Én nem kicsinyelném le az itthoni magyar szakembereket és az itthon játszó focistákat sem alapból. Igaz, belőlük,akik jó mentalitással és tehetséggel rendelkeznek azért nincs olyan sok,de léteznek olynaok,akik fogékonyak és alkalmasak lehetnek a minőségi teljesítényre és munkamorálra,de itthon a közeg nem adja meg nekik a megfelelő lehetőséget és támogatást. .A hazánkban állomásozó külföldi szakemberek segítségével képesek nemzetközi szinten teljesíteni.
Az,hogy a Fradiban t vagy anno a Vidiben is voltak magyar játékosok - igaz kevesen - és helytálltak nemzetközi szinten is nekem azt mutatja,hogy a megfelelő közeg ,amit a külföldi mentalitás és tudás hozott ide hatással tud lenni rájuk
Bernd Storck mondta,hogy a részletek is nagyon számítanak. Miden apróság,nüansz számít, amivel jobb lehet a munka minősége. Nálunk ez a probléma sok évtizede,hogy a közeg azt gondolja,hogy lehet úgy is jó munkát végezni,ha félszívvel dolgoznak és azt hazudják,h megtettek mindent. Ez hasonló a társadalom ahhoz a műkődéséhez, ahol nem a teljesítmény a legfőbb tényező egy pozíció elnyerésére, hanem a kapcsolatok "minősége". a gazdag apuci gyereke játszik ifiben nem a tehetséges, vagy a tehetséges fiatalt nem kényzserítik versenyre,hogy egyre jobb legyen, hanem állandóan őt játszatják, akár jó,akár rossz formában van, vagy már ifiben is pénzért játszanak a jobbak ,amit el is várnak ,így az alázat nem alakul ki.
Sallai mondta,hogy amikor a Puskásban volt játékos hogy a társai között nem volt megfelelő motíváció .nem volt céljuk ,amiért küzdöttek volna edzésen és meccsen. Ahogy ő eljutott a Bundesligába még ebből a közegből is a megfelelő munkamorállal a többieknek nem lebegett ilyen előttük,amiért nem is hajtottak, így nem is jutottak sehova. A bőkezű fizetés az alacsony versenyhelyzet a tehteséges focistákat nem kényszeríti arra,hogy mindig jobbak akarjanak lenni és külföldre karjanak igazolni nagy csapatokhoz, nagy célokért. Itt is elvannak.
Egy ország focija az utánpótlásban végzett munka minőségén alapszik. Minél több gyereket bevonni társadalmi helyzettől függetlenül - lehetőleg mindenkit - és őket folyamatosan versenyeztetni kell egymással. így alakul ki a helyes mentalitás, így fogja elviselni a nyomást,ha külföldre kerül.
Sok országban nem csinálnak semmi különöset csak ezt nagy vonalakban és áramlanak ki a kis országokból is a top ligákba az átlagjátékosok. Szlovákia, Horvátország pld vagy a 3 milliós Uruguay 100 éve az elitben van
Nálunk sokan még mindig azt mondják a szakemberek közül,hogy a tehetséget kell keresni és azt fejleszteni, pedig a tehetség a tömegesítés és versenyhelyzet nélkül nem fog tudni a legmagasabbra szintre jutni. 2020-ban már sehogysem.
Egyébként meg a sportoknak nem az egyetlen célja,hogy az minél több sikert hozzon az országnak, hanem az is,hogy a gyerekek boldog teljes értékű felnőttek legyenek. Tehát a sport mellett figyelni kell arra is,hogy a fiatal lehetőleg akkor is jó életet éljen,ha nem lesz belőle profi sportoló, vagyis tanulnia is kell mellett ,amiben maximális támogatásra van szüksége a klubok, a szövetség részéről.
Dárdai mondta,hogy az ifi válogatott gyerekét a német nemzeti csapat meccse után rögtön vitték az iskolába,hogy ne maradjon le. így volt megszervezve.
Sok országban egyáltalán nem erőltetik,hogy erőn felül teljesítsenek a különböző sportágakban legfeljebb egy két az osrzágra jellemző és népszerű sportra helyeznek nagy hangsúlyt. Az meg szinte sehol sem jellemző,hogy a klubok ne piaci alapon műkődjenek,mert az a profizmus ellen hat. A gazdag országokban sem, legfeljebb mutyisztánokban.
Az,hogy a Fradiban t vagy anno a Vidiben is voltak magyar játékosok - igaz kevesen - és helytálltak nemzetközi szinten is nekem azt mutatja,hogy a megfelelő közeg ,amit a külföldi mentalitás és tudás hozott ide hatással tud lenni rájuk
Bernd Storck mondta,hogy a részletek is nagyon számítanak. Miden apróság,nüansz számít, amivel jobb lehet a munka minősége. Nálunk ez a probléma sok évtizede,hogy a közeg azt gondolja,hogy lehet úgy is jó munkát végezni,ha félszívvel dolgoznak és azt hazudják,h megtettek mindent. Ez hasonló a társadalom ahhoz a műkődéséhez, ahol nem a teljesítmény a legfőbb tényező egy pozíció elnyerésére, hanem a kapcsolatok "minősége". a gazdag apuci gyereke játszik ifiben nem a tehetséges, vagy a tehetséges fiatalt nem kényzserítik versenyre,hogy egyre jobb legyen, hanem állandóan őt játszatják, akár jó,akár rossz formában van, vagy már ifiben is pénzért játszanak a jobbak ,amit el is várnak ,így az alázat nem alakul ki.
Sallai mondta,hogy amikor a Puskásban volt játékos hogy a társai között nem volt megfelelő motíváció .nem volt céljuk ,amiért küzdöttek volna edzésen és meccsen. Ahogy ő eljutott a Bundesligába még ebből a közegből is a megfelelő munkamorállal a többieknek nem lebegett ilyen előttük,amiért nem is hajtottak, így nem is jutottak sehova. A bőkezű fizetés az alacsony versenyhelyzet a tehteséges focistákat nem kényszeríti arra,hogy mindig jobbak akarjanak lenni és külföldre karjanak igazolni nagy csapatokhoz, nagy célokért. Itt is elvannak.
Egy ország focija az utánpótlásban végzett munka minőségén alapszik. Minél több gyereket bevonni társadalmi helyzettől függetlenül - lehetőleg mindenkit - és őket folyamatosan versenyeztetni kell egymással. így alakul ki a helyes mentalitás, így fogja elviselni a nyomást,ha külföldre kerül.
Sok országban nem csinálnak semmi különöset csak ezt nagy vonalakban és áramlanak ki a kis országokból is a top ligákba az átlagjátékosok. Szlovákia, Horvátország pld vagy a 3 milliós Uruguay 100 éve az elitben van
Nálunk sokan még mindig azt mondják a szakemberek közül,hogy a tehetséget kell keresni és azt fejleszteni, pedig a tehetség a tömegesítés és versenyhelyzet nélkül nem fog tudni a legmagasabbra szintre jutni. 2020-ban már sehogysem.
Egyébként meg a sportoknak nem az egyetlen célja,hogy az minél több sikert hozzon az országnak, hanem az is,hogy a gyerekek boldog teljes értékű felnőttek legyenek. Tehát a sport mellett figyelni kell arra is,hogy a fiatal lehetőleg akkor is jó életet éljen,ha nem lesz belőle profi sportoló, vagyis tanulnia is kell mellett ,amiben maximális támogatásra van szüksége a klubok, a szövetség részéről.
Dárdai mondta,hogy az ifi válogatott gyerekét a német nemzeti csapat meccse után rögtön vitték az iskolába,hogy ne maradjon le. így volt megszervezve.
Sok országban egyáltalán nem erőltetik,hogy erőn felül teljesítsenek a különböző sportágakban legfeljebb egy két az osrzágra jellemző és népszerű sportra helyeznek nagy hangsúlyt. Az meg szinte sehol sem jellemző,hogy a klubok ne piaci alapon műkődjenek,mert az a profizmus ellen hat. A gazdag országokban sem, legfeljebb mutyisztánokban.
Hagyd a tőzsdet lazulj foci van
Jo szurkolast