Kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem. Az elnöki posztról lemondok - jelentette be parlamenti beszédének legvégén Schmitt Pál köztársasági elnök. További részletek hamarosan...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=165154
Most már az mondhatom, hogy szokás szerint rosszak a példáid.
Itt ugyanis egyértelműen arról van szó hogy a dolgozat végén van egy sereg szakirodalom, ezzel szemben pedig a dolgozat anyagában meg nincs jelezve az idézet idézőjellel, lábjegyzettel. Ezt a nyilvánvaló ellentmondást nem lehetett nem észrevenni az ellenőrök által.
Ha valaki lopni akar, akkor miért hagy ilyen egyértelmű nyomot a dolgozatában, hogy a végén felsorolja a szakirodalmat? Ez önmagában már logikailag kizárja a rosszhiszeműséget!
A bírálókat pontosan azért fizetik, hogy a szabályok betartását ellenőrizzék, és felhívják a hallgatók figyelmét az esetleges hiányosságokra.
"Jelenleg egy jogi eljárás folyik, jogi eljárásokban jogerős döntéseket hoznak végeredményben."
Megismétlem: a jogi eljárás a másolás tényét aligha fogja tudni megdönteni, hiszen az tény. Eljárást támadhat. Így még akár vissza is kaphatja Schmitt a doktoriját. De ezzel azonban nem lesz tiszta, mert a lopás még az marad.
Nem biztos... ezek után teljesen elfogadott indok lesz.
Meg az is, hogy őt nem lehet elítélni csak tisztelni, mert több gyereke van, mint Schmittnek és Orbánnak együtt. :DDD
"akiknek kötelessége lett volna egy jóhiszemű hallgató figyelmét felhíni valamire"
Nyilván azok a szemét bírálók a hibásak, akik nem vették észre, hogy a 215 oldalból az egyik része egy bolgár műve franciául, a másik meg egy németé.
Jut eszembe, mire is kellett volna felhívni a figyelmet, hogy "Schmitt úr, ugye tudja, hogy nem lehet lopni?".
Ne nevettesd ki magad mégjobban.
Hozzáteszem: ugye ismered azt a jogi alapelvet, hogy a szabályok nem ismerete nem ment fel azok betartása alól. Ilyen gyenge kifogással egy frissen lebukott cigánygyerek se jön, nem mondja, hogy nem tudta, hogy nem lehet lopni...
Bizony nehéz visszaemlékezni mi történt húsz évvel ezelőtt. Csak gondoljatok bele. Az fog számítani, hogy vallomásában mit fog mondani az Elnök úr a bíróságnak/vizsgáló bizottságnak a jegyzőkönyvbe...
Ha jóhiszeműen rabol valaki bankot és nem bukik le azonnal, csak később, amikor össze-vissza mindenkit megvádol, megrágalmaz, először is azzal, hogy nem is ő rabolt, hanem őt rabolták ki, az már nem is bűnös?
Mégegyszer megkérdezem: olvasod azért néha, amit írsz?
Az hogy a dolgozat megfelelt-e a követelményeknek majd jogerősen döntenek. Ha azok a bírálók (ellenőrök) akiknek kötelessége lett volna egy jóhiszemű hallgató figyelmét felhíni valamire, és ezt elmulasztották, akkor a hallgató nem hibázott, hiszen joggal hihette azt, hogy szabályszerűen járt el!
Legalábbis ezt állítja Schmitt Pál, az egyik még élő bíráló meg mást.
Persze igaz, hogy a közt. hiv. meg azt állította a halott bolgárról, hogy ő volt az aki plagizált. (Amúgy milyen érdekes, hogy a bolgár plagizálhatott is akár, Schmitt meg nem.)
Azon kívül Schmitt minden interjújában mást állít az őt vizsgálókról. Egyszer, hogy meg sem hívták (amikor kiderül, hogy hazugság), akkor azt, hogy direkt olyan időpontra tették, amikor tudták, hogy világbékét köt. Közben nem kért halasztást, sőt kiderült, hogy megígérte, hogy elmegy.
Nem ment el, egyébként korábban Mohamedhez ment a hegy.
De nem tudja mi az a PhD, nem tudja, hogy nem ártatlanság védelme van, senkinek nem akar ártani, senkit nem akar hibáztatni, de saját magán kívül mindenkit hibáztat, tekintet nélkül arra, hogy él-e még. stb.
Tehát ilyen egy tisztességes ember: mindig mást hazudik és gyakorlatilag mindennel lebukik? Nemcsak hogy nem tisztességes, még béna is.
Pontosan! Lehet, hogy jóhiszeműen járt el, de hogy a dolgozat nem felelt meg az akkori követelményeknek, az biztos. Így hibázott mind ő, mind a bírálók. Nem kicsit, nagyon.
A kérdés egyelőre az, hogy egyáltalán szabálytalanul járt-e el az Elnök úr. Ha szabálytalanul járt el, jóhiszemű volt, miért nem hívták fel a figyelmét a jogsértésre. (Ki mulasztott?)
Nem tudom milyen részeket emelt át. Erről is többször írtam már, köznyilvános részek (amelyet a bolgár is máshonnét emelt át)nem számítanak szellemi tulajdonnak, ezek az adatok olyan törzsanyag kategóriába tartoznak, melyet elemezni lehet, és következtetéseket levonni.
Jelenleg van egy jogi eljárás, ami jó ügyvédi gárdával reálisan sikerre vihető...
Én nem tudom, hogy húsz évvel ezelőtt a Testnevelési Főiskolán/Egyetemen mik voltak a szabályok. Ha a végén fel van sorolva szakirodalom, akkor ha kellett idézni, hogy nem tűnt fel az értékelőknek, hogy a dolgozatban belül sehol sincs idézőjel és lábjegyzet. Ez önmagában már alapvető ellentmondás.
Tehát vagy nem kellet idézőjelesen jelezni az idézetet lábjegyzettel, vagy az értékelők nem végezték a munkájukat szakszerűen.
Ha utóbbi történt, Schmitt akkor is lehet, hogy jóhiszeműen járt el, hiszen nem jelezték felé, hogy formailag hiányos a tervezet állapotban lévő dolgozata.
Mindkét esetben a becsülete tisztázható, a csalás vádja alól mentesül. A lényeg jóhiszeműen járt el.
Valaki vegyészként ír doktorit.
Bemásolja 5 különböző anyag előállításának a folyamatát majd összegzi ,hogy az előző anyagok meghatározott % arányában összekeverve és vízzel hígítva alkalmas robbanómotorba üzemanyagnak. Az összegzés max. egy oldalt tesz ki. A vegyületek előállításának folyamata kb. 200 oldalt.
Akkor ez nem minősül megfelelő "szakmai" munkának?
Tehát jók foglaltam össze.
Te/Ön Elnök Úr jóhiszeműségében hisz(el) - ebben lehet is, mert lehet jóhiszeműen is plagizálni, azaz nem járni utána az alapkövetelményeknek -, mi meg a tényekben.
"Én tisztelem az Elnök urat, bízom az ártatlanságában és jóhiszeműségében."
Miben bízol?
- Hogy véletlenül lopott műveket?
- Hogy kényszerítették más műveinek lenyúlására?
Olyan vagy mint egy spekipapírba beragadt szerencsétlen, aki még akkor is reménykedik, amikor már 90%-os bukóban ül. És még mindig csak hisz, hisz, hisz. A végén már az árfolyamra is azt mondja, hogy az nem igaz, manipulálják. Csak mert nem képes elfogadni a tényt, ami neki rossz. Kognitív disszonanciának hívják ezt. Csodákra képes ez a jelenség.
Nem csak plagizálás miatt lehet megvonni egy doktori címet.
Nem kívánok bíráskodni, hogy a doktori cím jár-e, vagy ha nem miért nem. Majd kiderül másodfokon, vagy megismételt eljárásban elsőfokon.
Én tisztelem az Elnök urat, bízom az ártatlanságában és jóhiszeműségében.
Lemondott Schmitt Pál
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=165154