Na próbáljuk meg ezt a topikot BUXnak és határidejének. Eros 12-13topikja teljesen kihalt, elavult, Eros befejezte a tradet. Sokan nem is tudják mi az.
"Beszállt az Erste a magyar tőzsdébe
2016. április 8. 09:12
Új tulajdonosa van a BÉT-nek.
Az Erste Befektetési Zrt. megvette az ING Bank magyarországi fióktelepének 2,32 százalékos részesedését, tudta meg a Világgazdaság. Ezzel a pénzintézet a BÉT hatodik legnagyobb tulajdonosa lett. Az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatóját, Cselovszki Róbertet egyébként március végén már beválasztották a tőzsde igazgatóságába.
Beszállt az Erste a magyar tőzsdébe
A BÉT nagytulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank, amely tavaly novemberben vette meg részvényenként 3550, összesen 13,2 milliárd forintért a korábbi nagytulajdonosok, a CEESEG és az Österreichische Kontrollbank összesen 68,8 százalékos tulajdonrészét a magyar tőzsdében.
Az MNB már a BÉT megvásárlásakor kijelentette, hogy a meghatározó nagytulajdonosokkal (pl.: KBC, Concorde, Urban, OTP, Mol) együtt kíván működni, viszont a közel 80 kisrészvényesnek vételi ajánlatot tesz.
Az utóbbi hetekben több kistulajdonos is kiszállt a BÉT-ből, többen csak néhány részvényt tartottak meg a budapesti tőzsdében. "
"Hogyan lehetne rávenni a magyarokat a tőzsdézésre?
Fellegi Tamás, 2016. április 06., 11:16
Privátbankár
A Concorde Csoport kétnapos befektetői meetup rendezvényt tart, melynek megnyitóján a Concorde Értékpapír alapító-elnöke, a jegybank ügyvezetője és a tőzsde vezérigazgatója foglalta össze, mit szeretnének tenni, hogy a hazai tőkepiac jelentősége megnövekedjen.
Nem ezt vártuk, de van még remény
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. egyik alapítója és elnöke elmondta, hogy nagy csodát várt már 1988-tól úgy a gazdaság, mint a tőkepiac fejlődésében, de ebből leginkább egy nagy hullámzás lett, persze ebben azért voltak igen sikeres időszakok is, de az utolsó pár év gyengére sikeredett. Most talán más lesz a helyzet, miután az MNB elszántan belevágott a tőkepiac fellendítésébe.
A jegybank céljai
Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője szerint az MNB azért szánta rá magát a tőzsde megvásárlására, hogy 3-5 éves távon egy jól működő tőzsde, hatékony tőkepiac épüljön ki. Jegybanki szempontból ez különösen lényeges, hisz szeretnék a gazdaság finanszírozásának szerkezetét megváltoztatni.
A 2008-as válság változást hozott, előtte az volt a vélemény, hogy a középtávú növekedést a reálgazdaság határozza meg, és mindegy, hogy a tőkepiac, vagy a bankok finanszíroznak. Azóta az a vélemény, hogy egy diverzifikáltabb pénzügyi szervezet nagyobb növekedést hozhat, mint egy szimpla banki finanszírozási modell (ezt már 200 éve a platánfa alatt felismerték New Yorkban, talán ezért is lett nagy Amerika).
Az élénkítő monetáris politika a kamatozó eszközök hozamát lejjebb szorítja, így a részvények vonzóbbá válnak, a vállatok értéke növekszik, nagyobb a beruházási szándék, könnyebb pénzt bevonni. Így több a beruházás, magasabb a növekedés. Ha a háztartásoknak jelentős részvényvagyonuk van, az emelkedő árak növelik a vásárlóerőt (már ha realizálnak is).
FED és EKB
Ezt a politikát követte az amerikai FED is, és fel is hajtotta a részvényárakat, olcsóbb lett a vállalati finanszírozás. Az eurózónában viszont, ahol elsősorban banki típusú a finanszírozás, az EKB próbálta az állampapírhozamokat letolni és a bankok hitelezési hajlandóságát növelni, és így a hitelaktivitáson keresztül növelni a gazdasági aktivitást.
A két politika hasonló eredménnyel járt, de a GDP-ben eltérés van: míg az eurózóna csak elérte a válság előtti szintet, az amerikai 10 százalékkal meg is haladta. A fogyasztásban még nagyobb az eltérés: 12 százalék.
A válság alapja pont a bankszektor volt, ezen belül is a jelzálogpiac, így a bankszektorra alapozva nehezebb volt elindulni a válságkezelésben, ezért az európai lemaradás.
A tőkepiac szerepének növelése
Ami a hazai tőkepiacot illeti, a részvényberuházás igen alacsony, közvetlenül 2 százalék a háztartásoknál, de alapokon keresztül is viszonylag kicsi. A cél ennek az aránynak a növelése, finanszírozási szempontból viszont a vállatok nem nagyon jutottak pénzhez a tőzsdén, a források a jegybanktól ill. az európai támogatásokból érkeztek.
Ezek ki fognak futni ill. csökkenni, ezért óhatatlanul más finanszírozási formákra lesz szükség. A magyar gazdaságnak piaci alapú finanszírozásra kell átállni, ebben persze a bankszektornak, hitelpiacnak is nagy szerepe lesz, de szeretnék növelni a tőkepiac szerepét is. A lényeg, hogy 35 éves távon a tőzsde komoly alternatívát nyújthasson a banki finanszírozással szemben.
A KKV szektor időközben lemaradt, termelékenysége jóval gyengébb, mint nagyvállalatainké. Ilyen folyamat máshol is előfordul, de nálunk különösen erős. Ha a kkv-k tőzsdére lépnek, az egy lehetőség ennek a helyzetnek a javítására.
Hogy nézne ki a tőzsdei élénkítés?
Végh Richárd, a tőzsde vezérigazgatója elmondta, hogy a BÉT elfogadott egy öt éves stratégiát, ezen belül az idei az építkezés éve. A világban az a trend alakult ki, hogy a tőzsdék egyesülnek, globalizáció zajlik, de az MNB szerint nálunk csak egy lokális tőkepiac tudja megvalósítani a tőkepiac felfejlesztését. Mind az egyéni, mind az intézményi befektetők hajlanak a helyi befektetésre, ezt a megerősödött helyi tőzsde jól ki tudná használni.
A kibocsátó számára az erős hazai befektetői bázis és elemzői lefedettség lehet vonzó, nem is beszélve az indextaggá válás lehetőségéről, amely megnöveli a keresletet az adott cégek papírjaira az index-alapok vásárlásain keresztül. A jobb hazai papírok ráadásul nemzetközi indexekbe is bekerülhetnek.
Új kibocsátások
A fő feladat az új kibocsátások megszervezése, ha ezek megjelennek, akkor a befektetők is rámozdulnak a piacra. Ezért ez a fő stratégia: jó cégeket vonzani a tőzsdére. Ehhez aktív kormányzati támogatás is kell, amiről tárgyalások folynak. Néhány gyakorlati akadály is van, pl. jelenleg a tőzsdére vezetés szabályai bonyolultak, ezen egyszerűsíteni szeretnének.
Fontos lenne az állami cégek tőzsdei megjelenése, ehhez politikai elkötelezettség is szükséges. A tőzsde struktúrája is változna: a standard és prémium kategória megfelelő, a jelenlegi T kategória nem jó, ez át lenne alakítva egy nem szabályozott piaccá, multilaterális kereskedelmi platformmá, ahol kisebb transzparencia követelményekkel foroghatnának a papírok. Lenne még egy zártkörű piac is, ahol a zártkörű tőkeemeléseket lehet lebonyolítani.
Tőzsdei előszoba, botránycégek kizárása
Mindemellett átalakítanák az úgynevezett tőzsdei előszobát, vagyis a tőzsde segítséget nyújtana a még nem tőzsdeérett, de a remények szerint azzá váló cégeknek. A tőzsde hírnevének is javulnia kell, erősebb befektető-védelem kell, és a kibocsátók erősebb szűrése, hogy az ún. botránycégeket ill. a notórius szabályszegőket kiszűrjék. Akár még a tőzsdéről való törlés is szóba kerülhet a szabályokat be nem tartó, nem tájékoztató cégeknél."
Megtépték a magyar részvényeket: itt a fordulat?
2016. április 5. 16:10
Márciusban is jó hónapjuk volt a magyar részvényeknek, a BUX több mint 10 százalékot emelkedett. A hazai alapkezelők mindezek láttán óvatosak lettek a kilátásokat illetően, mind rövid, mind hosszú távon nőtt a profit körében a pesszimizmus az általunk készített szokásos havi felmérés szerint. Mindez pedig tükröződik a részvények, mint eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is, a részvényeket felülsúlyozók aránya tavaly szeptember óta nem látott alacsony szinten van.
A felmérésben részt vevő alapkezelők: Budapest, CIB, Concorde, Dialóg, Diófa, Equilor, Generali, K&H, OTP, Quaestor, Raiffeisen.
Ralizik a magyar tőzsde
Az év eleji pánikot követően februárban megnyugodtak a tőkepiacok, a lokális mélypontokról pedig ezt követően mindenütt jelentős emelkedés következett. A BUX index a pozitív nemzetközi hangulat közepette márciusban is folytatni tudta jó teljesítményét, a hazai részvényindex a hónap során 13 százalékot emelkedett.
Elbizonytalanodtak az alapkezelők
Mindez némileg elbizonytalanította a hazai alapkezelőket a rövidtávú részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban. Friss portfóliókezelői felmérésünk alapján a megkérdezettek 91 százaléka 3 hónapos időtávon arra számít, hogy a BUX index a március végi 26 451 pontos értékének +/- 5 százalékos környezetében marad. 5 százalék feletti emelkedésre már senki nem számít -1 hónappal korábban még 21 százalék gondolta ezt, az 5 százalék feletti esést várók aránya pedig 0 százalékról 9 százalékra nőtt.
Hasonló változásokat figyelhetünk meg a 12 hónapos várakozások esetében is, a legtöbben 5 százaléknál nagyobb elmozdulásra nem számítanak a BUX-nál az említett referenciaértékhez képest, az5 százalék feletti emelkedést várók aránya pedig 71 százalékról 31 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan az 5 százalék feletti esést várók aránya 7 százalékról 18 százalékra nőtt.
Az alapkezelői válaszokból képzett hangulati indikátorokon is jól látszik a pesszimizmus erősödése a hazai részvénypiaci kilátásokat illetően, ennek mértéke a hosszabb távú várakozásoknál volt jelentősebb.
A növekvő borúlátás a részvények saját benchmarkhoz képest mért súlyozásában is megmutatkozik, az eszközosztályt felülsúlyozók aránya már csak 11 százalék, szemben az 1 hónappal ezelőtti 33 százalékkal. Hasonlóan alacsony arányú felülsúlyozás 2015 szeptemberében volt csak megfigyelhető a hazai alapkezelőknél.
Még mindig a Telekom a kedvenc
A Magyar Telekom immár zsinórban a negyedik hónapja veri a mezőnyt az alapkezelőknél, továbbra is a legkedveltebb hazai részvény. Bár az említések száma a korábbi felméréshez képest csökkent, az 5 szavazat még mindig figyelemre méltó. A távközlési részvények mellett szól, hogy az európai telekom cégek között továbbra is az olcsóbbak közé tartozik, miközben osztalék kilátásai nem rosszak: a tavalyi év után 15 forintot fizet, ami az elkövetkező években akár tovább is emelkedhet. Ez pedig a jelenlegi, és feltehetően tartósan nulla közelében maradó magyar kockázatmentes hozamkörnyezetben vonzóvá teszi osztalékhozam alapon a papírokat.
A növekvő pesszimizmus következtében a Telekom mellett valamennyi blue chipnél csökkent a kedvencként való említések száma, ennek mértéke a leglátványosabb az OTP-nél volt, mely az egy hónappal korábbi 4 helyett most egyetlen szavazatot sem kapott. A listán a Richter a második legkedveltebb részvény, 2 említést tudott begyűjteni.
A kisebb papíroknál is szinte kivétel nélkül csökkent a kedvencként való említések száma, a legtöbb szavazatot most is a Nyomda és a Park kapta.
A legkevésbé kedvelt részvények listáját most is magasan a Mol vezeti, 4 szavazattal. A legkedveltebb magyar részvény, a Telekom viszont egy említést sem kapott itt, ahogy az OTP sem.
Ha most kezded, akkor én is azt javaslom, hogy 1 MFt alaptőkénél ne nyiss 10-15-nél több hatit, ezt is inkább több lépcsőben pl. 5-ösével. Ez is már 2-3 mFt részvénymennyiséget jelent mozgás szempontjából, és ezzel a mennyiséggel könnyebb is kereskedni (bár már itt is lehetnek néha likviditási gondok), és majd ha pár hónap alatt megismered a mozgását, utána állj rá nagyobb áttétre, ha bírod az izgalmakat. Én eleve nem szoktam 2x áttétel fölé menni, még ha elivekben lehetséges is lenne. 100 kontis nagyságrendben meg már komoly probléma tud lenni a pozi lezárása a mai forgalmakkal.
Én 7 év hatizási tapasztalattal ( 1 számla nullázás és 1 számlafelezéssel a hátam mögött) egyetértek Hathor-ral, csak 5-10 konti, és bukóra ne bővíts, csak nyerőre. Az eddigi legjobb stratégia, amit ismerek (de szívesen fogadok újabbat is) egy stocky-s srác, Ricsi módszere, amelyet utólagos engedelmével belinkelek ide: link
Es hatinal alapszabaly nalam mar, hogy csak trendiranyba kereskedunk. Napos gyertyak alapjan kell figyelni, de rovid charttal (5-60 )perces chattal kiserve az aznapi elkepzelest!
Fontos, ha elutazol, nyaralsz ne hagyj nyitott pozit, ha az arfolyam beker korul jar, vagy alatta!
Udv
De kezdesnek 10konti eleg szerintem. Egyelore probalgatni kell. Mar sok mindent maskeppen csinalunk mi is, mint kezdesnel. En szoktam 200kontit is nyitni. De manapsag kevessel kezdek. 10-20. Ha jo bovitek 50eket, de ilyen illikvid piacnal 100fole nem nagyon akarok menni. Ha mar van 500pont nyero, akkor mehet a full fele.
Szerintem sokan full kontit hasznalnak. Tobbszor hasznaltam en is full kontit. 200%rol indul a teljes full szamla felhasznalas, 175%nal jon a margin call. 150%nal likvidaljak Randomnal. Ez a szamlainfoban kovetheto. Kb 40kontit tudsz nyitni. 35ig elmehetsz, ha tudsz stoppolni megfeleloen
Szia. Igen kb helyes. Kezdesnek probald 5-10esevel, ha pluszban van, akkor a plusz iranyaba bovitsd megint 5-10zel. Ha alad megy 150-200ponttal zarj, mert ellened ment a piac. De persze mindenkinek mas a stop szintje. En szoktam 500-1000pontot is hagyni ellenzetes iranyba, de legtobbszor ott Konzum honlapjarol.
Telt hazas a Konzum Irodahaz Pecs foteren:
"Bérbeadó irodák
Jelenleg nincs kiadó irodánk."
Ertek vagy 1.5mrd legalabb. Eves bevetel 150milla volt. De szerintem tavaly ev elejen nem volt telthazas. Aprilisban Jaszai Erkezese elott volt hely meg. Mara megtelt, akarcsak Graphisoft park. Reszvenyesek jol jarnak az irodahazzal, abban tulajok lesznek csokkentett erteken a Zrts reszvenyekkel.be is kell huzni a bukot. Ezert mondom, hogy ragaszkodj, ha ellened megy, zarni kell. Nincs kecmec. Itt toke attet van. Nekunk is tagaszkodnunk kell a zarashoz. 5-10kontikat lehet zarogatni. 100akat nehez. 30kontival ugyesen jatszva lehet keresgetni az 1milla befektetesre! Jo a termek , de jo speki kell hozza! TA ismeret is elkel!
Megerősítette változatlan stabil kilátással a "BB plusz" szintű magyar államadós-besorolást pénteken a Standard & Poor's.
MTI, Napi.hu, 2016. március 18. péntek, 17:41
Sokak már a felminősítést várták volna, a jelek szerint ez most (is) elmaradt, így Magyarország a bóvliban, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a hitelminősítő. A Moody's Investors Service hivatalosan meghirdetett időpont szerint két hete vizsgálta volna felül a magyar besorolást, ekkor is már a felminősítésben bíztak sokan, ám a felülvizsgálat elmaradt. Így a cég listáján Magyarország továbbra is Ba1 szinten áll, a felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátással.
Ezért maradt el a felminősítés - így látják elemzők
A Standard & Poor's (S&P) a pénteken változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósságának "BB plusz/B" szintű besorolását. Ehhez fűzött londoni elemzésében kiemelte: a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent, ám továbbra is vannak bizonytalanságok a gazdaságpolitikában, és ez költségvetési kockázatokat jelenthet.
A stabil kilátás fenntartásának tényezői között van egyrészről a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklődése és a következetes költségvetési teljesítmény, másrészről a még mindig magas államadósság, a kevésbé kiszámítható gazdaságpolitikai döntéshozatal, és a gyenge alapszintű növekedési potenciál - áll az S&P elemzésében.
A Standard & Poor's elemzésében kiemeli: a magyar gazdaság külső pénzügyi profilja "figyelemreméltó mértékben" javult 2009 óta. A mérlegalkalmazkodási folyamat fő tényezője a bankok külső - elsősorban tulajdonosi - hiteleinek törlesztése volt. Emellett 2014 óta, az önfinanszírozási program keretében a kormány csökkentette a külső adósságok kibocsátását, és a hangsúlyt a hazai adósság-kibocsátásra helyezte át.
Tavaly a magyar folyómérleg-egyenleg a hazai össztermék (GDP) 5 százalékának megfelelő többlettel zárt; ez a visegrádi csoporton belül a legmagasabb többlet volt.
Kevésbé sebezhető a lakosság
A lakossági devizaalapú hitelállomány tavalyi átváltása nyomán a háztartások immár kevésbé sebezhetők a devizaárfolyam-kilengésektől, és az intézkedés várhatóan fokozatosan felszabadítja a háztartások korábban képzett elővigyázatossági megtakarításait is. Emellett az alacsony olajárak is növelték az elkölthető jövedelmi hányadot, és bár az Európai Unió költségvetési ciklusának vége valószínűleg a magyar gazdaság reálnövekedésének lassulásához vezet 2016-ban, a költségvetési és a monetáris ösztönzés várhatóan jót tesz a hazai keresletnek - áll az elemzésben.
A cég mindezek alapján azzal számol, hogy a magyar gazdaság éves átlagban 2,1 százalékkal nő reálértéken 2016-2019 között.
Kockázatok a jegybankban
Megítélésük szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alkalmazott egyes ösztönző eszközök magánszektorbeli kockázatokat terhelnek a jegybankra. A hitelminősítő szerint ez különösen a kamatswap-tranzakciókra vonatkozik.
Az S&P elemzői úgy látják, e tranzakciók belső szerkezete olyan, hogy az MNB-nek veszteséget okozhatna a jegybanki alapkamat esetleges emelése. A hitelminősítő szerint e veszteségek potenciálisan visszatarthatják az MNB-t a kamatemeléstől, ami gyakorlatilag azt jelenthetné, hogy inflációs nyomás esetén a jegybank nem tudná hatékonyan ellátni árstabilitás-őrző feladatát.
Az elemzésben kitérnek arra, hogy a magyar parlament nemrég olyan törvényt hozott, amely korlátozza a jegybank tulajdonában lévő alapítványok és vállalatok átláthatóságát. "Ha ez a jogszabály életbe lép, az megítélésünk szerint csökkentené rálátásunkat az olyan potenciális kockázatokra, amelyek relevánsak lehetnek nem utolsósorban a költségvetés szempontjából" - fogalmaznak.
Nem meg 60 százalék alá az államadósság
A cég alapeseti előrejelzése szerint a magyar költségvetés a 2019-ig tartó előrejelzési időszakban továbbra is a magyar gazdaság ciklikus kilábalási folyamatát támogatja, például egyes területeken adócsökkentésekkel. Ez alapján a cég azzal számol, hogy az államháztartási hiány nem fog jelentősen a GDP-érték 2 százaléka alá süllyedni, és a bruttó államadósság-ráta 2019-ben még 74 százalék lesz.
Az S&P az általa vártnál esetleg gyorsabb államháztartási deficitcsökkentés esetén sem tartja valószínűnek, hogy a nettó bázison számolt GDP-arányos államadósság-ráta 2019-re 60 százalék alá csökken.
A bankok hogy állnak?
A hitelminősítő felidézi, hogy jelenleg a 8-as csoportban tartja nyilván a magyar bankszektor országkockázati megítélését (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA). A cég BICRA-mutatója a vizsgált országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es.
A magyar bankrendszer 8-as BICRA-osztályzatával kapcsolatban kiemelik, hogy ez a besorolás tükrözi a bankszektor jelentős kitettségét az üzleti ingatlanpiacnak és az építőipari konjunktúrának, valamint a szektor gyenge jövedelmezőségét és a nem teljesítő kinnlevőség-állomány magas arányát.
Forrás: napi.hu
BUX index, BUX határidő, BÉT!
Ha valakit érdekel BUX Hajrá!