1) a jegybank csak a monetáris bázisra tud hatni
2) a gazdaságra azonban nem ez hanem az M3 vagy M4 hat. erre azonban semmi hatása nincsen a jegybanknak, vagy csak nagyon nagyon áttételesen a kamatokon keresztül képes valamennyire hatni rá. ezeket viszont a pénzügyi közvetítő rendszer tevékenysége fogja meghatározni.
"1, a pénz mennyisége
2, a kibocsájtott 1 egység pénzt terhelő kamat
1)
Ha az ezres mögé nyomtatok neked 3 db. 0-át attól MO többet fog termelni? Nőni fog a jólét? Nőni fog a GDP. a sz*rt. Az árak mögé is írnak 3 db. 0-át és lesz egy 1000%-os infláció
2) ha te vállalat vagy mikor fogsz beruházni? Ha 1%-kal alacsonyabb a kamat, vagy akkor ha azt gondolod, hogy el tudod majd adni az árudat?
"Az 1800-as években már volt központi bank Angliában és az USA-ban is, pontosabban a maihoz hasonló elődje.
Létrehozataluk célja a kormányok adósságainak finanszírozása és adók kivetése volt.
Kb. mint ma."
Az első központi bankok az 1800-as évek közepe után jöttek létre, és azoknak semmi köze nem volt még a mai modern értelemben vett jegybankhoz. A központi bankok gyakoratilag az állami pénzkibocsátásra jöttek létre, akkoriban még nem infláció ellen küzdöttek meg nem a pénzügyi stabilitásért feleltek mint ma. A kormányzat adósságát meg csak nagyon 3. világbeli országokban finanszírozzák már csak a jegybankok. Másrészt milyen adót vet ki egy jegybank? Ráadásul a Fed-et emlékeim szerint csak a XX. században hozták létre.
"Éppen a mai központi bankrendszer változtatja állandóan a money supplyt, ezzel akarja befolyásolni a gazdaságot. Az én általam vázolt bankrendszerben viszont nagyjából állandó a pénzmennyiség, max. 1-2%-kal nő évente."
Ez megint nemigaz. Az 1970-es években a money targeting típusú monetáris rezsimek tettek erre kísérletet. De megbuktak, mert nem tudták szabályozni a pénzmennyiséget. Ma a jegybank csak a kamatok változtatásával hat a gazdaságra. a pénzmennyiség meg alapvetően a pénzügyi közvetítő rendszer tevékenységétől változik.
"A gazdaság pénzigénye az infliót/deflációt határozza meg. Ha nagy a pénzigény, akkor deflációs, ha kicsi, akkor inflációs hatás."
ez megint nemigaz. a gazdaságban végrehatanak bizonyos számú tranzakciót, amihez pénz kell. amennyiben a pénz forgási sebessége állandó, úgy egy növekvő gazdaság tranzakció igényének kielégítéseihez egyre több pénz kell. Ha a jegybank ezt nem elégíti ki, akkor két dolog történik:
1) vagy a piac kitalál valami kvázi pénzt, ez történt az 1800-as években és a '80-as években
2) elcseszett nagy recesszió lesz, ami aztán valóban deflációt okoz
És jellemzően az első szokott megvalósulni. és nem a gazdaság pénzigénye határozza meg az inflációt. Az inflációt alapvetően az határozza meg, hogy mennyire használod ki a termelő kapacitásaidat.
"Erre a válaszod nem kapcsolódik az eddigi témához. Itt annyit mondtam, hogy nem minden hitel mögött van "túloldal" vagyis hitelező állam, pl. Kína. "
Pont azt írtam, hogy a világ szintjén a pénzügyi kötelezettség állomány megegyezik az eszközállománnyal. Minden hitelt valamilyen forrásból helyezel ki. A nem létező forrásból nem tudsz hitelezni. A money multiplier alapvetően a hitel továbbhielezéséből fakad, de ha ezeket a "közbülső" kötelezettségeket illetve eszközöket kinettózod a végén azt kapod amit írtam.
Na e kettő feletti kontroll jogát kellene elvenni a központi bankoktól vagyis egy szűk körtől.
És rá kellene bízni a piacra. A kamat meghatározása mindenképpen a szabad bankrendszer dolga lenne, a pénz mennyiségét pedig nem igazán kell növelni, max. 1-2%-kal, ahogy írtam.
"A gazdaságnak az a monetáris szemlélete amit te képviselsz azt feltételezi, hogy a pénzmennyiségen keresztül képes vagy hatni a gazdaságra, pedig az okság inkább ellentétes irányú, vagyis a gazdaság pénzigénye határozza meg a pénzmennyiséget."
Hát ez úgy ahpgy van nem igaz. De nagyon hirtelen és nagyon nem igaz.
Mivel ez kardinális kérdés, ezért mindent eldönt. Ha ez igaz lenne, sok minden más is igaz lenne, amik összesenben negálnák azt a szemléletet, amit te képviselsz. Így foggal körömmel bizonygatni fogod hogy ez mégiscsak igaz állítás.
Törölt felhasználó2008. 11. 11. 23:57
#471
Hotelok foglaltsága is jelentősen csökken:
"In early October, we reported our third quarter earnings results and also provided observations about business for the rest of 2008 and into 2009. At that time, we expected business in late 2008 and 2009 to decline, but in just the last few weeks our business outlook has further weakened."
Bill Marriott
Törölt felhasználó2008. 11. 11. 23:41
#470
Ma is előálltak egy tervvel az ingatlantulajdonosok megmentésére.
Megint elkúrták.
Kíváncsi vagyok, mikor fogják megérteni, hogy a törlesztési részletek csökkentésével semmit sem fognak elérni, ugyanis egyre többeknek több az adósságuk a házukon, mint maga az értéke.
Egy esélyük lenne a törvényalkotóknak, a hitel alapösszegének csökkentése. Ez persze sok pénzt igényelne és fájdalmas lenne a bankoknak is, de más esélyük nincsen.
"És még egyszer a téves állításod:
"vagyis a gazdaság pénzigénye határozza meg a pénzmennyiséget."
A gazdaság pénzigénye az inflációt/deflációt határozza meg. Ha nagy a pénzigény, akkor deflációs, ha kicsi, akkor inflációs hatás."
Infláció/defláció helyett árszínvonalat kellett volna írnom.
"Ha az aranyhoz kötöd a pénz értékét, akkor gyakorlatilag szabályozod a pénz mennyiségét, mert csak olyan mértékben képes nőni a pénzmennyiség, ahogy az arany mennyisége. Nemigaz?"
Pontosan ezt írtam én is. Megismételted.
"Az 1800-as években amikor kevés lett az arany mennyisége"
Az 1800-as években már volt központi bank Angliában és az USA-ban is, pontosabban a maihoz hasonló elődje.
Létrehozataluk célja a kormányok adósságainak finanszírozása és adók kivetése volt.
Kb. mint ma.
"A gazdaságnak az a monetáris szemlélete amit te képviselsz azt feltételezi, hogy a pénzmennyiségen keresztül képes vagy hatni a gazdaságra, pedig az okság inkább ellentétes irányú, vagyis A gazdaságnak az a monetáris szemlélete amit te képviselsz azt feltételezi, hogy a pénzmennyiségen keresztül képes vagy hatni a gazdaságra, pedig az okság inkább ellentétes irányú, vagyis a gazdaság pénzigénye határozza meg a pénzmennyiséget."
Éppen a mai központi bankrendszer változtatja állandóan a money supplyt, ezzel akarja befolyásolni a gazdaságot. Az én általam vázolt bankrendszerben viszont nagyjából állandó a pénzmennyiség, max. 1-2%-kal nő évente.
És még egyszer a téves állításod:
"vagyis a gazdaság pénzigénye határozza meg a pénzmennyiséget."
A gazdaság pénzigénye az infliót/deflációt határozza meg. Ha nagy a pénzigény, akkor deflációs, ha kicsi, akkor inflációs hatás.
""Szóval ennek az arányosdinak nem túl sok értelme van. "
Money multiplier? "
Erre a válaszod nem kapcsolódik az eddigi témához. Itt annyit mondtam, hogy nem minden hitel mögött van "túloldal" vagyis hitelező állam, pl. Kína. A fiat money rendszer éppen arról szól, hogy a semmiből teremt pénzt.
A lényeg: a válságot nem a pénzmennyiség okozta, hanem az, hogy az uSA-ban egy fenntarthatatlan iker deficit alakult ki. Ha ez MO-on történik, akkor annak valutaválság a következménye, ha meg az USA-ban akkor világválság.
"Na ezt nem értem. Minek kellene szabályozni a pénzmennyiséget? Arany fedezet van mögötte, az arany mennyisége majd szabályozza.
Ha pedig "kevés" lesz a gazdaságnak a pénzmennyiség, akkor az arany értéke nő. Defláció lesz. "
Ha az aranyhoz kötöd a pénz értékét, akkor gyakorlatilag szabályozod a pénz mennyiségét, mert csak olyan mértékben képes nőni a pénzmennyiség, ahogy az arany mennyisége. Nemigaz?
"Ha pedig "kevés" lesz a gazdaságnak a pénzmennyiség, akkor az arany értéke nő. Defláció lesz. "
Na ez az ami nem így zajlik. Az 1800-as években amikor kevés lett az arany mennyisége pénzhelyettesítőket (mármint aranypénz) találtak ki (csekkek, váltók, majd létrejött a kp). És ilyesmi történt a '80-as években is, amikor a monetáris politika próbálta meg kontroll alatt tartani a pénzmennyiséget. Ebből a szempontból viszont tök mindegy, hogy aranyhoz kötöd-e a pénz értékét, vagy azt mondod, hogy minden évben mondjuk 2%-kal növeled a pénzmennyiséget. Hatását tekintve ugyanaz a kettő.
A gazdaságnak az a monetáris szemlélete amit te képviselsz azt feltételezi, hogy a pénzmennyiségen keresztül képes vagy hatni a gazdaságra, pedig az okság inkább ellentétes irányú, vagyis a gazdaság pénzigénye határozza meg a pénzmennyiséget. És ha a monpol nem látja el megflelő mennyiségű pénzzel a gazdaságot, akkor a piac majd megoldja saját maga.
Nem kellene olyan rendszereket megpróbálni visszahozni, amiket az élet már megdöntött.
""Szóval ennek az arányosdinak nem túl sok értelme van. "
Money multiplier? "
Már korábban is írtam, hogy az, hogy a hitelállomány GDP arányos értéke mondjuk 300% semmit nem mondd arról, hogy az a rendszer fenntarthatatlan-e.
Gondolj bele. éves jövedelmed modjuk 10 misi, felveszel 20 misi hitelt (vagyis a "GDP arányos" hitelállományod 200%), amit beteszel kötvénybe. Ez fenntarthatatlan helyzetet eredményez? Nemigazán. egyedül csak nettó poziciókat érdemes vizsgálni, az mond bármit is egy helyzet fenntarthatatlanságáról.
"Az 1800-as években pontosan az vezetett a kp létrejöttéhez, hogy az arany mennyisége nem volt képes kielégíteni a gazdaság pénzigényét, ezért létrejöttek a váltók a csekkek végül pedig a kp."
Nem mondtam, hogy nem kell készpénz.
Egy új pénz indításakor pedig meghatározhatod az aranyhoz viszonyított értékét úgy, hogy elegendő mennyiség legyen.
"De a money targeting rezsimek is azért buktak meg, mert a '80-as években a pénzügyi innovációk miatt a jegybank képtelen volt a gazdaság szempontjából lényeges pénzmennyiségek kontrollálására. A lényeg: mesterséges úton nem tudod szabályozni a pénzmennyiséget."
Na ezt nem értem. Minek kellene szabályozni a pénzmennyiséget? Arany fedezet van mögötte, az arany mennyisége majd szabályozza.
Ha pedig "kevés" lesz a gazdaságnak a pénzmennyiség, akkor az arany értéke nő. Defláció lesz.
Gazdasági folyamatok
Akinek nincsen ÉRTELMES mondanivalója, az ne írjon ide.
Köszi.