Egyértelmûen negatív hangulatban kezdõdött a mai nap a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon, amely a globális gazdasági növekedési aggodalmakkal, az újabb görög bizonytalansággal, illetve a ma délutáni amerikai munkaerõpiaci...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=154739
"A számok alapján 50-100 mrd EUR már átalakítaná a piacot."
Ez sem igaz. A svájci jegybank 200 mrd CHF-ért vásárolt már devizát, ezzel egy darabig 1,25-1,3 körül tartani az árfolyamot, aztán amikor abbahagyta a vásárlást, akkor elkezdett erősödni a frank. A nemzeti bank pedig irdatlan pénzt vesztett az erősödő frank és a rengeteg devizája miatt. Könnyen ki lehet számolni, hogy milyen jelentős a veszteség, már a svájci GDP arányában mérve is 5-8%-os tétel.
"Azt hiszem egyébként, hogy ez az egész Frank mizéria nekünk fáj legjobban, a svájciak valszeg nagy ívben tesznek rá."
Az előzőekből kiderül, hogy Svájcot is nagyon érdekli a CHF árfolyam, de tehetetlen ellene. A nemzeti bank sem mer már újabb intervencióba kezdeni, a végén még becsődöl.
"Pedig, ha valahogy sikerlülne mondjuk egy-két-három-négy európai országnak CHF-ben kibocsátani államkötvényt, mondjuk a mostani adósságaik egy részét ebben nyomnák ki, az elég jelentős frank árfolyam csökkenést eredményezhetne"
Nagy baromság. Természetesen ha én CHF-ben kibocsájtott államadósságot veszek, akkor nekem kevesebb CHF-em lesz, a kibocsájtó államnak pedig több. Ez önmagában semmilyen hatással nincsen a CHF árfolyamára.
Ezen azért megdöbbentem, 1.2 mrd usd az kb. 220 mrd Ft lehet, ez nekem nem tűnik olyan nagy tételnek, ami ennyire megdobhatja az árfolyamot.
Azt hiszem egyébként, hogy ez az egész Frank mizéria nekünk fáj legjobban, a svájciak valszeg nagy ívben tesznek rá.
Pedig, ha valahogy sikerlülne mondjuk egy-két-három-négy európai országnak CHF-ben kibocsátani államkötvényt, mondjuk a mostani adósságaik egy részét ebben nyomnák ki, az elég jelentős frank árfolyam csökkenést eredményezhetne, ha már kevesebb, mint 1 mrd EUR is így megmozgatta a piacot.
Persze azt nem tudom megmondani, hogy minek venne egy svájci cég/bank/magánszemély mondjuk görög államkötvényt, meg egyáltalán van-e itt annyi szabad péz, de ki tudja, ha sokaknak fájna a világban ez a dolog...
Amúgy az sem ártana a pénzpiacok nyugalmának, ha lenne kereslet ezekre a papírokra...
A számok alapján 50-100 mrd EUR már átalakítaná a piacot...
"Deviza swap: A hosszabb távra szóló deviza-swap ügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és kamataira cserélik. Legegyszerűbb változata, amikor mind a két kölcsön fix kamatozású.
A deviza-swap leggyakoribb használója két különböző országban működő vállalat. Az ügylet megkötésekor az érvényes azonnali (spot) árfolyamon kicserélik a tőkét; A kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszegeket; Az ügylet lejáratakor visszacserélik a hitelek tőkeösszegét"
Amit írtál a határidőről, ott nyeri meg a bank a kamatkülönbözetet, de itt ahogy pénznyelő írta van egy spot és egy határidős láb és mérlegen kívüli tételek, ahol a követelés az ügyfél felé az árfolyamváltozásban csapódik le. Ami persze kétféle előjelű lehet.
Amúgy ezt megérteni nem egy egyszerű dolog, főleg olyannak, aki életében nem foglalkozott még hasonlóval sem.
Szerintem ha felhívnám az egyik fiókvezető ismerősömet, akkor lehet ő sem tudja minden részletét.
Ami ebben a témában érdekes lehet, hogy mivel CHF alapú hitelről beszélünk és az árfolyamkockázat is a CHF miatt van benne, akkor az ügyfelet milyen mértékben érinti a CHF referenciakamata?
Mert ha összehasonlítjuk azzal, amit a bank alkalmazott ügyleti kamatként az utóbbi 3 évben, na annak a mozgásának mindenhez van köze csak a svájci jegybanki alapkamathoz semmi.
Ez alapján akkor milyen szerződést kötött a hitelfelvevő?
Fasza szabályozó testületeink vannak azért azt tegyük hozzá.
A döntő többség 50-70%-os hitelaránnyal vette az ingatlanát. Az ingatlanárak estek 10-20%-ot. A CHF a 150-160 Ft-ról erősödött bő 50%-ot. Az átlagos futamidő 20 év körül van és 3-5 év telt el ezekből a hitelekből, azaz tőkét még alig törlesztettek (kb. 10%-ot).
Ez azt jelenti, hogy a fenti tipikus esetben a jelenlegi 240 Ft-os árfolyamnál az ingatlan értéke alá került a tőketartozásnak. Azaz jelen pillanatban a rengeteg hiteles esetében a bank már most bukóban van, ha árverezésre kerül a dolog és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ha tényleg tömeges árverezés lenne / lesz, akkor az ingatlanok ára tovább esik.
Szerinted miért esett annyit az OTP mióta ilyen erős a CHF?
Tokos, ez amit írtam a határidős ár. A swap ügylet nem ez. A deviza swap (magyarul devizacsere) ügylet jelenbeni devizát cserél jövőbelire, azaz van egy prompt és egy határidős lába. A banknál tehát a kamatkülönbözet jelenik meg. Ezzel a kamatkülönbözettel tudott neked CHF alapon olcsóbb hitelt adni. De az ő CHF semlegességéhez kell az ügyfél felé a CHF követelés is.
"CHF ma 200 Ft, Ft kamat 8%, CHF kamat 3%. 1 év múlvai határidős árfolyam kb. 210 Ft. "
Pont ezt számoltam én is, így viszont, mivel a bank az aktuális árfolyamon vonja le a pógártól a pénzt, ő meg a swap ügylet alapján fizet, ez ilyen drasztikus CHF dráguás esetén jókor anyerőt hoz a banknak.
""Jól mûködõ piacok esetén a lejárati árfolyam három tényezõtõl
függ: az induló árfolyamtól, a futamidõtõl és a két deviza
közötti kamatkülönbözettõl.", "
Ismét idéztem.
Az értelmezésemben ez azt jelent, hogy mondjuk 2011.03.01-én kötöttek egy swap ügyletet fél évre, akkor a 2011.09.01-i törlesztőt úgy számolom, hogy megnézem a kamatkülönbözeteket, ez mondjuk 6% egy évre, ezt beszorzom a fél évvel, az 3%, illetve megnézem az akkori árfolyamot, az mondjuk (nem tudom, pontosan, de legyen) 200 Ft. Ez összességében 206 Ft körüli törlesztési árfolyamot jelent, míg közben a CHF árfolyam elmozdult 250-re, de ettől a betűk alapján független az árfolyam.
Mint írtam, lehet, hogy a jól működő piaccal van a baj, de lehet, hogy csak nem jutottam el a végére, mert már itt elakadtam :-).
"Jól mûködõ piacok esetén a lejárati árfolyam három tényezõtõl
függ: az induló árfolyamtól, a futamidõtõl és a két deviza
közötti kamatkülönbözettõl."
Ez a határidős devizaárfolyam élméleti (és jól működő piacok esetében a gyakorlatot közelítő) árfolyama. Ha S a spot ára A és B devizapárnak (B ország pénze A-ban kifejezve), akkor a t idő múlvai forward árfolyam: F=S*(1+rB)^t/(1+rA)^t.
Pl.
CHF ma 200 Ft, Ft kamat 8%, CHF kamat 3%. 1 év múlvai határidős árfolyam kb. 210 Ft.
"Egyébként meg a példád arra azért jó volt, hogy saját magad másik butaságára rávilágítsál. A 3 milliós árverezés esetében ugyanis nem a bank szerezte meg a házad "szaré-hugyé", ők csak a neked adott kölcsönt akarták és kapták vissza, "szaré-hugyé" az vette meg, aki az árverezésen elvitte."
Hát ha má'a butaságná' tartunk akkor emlitsük meg a lenézés és a lekezelés szavakat is VELED kapcsolatban. Megjegyzem egyik sem pozitív tulajdonság.
És csak egy laza kérdés: vajon kitől veszi meg az új tulaj az elárverezett házat? A régitől? Világosítsd már meg általad oly sokszor hangoztatott buta elmémet... előre is köszi, mély alázattal.
Szakadatlanul drágul tovább a svájci frank
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=154739