A WIKIRŐL:
"A 2008-as háború[szerkesztés]
Chinvali Bővebben: Dél-oszétiai háború
A háború nyitánya a 2008. augusztus 6-án kitört összecsapás. Mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy tüzet nyitott. A grúz belügyminisztérium szerint a grúz erők viszonozták azt a tüzet, ami dél-oszét ellenőrzés alatt álló területekről érte a grúz ellenőrzés alatt álló falvakat. Azzal vádolták a dél-oszét felet, hogy a feszültség fokozásával háborúra törekszik. Dél-Oszétia szerint kiprovokálták a konfliktust.2008. augusztus 4-én az orosz hadsereg 5 zászlóaljat, nagyjából 5500 embert telepített a Roki-alagút környékére, hogy biztosítsák Dél- és Észak-Oszétia összeköttetését.Augusztus 7-én a grúz és oszét erők fegyverszünetben állapodtak meg. 2008. augusztus 8-án a hajnali órákban nagyarányú támadást indítottak a grúz csapatok harckocsik és repülőgépek támogatásával a dél-oszét kormány hatalma alatt álló terület ellen. Ismételten tüzérséggel lőtték a fővárost, Chinvalit. Aznap 12 orosz békefenntartó halt meg és majdnem 150 megsebesült.Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kijelentette, hogy az orosz kormányt aggasztja Grúzia azon agresszív cselekedete. Ilyen körülmények között legitimnek és szükségszerűnek látja az orosz megtorlást. Augusztus 8-án egész nap súlyos harcok folytak Chinvaliban, a grúz erők lassan szorították ki a városból az oszétokat. Másnap Oroszország csapatokat küldött Dél-Oszétiába, állampolgárai védelmére hivatkozva. Feladatul azt szabták nekik, hogy kiűzzék onnan a grúz csapatokat. Ráadásul Oroszország katonai célponttá nyilvánította Grúzia katonai infrastruktúráját, hogy csökkentse a grúzok képességét a jövőbeni behatolásra. Augusztus 22-én a grúz-orosz fegyverszünet életbelépését követően az orosz csapatok visszavonultak Oroszországba és Dél-Oszétiába, bár különböző helyeken katonai ellenőrző pontokat hagytak hátra. Ezeket október 8-án számolták fel.
2004. október 3-án elnökválasztást tartottak Abháziában. Ezen a választáson Oroszország Raul Khadjimbát támogatta. Ő korábban miniszterelnök volt, Vlagyiszlav Ardzinba szeparatista elnök támogatója. Ardzinba betegsége miatt nem indult. Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin plakátokon támogatta Khadjimbát, aki munkatársa volt a KGB-ben Szuhumiban. Orosz parlamenti küldöttség érkezett Khadjimba támogatására meg népszerű énekesek Joszip Kobzon vezetésével.De Raul Khadjimba elvesztette az elnökválasztást Szergej Bagapssal szemben. A köztársaságban feszült helyzet alakult ki, a választási eredményeket semmisnek nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság. Tárgyaltak, majd a riválisok közösen indultak - Bagaphs lett az elnökjelölt és Khadjimba az alelnök-jelölt.2006 júliusában grúz rendőri erők sikeres műveletet indítottak a grúzok lakta Kodori-szoros lázadó adminisztrátora, Emzar Kvitsiani ellen. Őt Grúzia előző elnöke, Eduard Sevardnadze nevezte ki és nem ismerte el Miheil Szaakasvilit, aki a rózsás forradalomban leváltotta Sevardnadzét. Bár Kvitsiani megszökött, mielőtt a grúz rendőrök elfogták volna, a Kodori-szoros ismét a tbiliszi kormány hatalmába került.A háború utáni években folyamatos volt a szórványos erőszak. Bár az oroszok békefenntartóként voltak jelen, grúz hivatalnokok rutinszerűen azzal vádolták őket, hogy fegyverrel látják el és pénzügyileg támogatják az abház lázadókat. Az orosz támogatás nyomán az orosz rubel lett Abházia tényleges pénze. Oroszország megkezdte Abházia lakosságának útlevéllel ellátását. Grúzia gyakran vádolta Oroszországot légterének megsértésével, azzal, hogy helikopterekről támadja a Kodori-szoros grúz ellenőrzés alatt álló településeit. 2008 áprilisában egy orosz MiG–29-es – amely ki volt tiltva Grúzia légteréből, beleértve Abháziát is – lelőtt egy grúz pilóta nélküli felderítő repülőgépet.
A függetlenség kikiáltása[szerkesztés]2008. augusztus 9-én az abház erők tüzet nyitottak a Kodori-szorosban a grúz csapatokra, miután grúzok rakétát küldtek rájuk. Ez összefüggésben állt az akkor zajló dél-oszétiai háborúval. Akkoriban döntött úgy Oroszország, hogy fegyverrel támogatja az oszét szakadárokat, akiket Grúzia támadott. A konfliktus Oroszország és Grúzia közötti nyílt háborúvá eszkalálódott. 2008. augusztus 10-én mintegy 9000 orosz katona érkezett Abháziába, jelentősen megerősítve az ott állomásozó orosz békefenntartókat. Mintegy 1000 abház katona indult az Abházián belüli, a grúz kormány ellenőrzése alatt álló terület elfoglalására a Kodori-szoros felső részén. Augusztus 12-én az utolsó grúz csapatok és civilek is elhagyták Abháziát. Abházia függetlenségét 2008. augusztus 26-án ismerte el Oroszország. 2008. november 17-én az abház parlament ratifikálta azt a törvényt, amely engedélyezi Oroszországnak katonai támaszpont építését Abháziában 2009-ben."
.
.
Minden esetben az ott élő orosz kisebbség védelmében avatkoztak be.
"A 2008-as háború[szerkesztés]
Chinvali Bővebben: Dél-oszétiai háború
A háború nyitánya a 2008. augusztus 6-án kitört összecsapás. Mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy tüzet nyitott. A grúz belügyminisztérium szerint a grúz erők viszonozták azt a tüzet, ami dél-oszét ellenőrzés alatt álló területekről érte a grúz ellenőrzés alatt álló falvakat. Azzal vádolták a dél-oszét felet, hogy a feszültség fokozásával háborúra törekszik. Dél-Oszétia szerint kiprovokálták a konfliktust.2008. augusztus 4-én az orosz hadsereg 5 zászlóaljat, nagyjából 5500 embert telepített a Roki-alagút környékére, hogy biztosítsák Dél- és Észak-Oszétia összeköttetését.Augusztus 7-én a grúz és oszét erők fegyverszünetben állapodtak meg. 2008. augusztus 8-án a hajnali órákban nagyarányú támadást indítottak a grúz csapatok harckocsik és repülőgépek támogatásával a dél-oszét kormány hatalma alatt álló terület ellen. Ismételten tüzérséggel lőtték a fővárost, Chinvalit. Aznap 12 orosz békefenntartó halt meg és majdnem 150 megsebesült.Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kijelentette, hogy az orosz kormányt aggasztja Grúzia azon agresszív cselekedete. Ilyen körülmények között legitimnek és szükségszerűnek látja az orosz megtorlást. Augusztus 8-án egész nap súlyos harcok folytak Chinvaliban, a grúz erők lassan szorították ki a városból az oszétokat. Másnap Oroszország csapatokat küldött Dél-Oszétiába, állampolgárai védelmére hivatkozva. Feladatul azt szabták nekik, hogy kiűzzék onnan a grúz csapatokat. Ráadásul Oroszország katonai célponttá nyilvánította Grúzia katonai infrastruktúráját, hogy csökkentse a grúzok képességét a jövőbeni behatolásra. Augusztus 22-én a grúz-orosz fegyverszünet életbelépését követően az orosz csapatok visszavonultak Oroszországba és Dél-Oszétiába, bár különböző helyeken katonai ellenőrző pontokat hagytak hátra. Ezeket október 8-án számolták fel.
2004. október 3-án elnökválasztást tartottak Abháziában. Ezen a választáson Oroszország Raul Khadjimbát támogatta. Ő korábban miniszterelnök volt, Vlagyiszlav Ardzinba szeparatista elnök támogatója. Ardzinba betegsége miatt nem indult. Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin plakátokon támogatta Khadjimbát, aki munkatársa volt a KGB-ben Szuhumiban. Orosz parlamenti küldöttség érkezett Khadjimba támogatására meg népszerű énekesek Joszip Kobzon vezetésével.De Raul Khadjimba elvesztette az elnökválasztást Szergej Bagapssal szemben. A köztársaságban feszült helyzet alakult ki, a választási eredményeket semmisnek nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság. Tárgyaltak, majd a riválisok közösen indultak - Bagaphs lett az elnökjelölt és Khadjimba az alelnök-jelölt.2006 júliusában grúz rendőri erők sikeres műveletet indítottak a grúzok lakta Kodori-szoros lázadó adminisztrátora, Emzar Kvitsiani ellen. Őt Grúzia előző elnöke, Eduard Sevardnadze nevezte ki és nem ismerte el Miheil Szaakasvilit, aki a rózsás forradalomban leváltotta Sevardnadzét. Bár Kvitsiani megszökött, mielőtt a grúz rendőrök elfogták volna, a Kodori-szoros ismét a tbiliszi kormány hatalmába került.A háború utáni években folyamatos volt a szórványos erőszak. Bár az oroszok békefenntartóként voltak jelen, grúz hivatalnokok rutinszerűen azzal vádolták őket, hogy fegyverrel látják el és pénzügyileg támogatják az abház lázadókat. Az orosz támogatás nyomán az orosz rubel lett Abházia tényleges pénze. Oroszország megkezdte Abházia lakosságának útlevéllel ellátását. Grúzia gyakran vádolta Oroszországot légterének megsértésével, azzal, hogy helikopterekről támadja a Kodori-szoros grúz ellenőrzés alatt álló településeit. 2008 áprilisában egy orosz MiG–29-es – amely ki volt tiltva Grúzia légteréből, beleértve Abháziát is – lelőtt egy grúz pilóta nélküli felderítő repülőgépet.
A függetlenség kikiáltása[szerkesztés]2008. augusztus 9-én az abház erők tüzet nyitottak a Kodori-szorosban a grúz csapatokra, miután grúzok rakétát küldtek rájuk. Ez összefüggésben állt az akkor zajló dél-oszétiai háborúval. Akkoriban döntött úgy Oroszország, hogy fegyverrel támogatja az oszét szakadárokat, akiket Grúzia támadott. A konfliktus Oroszország és Grúzia közötti nyílt háborúvá eszkalálódott. 2008. augusztus 10-én mintegy 9000 orosz katona érkezett Abháziába, jelentősen megerősítve az ott állomásozó orosz békefenntartókat. Mintegy 1000 abház katona indult az Abházián belüli, a grúz kormány ellenőrzése alatt álló terület elfoglalására a Kodori-szoros felső részén. Augusztus 12-én az utolsó grúz csapatok és civilek is elhagyták Abháziát. Abházia függetlenségét 2008. augusztus 26-án ismerte el Oroszország. 2008. november 17-én az abház parlament ratifikálta azt a törvényt, amely engedélyezi Oroszországnak katonai támaszpont építését Abháziában 2009-ben."
.
.
Minden esetben az ott élő orosz kisebbség védelmében avatkoztak be.
Mi lesz veled Magyarország?