelés az egészségügyben, a kormány ugyan különböző ösztöndíjakat megpróbál béremelésnek mutatni, de azok valójában nem számítanak béremelésnek – jelentette ki közleményben a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete.
„Méltányoljuk, hogy a Kormány 'elkötelezett a betegellátás színvonalának emelése és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének javítása mellett', de jelen kormány megválasztása óta az egészségügyben alapbéremelés nem történt" – írja közleményében a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz), válaszul az Emmi egészségügyi államtitkárságának csütörtöki közleményére.
Az államtitkárság az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport csütörtöki közleményére reagált, amelyben azt vetették a kormány szemére, hogy év végén minimálbér-emelést ígért ugyan a szakorvosoknak (270 ezer forintot kaptak volna nettóban az ígéret szerint), de a januári fizetés kifizetésekor kiderült, hogy a kormány nem tartotta be a szavát. A kormány válaszul azzal jött elő, hogy 357 szakorvos kap öt éven át tartó, havi 151 ezer forintos támogatást.
A rezidens szakszervezet erre válaszul közölte, hogy a kormány által béremelési programként kommunikált ösztöndíjrendszerek nem számítanak valós béremelésnek, mivel az orvosok egy szűk rétege számára érhetők el, pályázati úton, ötéves intervallumokra. Megpályázásuk szigorú feltételekhez kötött, nem képezik az alapbér részét, nem számítanak bele sem az ügyeleti díjakba, sem a nyugdíjalapba, folyósításuk akadozik, így még a jogosultak sem számíthatnak havi szinten erre a juttatásra – sorolták a kifogásokat, hozzátéve, hogy ezek valós életpályát nem jelentenek. Szerintük átfogó ágazati béremelés nélkül a ki nem mondott, de jelenleg is érzékelhető egészségügyi krízis tovább mélyül.
Az alapellátásnak juttatott többletforrások egyáltalán nem változtattak azon a jövőképen, miszerint 9 év múlva több mint 4 millió magyar polgárnak nem lesz a betegbiztonságot garantáló háziorvosi ellátása – írják a közleményben, leszögezve, hogy a bérek régiós átlaghoz történő felzárkóztatása 2013-ban megrekedt, azóta alapbéremelés nem történt, 2016-ban eddig csupán 357 friss szakorvos részesült plusz ösztöndíjtámogatásban, ami nem összevethető az egészségügyi dolgozók teljes rétegével.
A szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy kezelje az egészségügyet nemzeti ügyként.
"Szándékosan rohasztja le az egészségügyet a kormány - Durva beismerés egy fideszestől - Exkluzív!
2016. január 20. 13:18 - Első Kézből
Egészen döbbenetes állításokat tett az egészségügy szétveréséről egy korábban élvonalbeli fideszes politikus. Részletek alább.
Évek óta figyeli az ország értetlenkedve az Orbán-kormány pénzköltési prioritásait: stadion lassan minden kisvárosba, MOL-részvények, milliárdos tanácsadói szerződések, luxusingatlanok és festmények az MNB-nek, közmédiának csúfolt fideszes hazugsággyár 80 milliárdért, felcsúti Disneyland, 50 milliárdos támogatás a vajdasági Fidesz-barát pártnak, és a sor holnap délelőttig folytatható.
Sokan nem értik, hogyan lehet fontosabb Orbánéknak szinte minden, mint a magyar emberek gyógyítása. Miközben nem kérdéses, hogy a hazai egészségügy a katasztrófa szélén áll:
1. A szakma hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik. Orvosaink, ápolónőink tömegesen menekülnek nyugatra, és az elvándorlás mértéke egyre csak nő.
2. Életüket végigdolgozó, többmillió forintnyi járulékot befizető emberek kapnak megalázó börtönkosztot az állami kórházakban. Darált löncshús, kefír, parizer, szelet kenyér a mindennapos menü.
3. Az egészségügyi dolgozók egészen gyalázatos 80-90 ezres nettókért güriznek, állandóan túlhajszoltak, sokszor egyetlen nővér jut 25-30 betegre.
4. Egy csípőprotézis-műtétre akár éveket, de egy allergológiai vizsgálatra vagy rákszűrésre is kemény hónapokat kell várni. A várólisták miatt sokan leromlott vagy már gyógyíthatatlan állapotban jutnak el a terápiáig.
A Nyugati Fény most egy korábban a Fidesz országos élvonalába tartozó politikussal beszélgetett, aki azóta a helyi politikába húzódott vissza, de pártbeli kapcsolatait megtartotta. A fideszes informátorunk által mondottak egészen más megvilágításba helyezik az egészségügy szemmel látható sanyargatását.
A politikus elárulta: a kormány mélyreható számításokat készíttetett, melyekből kiderült, hogy mindannak az összegnek, amelyet az állam egy adott ember egészségügyi ellátására költ, a 80 százalékát 60 éves kora fölött költi rá. Magyarán: ötször annyit költ az egészségügy az emberekre 60 éves koruktól halálukig, mint amennyit a megszületésüktől 60 éves korukig.
Jelentősen csökkenthetők tehát az egészségügyi kiadások, ha úgymond nem engedik az embereket túl sokáig élni. Ezért vannak a több hónapos, olykor több éves várólisták.
Szintén gigantikus spórolást jelent a nyugdíjkasszának, ha a magyarok hamarabb meghalnak, mint ahogy az orvostudomány jelen állása szerint élhetnének. Bár a magánnyugdíj-vagyont már a második Orbán-kormány idején lenyúlták, a 3000 milliárd forint azóta elpárolgott.
Minden komolyan vehető számítás szerint már középtávon hatalmas gondot jelent az államnak a nyugdíjak kifizetése, két évtizeden belül pedig a teljes nyugdíjrendszer összeomlása várható. Ezért sem érdeke a kormánynak, hogy európai színvonalú egészségügyet teremtsen, amivel átlagosan 6-8 évvel tovább élhetnének a magyarok.
Fideszes forrásunk „bónuszként” hozzátette: mivel a kutatások szerint még mindig a 60 év felettiek körében a legmagasabb a baloldali pártok szavazóinak aránya, így politikai okokból is hasznos a Fidesznek, ha közülük minél kevesebben érik meg a következő választások időpontját. Kiélezett verseny esetén akár rajtuk is múlhat a győzelem.
Az egészségügy kivéreztetése mögött tehát nem puszta érzéketlenségről, figyelmetlenségről, vagy információhiányról van szó. Valójában egy mesterien tudatos terv zajlik, melyről mindenkinek tudnia kell."
Öt évet is kaphat a magyar „csodaszer” feltalálója
Támogatói Semmelweisként tisztelik, mások szerint szélhámos az érelmeszesedést meggátló vakcina feltalálója, dr. Horváth István, akinek engedélyezetlen oltóanyagával évek óta kezelnek érelmeszesedésben szenvedő embereket – az internetes fórumok szerint vegyes eredménnyel. Az egyébként elismert orvos-biológus ügyében 2011 óta húzódik az eljárás, de most pénteken ítélet születhet.
Húzóágazat lesz az egészségügy - ígéri a Fidesz
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=130249