Már nem csak a kijelentések szintjén jelenik meg az 1 millió fős foglalkoztatottság bővítés, hiszen a legfrissebb 2011-es költségvetési javaslathoz tartozó nyugdíjrendszert érintő 50 éves előrejelzés ezzel a nagyon kockázatos előfeltevéssel élt. A...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=141172
Ami természetesen aggasztó a foglalkoztatottak számának drasztikus visszaesése, azaz valószínűleg GDP visszaesés, amit szerintem a hitelre épített pénzrendszerünk nem fog elbírni.
Ez a cikk az állami nyugdíj-, azaz a tisztán F-K rendszerről szól és számomra az a következtetése, hogy az elkövetkező fél évszázadban (50 év) az F-K rendszer fenntartható lesz.
Nem hasonlítottam sem én, sem a cikk az MNYP-t az F-K rendszerrel.
"A nyugdíjhoz való hozzájárulás kurvára nem, mert az nem ez, a nyugdíjból sose fogsz részesülni, így ahhoz milyen alapon is kéne hozzájárulj. Ebben abszolút igaza volt conqui-nak."
Na, még ehhez is konkrétan... :
Épp ezt kezdtem feszegetni, hogy a nyugdíjjárulék az NEM BIZTOSÍTÁSI DÍJ abban az értelemben, hogy konkrét befizetésekért konkrét szolgáltatást kellene kapnod. A mai nyugdíjjárulék lényegében adó (pláne nálunk), ahol a befizetést azonnal valamilyen állami feladatra elköltik. És még egy picivel többet is, azt persze már adóból.
Szerintem egyáltalán nem az a probléma, hogy adóból vagy járulékból kell-e a nyugdíjakat kifizetni (ebből a szempontból bizony a külföldi is hozzájárul az adójában a magyar nyugdíjakhoz), hanem az, hogy összesen ez fenntartható arányt képvisel-e az összes jövedelem arányában. Ezt tudjuk, hogy nem, és ha már azt mondjuk (legalábbis én azt mondom), hogy a célzott adó jobb, mint a "céltalan", akkor az állami feladatok egyes főbb kiadásaira (mint pl. a nyugdíj és az eü ellátás egy része) jobb, ha célzott adóból (járulékból) szerzik meg a forrást. Mert úgy legalább a társadalom egésze látja, hogy mennyibe kerül nekünk ezeknek a drága jóléti szolgáltatásoknak a fenntartása...
A társadalomba pedig nem csupán a munkavállalók akik bért kapnak, hanem más magánszemélyek és a vállalkozások is beleértendők. Mert a társadalom fenntarthatósága nem csupán a munkavállalók, de a más típusú jövedelmet termelők, így a vállalkozások érdeke is. Az egészséges nyugdíjrendszer fenntartása tehát mindenkinek érdeke, mint ahogy az infrastruktúra is - melyeket említettél.
Amit beidéztél, az nem a véleményem, hanem egy párhuzam, amit a "mi közöm van a német nyugdíjashoz" vélekedéssel vontam párhuzamba.
Tehát véleményem szerint, ha én egy adott országban vállalkozom, pénzt akarok keresni, akkor az adott állam polgáraival némileg "egy cipőben járok", azaz a közös teherviselésükben részt kell vegyek. Ez a feltétele az ottani pénzkeresésemnek. (nem mellékes, hogy pénzt keresni társadalom (fogyasztók) nélkül nem is lehetséges.
A közös teherviselésben pedig mind az adók, mind pedig a járulékok benne lehetnek. Mert ezek a járulékok ugyan hagyományosan kvázi biztosítási díjak, de ténylegesen nem azok. Azért nem, mert nem csupán az kap ellátást, aki a járulékot fizeti, hanem az is (szociális alapon), aki soha egy fillért nem fizetett.
Egyébként pedig a németországi járulékfizetésemért cserébe miért is ne kaphatnék némi szolgáltatást is, ha már biztosítási díjként értelmezzük a járulékot?
"Ilyen alapon akkor mi közöm van a német állam költségvetéséhez? Milyen alapon kér tőlem egyáltalán adót? Ja, hogy utat építsen?"
Igen. A német utat használod, a német rendőrség védi az irodádat és téged, amikor kint vagy, a német állam biztosítja a jogi környezetet a működésedhez, a német állam ad bizonyos garanciákat (pl. bankbetét) neked, stb. stb. Ezért az adózás teljesen helyénvaló. A nyugdíjhoz való hozzájárulás kurvára nem, mert az nem ez, a nyugdíjból sose fogsz részesülni, így ahhoz milyen alapon is kéne hozzájárulj. Ebben abszolút igaza volt conqui-nak.
"Mi közöd van neked e tekintetben a német munkavállalók nyugdíjához? Miért kellene az osztalékodból még őket is támogatnod? Joggal mondanád, hogy te az ottani szabályozás szerinti kötelezettségeidnek eleget tettél, a többi a német állam illetve az adott német(nyugdíjas) állampolgár dolga. Oldják meg."
Ilyen alapon akkor mi közöm van a német állam költségvetéséhez? Milyen alapon kér tőlem egyáltalán adót? Ja, hogy utat építsen? Miért az én adómból? "Oldják meg!" Mint ahogy (szerinted) a nyugdíjat is csupán "oldják meg!" ?
Ha valamiért érdemes adót/járulékot fizetnem, akkor az egy olyan célzott adó (járulék), amelyről tudom, hova kerül, nem pedig egy állami költségvetés feneketlen kútjába.
Egyébként pedig arra szerettem volna fölhívni a figyelmet, hogy a FK rendszerben a mai nyugdíjasok ellátását nem csupán a mai munkavállalók bérjövedelméből kellene megoldani, mert a világ folyamatosan változik, és a jövedelmek egyre kisebb arányban jelentkezik munkabérként, egyre több az egyéb tipusú jövedelem, és szvsz ezeknek is részt kell vállalniuk a társadalom fönntarthatóságában, a közös teherviselésben. Nem csupán a láthatatlan állami költségvetésbe való közvetlen (adó)befizetéssel, hanem célzott adóval, azaz pl. a nyugdíj- vagy eüjárulékokkal is.
Veled semmi értelme beszélgetni: ugyanis kikerülöd folyton azt, hogy MINDAZ, ami a cikkben az állami nyugdíjrendszerre vonatkozik, a vegyesre is igaz. Ez tehát nem érv az MNYP-k szétverése ellen. Te pedig erre akarod érvnek használni.
"de a rokkant nyugdíjas szám jelentős csökkenése mindenképpen várható."
Újra és újra és újra: ezekkel a feltételekkel a vegyes rendszer is kiválóan működik.
Egy első osztályú szép almát hasonlítgatsz folyamatosan egy rohadt, penészes, kukacos körtéhez. És ebből vonod le azt a következtetés, hogy az alma finomabb a körténél. Korrekt összehasonlítást akkor végeznél, ha mindkettőt ugyanabban a feltételrendszerben vizsgálnád meg. Az állami F-K rendszerben nagyvonalúan milliós munkahelyteremtésről, rokinyugdíjasok számának csökkentéséről, korhatáremelésről beszélsz. Ezekkel persze, hogy nem lesz akkora a hiány. Na de ugyanezekkel a vegyes rendszer is kurva jó lenne, pláne később.
Hát ha komolyan gondolod, az durva.
Fordíjjuk meg: te mint magyar, de európai polgár, céget alapítasz Németországban. Végzel ott a cég révén valamilyen tevékenységet, amiből reményeid szerint hasznod származik. Teljesíted a német adórendszer által megállapított ottani kötelezettségeidet és szeretnéd a profit megmaradt részét "magadra" költeni.
Mi közöd van neked e tekintetben a német munkavállalók nyugdíjához? Miért kellene az osztalékodból még őket is támogatnod? Joggal mondanád, hogy te az ottani szabályozás szerinti kötelezettségeidnek eleget tettél, a többi a német állam illetve az adott német(nyugdíjas) állampolgár dolga. Oldják meg.
"Feltéve, ha jelentősen nő a járulékfizetők azaz a foglalkoztatottak létszáma, és növelik a nyugdíjkorhatárt, legalább a nyugdíjban átlagosan töltött évek növekedésének arányában. "
Az "és" helyett a "vagy" is elég.
A foglalkoztatottak aránya nagyon alacsony Magyarországon, vagyis ezen van esély javítani.
Egy kis nyugdíj korhatár növelés is elképzelhető, de a rokkant nyugdíjas szám jelentős csökkenése mindenképpen várható.
Vagyis szerencsére kisebb a gond, mint gondolná az ember elsőre.
Drop, mégegyszer: ez nem érv az MNYP-s rendszer szétverése mellett. Hiszen a vegyes rendszerben ez ugyanúgy igaz. Csak ebben a rendszerben jobban védve vagy a kedvezőtlen folyamatok ellen is és nem függ a fenntarthatóság annyira a kereső-eltartott aránytól.
Feltéve, ha jelentősen nő a járulékfizetők azaz a foglalkoztatottak létszáma, és növelik a nyugdíjkorhatárt, legalább a nyugdíjban átlagosan töltött évek növekedésének arányában.
Egy olyan társadalomban, ahol a gyerekszületések száma folyamatosan csökken a korábbi évtizedekhez képest, ott a FK rendszer MINDENKÉPPEN komoly kihívásokkal fog küzdeni - évtizedekig.
A gazdagodó társadalom pedig nem bővül létszámban, max. a bevándorlók által. Az pedig egyéb problémákat szül.
A társadalom egészének fenntarthatósága abban rejlik, ha az egyének, családok egyre nagyobb része önállóan is képesek eltartani magukat az aktív és az inaktív korukra is, ennek pedig a TF nyugdíjrendszer képezi az alapját, nem a FK rendszer.
"a hiány pedig évtizedek múlva nem a GDP 1.5 százalékához, hanem a 3 százalékához fog tartani"
Ez a mondat nekem is feltűnt a cikkben, ugyanis 2060-ig (50 év!!!) a grafikonjuk ezt nem támasztja alá. A grafikon egyértelműen azt mutatja, hogy 2060-ig a helyzet végig jobb lesz, mint jelenleg.
Gondolom most nem állunk neki aggódni amiatt, hogy mi lesz 2100-ban a nyugdíjrendszerrel :)
Szóval a cikk alapján egyértelmű, MNYP láb nélkül a nyugdíjrendszer még 50 évig fenntartható.
Egy adórendszer (leánykori nevén) közteherviselés akkor valódi közös teherviselés, ha mindenkire vonatkozik.
A forgalmi adó (áfa) vonatkozzon MINDEN forgalomra, a jövedelemadó pedig vonatkozzon MINDEN jövedelemre egyaránt.
Egységes kulccsal, mindenre.
Milyen dolog már az, hogy egyes szakmában X a jövedelemadó, míg más szakmában a fele-harmada?
Az előszobája annak, hogy a kék szeműek adókedvezményben részesülnek, míg a barnákra különadót vetnek ki.
Ha egy adórendszer nem egységesít a végletekig, hanem bonyolít, az csupán az adóbeszedés költségeit és az adóelkerülők számát növeli - de sohasem lesz igazságos és közös teherviselés.
Bár valószínű a zkormány a maga egyszerű módján is valami hasonló logika mentén goldolja kivetni a válságadókat. De miért nem lehet ezt az osztalék/társasági adó rendezésével megoldani? A kedvezményes adók átgondolásával igazságossátételével?
Hogy lesz így nyugdíj? - Pokoli teher az állam vállán
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=141172