Na próbáljuk meg ezt a topikot BUXnak és határidejének. Eros 12-13topikja teljesen kihalt, elavult, Eros befejezte a tradet. Sokan nem is tudják mi az.
Bux bika még, vigyázz, én inkább vételt nézek. Igaz kint rosszabbodik a hangulat.
Tegnap volt egy gyors longom nyitó vételek 26826os beker körül, majd eladva 23865nél. Kb annyit mozgott egész nap tegnap :)
Moody’s: Magyarország kiemelkedik a közép- és kelet-európai országok közül
Az Európai Unió átlagát meghaladó, robusztus gazdasági növekedés várható az idén és jövőre a nyolc közép- és kelet-európai EU-tagállamban a Moody’s Investors Service szerdán Londonban ismertetett új előrejelzése szerint. A nemzetközi hitelminősítő a térségről összeállított 22 oldalas helyzetértékelésében kiemelte, hogy a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent a legnagyobb mértékben a régión belül.
A Moody’s várakozása szerint az országcsoport éves növekedési ütemeinek átlaga a 2016-2017-es időszakban valamivel meghaladja majd a 3 százalékot. A cég az EU egészében 2 százalékos, az euróövezetben 1,8 százalékos átlagos éves növekedést vár ugyanerre az időszakra. A hitelminősítő szerint ebben a környezetben a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok átlagos államadósság-rátája várhatóan a hazai össztermék (GDP) 53 százaléka körüli jelenlegi szinten stabilizálódik. A Moody’s szerint Magyarország a külső sebezhetőség csökkenését tekintve kiemelkedik a nyolcas mezőnyből, mivel a vizsgált térségi országok közül a magyar gazdaság külső pozíciója javult a legnagyobb mértékben.
A hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete a hazai össztermék 10 százaléka körül mozog, és ez mérsékli a magyar gazdaság függését a külső finanszírozástól. A Moody’s megjegyzi, hogy a 2008 előtti időszakot 8-10 százalékos összevont éves külső fizetési és tőkemérleg-deficitek jellemezték. Az államadósság devizában denominált hányada meredeken csökkent, annak a stratégiának a hatására, amely az állampapír-piacon a hazai befektetők nagyobb szerepvállalását célozza – áll a Moody’s szerdai londoni elemzésében.
Más nagy londoni házak is jelezték már, hogy mérési modelljeik a magyar gazdaság válságkockázatának csökkenését mutatják. A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege rendszeresen összeállítja számos mérőszámból képzett térségi sérülékenységi mutatóját (Vulnerability Scoring Indicator, VSI). Legutóbbi értékelésükben a ház elemzői kiemelték, hogy 2008-ban, a globális pénzügyi válság elhatalmasodásának évében még a magyar gazdaságé volt a legrosszabb VSI-index az európai felzárkózó térségben, azóta azonban éppen a magyar sérülékenységi mutató javult a régión belül a legnagyobb mértékben, mindenekelőtt a külső fizetési helyzetet mérő változók – köztük a folyómérleg-egyenleg és a külső adósságráta – javulása miatt. A Morgan Stanley elemzői is arra a megállapításra jutottak, hogy jelenleg Magyarország külső pénzügyi pozíciója a legerőteljesebb a cég által vizsgált felzárkózó gazdaságok között, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete alapján.
Igaz, hogy ebben jelentős része van az olajárak zuhanásának, de a többlet zömét nem ciklikus, hanem szerkezeti tényezők magyarázzák – állt a Morgan Stanley tanulmányában. A Morgan Stanley londoni elemzői szintén kiemelték, hogy jelentősen csökkentette a magyar gazdaság külső sérülékenységét a külső adósság meredek ívű csökkenése is a devizaalapú hitelek átváltása nyomán, valamint az, hogy folyamatosan bővül a magyar állampapírpiac hazai befektetői bázisa. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték, hogy a cég által kidolgozott, 28 feltörekvő gazdaságra kiszámolt átlagos kockázatjelző (Capital Economics Risks Indicator, CERI) alapján a közép-európai EU-gazdaságok közül Magyarországot veszélyezteti a legkevésbé a pénzügyi válság kockázata.
A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok ingadozása, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-modell nullától 10-ig terjedő skálán méri a pénzügyi válság kockázatát. Magyarország jelenlegi CERI-indexe alig haladja meg a 2-es szintet, Csehország és Lengyelország pénzügyi kockázati mutatója a 3-as szint közelében jár a Capital Economics mérése alapján. A Moody’s szerdai térségi elemzése szerint a magyar gazdaság külső sérülékenységének jelentős mérséklődése, valamint a költségvetési és a növekedési mérőszámok javulása nyomán már vannak bizonyos jelek olyan portfolió-beáramlásokra is, amelyek célja biztonságos befektetési menedék keresése, annak ellenére is, hogy a külső adósságteher és a hitelfinanszírozási igény még mindig nagy, és ez korlátot jelent a szuverén besorolás szempontjából.
Emellett a nem rezidens befektetők korábbi magas arányának csökkenése a magyar adósságpiacon csökkenti a tőkeáramlás esetleges hirtelen leállásából eredő sérülékenységet is. Ennek jele, hogy a magyar tőzsde tavaly a legjobban teljesítők között volt az európai feltörekvő térség egészében, a forint pedig az egyik legjobban teljesítő feltörekvő térségi fizetőeszköz – áll a Moody’s szerdai londoni elemzésében. A cég – csakúgy, mint a másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó, “Ba1” államadós-besorolással tartja nyilván Magyarországot. A Moody’s és a Fitch a magyar szuverén osztályzatra azonban felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben; az S&P magyar besorolási kilátása stabil.
Megint csökkenti a kormány a bankadót - Megvan, mennyivel
2016. április 15. 11:48
nyomtatás
A tavalyi 144 milliárd forintról idén 79 milliárd forintra csökkent a bankok különadója, Varga Mihály mai bejelentése alapján pedig további 20 milliárd forinttal kevesebbet szednek be jövőre a bankoktól. Ez megfelelne az EBRD-vel és az Erstével kötött tavaly februári megállapodás szellemiségének.
Beszáll a pesti tőzsdébe az Erste Befektetési Zrt.
2016. 4. 8. 05:00|Utolsó módosítás: 2016. 4. 8. 14:36|Vállalatok
Az Erste Befektetési Zrt. lett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új tulajdonosa, miután megvette a holland ING Bank N. V. magyarországi fióktelepének 2,32 százalékos részesedését – értesült a Világgazdaság megbízható forrásokból. Így már érthető, miért választotta be a BÉT március 31-i rendkívüli közgyűlése az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatóját, Cselovszki Róbertet a tőzsde igazgatóságába. Ezt ugyanis a javaslatot tevő Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mint a 75,75 százalékos BÉT-tulajdonos – közleményében azzal indokolta, hogy „a döntéssel a BÉT igazgatóságában a piaci szereplők már négy taggal képviseltetik magukat a hétfős testületben”.
Cselovszki mellett Balog Ádám is bekerült a testületbe, noha az MKB még állami szanálás alatt áll, azt még csak most próbálják értékesíteni. Úgy hírlik, Balog igazgatósági tagságát az tette lehetővé, hogy – mint arról lapunk beszámolt – az MKB vette meg meg a tavaly február végén bebukott Buda-Cash Brókerház 4842 darab, névértéken 4,8 millió forintnyi BÉT-részvényét.
Azt nem tudni, hogy az Erste Befektetési Zrt. és az MKB mennyiért lett tőzsdetulajdonos. Mindenesetre irányadó lehet, hogy az MNB november 20-án az addig 68,8 százalékban tulajdonos osztrák konzorciumot részvényenként 3550 forintért vásárolta ki, és ugyanezen az áron hajlandó megvenni a többi tőzsdetulajdonos papírjait is. Ez az ajánlat a Világgazdaság információi szerint a napokban jár le, ám eddig alig néhányan éltek e lehetőséggel.
A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nek (PSFN) pedig kétszer sem sikerült túladnia a Quaestor 1,2 százaléknyi és a Hungária Értékpapír 0,6 százaléknyi tőzsdepakettjén. A harmadik pályázati kísérlet benyújtási határideje március 21-én lejárt, ám annak eredményét lapzártánkig a PSFN még nem tette közzé.
Románia felé nyit a BÉT
2016. április 13. 10:29 | forrás: TF-információ
Együttműködési lehetőségekről tárgyalt Budapesten a román és a magyar tőzsde vezetője. Az egyeztetésen a felek megállapodtak arról, hogy a jövőben szorosabbra fűzik a két intézmény közötti kapcsolatot, és a rendszeres párbeszéd mellett megkezdik konkrét együttműködési lehetőségek feltárását is.
Előnyös lehet az együttműködés
Ludwik Sobolewski, a Bukaresti Értéktőzsde vezérigazgatója és Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke Budapesten, a Concorde Értékpapír által szervezett Szemtől szemben befektetési konferencián találkozott és folytatott tárgyalást a két tőzsde közötti együttműködési lehetőségekről.
A román tőzsde vezetője a megbeszélésen elmondta, véleménye szerint a független tőzsdék hatékonyan tudják támogatni a nemzeti gazdaságok növekedését a vállatok finanszírozási igényeinek tőzsdei úton történő kielégítésének biztosításán, a gazdaság fehéredésén és a transzparencia erősödésén keresztül.
Komolyabb párbeszéd indulhat
Ludwik Sobolewski a találkozón megismerte a BÉT új stratégiáját is és üdvözölte a Budapesti Értéktőzsde magyar tőkepiac fejlesztése érdekében tett lépéseit, melyek megalapozzák a magyar tőkepiac növekedési lehetőségeit. A felek megállapodtak arról, hogy a jövőben rendszeressé teszik a két intézmény közötti párbeszédet, és kidolgozzák a konkrét
Emlékezetes, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) korábbi tulajdonosával, az osztrák CEESEG AG-val és Österreichische Kontrollbank AG-val. A tranzakció eredményeként, 75,8 százalékos részesedéssel az MNB minősített többségi tulajdonosa lett a BÉT-nek. A BÉT elkötelezett támogatója a hazai tőkepiac fejlesztésének, mely közép- és hosszú távon hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez.
Ez érdemes tudni a partnerről
Bukaresti Értéktőzsde szabályozott piacán és alternatív kereskedési rendszerein keresztül részvények, kötvények és egyéb instrumentumok érhetők el, továbbá számos egyéb szolgáltatást nyújt a pénzügyi piac szereplői számára. A Bukaresti Értéktőzsde nyilvános részvénytársaság, mely 2010 óta listázva van saját piacán.
BUX index, BUX határidő, BÉT!
Ha valakit érdekel BUX Hajrá!