Magyar Állampapír tulajok  

Abban a pillanatban biztos nem, legfeljebb a kövi választáskor. Én viszont nem gondolom, hogy az yen árrésstopok meg kamatstoppok kivezetése különösebb népszerűségvesztést okozna. De még az anyák értelmetlen adómentességének kivezetése sem.

SZDSZ már nincs, de a cikk szerzőjével nagyrészt egyetértek.

Azt majd a nemzetközi hitelminősitők fogjá
k megmondani asszem decemberben, hogy hogyan áll Magyarék konvergenciájának a pályája, ám azt már az OECG közölte velünk idén nyáron, hogy ha igy marad minden, akkor az ország adóssága drámaian fog emelkedni. Magyarék megszoritani nem mernek, mert jobban félnek orbánék visszajövetelétől, mint az ördög a tömjém füstjétől.

SZDSZ  még mindig elvtárs?

Éppen azért sirják vissza a KATA szisztémát, hogy elhelyezkedhessenek egy cégnél, számlázhassanak neki, oszt' úgy tegyenek, mintha vállakozók lennének, pedig csak adócsalók lesznek úgy a munkáltatóval együtt, semmi más. Az új rezsim meg adja a lovat alájuk, hogy meglegyen a napi lájkok mennyisége a facebookjukon.

Ugyanazon okból emelkednek a hozamok a fejlett világban, mint ami miatt az a tanulmány is iródott. Azaz sehol nem merik meglépni a megszoritásokat, mert abban a pillanatban bukik az adott kormány. Magyarék dettó!

Vannak "elvtársaim" úgy tünik:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260923/tertak-elemer-a-nepszerutlen-kiigazito-intezkedeseket-mielobb-meg-kell-hoznia-a-kormanynak-864524

" MNB Monetáris Tanácsa kedden 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, és egyhangú szavazással 3,0-ról 2,5 százalékra vitte le az inflációs célt. Az új cél 2028. január 1-jén lép életbe. A tűréssáv marad plusz-mínusz 1 százalékpont, a cél tehát akkor teljesül, ha az áremelkedés 1,5 és 3,5 százalék között marad.Az inflációs cél az a pénzromlási ütem, amit a jegybank tartósan el akar érni, és amihez az alapkamatot igazítja. Magasabb cél mellett tartósan magasabb kamatszint is belefér, alacsonyabb cél mellett alacsonyabb.2,5 százalék 2028. január 1-jétőlA jegybank indoklása szerint a lépés mögött az eurózónához való felzárkózás áll. Az Európai Központi Bank célja 2 százalék, a magyar cél eddig egy teljes százalékponttal volt magasabb ennél, 2028-tól már csak fél pont lesz a különbség. A megmaradó fél pontnak is megvan a maga szerepe. A magyar árszínvonal elmarad a nyugat-európaitól, ennek a felzárkózásnak egy része pedig hagyományosan úgy megy végbe, hogy itthon valamivel gyorsabban emelkednek az árak, mint az eurózónában, és a jegybank közleménye szerint erre a fél százalékpont még elég, így nem kell a gazdaságot a kelleténél jobban visszafogni.A döntés mellett szólt az is, hogy a háztartások és a vállalatok inflációs várakozása az év eleje óta mérséklődött, és hogy a régióban Lengyelország és Románia is 2,5 százalékos célt követ.A ma megvehető papírok túlélik a célváltástA 2,5 százalékos cél 2028 januárjában lép életbe, a ma megvehető fix kamatú lakossági állampapírok viszont ennél tovább futnak. A kamatuk egy részét már az új rendszerben fizetik ki.

Papír	Kamat	Futamidő	Reálkamat, ha az infláció a 2,5 százalékos célon áll
FixMÁP 2029/Q1	5,50 százalék, fix	3 év	3,0 százalékpont
MÁP+ 2031/M5, negyedik év	5,75 százalék	5 év	3,25 százalékpont
MÁP+ 2031/M5, ötödik év	6,00 százalék	5 év	3,50 százalékpont

A jobb szélső oszlopban a reálkamat áll, vagyis az, mennyi maradna meg a kamatból a pénzromlás után, ha az áremelkedés pontosan a leendő célon állna. A régi, 3 százalékos céllal a FixMÁP-nál ez 2,5 százalékpont lett volna. A különbség fél pont. Ez a fél pont a kamaton nem látszik, csak azon, hogy mennyit hagy meg belőle az infláció.A MÁP+ lépcsős kamata évente tőkésedik, vagyis a kamat hozzáadódik a tőkéhez, és a következő évben már a megnövelt összegre jár. Egymillió forinton az öt év alatt így 306 923 forint kamat gyűlik össze, ami évesítve, tehát egyetlen évre átszámítva 5,499 százalék. A FixMÁP ezzel szemben negyedévente fizet, egymillió forinton 13 750 forintot.A BMÁP kamata együtt mozog a kamatszinttelA fix kamatú papírok mellett van egy másik csoport, ahol a kamat követi a piacot. A BMÁP 2032/R1 kamata most 5,87 százalék. Ebből 5,62 a kamatbázis, ez a rövid lejáratú állampapírok friss hozama, és erre jön rá 0,25 százalékpont fix felár. A kamatbázist negyedévente újraszámolják. A felár nem mozdul.Ha a jegybank az alacsonyabb célhoz tartósan alacsonyabb kamatszintet tart, a kamatbázis is lejjebb kerül, és a BMÁP kamata vele. Egy 4 százalékos kamatbázisnál például 4,25 százalék jönne ki. Ez a szám nem előrejelzés, csak azt mutatja meg, hogyan működik a képlet.A fix papíroknál fordított a helyzet. A FixMÁP kamata idén januárban még 7 százalék volt, onnan ment 6,5-re, majd 6-ra, ma 5,5-en áll, a futamideje közben öt évről háromra rövidült. Három lépcső, mind lefelé. Aki januárban vett, annak a 7 százalék a lejáratig megmarad. Aki ma vesz, az az 5,5 százalékot rögzíti három évre, akárhova kerül közben a kamatszint, és ezen sem a jegybanki cél változása, sem a havi inflációs adat nem módosít, azok legfeljebb azt mozgatják, mennyi marad meg a kamatból. Az inflációkövető papíroknál pedig nem a jegybanki cél a mérce, hanem a KSH tényleges, előző évi adata.Az alapkamat 5,50, a kamatfolyosó 2 százalékpontKamatvágás nem történt. Az alapkamat 5,50 százalék, az egynapos betéti kamat 4,50, az egynapos hitelkamat 6,50 százalék. A kamatfolyosó szélessége továbbra is 2 százalékpont. A kamatfolyosó az a sáv, amin belül a bankközi kamatok mozoghatnak, és a jegybank ezzel tereli a piaci kamatokat az irányadó szint közelébe. Varga Mihály a döntés után azt mondta, hogy az 5,50 százalékos alapkamat támogatja az inflációs cél fenntartható elérését. A következő kamatdöntő ülés október 20-án lesz.A célcsökkentés önmagában nem kamatlépés, a hatása hosszabb távon jelentkezik. Alacsonyabb cél mellett hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszint alakul ki, a nominális kamat az, ami a hirdetményben szerepel, az infláció levonása nélkül. Ehhez igazodik a lakossági állampapírok kamata is.A kitűzött cél és a tényleges infláció két különböző dolog. A jegybank ezt a 2,5 százalékot szeretné tartósan elérni, a valóság ettől bármelyik évben eltérhet, ahogy az elmúlt években el is tért. A fenti számítások a mai kamatokkal és a ma ismert adatokkal készültek.Hasznos volt? Támogasd a munkámat!Ez egy egyszemélyes projekt, de a te segítségeddel maradhat talpon. 

A 2026/27-es adóévben az éves ISA-befizetési keret £20 000.
A francia PEA esetében 150.000 EUR a max befizetési limit összesen, és a jövedelmet tereheli a 17,2%-s TB-levonás. 

Ha közben magyar adóalany maradsz, akkor föszabály szerint ez van:
Be kell vallani az ott kapott osztalékot, és ha van kettös adóztatást kizáró egyezmény, akkor levonhatod az ott levont adót, ha meg nincs, akkor sajnos mindkét helyet a lokális kulccsal adóznod kell.

Például olyan külföldi ingatlanokba amit szállodalánc üzemeltet és ezért osztalékot fizet neked, amit az adott ország adószabályai szerint adózol le. 
Persze ehhez az is kell, hogy állandó lakcímed is ott legyen, de ez egyszerűen megoldható.

Ez több ponton is csúsztatás, Nyugat-Európában több helyen is van a TBSZ-nek megfelelő adómentes struktúra. Nagy-Britanniában ott az ISA, Franciaországban a PEA, ahol évente komoly összegeket lehet adómentesen befektetni. Ezeknek pont az a céljuk, mint a TBSZ-nek: hogy a lakosság ne készpénzben tartsa a megtakarításait, hanem a tőkepiacon. A tőke menekülése meg nem úgy néz ki, hogy valaki nyit egy osztrák számlát magyar adóilletőséggel. A nagy tőke az adóilletőségét teszi át (Dubai, Ciprus, Monaco stb.) vagy céges struktúrát épít. Ezenkívül Ausztriába nem a 27,5%-os tőkejövedelem-adó miatt mennek az emberek, hanem a jogbiztonság és a magas fizetések miatt – az adó ellenére mennek oda, nem amiatt.

de amit 6 éve nyitottam az átpörög, 10ből lett közben 20M és most hozzátennék még 10M-et, és ezt szeretném hogy adómentes legyen mindenhogy. Elvégre a középosztálynak ennyi kell, hogy ne féljen, hogy elmondhassa a véleményét, hogy jusson színházra meg a gyerek taníttatására. Nem százmilliókat tolnék be évente. Csak néhány tízmilliót. Vagy ez már burzsuj, akit jól meg kéne adóztatni? Ugyanúgy bkv-zok, magam mosom a ruháimat, nem én vagyok a krőzus meg a top100-as nagyvállalkozó. Ez a tisztes középosztály szerintem, amit kímélni, erősíteni kellene. Nyilván a szegényeket is.
A klasszikust tudom csak mondani? Adóztassuk a nálam gazdagabbakat. :D

Ezzel nem értek egyet, mert az olcsó bérlet motivál arra, hogy ne autóval járjunk. A tömegközlekedés anyagi téren veszteséges biznisz, mindig is az lesz, de más, kevésbé forintosítható módon meg az egyik legjobb, amit tehetünk.

Egy nyomorék panel is van 100M, az is vagyon. Vesz egyet anya, vesz egyet apa. A nagyinak is van. A 18 éves Ferikének is van. És mind adómentes, mert mindenki abba lakik, amit birtokol. Aztán lenne a kistesónak is. Ezekre is rátolnál valamiféle adót? Aztán átváltják az egyik letaposott 100M-s panyit egy 300M-s budaira, bejelentkeznek abba és mivel lakott ingatlan, hát legyen adómentes. Vagy évi 1-2 milliót azért adóba beszednél mindegyik után?
Szerintem nehéz ez az egész... és félő hogy nem jó megoldást fognak kitalálni.

10 milliót betolsz egy adott TBSZ-re, ami 5 év múlva lejár. Az azévi TBSZ-re szintén 10 milliót tolhatsz be. Felölem akár lehet valorizálni.

ja én azt hittem mindne évben fejenként be lehet tolni 10M-t és az és minden ami abból nőtt ki az adómentes. Ezzel tudtam volna kibékülni.
Félreértettelek. Te sokkal szigorúbban húznád meg a vonalat ezekszerint.

Mese. Hova mennének ezek a pénzek? Tekintve, hogy magyar adóalanynak minden külföldi jövedelmét is be kell vallania. Ausztriából sem menekül sehova a töke, pedig 27,5% a tökejövedelem adója. Vàrom a választ.

Az pont 375 milliárddal több, mint a 0. Pont ennyivel többel járul hozzá a GDP-hez is. És ez csak a 2027-ig tartó EU-s költségvetesböl megmaradt pénz, az új ciklusban jönnek hozzá a friss pénzek + nemzeti forrás. 

Ez egy másik probléma. Méghozzá az, hogy az ország- és megyebérletek bevezetése is szerintem egy faszság volt, de legalább évente kellene emelni az árukat. A jegy és bérletbevételek cak a kiadások egy töredékeét fedezik, a többit folyamatosan a költségvetésböl kell pótolni.