ORBÁN TAKARODJ !!!

babo-lapat 2026. 07. 17. 21:31

Előzmény: #213499 Fsociety

#213500

nemértem mit erölködnek, kinevetik őket :)

Fsociety 2026. 07. 17. 21:30

#213499

https://mti.hu/hirek/2026/07/16/boka-janos-levelben-fordult-az-alaptorveny-modositas-miatt-az-eu-jogallamisagert?
_____
Jaj, hirtelen nem is olyan gonosz az a Prüsszel :) micsoda lúzerek ezek...

sasa44 2026. 07. 17. 20:16

Előzmény: #213469 Sehmet

#213498

Sehmetkém!
Arra is írj már valamit, hogy Szíjártó Petike úgy hagyta ott a fideszt, mint kutya a szarát.
Naggggyon kíváncsi vagyok a magyarázkodásodra!
Lécci-lécci...

sasa44 2026. 07. 17. 20:10

Előzmény: #213493 Törölt felhasználó

#213497

Hát bassza meg MP.
Ilyen pofátlanságot, hogy ELTÖRLIK az EBADÓT?
A MACSKAADÓT meg NEM vezetik be?
Hát erre szavaztam én?
Na pont erre!
Is...

Shortelek 2026. 07. 17. 20:04

#213496

https://24.hu/belfold/
Vajon le lesznek- e egyáltalán valaha, edcig csak piti dolgokat találtak.

Fsociety 2026. 07. 17. 18:55

Előzmény: #213492 DavidCamp

#213495

Szép gyűjtés,kicsit hosszú 😉

Törölt felhasználó 2026. 07. 17. 18:16

Előzmény: #213492 DavidCamp

#213494

válasz online könyve megvan valakinek? NER AKTÁK -lehetett kapni spárban is. JUUUUUUUUUJJJJJJJJJJJJJ

Törölt felhasználó 2026. 07. 17. 18:14

#213493

Fontos döntéseket hozott a TISZA-kormány annak érdekében, hogy megszüntessük a milliárdos bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatát. Rendet teszünk továbbá a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán, ami egyet jelent az adóalapok bővítésével és bizonyos adókedvezmények szűkítésével. Emellett duplájára emeljük a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díjat és olyan környezetvédelmi szabályok és adóváltoztatások bevezetését készítjük elő, amelyek arra kényszerítik a nagy vízfelhasználókat és a szennyező vállalatokat, hogy betartsák a környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat és egyben óvják a természeti kincseinket. Emellett több kisebb adófajtát eltörlünk és megszüntetjük az Orbán-kormány uniós jogszabályokba ütköző, egyes vállalatokat szelektíven büntető adóztatási gyakorlatot. A TISZA-kormány tehát döntött: egyszerűbbé, átláthatóbbá és igazságosabbá tesszük a magyar adórendszert. Öt felesleges adónemet teljesen eltörlünk, megszüntetjük az értelmetlen adminisztrációt, és lezárjuk azokat az adózási kiskapukat, amelyeket az Orbán-rendszer a leggazdagabbak számára alakított ki. Ráadásul mindezzel újabb akadályokat hárítunk el az uniós források hazahozatal előtt.

DavidCamp 2026. 07. 17. 18:00

#213492

VÁDIRATOM A FIDESZ–KDNP RENDSZERÉVEL SZEMBEN, 1990–2026Ez nem büntetőjogi vádirat, hanem politikai, közéleti és erkölcsi leltár.Nem állítom, hogy minden felsorolt ügy bűncselekmény, és azt sem, hogy minden érintett bűnös. Ahol jogerős ítélet, vádirat, hatósági jelentés vagy dokumentált pénzmozgás van, azt írom. Ahol csak gyanú, politikai felelősség vagy összeférhetetlenség állapítható meg, azt külön jelzem.Azért kell ezt pontosan csinálni, mert egyetlen valótlanság képes hitelteleníteni száz igaz állítást. 1990–2009 – A GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI HÁTTÉRHATALOM ALAPJAI

1990–2026 – Az ügynökakták nyilvánosságának blokkolása
A kommunista állambiztonsági iratok teljes feltárását egyik kormány sem valósította meg, a Fidesz pedig többször akadályozta az átfogó nyilvánosságot. Köthető a rendszerváltás utáni politikai elithez, különösen a hosszú ideig kétharmaddal kormányzó Fideszhez. Következménye a történelmi múlt feltáratlansága és a politikai zsarolhatóság fennmaradása.

1980-as évek–2012 – Orbán Viktor és Lévai Anikó állambiztonsági iratai – fontos pontosítás
Nincs bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor vagy Lévai Anikó állambiztonsági ügynök lett volna. Lévai Anikót „Bojtár” fedőnéven megfigyelték, Orbán neve pedig egy úgynevezett A-kartonon, „társadalmi kapcsolatként” szerepelt; ez nem azonos a beszervezett hálózati személlyel. Lévai Anikó édesapjának állítólagos „Lenkei” fedőnevű múltjáról levéltári hivatkozások jelentek meg, de ezt nem szabad Lévai Anikó saját ügynökmúltjaként leírni.

1993 – Fidesz–MDF-székházügy
A pártok kedvezményesen kapott állami ingatlanokat értékesítettek, a Fidesz pedig a székház eladásából származó pénzzel alapozta meg gazdasági hátországát. Köthető a korabeli Fidesz-vezetéshez és Simicska Lajoshoz. Következménye a párt körül kiépülő vállalati és médiarendszer indulótőkéje lett.

1994–1995 – A Mahir megszerzése és a pártgazdasági háttér kiépítése
A Fideszhez kötődő gazdasági kör megszerezte a korábbi állami hirdetési vállalat, a Mahir meghatározó részét. Köthető Simicska Lajoshoz és a Fidesz gazdasági vezetéséhez. Következménye egy saját reklám-, plakát- és médiainfrastruktúra létrejötte volt.

1995–1997 – Kaya Ibrahim és Josip Tot
Több, jelentős köztartozást felhalmozó Fidesz-közeli céget papíron külföldieknek adtak el, akik később tagadták a tényleges vásárlást. Köthető Schlecht Csabához, Simicska korábbi üzleti köréhez és a szóban forgó cégekhez. Következménye nagy összegű behajthatatlan tartozás lett; szervezett adócsalást jogerős ítélet nem mondott ki.

1998 – A „hosszú bájtok éjszakája”
Az a gyanú terjedt el, hogy Simicska Lajos APEH-elnöksége idején Fidesz-közeli cégek adatait módosították vagy törölték. Négy vizsgálat nem talált bizonyítékot jogosulatlan adatmódosításra. A vádpont ezért nem a bizonyított adattörlés, hanem az adóhivatal politikai megszállása és az ügy körüli átláthatatlanság.

1998–1999 – Jogosulatlan APEH-adatlekérések és adótitkok kiszivárgása
A későbbi vizsgálatok szerint Simicska elnöksége alatt politikusok, újságírók, magánszemélyek és cégek adatait kérték le hivatali indok nélkül, és adótitkok kerülhettek a Defend biztonsági céghez. Következménye az adóhatóság pártpolitikai felhasználásának súlyos gyanúja lett.

1998–2002 – Országimázs Központ
Az első Orbán-kormány milliárdokat költött országimázsra és kommunikációra, jelentős részben Fidesz-közeli cégeken keresztül. Köthető a Miniszterelnöki Hivatalhoz és a kormány kommunikációs köréhez. Következménye az állami tájékoztatás és a pártpropaganda összemosódása volt.

1998–2002 – Happy End és Ezüsthajó
A Fidesz kampányaihoz is kötődő cégek nagy értékű állami kommunikációs és rendezvényszervezési megrendeléseket kaptak. Következménye a politikailag kapcsolt kommunikációs vállalkozások közpénzből történő megerősödése lett. Jogerős korrupciós ítélet nem született.

1998–2002 – Vegyépszer és a verseny nélküli autópálya-építések
Nagy állami útépítési munkákat bíztak a Fidesz gazdasági környezetéhez sorolt vállalatokra, részben nyílt verseny nélkül. Köthető az első Orbán-kormányhoz és a Vegyépszerhez. Következménye a politikai kapcsolat és az állami piac összekapcsolódásának mintája lett.

2001 – Deutsch Tamás négymilliárdos stadionbeléptető kapui
A sporttárca a jelentősen olcsóbb Siemens-ajánlat helyett a Dataware drágább rendszerét választotta 38 stadion számára. Mintegy ötszáz kapu és sok informatikai eszköz jelentős része raktárban állt és elavult. Köthető Deutsch Tamáshoz és az akkori sportkormányzathoz; büntetőjogi felelősséget nem állapítottak meg.

2001–2003 – Gripen-ügy
Az első Orbán-kormány 2001-ben a svéd Gripenek lízingje mellett döntött, a szerződést a Medgyessy-kormány 2003-ban jelentősen módosította és megdrágította. A BAE–Saab közvetítői kifizetései miatt több országban korrupciós vizsgálatok indultak, Magyarországot is érintve. Magyar politikust jogerősen nem ítéltek el, ezért vesztegetés csak gyanúként írható le.

2001–2008 – A lakossági devizahitelezés megnyitása és felfutása
Az első konstrukciók az első Orbán-kormány idején jelentek meg, a tömeges eladósodás azonban főként 2004 és 2008 között történt. Köthető több egymást követő kormányhoz, bankhoz és felügyeleti szervhez. Következménye százezrek árfolyamkockázatnak való kiszolgáltatása lett; nem kizárólag Fidesz-ügy.

2008–2026 – MOL–INA–Hernádi-ügy
A horvát vád szerint Hernádi Zsolt vesztegetéssel szerzett irányítási jogokat az INA felett. Horvátországban jogerősen két évre ítélték, Magyarország viszont 2026-ban megtagadta az ítélet elismerését. Ez nem horvát felmentés: Hernádi Horvátországban továbbra is elítélt, az európai elfogatóparancsról más tagállamok saját bíróságai dönthetnek.

2009–2010 – Kubatov-lista
Nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen Kubatov Gábor a választók politikai szimpátia szerinti nyilvántartásáról beszélt. Köthető a Fidesz pártszervezetéhez. Következménye a jogszerű támogatói adatbázisokon túlmutató politikai listázás megalapozott gyanúja lett.

2010–2014 – AZ ÁLLAM PÁRTRENDSZERRÉ ALAKÍTÁSÁNAK ALAPOZÁSA

2010 – A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata
A választási győzelmet új politikai rendszer alapító aktusává nyilvánították, a nyilatkozatot pedig állami intézményekben függesztették ki. Köthető Orbán Viktorhoz. Következménye a demokratikus kormányváltás és a politikai kizárólagosság összemosása volt.

2010 – Médiatörvény
Központosított, széles ellenőrzési és szankcionálási jogkörökkel rendelkező médiaszabályozást hoztak létre. Köthető a második Orbán-kormányhoz. Következménye a médiapiac politikai befolyásolhatóságának növekedése lett.

2010 – Egypárti Médiatanács
A Médiatanács tagjait kilenc évre a Fidesz–KDNP választotta meg. Következménye a frekvenciák, engedélyek és szankciók tartós kormánypárti ellenőrzése lett.

2010–2026 – A közmédia kormányzati médiaként való használata
Az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató hírműsorai tartósan a kormány narratíváját erősítették, az ellenzék és a civilek megjelenését pedig aránytalanul korlátozták vagy ellenségesen keretezték. Jogilag nem a Fidesz tulajdona volt, de működésében pártpropagandává vált.

2010–2026 – Állami reklámok politikai elosztása
Minisztériumok és állami vállalatok hirdetési pénzei aránytalanul kormánybarát médiumokhoz kerültek. Következménye a sajtó jutalmazására és gazdasági kiszárítására alkalmas rendszer kialakulása lett.

2010 – Az Alkotmánybíróság költségvetési jogkörének korlátozása
Miután a testület megsemmisített egy kormányzati adószabályt, a parlament az ellenőrző szerv hatáskörét szűkítette. Következménye az alkotmányos fékek gyengítése lett.

2010–2011 – A magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása
Közel háromezer milliárd forintnyi megtakarítás került az államhoz, miközben a tagokat az állami nyugdíjjogosultság elvesztésének kilátásba helyezésével terelték vissza. Az ígért egyéni állami számlák nem valósultak meg.

2010 – Indoklás nélküli közszolgálati elbocsátások
A közszolgálati dolgozókat egy ideig indoklás nélkül is el lehetett küldeni. Következménye a közigazgatás politikai kiszolgáltatottságának növekedése lett; a szabályt később alkotmányellenesnek találták.

2011 – Egypárti Alaptörvény
Az új alkotmányt érdemi társadalmi és ellenzéki konszenzus nélkül fogadta el a Fidesz–KDNP kétharmada. Következménye a pillanatnyi többség politikai világképének alkotmányos bebetonozása lett.

2011–2025 – Az Alaptörvény folyamatos átírása
Az alkotmányt újra és újra az aktuális kormányzati célokhoz igazították. Következménye, hogy a hatalom tartós korlátja helyett a hatalomgyakorlás egyik eszközévé vált.

2011 – A sarkalatos törvények kiterjesztése
Média-, adó-, család-, egyház- és intézményi kérdéseket kötöttek kétharmados többséghez. Következménye egy későbbi egyszerű parlamenti többség kormányzási lehetőségeinek korlátozása lett.

2011 – Egyházügyi törvény
Több száz vallási közösség elvesztette korábbi jogállását, az elismerés pedig parlamenti-politikai döntéssé vált. A szabályozást magyar és strasbourgi döntések is bírálták.

2011–2026 – Iványi Gábor egyházának ellehetetlenítése
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elvesztette egyházi státuszát és finanszírozásának jelentős részét, majd adó- és végrehajtási eljárások indultak ellene. Következménye szociális és oktatási intézmények működési válsága lett.

2011–2012 – A bírák kényszernyugdíjazása
A bírói nyugdíjkorhatár hirtelen csökkentésével több száz tapasztalt bírót távolítottak el. Az Európai Unió Bírósága jogsértést állapított meg.

2011 – Az Országos Bírósági Hivatal központosítása
Az OBH elnöke rendkívül széles igazgatási és kinevezési jogköröket kapott. Következménye a bírósági önigazgatás helyett személyhez kötött hatalomkoncentráció lett.

2010–2026 – Polt Péter és az ügyészség függetlenségének kérdése
Polt hosszú mandátumokat kapott, miközben kormányközeli ügyek sorában nem született vádemelés vagy megszüntették a nyomozást. Egy-egy megszüntetés nem bizonyít politikai utasítást, a rendszerszintű minta azonban rombolta a közbizalmat.

2011 – A Költségvetési Tanács átalakítása
A régi testületet felszámolták, az új intézmény pedig hosszú mandátumú vezetőkkel erős beleszólást kapott a költségvetés elfogadásába. Következménye egy későbbi kormány mozgásterének előzetes korlátozása lett.

2011–2026 – A közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése
Emelték az adatigénylések költségeit, új megtagadási indokokat vezettek be, veszélyhelyzetben pedig jelentősen meghosszabbították a válaszadási időt. Következménye a közpénzek ellenőrzésének nehezítése lett.

2011 – A választási rendszer egyoldalú átírása
Újrarajzolták a körzeteket, bevezették a győzteskompenzációt és egyfordulóssá tették a választást. Következménye a legerősebb pártnak kedvező, aránytalan mandátumelosztás lett.

2011–2026 – Választókerületi határok politikai újrarajzolása
A körzethatárokat a Fidesz egyoldalúan alakította ki, majd később ismét módosította. Következménye a választási verseny strukturális torzulása lett.

2011–2026 – Külföldön szavazók eltérő kezelése
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok levélben szavazhattak, a magyar lakcímmel rendelkező külföldön dolgozóknak viszont külképviseletre kellett utazniuk. Következménye két választói csoport indokolatlanul eltérő terhelése lett.

2013–2014 – Kamupártok és állami kampánypénzek
A szabályok érdemi politikai tevékenység nélküli pártok tömegének tették lehetővé az indulást és az állami támogatás felvételét. Következménye közpénzvesztés és a szavazólap mesterséges széttöredezése lett.

2014 – Másolt ajánlások és visszaélések az ajánlóívekkel
Az új ajánlási rendszerben ugyanaz a választó több jelöltet is támogathatott, és több helyen másolt adatokat találtak. Következménye a kamupártrendszer és az adatkezelési visszaélések erősödése lett.

2011–2013 – Az iskolák államosítása
Az önkormányzatoktól a központi államhoz került az iskolák fenntartása és irányítása. Következménye az intézményi, gazdasági és szakmai önállóság jelentős csökkenése lett.

2013–2020 – A tankönyvek és a tananyag központosítása
Az állam beszűkítette a választható tankönyvek körét, központosította a terjesztést és a Nemzeti alaptanterven keresztül növelte a tartalmi ellenőrzést. Nem minden állami tankönyv propaganda; a bizonyított probléma a választási szabadság szűkítése.

2013 – Kötelező etika vagy hit- és erkölcstan
Az általános iskolások számára kötelezővé vált az etika vagy a szülő által választott egyházi hit- és erkölcstan. Pontatlan kötelező hittannak nevezni; a kötelező elem a két tárgy egyikének választása.

2012 – Schmitt Pál plágiumügye
Kiderült, hogy a köztársasági elnök doktori dolgozatának jelentős része más művekből származott. Következménye Schmitt lemondása lett, de csak azután, hogy az ügy tarthatatlanná vált.

2012 – Az azeri baltás gyilkos kiadása
Magyarország átadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki Budapesten megölt egy örmény katonatisztet. Hazatérése után azonnal kegyelmet és előléptetést kapott. Következménye súlyos diplomáciai botrány és az örmény kapcsolatok megszakadása lett.

2011–2013 – IMF-szabadságharc és recesszió
A kormány egyszerre támadta propagandában az IMF-et és tárgyalt biztonsági hitelkeretről, miközben különadókkal és gyors szabályváltozásokkal növelte a bizonytalanságot. Következménye romló befektetői bizalom és 2012-ben recesszió lett.

2012 – „Meg lehet élni 47 ezer forintból”
Zsiga Marcell fideszes politikus a közfoglalkoztatási bér kapcsán tett elhíresült kijelentést. Nem Zsiga Róbert mondta. Következménye a kormány társadalmi valóságtól való elszakadásának jelképe lett.

2012–2018 – A hajléktalanság kriminalizálása
Az utcai életvitelszerű tartózkodást előbb helyi, majd országos szinten büntethetővé tették, végül alkotmányos alapot is adtak hozzá. Következménye a szegénység kezelése helyett a szegény ember büntetése lett.

2013 – Trafikmutyi
Az állam újraosztotta a dohány-kiskereskedelmi koncessziókat, sok helyen kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező szereplők javára. Következménye korábbi vállalkozók piacvesztése és politikailag védett új monopóliumok létrejötte lett.

2013–2015 – Állami földbérletek és Kishantos
Állami földeket osztottak újra, a kishantosi ökológiai mintagazdaság pedig elvesztette területeit. Következménye helyi gazdák kiszorítása és politikailag jól kapcsolt agrárszereplők megerősödése lett.

2015–2016 – Állami földprivatizáció
Nagy mennyiségű állami termőföldet árvereztek el, gyakran tőkeerős nagybirtokosoknak. Következménye a földtulajdon további koncentrációja lett.

2011–2026 – TAO-rendszer
A társasági adó egy részét látványsportokra lehetett irányítani, sokáig úgy kezelve a pénzt, mintha nem lenne közpénz. Következménye százmilliárdok sportba, főként futballba áramlása lett.

2010–2026 – Stadionépítési hullám
Számos új stadion és sportlétesítmény épült gyakran alacsony kihasználtsággal. Következménye a közpénzek politikai presztízsberuházásokba irányítása lett az egészségügy és oktatás rovására.

2014 – Pancho Aréna Felcsúton
Egy körülbelül 1800 lakosú településen, Orbán Viktor házának közelében több mint háromezres stadion épült. Következménye a hatalmi ízlés és a közpénzes futballpolitika jelképének megszületése lett.

2012–2024 – Kaszinókoncessziók
A szerencsejáték-piac legjövedelmezőbb részei kormányközeli üzletemberekhez, köztük Andy Vajnához és később más NER-körökhöz kerültek. Következménye államilag védett, politikailag kiosztott piac létrejötte lett.

2013–2017 – Letelepedési kötvényprogram
Nem uniós állampolgárok állampapír-konstrukción keresztül letelepedési joghoz jutottak, offshore hátterű közvetítőcégek pedig nagy nyereséget értek el. Következménye biztonsági, átláthatósági és közpénzügyi kockázat lett.

2014 – Paks II.
Nyílt nemzetközi verseny nélkül állapodtak meg a Roszatommal két új reaktorról, legfeljebb tízmilliárd eurós orosz hitelkerettel. Következménye évtizedes pénzügyi, technológiai és geopolitikai függőség lett.

2014–2026 – A paksi szerződések titkosítása
Az ország egyik legnagyobb beruházásának számos szerződését és adatát hosszú időre elzárták a nyilvánosságtól. Következménye a költségek és kockázatok korlátozott ellenőrizhetősége lett.

1993–2026 – A nagy aktivitású nukleáris hulladék végleges tárolásának hiánya
A kis és közepes aktivitású hulladéknak vannak tárolói, a paksi kiégett fűtőelemeket azonban átmenetileg helyezik el; végleges mélységi tároló nem épült. Nem létezik bizonyított titkos nagy aktivitású „atomtemető”; éppen a végleges megoldás hiánya a probléma.

2014 – Internetadó
A kormány az adatforgalom megadóztatását tervezte. Következménye tömegtüntetés lett, amely ritka módon teljes visszavonulásra kényszerítette a kabinetet.

2014–2015 – Orbán–Simicska-szakítás
A Fidesz gazdasági és médiarendszerének korábbi főépítője nyíltan szembefordult Orbán Viktorral. Simicska cégei ezután megrendeléseket veszítettek, helyükre új oligarchák kerültek. Következménye annak látványos bizonyítása lett, hogy a gazdasági siker a politikai hűségtől függött.

2015–2019 – PROPAGANDA, MÉDIABIRODALOM ÉS OLIGARCHARENDSZER

2010–2026 – Mészáros Lőrinc felemelkedése
Az egykori felcsúti gázszerelő cégei állami és uniós közbeszerzések sorát nyerték, vagyona történelmi léptékben nőtt. Jogerős ítélet nem mondta ki, hogy Orbán strómanja; az állami megrendelésekre épülő gazdagodás azonban dokumentált.

2010–2025 – Valton-Sec
A kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező biztonsági cég állami rendezvények, stadionok és intézmények rendszeres szolgáltatójává vált. Jogilag nem Pintér vagy Rogán cége, és nem minden szerződése törvénytelen; állami megrendeléseinek koncentrációja azonban tény.

2015 – Menekültellenes plakátkampány
Magyar nyelvű plakátokon üzentek a menekülteknek, miközben a valódi célpont a magyar választó volt. Következménye a migrációból felépített tartós félelem- és ellenségpolitika lett.

2015 – Határkerítés és tranzitzónák
Fizikai és jogi akadályokkal korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést. Következménye több uniós bírósági elmarasztalás és embertelen fogvatartási gyakorlat lett.

2015–2026 – Soros-kampány
Soros Györgyből a kormány szinte minden konfliktust összekötő főellenséget készített. Következménye összeesküvéses, történelmileg antiszemita toposzokat is felidéző állami propaganda lett.

2016 – Érvénytelen kvótanépszavazás
A többmilliárdos kampány ellenére nem volt elegendő résztvevő az érvényességhez. A kormány az érvénytelen eredményt ennek ellenére politikai felhatalmazásként használta.

2015–2026 – Nemzeti konzultációk és félelemkampányok
Irányított kérdések és állami reklámkampányok követték egymást migrációról, Sorosról, Brüsszelről, háborúról és szankciókról. Következménye a közpénzes pártpolitikai adatgyűjtés és tömegbefolyásolás lett.

2015 – Quaestor-botrány
A brókercég összeomlása előtt a külügy egyik háttérintézménye jelentős összeget vont ki. Befektetők ezrei károsodtak, az állami szereplők előzetes informáltságával kapcsolatos kételyeket pedig nem sikerült teljesen eloszlatni.

2015 – Buda-Cash és a felügyeleti kudarc
A pénzügyi visszaélések éveken át rejtve maradtak a felügyelet előtt. Következménye nagy ügyfélveszteség és annak bizonyítása lett, hogy az MNB-be központosított felügyelet sem működött megfelelően.

2015–2023 – Az M3-as metró orosz „felújítása”
A BKV körülbelül 219 millió eurós szerződést kötött a Metrovagonmassal 37 szerelvényre. Ajtóhibák, korrózió és rendelkezésre állási problémák követték az átadást. Az új kocsik felújítottként való eladásának gyanúját jogerős ítélet nem bizonyította.

2015–2016 – Vasárnapi boltzár
A kormány megtiltotta a nagyobb üzletek vasárnapi nyitvatartását. Következménye társadalmi ellenállás és a népszavazástól tartó kormány visszavonulása lett.

2016 – A kopaszok a Nemzeti Választási Irodánál
Fizikailag akadályozták Nyakó Istvánt a vasárnapi boltzárról szóló kérdés beadásában. A résztvevők egy része Fradi- és biztonsági körökhöz kapcsolódott. A politikai megrendelőt jogerősen nem azonosították.

2016 – Rogán Antal helikopterezése
Rogán luxushelikopterrel utazott egy vidéki esküvőre, amit kezdetben megpróbált elhallgatni. Következménye a vagyonnyilatkozatok és a politikusi életmód közötti szakadék újabb bizonyítéka lett.

2015–2016 – Ghaith Pharaon magyarországi ügye
A nemzetközileg körözött szaúdi üzletember Orbán közvetlen környezetében és ingatlanügyletekben jelent meg. Következménye súlyos, megnyugtatóan meg nem válaszolt nemzetbiztonsági kérdések sora lett.

2016 – A Népszabadság bezárása
Az ország legnagyobb ellenzéki napilapját egyik napról a másikra megszüntették, eszközei pedig később a kormányközeli médiarendszerbe kerültek. Következménye az országos kormánykritikus sajtó további szűkülése lett.

2014–2018 – Az Origo kormánybarát átalakítása
Tulajdonosváltások és szerkesztőségi konfliktusok után a korábbi független hírportál kormánypárti propagandafelületté vált. Közvetlen kormányutasítást jogerősen nem bizonyítottak.

2015–2019 – A TV2 megszerzése állami banki háttérrel
Andy Vajna nagyjából 18–22 milliárd forintos ügyletben szerezte meg a TV2-t. Az állami Eximbank 6,72 milliárd forintos vételi és később 1,2 milliárdos működési hitelt adott; az MKB is megjelent a finanszírozásban. Következménye az egyik legnagyobb kereskedelmi tévé kormánybarát irányba állítása lett.

2016–2019 – A TV2 állami reklámpénzekkel történő felhizlalása
A tulajdonosváltás után a TV2 kiemelkedően sok állami hirdetést kapott, miközben hírműsorai kormányzati kampányokat közvetítettek. Következménye az állami hitellel megszerzett médium közpénzből történő működtetése lett.

2016–2017 – Magyar–iráni kisreaktor-megállapodás
Magyarország és Irán kis teljesítményű kutatási és oktatási reaktor közös fejlesztését jelentette be. Megépült közös reaktorról nincs adat; a vádpont a biztonságpolitikai kockázatú együttműködési terv, nem egy elkészült atomerőmű.

2017 – Lex CEU
Olyan felsőoktatási feltételeket írtak elő, amelyek ellehetetlenítették a CEU amerikai képzésének budapesti működését. Az egyetem nagy része Bécsbe költözött, az uniós bíróság pedig jogsértést állapított meg.

2017 – Civil törvény, Lex NGO
A külföldről támogatott civileket külön nyilvántartásra és megbélyegző feltüntetésre kötelezték. Az Európai Unió Bírósága a szabályozást jogsértőnek találta.

2017–2018 – Elios-ügy
Az OLAF súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségi mintát talált a Tiborcz Istvánhoz korábban kötődő közvilágítási projektekben. A kormány nem hívta le az érintett uniós pénzt, a magyar nyomozást megszüntették. Tiborczot nem ítélték el.

2018 – Kósa Lajos és a csengeri örökösnő
Kósa közjegyzői iratokban vállalt szerepet egy állítólagos ezermilliárdos örökség kezelésében, és családtagjainak ígért ajándékokról is készültek dokumentumok. Az örökség nem létezett; az ügy Kósa ítélőképességéről és kapcsolatairól szólt.

2017–2022 – Simonka György ügye
Az ügyészség szerint Simonka és társai támogatások megszerzésére és túlárazásra építettek szervezetet. Vádat emeltek, de a vádirat nem azonos a jogerős ítélettel.

2016–2019 – Mengyi „Voldemort” Roland
A volt fideszes képviselőt uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupció miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Ez ritka példája lett a tényleges kormánypárti korrupciós felelősségre vonásnak.

2017 – Magyar pénz Janez Janša szlovén pártmédiájában
Magyar kormányközeli cégek legalább 1,43 millió eurót fektettek az SDS-hez kötődő médiumokba. Ez médiabefektetés volt, nem közvetlen pártadomány, politikai hatása azonban egyértelmű.

2017–2019 – Észak-macedón médiapénzek
Több mint 3,2 millió euró érkezett magyar hátterű cégektől Nikola Gruevszki politikai oldalát támogató médiumokhoz. A közvetlen magyar állami eredetet jogerős ítélet nem bizonyította.

2017–2022 – Külföldi kormánybarát médiák felvásárlása
Magyar üzleti körök Szlovéniában, Észak-Macedóniában és más balkáni országokban Orbán szövetségeseit segítő médiatulajdont építettek. Következménye a NER kommunikációs befolyásának határon túli terjeszkedése lett.

2018 – Sargentini-jelentés és a 7. cikk szerinti eljárás
Az Európai Parlament rendszerszintű jogállamisági problémák miatt eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben. Következménye az ország uniós elszigetelődésének elmélyülése lett.

2018 – KESMA
Közel ötszáz kormánybarát médiumot egy alapítványba adtak, majd az egyesülést nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették, kizárva a versenyhatósági vizsgálatot. Következménye példátlan médiakoncentráció lett.

2018 – Rabszolgatörvény
Évi négyszáz órára emelték a rendkívüli munkaidő lehetőségét, az elszámolást pedig akár három évre nyújtották. Következménye országos tiltakozáshullám lett.

2018 – Ellenzéki képviselők eltávolítása az MTVA-ból
Országgyűlési képviselőket biztonsági őrök távolítottak el a közmédia épületéből, miközben követeléseiket nem olvashatták be. Következménye a közszolgálati jelleg látványos megtagadása lett.

2018 – Semjén Zsolt svédországi luxusvadászatai
Semjén drága vadászatokon vett részt, amelyek költségeit egy állami megrendeléseket is kapó vállalkozó állta. Semjén tagadta az ellenszolgáltatást; a kapcsolat súlyos összeférhetetlenségi kérdést vetett fel.

2018–2019 – Karmelita kolostor hatalmi központtá alakítása
Orbán hivatala a Parlamentből a Budai Várba költözött. A freskókat restaurálás és védelem után fehér réteggel fedték el; nem semmisítették meg őket, de a műemléki értékeket a hatalmi reprezentációnak rendelték alá.

2018–2026 – Honvédségi és magánrepülők átláthatatlan használata
Katonai gépek kormányzati utakra, magángépek pedig Orbán futballútjaira szolgáltak, miközben az utak költségei és jogcímei nehezen voltak megismerhetők. Következménye az állami és magáncélok határának elmosódása lett.

2019 – Az MTA kutatóhálózatának elvétele
A kutatóintézeteket leválasztották a Magyar Tudományos Akadémiáról és új állami irányítás alá helyezték. Következménye az akadémiai autonómia csökkenése lett.

2019 – A Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költöztetése
Az orosz hátterű bank és munkatársai különleges mentességeket kaptak. Következménye súlyos szövetségesi és nemzetbiztonsági aggodalom lett, ezért vált ismertté „orosz kémbankként”.

2019 – Borkai Zsolt ügye
Nyilvánosságra kerültek az adriai szexpartiról készült felvételek, valamint a hozzá kapcsolt győri üzleti és földügyek. A szexparti bizonyított; nem minden korrupciós állítás jutott jogerős ítéletig.

2019–2020 – Kaleta Gábor ügye
A volt nagykövet számítógépén mintegy 19 ezer gyermekpornográf képet találtak. Titokban hazahozták, majd felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. Következménye a kormány titkolózásának és a büntetés enyheségének botránya lett.

2019–2026 – Budapest–Belgrád vasút
A több milliárd dolláros beruházás túlnyomó részét kínai hitelből finanszírozták, szerződéseit pedig tíz évre titkosították. Következménye kérdéses megtérülés és további kínai pénzügyi függés lett.

2019–2026 – A trieszti magyar kikötő
A magyar állam nettó 25, bruttó 29,1 millió euróért vett egy szennyezett ipari területet és 2074-ig szóló koncessziót, majd mintegy 80 milliárdos fejlesztést tervezett. Az Adria Port 2019–2024 között közel kétmilliárd forint veszteséget termelt, az átadást pedig 2026-ról 2028-ra halasztották.

2014–2021 – A Norvég Alap 77 milliárd forintjának elvesztése
A kormány nem fogadta el a civileknek járó kis keret független alapkezelőjét, ezért Magyarország elveszítette a 2014–2021-es teljes támogatási időszak mintegy 77 milliárd forintját. Következménye az ország és a civilek forrásvesztése lett.

2017–2020 – A Mátrai Erőmű megvétele Mészárostól
Mészáros érdekeltsége megvette az erőművet, majd a veszteségessé váló vállalatot az állami MVM 17,44 milliárdért átvette, és további tízmilliárdokat fordított rá. Következménye a magánveszteség közpénzes átvállalásának látszata lett.

2018–2023 – Diákhitel Központ és a Balásy-cégek
A Diákhitel Központ nyolc szerződést kötött a New Land Mediával és a Lounge Designnal több mint nettó 1,1 milliárd forint értékben. Több szerződést Magyar Péter vezérigazgatóként aláírt, később pedig azt állította, hogy a központi rendszer kényszerítette rájuk a túlárazott szolgáltatókat. A túlárazás állítás, nem jogerős tény; a szerződések és összegek bizonyítottak.

2020–2022 – VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYZÁS, JÁRVÁNYÜZLET ÉS KÖZVAGYON-KIMENTÉS

2020 – Felhatalmazási törvény
A járvány idején a kormány kezdetben időbeli végkorlát nélküli rendeletalkotási felhatalmazást kapott. Következménye a parlamenti ellenőrzés gyengülése lett.

2020–2026 – Állandósult veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás
A járványügyi veszélyhelyzetet háborús veszélyhelyzet váltotta fel, a kormány pedig éveken át rendeletekkel térhetett el törvényektől. Következménye a kivételes jogrend hétköznapi kormányzási módszerré válása lett.

2020 – Különleges gazdasági övezetek
Elsőként Gödön vonták el a Samsung-gyárhoz kapcsolódó adóbevételeket az ellenzéki várostól és adták át a kormánypárti vezetésű megyének. Következménye a helyi választási eredmény pénzügyi felülírása lett.

2020 – Varga Zs. András kinevezése a Kúria élére
Olyan jelölt lett a Kúria elnöke, akit az Országos Bírói Tanács nagy többséggel elutasított, és akinek nem volt rendes bírói gyakorlata. A kinevezéshez a törvényi feltételeket is módosították.

2020 – Kórházparancsnokok
Katonai és rendészeti hátterű parancsnokokat rendeltek a kórházakhoz a készletek és működés ellenőrzésére. Orvosszakmai döntést nem hozhattak, de parancsnoki logika jelent meg az egészségügyben.

2020 – Kórházi ágyak tömeges kiürítése
Rövid idő alatt több tízezer ágy felszabadítását rendelték el. Súlyos és krónikus betegek kerültek haza, az egyéni egészségügyi következményeket pedig az állam nem tárta fel teljesen.

2020 – Lélegeztetőgép-beszerzés
Több mint tizenhétezer gépet vásároltak több mint háromszázmilliárd forintért, jóval többet, mint amennyit a személyzet kezelni tudott. Következménye raktárban álló eszközök és közvetítőcégek rendkívüli nyeresége lett.

2021 – Sinopharm-beszerzés
Ötmillió adag kínai vakcinát vettek közvetítőcégen keresztül, az uniós beszerzéseknél magasabb áron. A vádpont az árazás és az átláthatatlanság, nem az az állítás, hogy minden beadott oltás hatástalan volt.

2020–2022 – Magyarország kiugró Covid-halálozása
A lakosságarányos halálozás nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas volt. Nem minden haláleset írható közvetlenül a kormány számlájára, de az egészségügy állapota, a titkolózás és több hibás döntés politikai felelősséget jelent.

2020 – Ingyenes parkolás
A járványra hivatkozva ingyenessé tették a parkolást, elvéve az önkormányzatok egyik bevételi forrását. Érdemi járványügyi hasznát nem igazolták.

2020–2026 – Önkormányzati forráselvonások
Elvonták a gépjárműadót, korlátozták a helyi adókat, emelték a szolidaritási hozzájárulást, Budapest számláiról pedig inkasszóztak. A bevételek elvonása tény; az egyes döntések mögötti büntetőszándék politikai következtetés.

2020 – Az SZFE autonómiájának felszámolása
Az egyetemet alapítványi modellbe kényszerítették, élére a szakmai közösség által elutasított kuratórium került. Következménye hónapokig tartó egyetemfoglalás és tömeges távozás lett.

2020 – Az Index szerkesztőségének szétesése
Tulajdonosi és szervezeti beavatkozások után menesztették a főszerkesztőt, majd szinte az egész szerkesztőség felmondott. Közvetlen kormányutasítást nem bizonyítottak, de a kormányközeli médiagazdaság hatása egyértelmű volt.

2021 – A Klubrádió frekvenciájának elvesztése
A Médiatanács formai okokra hivatkozva nem hosszabbította meg a frekvenciaengedélyt. Következménye a kormánykritikus rádió internetre szorítása lett.

2021 – Egészségügyi szolgálati jogviszony
Új szerződést kaptak az orvosok és szakdolgozók, korlátozták a másodállást és bevezették a kirendelhetőséget. Több ezer dolgozó nem írta alá az új szerződést.

2021 – Alapítványi egyetemek és közvagyon-átruházás
Állami egyetemeket, ingatlanokat, részvénycsomagokat és vagyont adtak politikailag feltöltött, gyakorlatilag leválthatatlan kuratóriumok által vezetett alapítványoknak. Következménye a közvagyon és az egyetemi autonómia tartós kiszervezése lett.

2022–2026 – Erasmus- és Horizont-források elvesztése
Az Európai Unió összeférhetetlenségi problémák miatt korlátozta az alapítványi egyetemek részvételét. Következménye, hogy hallgatók és kutatók fizették meg a politikai konstrukció árát.

2021 – Fudan Egyetem a Diákváros helyén
Kínai hitelből és magyar közpénzből kínai kampuszt terveztek a megfizethető diáknegyed területére. Tiltakozások után az eredeti terv nem valósult meg.

2021 – Pegasus kémszoftver
Újságírók, ügyvédek, üzletemberek és kormánykritikus személyek telefonjain találták meg a kémszoftver nyomait. A kormány elismerte a rendszer magyar állami használatát, de az egyedi célpontokról nem számolt el.

2021 – LMBTQ-ellenes „gyermekvédelmi” törvény
A pedofil bűncselekményeket szigorító csomagba tették a homoszexualitás és transzneműség kiskorúak számára hozzáférhető megjelenítését korlátozó szabályokat. Következménye megbélyegzés, öncenzúra és uniós per lett.

2021–2023 – Könyvek fóliázása
Bizonyos, gyermekeknek is hozzáférhető LMBTQ-tartalmú könyveket elkülönítve és zárt csomagolásban kellett árusítani. Nem általános könyvbetiltás történt, de a homályos szabályok széles körű kulturális korlátozást és milliós bírságokat okoztak.

2022 – „Gyermekvédelmi” népszavazás
Manipulatív kérdésekkel kapcsolták össze a szexuális felvilágosítást, a nemi identitást és a gyermekvédelmet. A referendum érvénytelen lett, de a megbélyegző kampány folytatódott.

2020 – Szájer József brüsszeli ügye
A Fidesz alapítója és az Alaptörvény egyik szerzője egy járványügyi szabályokat megszegő, férfiak részvételével tartott szexpartiról menekült az ereszcsatornán. A közéleti probléma nem a szexualitása, hanem a saját politikájával ellentétes képmutatás volt.

2021–2026 – Schadl–Völner-ügy
A vád szerint Schadl György rendszeresen pénzt adott Völner Pál államtitkárnak befolyásért és végrehajtói kinevezésekért. Következménye a végrehajtói rendszer és az igazságügyi hatalom korrupciógyanús kapcsolatainak feltárulása lett; a végső felelősségről bíróság dönt.

2024 – Ügyészségi iratok manipulálásának állítása
Magyar Péter egy hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy Rogán emberei ügyészségi iratokból húzattak ki vagy írattak át részeket a Schadl–Völner-ügyben. A vád súlyos, de jogerősen nem bizonyított; ezért csak állításként, nem tényként közölhető.

2021–2022 – Orosz hackertámadás a Külügyminisztérium ellen
Orosz állami hátterű támadók mélyen behatoltak a külügyi informatikai rendszerbe. A kormány először tagadta vagy jelentéktelenítette az ügyet. Következménye érzékeny diplomáciai adatok veszélyeztetése lett.

2021 – Tizenöt éves titkos Gazprom-szerződés
Magyarország tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerződést kötött a Gazprommal. Az árképletet és több lényeges feltételt titkolták; nem hatvan, hanem tizenöt éves szerződésről van szó.

2022–2026 – Oroszbarát politika Ukrajna megtámadása után
A kormány a szankciók nagy részét megszavazta, itthon mégis „brüsszeli szankciókként” támadta őket, és rendszeresen blokkolt vagy késleltetett közös uniós döntéseket. Következménye Magyarország szövetségi bizalmának romlása lett.

2022–2023 – Az orosz kémbank védelme, majd kényszerű feladása
Magyarország csak azután lépett ki a Nemzetközi Beruházási Bankból, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette annak vezetőit. Következménye a korábbi nemzetbiztonsági kockázat utólagos beismerése lett.

2022. augusztus – A tűzijáték elhalasztása és az OMSZ vezetőinek kirúgása
Az előrejelzett vihar miatt elhalasztották a tűzijátékot, a vihar végül elkerülte Budapestet, két nappal később pedig menesztették az OMSZ két vezetőjét. A minisztérium tagadta az egyetlen okot, az időbeli politikai összefüggés azonban nyilvánvaló volt.

2022 – A KATA évközi felszámolása
Néhány hét alatt, érdemi egyeztetés nélkül szűkítették minimálisra a kisadózók rendszerét. Következménye vállalkozók százezreinek azonnali kényszerű átszervezése lett.

2022 – Szívhangrendelet
Abortusz előtt kötelezővé tették a magzati életfunkciókra utaló tényező bemutatását igazoló iratot. Következménye további állami és érzelmi nyomás az érintett nőkre.

2022 – Erdővédelmi szabályok lazítása
Az energiaválságra hivatkozva védett erdőkben is megkönnyítették a fakitermelést. Tiltakozások után részben visszakoztak, de a veszélyhelyzeti környezetvédelmi lazítás precedense megmaradt.

2022 – A rezsicsökkentés részleges visszavonása
Az átlagfogyasztás felett jelentősen magasabb tarifát vezettek be, miközben a rendszert korábban sérthetetlen vívmányként hirdették. Következménye családok és kisvállalkozások hirtelen költségnövekedése lett.

2022–2023 – Uniós rekordközeli infláció
Magyarországon az EU legmagasabb inflációs rátái közé emelkedett az áremelkedés, különösen az élelmiszereknél. A háború és energiaválság mellett szerepet játszott a gyenge forint, a választás előtti költekezés, a különadók és az ársapkák.

2022–2026 – IPARI FÜGGŐSÉG, KÖZSZOLGÁLTATÁSI VÁLSÁG ÉS A RENDSZER VÉGJÁTÉKA

2022–2025 – Akkumulátorgyárak állami támogatása
Kínai és dél-koreai beruházásokat nyilvánítottak kiemelt projektté, nagy támogatással és gyorsított engedélyezéssel. Következménye víz-, energia-, környezetvédelmi és munkavédelmi konfliktusok sora lett.

2022–2025 – Helyi vízbázisok és lakossági beleszólás háttérbe szorítása
Debrecenben, Gödön, Komáromban és más térségekben a helyiek érdemi döntési jog nélkül viselték az akkumulátoripari stratégia kockázatait. Nem mindenhol bizonyított vízbázis-pusztítás, de az ellenőrzés és hatásvizsgálat gyengesége dokumentált.

2010–2026 – Kiemelt beruházások kivételezése
A kormány számos projektet kivett a rendes építési, önkormányzati és környezetvédelmi szabályok egy része alól. Következménye a helyi közösségek és hatóságok jogainak csökkenése lett.

2024 – Az uniós természet-helyreállítási törvény ellenzése
Magyarország az európai élőhelyek helyreállítását célzó szabályozás ellen szavazott. A törvényt végül más tagállamok támogatásával elfogadták.

2022–2025 – A dunaújvárosi kohászat összeomlása
A Dunaferr tulajdonosi és pénzügyi válság után felszámolásba került, a Liberty Steel pedig nem tudta tartósan újraindítani. Nem kizárólag a Fidesz tette tönkre, de a késői és sikertelen mentési folyamatért kormányzati felelősség áll fenn.

2023 – A Magyar Orvosi Kamara jogköreinek megvonása
Miután a kamara tiltakozott az egészségügyi átalakítás ellen, a parlament napok alatt megszüntette a kötelező tagságot és elvette etikai jogköreinek jelentős részét. Következménye az orvosi önigazgatás gyengítése lett.

2023 – Státusztörvény, a „bosszútörvény”
Megváltoztatták a pedagógusok jogállását, növelték kirendelhetőségüket és gyengítették a tiltakozás lehetőségét. Következménye újabb tanári távozás és bizalomvesztés lett.

2022–2023 – Könnygáz a diáktüntetéseken
A Karmelitánál rendezett oktatási demonstrációkon rendőrök könnygázt alkalmaztak diákokkal és tanárokkal szemben. Következménye a szakmai párbeszéd helyett rendészeti válasz lett.

2023–2025 – Elítélt embercsempészek szabadon engedése
A kormány külföldre távozásra kötelezve több mint kétezer elítélt embercsempészt engedett ki. Következménye osztrák és uniós tiltakozás lett, miközben a kormány határvédelemmel kampányolt.

2023–2025 – Kórházi üzemeltetés, őrzés és beszerzés központosítása
Takarítási, őrzés-védelmi, műszaki, logisztikai és beszerzési feladatokat vontak központi állami szervekhez. Következménye a kórházigazgatók önállóságának további csökkenése lett. Nincs bizonyíték arra, hogy Pintér feleségének cége vette volna át a beszerzéseket.

2023–2026 – Kórházi adósságok és várólisták
Az intézmények tartozásai újra és újra felhalmozódtak, beszállítók vártak a pénzükre, műtétek és vizsgálatok csúsztak. Következménye, hogy a centralizáció nem oldotta meg az alulfinanszírozást.

2010–2026 – Az egészségügy tartós leépülése
Orvos- és szakdolgozóhiány, rossz épületállomány, hosszú várólisták és eszközproblémák jellemezték a rendszert. Ez nem egyetlen botrány, hanem tizenhat év kormányzati prioritásainak következménye.

2010–2026 – Az oktatás tartós leépülése
Pedagógushiány, elöregedő tanári kar, központosítás és folyamatos tiltakozások jellemezték az ágazatot. Következménye a társadalmi mobilitás és az oktatás minőségének romlása lett.

2023–2025 – A MÁV állapotának látványos romlása
Késések, pályahibák, járműhiány, járatritkítások és több járműtűz vált rendszeressé. Egy-egy tűzeset nem önmagában politikai botrány; a tartós karbantartási és finanszírozási elmaradás azonban az.

2022–2025 – Postahivatalok bezárása
Energiatakarékosságra és gazdasági okokra hivatkozva számos postát bezártak vagy átalakítottak. Következménye főként a kistelepüléseken és az idősek számára romló szolgáltatás lett.

2008–2026 – A családi pótlék befagyasztása
A családi pótlék alapösszege 2008 óta nem emelkedett; egy gyermeknél 12 200 forint maradt. Nem 2010 óta, hanem már két évvel korábban változatlan. Következménye reálértékének drasztikus csökkenése lett.

2010–2026 – Szegénység és leszakadó térségek
A foglalkoztatás több mutatóban javult, de a lakhatási és energiaszegénység, a területi különbségek és a közszolgáltatások hiánya tartósan megmaradt. Következménye kettészakadó ország lett.

2010–2026 – Az agrártámogatások és földvagyon koncentrációja
A támogatások és földek jelentős része nagyobb, politikailag jól kapcsolt gazdasági szereplőkhöz került. Következménye kisgazdaságok és helyi feldolgozók kiszorulása lett.

2023 – Lombkoronasétány lombkorona nélkül
Nyírmártonfalván uniós támogatásból épült sétány úgy, hogy az erdőt körülötte kivágták. Következménye az értelmetlen és kapcsolati alapú támogatásfelhasználás jelképének megszületése lett.

2010–2026 – EU-s kilátók és látványprojektek
Számos projekt formailag megfelelt a pályázati feltételeknek, társadalmi haszna azonban minimális volt. Nem mindegyik volt jogellenes; a rossz ösztönzőrendszer és politikai pénzosztás mégis nyilvánvalóvá vált.

2023–2025 – Vendégmunkások tömeges behozatala
Miközben a kormány bevándorlásellenes kampányt folytatott, egyszerűsített rendszerrel főként ázsiai munkavállalók ezreit hozta az országba az ipari beruházásokhoz. A Fülöp-szigeteki dolgozók száma 2022-ről 2023-ra csaknem hatszorosára nőtt.

2023–2024 – Szuverenitásvédelmi törvény és hivatal
Széles, homályosan meghatározott jogkörű állami szervet hoztak létre a külföldi támogatással vagy „külföldi érdekkel” gyanúsított civilek, sajtó és politikai szereplők vizsgálatára. Következménye az állami megbélyegzés és megfélemlítés lehetősége lett.

2022–2025 – Vodafone/One – 660 milliárdos felvásárlás
A 4iG és az állam 660 milliárd forintért megvette a Vodafone Magyarországot; az állam 49 százalékos csomagja 323,4 milliárdot ért. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az ügyletet, kizárva a rendes versenyhatósági vizsgálatot.

2023–2025 – Vodafone-részvénycserék és állami veszteség
Az állam a Vodafone-részvények egy részét Yettel- és Cetin-részesedésre cserélte, majd ezeket eladta. A Corvinus a kapcsolódó ügyleteken közel 13 milliárd forint veszteséget könyvelt el. 2025-ben a közvetlen One-részesedést 4iG Holding-részesedésre cserélte, tehát nem egyszerűen kiszállt, hanem közvetett tulajdonossá vált.

2024 – Kegyelmi botrány
Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon szexuális bántalmazási ügyének áldozatait próbálta nyomás alá helyezni. Varga Judit ellenjegyezte a döntést. Következménye mindkettőjük lemondása lett.

2024 – Balog Zoltán szerepe a kegyelmi ügyben
A korábbi miniszter és református püspök támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Következménye lemondása a zsinat lelkészi elnöki posztjáról, miközben püspök maradt.

2010–2026 – A gyermekvédelmi rendszer elhanyagolása
Gyermekotthonokban és javítóintézetekben létszámhiány, rossz körülmények és bántalmazások maradtak sokáig feltáratlanul. Következménye a kormányzati „gyermekvédelem” és a valós állami gondoskodás közötti szakadék lett.

2024 – Bese Gergő ügye
A kormányzati rendezvényeket felszentelő pap kettős életéről jelentek meg információk. Magánélete önmagában nem közügy; a mások ellen hirdetett erkölcsi politika és saját viselkedése közötti képmutatás az.

2024 – Pajor András elleni bántalmazási vádak
A nyíltan kormánypárti plébánost az egyház eltiltotta a papi tevékenységtől, miután volt ministránsok megalázó és bántalmazó viselkedésről számoltak be. Ezek vádak és egyházi intézkedés alapjai, nem jogerős büntetőítélet.

2024 – Győrffy Balázs lemondása
A fideszes EP-képviselő egy nővel szembeni erőszakos viselkedés után lemondott mandátumáról és párttagságáról. Következménye ritka, gyors politikai távozás lett.

2024 – A MET iskoláinak működési válsága
Iványi Gábor egyházának több, hátrányos helyzetű gyermekeket ellátó intézménye elvesztette engedélyét vagy finanszírozhatatlanná vált. Következménye gyermekek és dolgozók bizonytalan helyzete lett.

2025–2026 – Szőlő utcai botrány
A javítóintézet korábbi vezetőjét emberkereskedelemmel, kényszermunkával és más súlyos bűncselekményekkel gyanúsították, később bántalmazást mutató felvételek is előkerültek. Nem bizonyított kormánytagok részvétele; bizonyított a gyermekvédelmi ellenőrzés súlyos kudarca.

2024–2025 – Kastélyok magánkézbe adása
Állami kastélyok tulajdonjogának cégekhez, egyházakhoz és alapítványokhoz történő ingyenes vagy kedvezményes átadására hoztak létre rendszert. Következménye közpénzből felújított történelmi vagyon végleges elvesztésének veszélye lett.

2023–2025 – NER-körökhöz kötődő irodaházak állami megvásárlása
Az állam több százmilliárdos ingatlanportfóliókat vásárolt kormányközeli üzleti köröktől, köztük Tiborczhoz kapcsolódó érdekeltségektől. Nem helyes minden ügyletet egyetlen „600 milliárdos Tiborcz-vásárlásnak” nevezni; a közpénzes felértékelés és összeférhetetlenség azonban valós kérdés.

2021–2024 – A volt belga pénzügyminisztérium brüsszeli épülete
A magyar állam mintegy tízmillió euróért vett meg egy nagy brüsszeli épületet és politikai-kulturális központtá alakította. Nem bizonyított túlárazás; a vádpont a külföldi presztízsberuházás és annak költsége.

2024–2025 – Rákosrendező, a „Mini-Dubaj”
A kormány emirátusi befektetővel tervezett óriásberuházást kiemelt jogi helyzettel és jelentős állami infrastruktúra-vállalással. Következménye Budapest egyik legértékesebb területének a főváros érdemi beleszólása nélküli átadási kísérlete lett.

2010–2026 – A Balaton-part és a szállodaipar vagyonkoncentrációja
Kormányközeli üzleti körök szállodákat, kempingeket, kikötőket és turisztikai eszközöket szereztek, gyakran állami támogatásokkal és kedvezményes finanszírozással. A vásárlások nem automatikusan törvénytelenek; a piac politikai koncentrációja azonban tény.

2022–2025 – A Gellért Szálló Tiborcz érdekeltségébe kerülése
A történelmi szállodát Tiborcz István csoportja szerezte meg és luxusfejlesztést jelentett be. A vásárlás önmagában nem bizonyított „lenyúlás”; a miniszterelnök vejének állami kapcsolatok mellett felépült turisztikai terjeszkedése a vádpont.

2010–2026 – Tiborcz István vagyongyarapodása
Orbán Viktor veje az Elios után ingatlan-, banki, logisztikai és turisztikai birodalmat épített. Következménye a miniszterelnöki családi kör történelmi gazdagodása lett, részben állami és uniós pénzekkel érintkező piacokon.

2010–2026 – Orbán Győző bányavállalkozásai
A miniszterelnök apjának cégei állami és uniós pénzből finanszírozott építkezések beszállítói között is megjelentek, miközben jelentős nyereséget értek el. Közvetlen jogellenes miniszterelnöki utasítást nem bizonyítottak; az összeférhetetlenségi kérdés valós.

2010–2026 – Orbán Áron fegyveripari kapcsolatai
Orbán Viktor öccse fegyverkereskedelmi és védelmi ipari vállalkozások környezetében jelent meg. Ez önmagában nem bűncselekmény; a család megjelenése egy gyorsan államosított és politikailag irányított iparágban összeférhetetlenségi kérdést vetett fel. A vietnámi bevándorlóbiznisz általános vádja nem bizonyított.

2023–2026 – Hatvanpuszta
Orbán Viktor édesapjának birtokán luxusjellegű épületegyüttes alakult ki, miközben mezőgazdasági üzemként jellemezték. Jogilag nem Orbán Viktor tulajdona, közpénzes finanszírozását nem bizonyították; használata és a családi vagyon eredete azonban közérdekű kérdés.

2010–2026 – Orbán Viktor vagyonnyilatkozatai
A miniszterelnök hosszú kormányzás után is csak néhány millió forint megtakarítást vallott be, miközben közvetlen családi és baráti köre rendkívül meggazdagodott. Ez önmagában nem bizonyít eltitkolt vagyont, de a vagyonnyilatkozati rendszer hitelességét megkérdőjelezi.

2025 – Az MNB-alapítványok vagyona
Az Állami Számvevőszék súlyos, átláthatatlan és szakszerűtlen vagyonkezelést tárt fel a Matolcsy György idején létrehozott alapítványoknál. Több százmilliárd forintnyi közvagyon sorsa vált kérdésessé. Jogerős ítélet nélkül nem írható, hogy 500 vagy 650 milliárdot elloptak.

2026 – Lefoglalások az MNB-alapítványok ügyében
Az ügyészség pénzmosási nyomozásban mintegy 92 milliárd forintnyi vagyont foglalt le, és sok személyt, céget, illetve magántőkealapot vizsgált. Vádemelés és jogerős ítélet ekkor még nem volt.

2025 – Rogán Antal amerikai szankciós listán
Az Egyesült Államok korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette Rogánt, majd az új amerikai adminisztráció külpolitikai érdekre hivatkozva levette. A levétel nem bírósági felmentés, de az eredeti amerikai állítás sem magyar jogerős ítélet.

2022 – Marine Le Pen 10,7 millió eurós magyar kampányhitele
Az MKB Bank finanszírozta Le Pen francia elnökválasztási kampányát, miután francia bankok nem vállalták. A hitel bizonyított; Orbán személyes utasítása nem.

2023–2024 – A Vox magyar kampányhitelei
Az MBH Bank körülbelül 13,5–13,7 millió eurónyi hitelt adott a spanyol szélsőjobboldali párt választási kampányaira. A hiteleket kamatokkal visszafizették, ezért nem bizonyított tiltott adományról, hanem politikailag jelentős banki finanszírozásról van szó.

2023–2025 – Geert Wilders és a holland PVV politikai támogatása
Orbán nyílt szövetségesként támogatta Wilderst és közös európai pártcsaládot épített vele. Nyilvánosan igazolt magyar kampányhitel vagy pártadomány nincs.

2025 – Alice Weidel és a német AfD választás előtti támogatása
Orbán tizenegy nappal a német választás előtt fogadta Weidelt és az AfD-t Németország jövőjének nevezte. Ez nyílt politikai beavatkozás volt; magyar kampánypénz az AfD részére nem bizonyított.

2025 – George Simion romániai kampányának megtámogatása
Orbán a román választás két fordulója között méltatta a korábban magyarellenes fellépéseiről ismert Simion szuverenista politikáját. Simion ezután Orbán szavait magyarok lakta területeken kampányhirdetésként használta.

2017–2025 – A külföldi támogatások összesítése
Le Pen és a Vox legalább 24,2 millió euró magyar banki kampányhitelt kapott; ehhez jött legalább 1,43 millió euró szlovén és több mint 3,2 millió euró észak-macedón médiabefektetés. A hiteleket, befektetéseket és politikai támogatást jogilag nem szabad egyetlen kategóriaként kezelni, politikai irányuk azonban azonos volt.

2018–2026 – Megafon és a közpénzközeli influenszerhálózat
Kormányzati kommunikációból meggazdagodott üzleti körök fizetett hirdetésekben terjesztették a kormány üzeneteit és támadták ellenfeleit. A teljes közvetlen közpénzút nem minden esetben átlátható, a finanszírozói és kommunikációs kapcsolatok dokumentáltak.

2010–2026 – Karaktergyilkosság mint politikai módszer
Újságírók, civilek, pedagógusok, ellenzéki politikusok és magánemberek ellen indult összehangolt lejáratás, gyakran magánéleti adatokkal, manipulált felvételekkel és forrás nélküli vádakkal. Következménye a közbeszéd eldurvulása és személyes egzisztenciák rombolása lett.

2025 – A hódmezővásárhelyi rendőrkapitány tragédiája
Szabó Zsolt rendőrkapitány öngyilkossága előtt egy Lázár Jánoshoz kötött helyi portál névtelen lejárató cikket közölt róla. Márki-Zay Péter oksági kapcsolatot állított, de ezt hivatalos vizsgálat nem bizonyította. A bizonyított vádpont a névtelen politikai sajtótámadás és az ügy embertelensége.

2025 – „Poloskázás”
Orbán bírókról, újságírókról, civilekről és politikai ellenfelekről olyan nyelven beszélt, amelyben nem vitapartnerek, hanem eltakarítandó idegen ügynökök lettek. Következménye a dehumanizáló állami kommunikáció további normalizálása lett.

2025 – Hamis „Tisza-adó” kampány
Kormányközeli médiumok egy dokumentumot a Tisza Párt programjának tulajdonítottak, miközben bírósági döntések szerint az nem volt a párthoz köthető. Következménye bírósági ítéletek ellenére folytatott politikai dezinformáció lett.

2025 – A nem létező amerikai pénzügyi „védőpajzs”
Orbán jelentős amerikai pénzügyi megállapodásról beszélt, Donald Trump azonban később közölte, hogy nem ígért mentőcsomagot. Következménye a külpolitikai kommunikáció és a valós megállapodás közötti eltérés lelepleződése lett.

2025 – Lázár János „szlovákozása”
Lázár egy felvidéki magyar származású Tisza-jelöltet „szlovák asszonynak” nevezett, majd bocsánatot kért. Következménye annak megmutatása lett, hogy a nemzetpolitikai retorika kampányhelyzetben határon túli magyarokkal szemben is félretehető.

2024 – Orbán Balázs 1956-os kijelentése
A miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hogy Magyarország 1956 tapasztalata alapján nem védekezett volna úgy, mint Ukrajna. Következménye az 1956-os ellenállás erkölcsi igazolásának relativizálása lett.

2025 – A Pride betiltása és arcfelismerés
A törvény lehetővé tette a „gyermekvédelmi” szabályokba ütköző gyűlések megtiltását és a résztvevők arcfelismeréssel történő azonosítását. Következménye a békés gyülekezési jog ideológiai korlátozása lett.

2025 – Kilépés kezdeményezése a Nemzetközi Büntetőbíróságból
A kormány Benjamin Netanjahu budapesti látogatásakor jelentette be az ICC-tagság feladását, miközben ellene elfogatóparancs volt érvényben. Következménye Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek nyílt megkérdőjelezése lett.

2025 – Élőgránátos kiképzési baleset
Egy önkéntes nő kezében felrobbant egy éles kézigránát, és mindkét kezét elveszítette; egy katona is megsérült. Nem szándékos bántalmazásról, hanem súlyos kiképzési, biztonsági és parancsnoki felelősségi kérdésről van szó.

2022–2026 – Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati luxusvillája
A honvédség 235–244 millió forintért vett dunakeszi ingatlant, majd a teljes költség a KEHI szerint egymilliárd forint fölé nőtt, prémium berendezésekkel. Ruszin-Szendi és felesége több igényt e-mailben kért, de a beszerzéseket a HM cége és államtitkári szint hagyta jóvá. Hűtlen kezelés miatt nyomozás indult; jogerős ítélet nincs.

2008. április – Az uniós bíróság ítélete az LMBTQ-törvényről
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar szabályozás megbélyegzi és marginalizálja az LMBTI-embereket, sérti az uniós jogot és az EU alapértékeit. Ez kötelező erejű ítélet, nem politikai vélemény.

2010–2026 – Magyarország az EU korrupciós sereghajtói között
Nemzetközi összehasonlításokban Magyarország tartósan az Európai Unió legrosszabbul teljesítő országai közé került. Ez nem azt jelenti, hogy minden magyar hivatalnok korrupt, hanem hogy az intézményi védelem és elszámoltathatóság meggyengült.

2010–2026 – Közbeszerzések szűk kedvezményezetti körnek
Orbánhoz kötődő vállalkozók több tízmilliárd eurónyi közbeszerzésből részesültek, miközben magas maradt az egyajánlatos eljárások aránya. Nem minden tender bizonyítottan csalárd; a koncentráció azonban rendszerszintű.

2026 – Nem egyenlő választási pálya
Az EBESZ szerint továbbra is összemosódott a kormány és a kormánypárt, a Fidesz rendszerszintű állami és médiabeli előnyöket élvezett. Következménye az volt, hogy valódi választás zajlott, de nem egyenlő feltételekkel.

2026. április 12. – A Fidesz választási veresége
Tizenhat év kormányzás után a Fidesz elveszítette az országgyűlési választást. Következménye az Orbán-rendszer kormányzati korszakának vége lett, miközben gazdasági, médiabeli és intézményi öröksége tovább élt.

2026 – A kormányzati médiabirodalom válsága
A választási vereség után a kormánybarát médiarendszer finanszírozási és tulajdonosi válságba került. Következménye annak bizonyítása lett, hogy a hálózat jelentős része nem valódi piaci teljesítményből, hanem politikai és állami támogatásból működött.

EZ TEHÁT A VÁDIRATOMNem az a vád, hogy minden fideszes bűnöző.
Nem az a vád, hogy 2010 előtt minden rendben volt.
Nem az a vád, hogy minden magyarországi problémát Orbán Viktor személyesen okozott.A vád az, hogy a Fidesz–KDNP tudatosan épített fel egy olyan rendszert, amelyben:– a párt és az állam határa elmosódott;
– az alkotmányt a hatalom igényeihez igazították;
– az ellenőrző intézményeket saját emberekkel töltötték fel;
– a közmédiát pártpropagandára használták;
– a közbeszerzések egy szűk gazdasági kör gazdagodását segítették;
– a politikai kapcsolat piaci előnnyé vált;
– közvagyont alapítványokba és magánérdekeltségekhez szerveztek ki;
– az egészségügyet, az oktatást, a vasutat és a gyermekvédelmet háttérbe szorították;
– menekültekből, civilekből, tanárokból, újságírókból, melegekből, Brüsszelből és minden kritikusból ellenséget gyártottak;
– miközben külföldi beavatkozásról beszéltek, külföldi szövetségeseik kampányait és médiáját finanszírozták;
– miközben szuverenitást hirdettek, orosz és kínai függőséget építettek;
– miközben családról, hitről és gyermekvédelemről beszéltek, cserben hagyták a valóban kiszolgáltatott gyermekeket;
– miközben szerénységet követeltek az országtól, a hatalom környezetében történelmi magánvagyonok születtek.A Fidesz–KDNP rendszere nem egyetlen korrupciós ügy volt.MAGA A RENDSZER VOLT AZ ÜGY.A választási vereség lezárt egy korszakot, de nem törölte el a felelősséget.Nem bosszúra van szükség, hanem független ügyészségre, független bíróságokra, nyilvános szerződésekre, tisztességes eljárásokra, a jogellenesen elvett közvagyon visszaszerzésére és arra, hogy ugyanaz a mérce vonatkozzon Orbán Viktorra, Magyar Péterre és mindenki másra.Mert kormányok jönnek és mennek.MAGYARORSZÁG AZONBAN TÖBBÉ NEM LEHET EGYETLEN PÁRT, EGYETLEN CSALÁD ÉS EGYETLEN GAZDASÁGI KÖR MAGÁNTULAJDONA!

Fsociety 2026. 07. 17. 17:56

#213491

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260717/megjott-magyar-peter-bejelentese-a-legujabb-adovaltozasokrol-850502
______
Brutalis megszoritasok, atya uristen mindenki meneküljön,16 év es 50 új adónem bevezetése utan ez tűrhetetlen!!4!!!!! STOP ÖNKÉNY!

Fsociety 2026. 07. 17. 17:50

Előzmény: #213489 Törölt felhasználó

#213490

Azert a busó járás nem rossz.

Törölt felhasználó 2026. 07. 17. 17:37

#213489

jol elfoglaltak minket igaze? nemsoká jönnek -a kisnépek utánuk oztán kampeca-tatár törőkjárás után milyenjárás-aki megakarja tudni járjon utána -mint a népmesében.

Fsociety 2026. 07. 17. 17:29

Előzmény: #213485 Istvan78

#213488

Ez az a Navracsicska,aki megfejtette,hogy a magyarok nagy többsége bűnözőként tekint rájuk? Mondjuk legalább ő kezdi érteni, bár gyanitom,tudja is, hogy azok.

Törölt felhasználó 2026. 07. 17. 17:20

#213487

van e a vezetők között magyar még-vagy csak idegenszivűek vannak? hátja nincs

Istvan78 2026. 07. 17. 17:18

Előzmény: #213485 Istvan78

#213486

Ez van, Fidesz kuka, béka poraira.:)

Istvan78 2026. 07. 17. 17:17

#213485

A Fideszben nem maradt egyetlen ember, aki hitelesen a megújulás éálére állhatna. Például egy Navracsics erőlködik, akinek a stílusa polgári, de tartalmában a tevékenysége a Fidesz alatt egyáltalán nem az. Hacsak az illiberális rendszer kiépítését nem tekintjük annak, amit 10-14 között igazságügyminiszterként vitt végbe.

wgl 2026. 07. 17. 16:44

#213484

Napok óta azon izgulok, vajh SzíjjÁrtó helyére visszalép a Parlamentbe Ocsmány Vigyor a fidesz főspermája??

wgl 2026. 07. 17. 16:08

Előzmény: #213480 Fsociety

#213483

A fos és bűz még itt maradt a medencében, hosszabb idő amíg a szél kisöpri.

Borisz 2026. 07. 17. 15:59

Előzmény: #213480 Fsociety

#213482

Imádok tehertől megszabadulni. Csak az a bajom vele, hogy ehhez előbb valakinek rám kell pakolnia a sok terhet. Pedig erről a részéről szívesen lemondanék.

babo-lapat 2026. 07. 17. 15:41

Előzmény: #213477 Fsociety

#213481

jobb később mint soha :)

PORTFOLIO FORUM

Topik gazda

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik

friss hírek További hírek