Nem szoktam mindent egy lapra tenni. Annak idején már megjártam vele, de
Ezen az árszinten a vásárlás kicsi rizikóval jár. A legrosszabb becslések szerint is 530 körül várható a felajánlott ár. Részvényenként kb 10 bukta. Viszont minden más forgatókönyv komolyabb nyereséget hozhat. Tehát érdemes (tűréshatár függő) néhány száz - ezer db részvényt venni és kivárni mi lesz, esetleg ha mégis megugrana az árfolyam, akkor ki lehet szállni.
ML elfogja adni a takarékot, mivel médiát és bankot egyszerre nem uralhat a véleményem szerint, meg a Viktor véleménye szerint is. A Zoltánnal is ez volt a gond, hogy bankozott meg médiázott is.
Tény, a tpt. ezen része elég silány, keresni kell hozzá egyéb jogforrást is, ami közelebb visz az igazsághoz.
Gondolj csak bele, ha a mostani alaptőke 1/3-át a C részvények lejegyzői fizették be tavaly decemberben, akkor most a vételi ajánlattévőnek miért kellene ennek az arányos részét is kifizetni az A részvényeseknek?
Ha a törvény azt írja, hogy az 1 részvényre jutó saját tőke, akkor vagy azt kell nézni, hogy hány részvény van azaz minden részvény névértéktől függetlenül egynek számít és szerintem ha olyan bíró van, aki a törvény szövegéhez ragaszkodik, akkor ezt kellene, hogy számítsa vagy azt nézik, hogy mekkora a részvények átlag névértéke és arra az átlag névértékű részvényre mekkora saját tőke jut. Gyanús, hogy 530-ig húzták fel korábban az árfolyamot, azok akik tudták , hogy ez meg fog történni. Utána meg felhúzta a slepp a hír után.Jelenleg kisebb esélyt adok egy 600 feletti ajánlattételnek, mint egy 550 alattinak, de meglátjuk mi lesz.
Olvasgattam amit linkeltél . Ezek szerint a B kategóriát be lehetne vezetni????
Tőzsdézz.hu - Oktatási segédanyagAz értékpapírok fajtái1.7 Részvények kategóriáiA BÉT-en a részvényeket két különböző kategóriába lehet bevezetni:„A” kategóriaAz ”A” kategóriájában a Tőzsde a bevezetendő sorozat nagyságához (árfolyamértéken számított összérték), tulajdonosi köréhez (közkézhányad, tulajdonosok száma), valamint a társaság működési időtartamához kapcsolódó követelményeket is felállított. Az ”A” kategóriába a likvidebb (jobban értékesíthető, nagyobb forgalmú), és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak. „B” kategóriaA Tőzsde a lehető legegyszerűbb módon kívánja biztosítani a tőzsdei bevezetés lehetőségét a közepes és kis kapitalizációjú (alaptőkéjű) cégek számára is, ezért a ”B” kategória esetében a bevezetés feltételei gyakorlatilag megegyeznek a jogszabályban meghatározott, szabályozott piacra való bevezetés törvényi feltételeivel.
nem kell be... nekem szinte minden pénzem benne van, lesz ami lesz, ha tudok még tolom bele amit találok.. és senkit nem befolyásolok, mindenki felnőtt itt.
Egyenlőre ami biztos, hogy vételi ajánlatot fognak tenni.
A másik ami megközelítőleg biztos, hogy a konszolidált saját tőke lesz a számítási alap. 57,6 vagy 58,1 milliárd.
A nagy kérdés, hogy ezt mennyi részvénnyel fogják osztani???
Az előbb belinkeltem részletet egy anyagból, miszerint az egy részvényre eső saját tőke érték számításakor csak a törzsrészvények játszanak. Ami FHB esetében 68,8 millió. Az, hogy ezek között van 100 és 1000 Ft névértékű szerintem nem számít. 1 db mindegyik.
Néztem több törvényt is sehol nem említi, hogy különbséget kellene tenni közöttük csak azért mert más a névértéke.
A tízszeres szavazatelsőbbségi részvények is bizonyos esetekben csak egy szavazatnak számítanak. Az előbb linkeltem arról is.
A HIREK SZERINT "KIVEZETHETIK" NEM PEDIG KIVEZETIK. MI VAN HA PONT AZ ELLENTÉTE LESZ, BEVEZETÉS VAGY TŐKEEMELÉS STB.STB. AKKOR MÁR SOKAT SZÁMITANA, A JEGYZÉSI ELŐJOG A MEGLÉVŐ TULAJOK SZEMPONTJÁBÓL. PERSZE EZ SZIGORÚAN CSAK EGY FIKCIÓ.
Egy részvényre eső könyv szerinti értékA részvény könyv szerinti értéke = (Saját tőke - Elsődleges részvények) / Kibocsájtott törzsrészvények. Ez a szám mutatja a részvény értékét az adott társaság kiadott könyvelési mutatói alapján. Ebből indulhatunk ki a részvény piaci értékének meghatározásánál.
63. §320 (1) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről a kibocsátó legfőbb szerve dönt. A kibocsátó legfőbb szerve akkor határozatképes, ha legalább 50% + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek.
2016 dec fhb (kerekítve)belföldi intézményi 45%külföldi intézményi 13%belföldi magányszemély 7%állam 5%
a bétre be nem vezetett "C" intézményi (takarék) 30%
FHB:Most vedd!