09:00 | Összeomlottak a beruházások Magyarországon
Hát igen, amíg van egy félnótás nagyvezír, aki megmondja mi a tuti addig nem lesz más.
Vannak pedig jó gazdasági szakemberek a fidesz környékén, csak azok háttérbe vannak szorítva a balfaszok mögé.
Így most az a kérdés hogy a világpiacon lesz-e összeomlás vagy sem. Mert ha igen, az minket csúfosan fog megint érinteni.
Ha már a kormányzáshoz nem ért ez a dilletáns banda, nem marad más hátra mint a folyamatos hazudozás.
"Elég csöppet utána számolni, és kiderül, hogy annak a gazdasági sikerpropagandának, amit Lázár János legutóbb csütörtökön előadott, vannak ám igen gyenge pontjai. Ez önmagában is nagy gond, de ha a kormány tagjai el is hiszik azt, amit saját maguk kozmetikáznak, ott a következmények még súlyosabbak lehetnek.
...
Ennél pedig már csak az nagyobb gond, ha nemcsak elhiszik azt, amit állítanak, hanem arra is építik a gazdaságpolitikát. Ilyesmi történt most is, amikor csak az első negyedévi adatok láttán esett le a tantusz, hogy az uniós támogatások folyósításában beállt szünet miatt visszaesett a gazdasági növekedés üteme."
vajon mikor ébred már fel a sok agyhalott és veszi észre, hogy a fidesz pofázáson és lopáson kívül semmi mást nem csinál, közben az ország a béka segge alatt van minden szempontból...
link AJAJJ, SEHOL SEM TALÁLJUK KÓSA LAJOS EGYMILLIÓ ÚJ MUNKAHELYÉT!
DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
Nem újdonság, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeret trükközni a számokkal, ha arról van szó, hogy a kormány győzelmi jelentéseit kell egy kicsit hátulról megtámasztani. De hiába a hivatal igyekezete, ha a kormánytagok egy párhuzamos valóságból nyomják a propagandát. Íme, egy újabb gyönyörű példa.
STADIONOK: SZÁZ ÉV MAGÁNY
Figyelő Online - Jandó Zoltán
A hazai élvonalbeli labdarúgó bajnoki meccsek 80 év alatt sem hoznak annyi bevételt, amennyit az nb1-ben szereplő csapatok stadionjaira költ a kormány.
Eddig alsó hangon 90 milliárd forintot mehetett el különböző, labdarúgáshoz köthető létesítményfejlesztésekre, 2017-18-ig pedig további bő 160 milliárdnyi beruházás van betervezve. Ráadásul ebben nincsenek benne a következő két-három év tao-támogatásaiból ilyen célra szánt források, azaz nem lenne meglepő, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 300 milliárdot.
A bajnoki meccsek az élvonalban 80 év alatt sem hoznak annyi bevételt, amennyit most ennél a tucatnyi csapatnál beruházásokra költenek. A másodosztályban egy kicsit még ennél is rosszabb a helyzet, ott a Figyelő kalkulációi szerint 110 évig kellene várni, hogy jegyeladásokból összejöjjenek a stadionprojektre szánt milliárdok.
A jövőben csak az új létesítmények fenntartására tízmilliárdok mehetnek el évente, ennek fedezete pedig egyelőre erősen kérdéses. A működtetés költségei végső soron jó eséllyel a központi büdzsét terhelik majd, a csapatok, vagy a - sok esetben önkormányzati - tulajdonosok ugyanis képtelenek lesznek ekkora összeget kigazdálkodni.
A Figyelő értesülései szerint a kormányzat a tao-támogatások felhasználási módjának kiterjesztésével vágná át a gordiuszi csomót. A gond csak az, hogy erre a program bevezetésekor már tett egy kísérletet a magyar fél, akkor azonban Brüsszelben nem ment át dolog. Lapunk úgy értesült, hogy az ezzel megbízott csapatnak vannak ötletei, hogyan próbálnák meg kikerülni a tiltást. Erősen kérdéses azonban, hogy ez az ügy megér-e egy esetleges újabb brüsszeli eljárást, egy stadion-szabadságharchoz ugyanis elég nehéz lenne pártfogókat toborozni.
Magyarországon járt, de kétszer is lerázta Orbánt a marokkói király
2016. április 01., péntek, 14:55 hvg.hu
Mohamed, Marokkó uralkodója nemrég Budapesten járt, de nem volt hajlandó találkozni a magyar miniszterelnökkel, még annak ellenére sem, hogy magyar részről kétszer is megkeresték a találkozó miatt.
VI. Mohamed március 22-én moszkvai és prágai látogatása után érkezett Budapestre – tudta meg a Magyar Nemzet. Az uralkodót többek között Ferihegyen és a Four Seasons Hotelben szpottolták. A lap pénteki számában azt is írja, hogy az észak-afrikai ország uralkodója kétszer is elutasította Orbán Viktor magyar miniszterelnök kísérletét egy kétoldalú találkozóra.
Az elutasítás abból a szempontból szokatlan lépésnek számít, hogy a marokkói király Moszkvában és Prágában is szakított időt a helyi állami vezetőkre. Az is kiderült, hogy a látogatást a marokkói nagykövetség szervezte, „ugyanakkor” a magyar illetékes szervek az ilyenkor szükséges támogatást megadták.
Lázár János a csütörtöki Kormányinfón úgy nyilatkozott, ő csupán annyit tud, hogy Magyarországot nagyon sokan szeretik, és vannak államfők, akik „titokban” Magyarországra jönnek azért, hogy jól érezzék magukat.
A Népszabadság és a Magyar Nemzet is felkereste az ügyben a marokkói nagykövetséget és az észak-afrikai ország külügyminisztériumát is, de a VI. Mohamed magyarországi látogatására vonatkozó kérdésekre nem kaptak választ.
Tovább is van: még inkább eldugják a közpénzt a szemünk elől link
egyszerűen nincsennek szavak, hogy ez a rabló, tolvaj banda mit meg nem enged magának
gyakorlatilag sajátjuknak tekinti a közpénzt, a befizetett adókat, az eus-pénzeket, stb.
Magyarországon háromszor annyi igazolt labdarúgó van, mint vadász, és az ágazat súlya sem akkora, hogy az akár önálló besorolást érne a KSH-nál – mindezek ellenére Mészáros Lőrinc vadászati céget alapított. A felcsúti polgármester éppen akkor lépett, amikor 20 év után átírják a vadászati törvényt, és újrarajzolják a vadászterületek határait. Az Origónak nyilatkozó vadászok szerint úgy módosul a törvény, hogy akár üzletileg is érdemes lehet belevágni a vadgazdálkodásba. link
"Már el is fogadták a botrányos MNB-s törvényjavaslatot
2016.03.01. 12:51
A parlament 118 igen szavazattal, 58 nem szavazattal elfogadta a fideszes Bánki Erik hétfőn reggel beadott, nagy vihart kavaró javaslatát, amely egyebek mellett kivenné az infótörvény alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait, ezzel meghiúsítva, hogy nyilvánosságra kerüljenek az alapítványok 260 milliárdos gazdálkodásával kapcsolatos részletek.
Megduplázzák Matolcsyék fizetését, és eltitkolnák az MNB-alapítványok adatait
Szemben a bírósággal
Bánki Erik javaslata valójában egy már jogerős bírósági döntést írna felül, amely az MNB alapítványait a megkötött szerződéseinek nyilvánosságra hozására kötelezi. Mivel azonban az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, esélyes, hogy az emberek a bírósági ítélet ellenére sem ismerik majd meg, hogy Matolcsy Györgyék alapítványai kikkel, mikor, milyen tárgyban, milyen összegre kötöttek szerződéseket." link
De hogy mindez mennyibe kerül az adófizetőknek, a jegybanki törvény legújabb módosítása miatt talán soha nem derül ki már. Tiborcz István volt cégének is jut munka.
A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Úri utcai ingatlanában, a régi budai városháza épületében borozó, bormúzeum és étterem is lesz. Néhány méterrel odébb, a Lónyay–Hatvany villában pedig még egy étterem, plusz egy művészeti galéria is. A díszvilágításért az ELIOS Zrt. felel.
Pedig az első hírek még arról szóltak, hogy a ma már több mint 60 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodó PADA céljául a közgazdasági gondolkodás megújítását tűzte ki az alapító Magyar Nemzeti Bank (MNB). 2014. decemberi közleménye szerint az alapítvány a régi budai városháza patinás épületében „Magyarországon egyedülálló, angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező Doktori Iskolát kíván üzemeltetni 2016 szeptemberétől”.
Az Úri utca 21. szám alatti régi budai városházát a Matolcsy György vezette MNB 1,85 milliárd forintért vásárolta meg az Akadémiától, majd 2014 februárjában vagyonjuttatásként a PADA rendelkezésére bocsátotta. A PADA kuratóriumának elnöke, mondanunk sem kell, Matolcsy György.
Dr. Kisfröccs, Prof. Hosszúlépés
Matolcsyék azonban időközben újragondolhatták a dolgot, hiszen a Narancs által Budapest Főváros Kormányhivatalától kikért építési engedélyek és egyéb dokumentumok szerint a pincében és a földszinten borozó, bormúzeum, étterem és bemutatótermek nyílnak majd, az igazgatási és oktatási funkciók pedig az emeletre és a tetőtérbe száműzettek a tervek szerint. A jegybankelnök unortodox megoldások iránti hajlama eddig sem volt ismeretlen, a borozóval vegyített angol nyelvű doktori iskola azonban kétségtelenül újabb minőségi ugrás a munkásságában.
Hasonló átalakuláson mentek keresztül a Lónyay–Hatvany villába megálmodott feladatok is: a fentebb már idézett közlemény szerint az épület „oktatási és rendezvényközpont”-ként előadások, kiállítások és más közösségi rendezvények helyszíneként szolgálná a magas szintű közgazdasági képzést, és többek között „a kor követelményeinek megfelelő szakmai könyvtárnak is otthont” adna. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint azonban a Matolcsy-féle alapítvány az épület korábbi tulajdonosa, a Budapanoráma Kft. terveit valósítja meg: „az új tulajdonos [vagyis a PADA] az épület korábbi rendeltetésének megfelelően művészeti galéria és étterem funkcióval az építkezés befejezését határozta el”. A „VILLA Művészeti Galéria és Étterem” néven futó projektben az első szinten lesz az étterem, a földszinten, illetve a második és harmadik szinten pedig kiállítóterek várják majd a „közgazdasági megújulás”-ra vágyókat.
A villaépület díszvilágítását a nemrég még Tiborcz István miniszterelnöki vej résztulajdonában álló ELIOS Innovatív Energetikai Zrt., a városháza építési munkálatait pedig a Mészáros Lőrinchez közelállónak mondott Magyar Építő Zrt. végzi.
De hogy mindez mennyibe kerül az adófizetőknek, az MNB-törvény legújabb módosítása miatt talán soha nem derül ki már.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházánál történt múlt heti botrány óta nem állt a nyilvánosság elé Áder János köztársasági elnök. Múlt hét kedden egy csoport nagydarab, sötét ruhába öltözött férfi fizikailag megakadályozta Nyakó István MSZP-s politikust abban, hogy időben beadhassa népszavazási kezdeményezését a vasárnapi zárva tartás ügyében. Nyakó csak másodikként tudta használni az NVI épületének kapujánál elhelyezett időbélyegzőt. link
A PEDAGÓGUSOK HARCA NEM BÉRHARC - BÁR AZ IS LEHETNE
Az elmúlt hetekben a közoktatásban zajló (egyelőre még csendes) tanár-diák lázadás sok mindenről szól: a központosítás (KLIK) rendszert megbénító rugalmatlanságától kezdve, a tanítás szabadságának hiányán keresztül, a diákokat megnyomorító óraszámokig sorolják a tiltakozó tanárok, diákok és szülők a problémákat. A legkevésbé a bérekről szól ez a küzdelem, pedig az adatok fényében szólhatna akár arról is. Hogy mást ne mondjunk, az OECD-országok közül 7 év alatt hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a tanárok bére. link
Kérdés Fidesz híveknek
1. elfogadható-e az, hogy az adóhatóság elnöke ilyen súlyos vádakra nem reagál, helyette elmenekül az országból?
2. elfogadható-e, hogy a kormány reakciója az, hogy "nem kérdeztem meg" és nem vizsgálnak semmit?
3. egy jogállamban kellene-e, hogy mindezeknek legyen valamiféle személyi következménye?